Az elmúlt 11 évben átalakuló társadalmunk új struktúrákat ho-zott létre, melyeknek egyik fontos eleme a harmadik szektor – vagy ahogyan azt a nemzetközi statisztikai rendszerek számon tartják: a nonprofit szektor – legalizálódása és gyors fejlődése. (Kuti, Harsányi és mások). Az EU-csatlakozás folyamata megköveteli a „finomszabályozást”, vagyis a kormányzatról a kormányzásra való áttérést. (Ágh 1999)
A magyar demokrácia működése – az elmúlt évtizedben tapasz-talható fejlődés ellenére – ma még számos kialakulatlanságot, egye-netlenséget hordoz.
A nonprofit szektor méreteit tekintve ugyan már ma is imponáló, ám erős területi egyenlőtlenségeket mutat (Kuti Éva és munkatársai, KSH Nonprofit Kutatócsoport), jelezve az országunkra jellemző demokratikus deficitet. Az önszerveződés csak lehetőségként adatik meg a modern embernek, s hogy mennyire tud élni vele, az annak függvénye, hogy mennyire modernizálódott és demokratikus társa-dalmi berendezkedésben él. Térségünk e tekintetben sajátos fejlődé-sen ment keresztül, amelyet a modernizációra való áttérés részleges és szakaszos jellegével, a megkésett polgárosodással, „fél”- és „álforradalmakkal” (Bibó kifejezései 1945-ből), a szocializmus kemény-, majd lágyabb diktatúrájával, önszerveződés helyetti paternalizmusával szokás magyarázni.
A nonprofit szektor számos minőségi problémával küszködik, melyek közül talán a legsúlyosabb a hosszú távra tervezett, stabil, fenntartható működés hiánya. Ennek oka részben a perspektivikus gondolkodás, a hosszú távú tervezés ma még hiányzó gyakorlata, részben a támogatási rendszer hiányosságai is. Bár mutatkoznak már kezdeti próbálkozások, a szektor nem rendelkezik még önálló iden-titással, nem viselkedik mozgalomként, nem szervezi meg együtt-működését és egységes fellépését, érdekvédelmét. Az első kísérletek ma még inkább felülről, s nem alulról szerveződnek, s csekély hatás-sal vannak mind a szektor egészére, mind a más szektorokkal való együttműködésre. (Ágh, Kuti, Bocz, Sebestyén, Semjén, Enyedi, Tamási és mások)
E működési zavarok mérséklésében nemcsak az EU-csatlakozás szabályozó szerepében szeretnénk bízni, hanem saját demokrácia-gyorsító intézményeinkben is, nevezetesen a felsőoktatásban ill. értelmiségünkben, mint a „politikaformálás háttérintézményeiben” és szereplőiben is. Tapasztalataink szerint a felsőoktatásban részt vevő hallgatók meglehetősen csekély demokratikus tapasztalattal rendelkeznek és elméleti, állampolgári felkészültségük, valamint az EU-csatlakozással kapcsolatos ismereteik is igen hiányosak.

A „Civil társadalom és nonprofit szervezetek” elnevezésű tan-tárgyi program azt a felismerést igyekszik szolgálni, hogy a harma-dik szektorral kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek, valamint az erre szerveződő állampolgári aktivitás nélkül nem létezik modern társadalom. Azt a törekvést, hogy a 2000-es években a hazai felső-oktatás kereteiből ne kerüljön ki úgy hallgató, hogy legalább néhány szemesztert ezekkel a kérdésekkel ne foglalkozott volna. Bármilyen szakterületen végezze is tanulmányait, alkalma legyen arra, hogy olyan tudást sajátíthasson el, amelynek birtokában majd segítője, kezdeményezője és partnere tud lenni környezetében a civil tevé-kenységeknek, szervezeteknek. A képzési tartalmak oly módon kerültek kidolgozásra, hogy bármely felsőoktatási intézményben, az egyes modulok szűkítésével, vagy tágításával, bevezethető legyen a képzés.
A képzési program kidolgozásával párhuzamosan zajlott a MEH Civil Kapcsolatok Főosztálya megrendelésére a felsőoktatási képzésekben megjelenő nonprofit szektorral kapcsolatos ismere-tekre irányuló kutatás. Szeptemberben készül el a zárótanulmány. A kutatási eredmények alapján további együttműködések kezdemé-nyezhetők a felsőoktatási intézményekkel a képzési program átvéte-lére és továbbfejlesztésére.
A tantárgyi program célja, hogy a civil szervezetekben egyre több jól képzett szakember dolgozzon és a fiatalok is helyet, pályát találjanak a szférában. A program szemléletformáló, attitüdalakító és -fejlesztő szerepet is betölt.
A cél tehát olyan szakemberek képzése, akik
– demokratikus attitűddel rendelkeznek;
– ismerik és fontosnak tartják a civil eszmét mind nemzetközi, mind hazai vonatkozásban, felismerik annak társadalomformáló jelentőségét;
– tisztában vannak a civil társadalom fogalmával és filozófiájának, értelmezésének történelmi változásaival, a hazai és külföldi civil társadalmak szociológiai jellemzőivel, a szektorok közötti funk-ciók megoszlásával, működésük tendenciáival, s a civil társada-lom jövőbeni, globális szerepére vonatkozó értelmezésekkel;
– felismerik a korszerű civil magatartás, a cselekvő állampolgáriság jelentőségét és tudatosul bennük saját adekvát társadalmi szere-pük;
– mindezeket a felismeréseket be tudják építeni napi gyakorlatukba, mert ismerik a társadalmi cselekvés jogi és gazdasági kereteit, cselekvési technikáit, vagyis:
– ismerik a civil szektor „laza”, nem formalizált és az intézménye-sült szervezetei közötti alapvető jogi, szervezeti és gazdálkodási különbözőségeket;
– a nonprofit szervezetek működését érintő jogszabályokat és eljá-rási módokat;
– megértik a közérdekű célra létesített szervezetek gazdálkodásának fontosságát, megismerik az annak keretet adó jogszabályokat;
– ismerik a közhasznú tevékenység forrásait és kedvezményeit, az átláthatóság és a nyilvánosság követelményeit;
– tisztában vannak a sikeres nonprofit menedzsment szerepével, ismerik főbb sajátosságait;
– jártasak a marketing-kommunikációban, az alapvető stratégiai tervezésben, s a gyakorlatban, az „ötlettől a megvalósulásig” tartó folyamatok és vezetőik megismerésén keresztül saját élményeket is szereznek a szektor működéséről.

A tantervi koncepció fő elve, hogy átfogó, elméleti és gyakorlati ismereteket egyaránt adjon. Az átfogó – filozófiai, történelmi, szoci-ológiai – ismeretek segítik a korszerű szemlélet kialakulását, lehe-tővé teszik a tevékenység beágyazását korunk fő folyamataiba, a praktikus ismeretek pedig képessé tesznek a cselekvésre, az elgon-dolások, vágyak, akaratok realizálására.

A tantárgyi program három egymásra épülő tantárgyból áll:
– „A Civil társadalom fejlődése és a nonprofit szervezetek alapis-meretei” (alapozó funkció: a civil szféra történetisége, éthosza, missziója. A demokrácia tanítható, tanulható tudásai, készségei).
– „Jogi és gazdálkodási ismeretek” (Szabályszerűségek a civil szférában, a közérdekű célra létrehozott szervezetek jogi és gaz-dálkodási alapismereteinek rendszerezett átadása).
– „Menedzsment” (A működtetés módszerei, technikái, elméleti és gyakorlati ismeretek a vezetési praxis oldaláról, személyes sze-repvállalás, kreativitás igénye.)

A felkészültség, a kellő szakmai ismeretek léte vagy hiánya rendkívül szoros összefüggésben áll az állam és a civil szféra, az önkormányzatok és a civil szféra, de a civil és civil szféra közötti kapcsolatok alakulásával, a felmerülő feladatok ellátásával is. Magyar-ország és Közép-Európa különösen a korszerű szakismeretek és szakemberek tekintetében egyelőre fáziskésésben van, ezért szükség van felkészülésre, tanulásra, amely alkalmassá teszi a hazai civil szektort arra, hogy a több irányból érkező kihívásokra a legjobb megoldási alternatívákat legyen képes megadni.