Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Közösségi gazdasági fejlesztés
Szerző:
Judith Reynolds
Folyóirat:
Parola
Év:
1997
Szám:
2-3
Oldalszám:
12-14.
Intézmények:
Szerencsejáték Rt., British Airways, EU, New Economics Foundatin
Települések:
Kunbábony, Devon (Anglia), Plymouth (Nagy-Britannia)
Tárgyszavak:
Közösségi gazdaságfejlesztés
Megjegyzés:
Előadás "A közösségi alapú önsegítő munkahelyteremtés elősegítése" című szemináriumról.

Judith Reynods

KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGI FEJLESZTÉS

Lapunk legutóbbi számában összefoglalót közöltünk “A közösségi alapú önsegítő munkahelyteremtés elősegítése” című szemináriumról, amelyet Kunbábonyban rendeztünk. Azóta megjelent a Parola füzetek sorozatban ennek a találkozónak a részletes anyaga, amelyből most két előadást adunk közre.

Mit is értünk közösségi alapú gazdasági fejlesztésen? Nagyon sokféle válasz létezik erre a kérdésre. Az alapvető kiindulásom az, hogy a közösségi vállalkozás a helyi emberek készségeire és tapasztalatára épít, és ezt a tudást, tapasztalatot használja fel arra, hogy helyben munkahelyet teremtsen.
Ilona tette fel a kérdést, hogy mit is tehetünk annak érdekében, hogy segítsük a közösségi alapú vállalkozások fejlesztését. Az első válasz, amit szeretnék neki adni, az az, hogy először is nézzünk körül önmagunk környezetében! Amikor először találkoztunk, arról beszélgettünk, hogy kollégáim és én hogyan kezdtük el azt a folyamatot, amelynek során Devonban megpróbáltunk munkahelyeket teremteni, és már akkor megemlítettük, hogy mennyire fontos, hogy helyileg történjen a vállalkozás. Ez az épület pl., ahol most vagyunk, helyi anyagokból, helyi munkaerővel jött létre, az étel, amit itt kapunk, a helyi üzletekből került ide – és ez a kezdet. Meg kell adnunk az embereknek azt az önbizalmat, érzést és hitet, hogy amit ők létrehoznak, azt el lehet adni, erre szüksége van másoknak. Ez az első fontos lépés, amit tehetünk, nemcsak azért, mert közösségfejlesztők vagyunk, hanem azért is, mert emberek vagyunk. Hogy a felmerült igényeket, legyenek akár személyes vagy szervezeti igények, helyi szinten próbáljuk kielégíteni. És ilyen módon segítséget nyújthatunk az embereknek, hogy megtarthassák a munkájukat, ill. új munkahelyeket teremthetünk. Ez azonban nem elég, viszont létrehoz egy olyan környezetet, amelyben a közösségi vállalkozás létrejöhet.
És most néhány percig szeretnék beszélni arról, hogy Devonban milyen vállalkozásokat, projekteket segítettünk fejleszteni az elmúlt 10 évben.
Devonban négyféle módon segítjük a közösségi gazdasági fejlesztést. Ez a munka tulajdonképpen négyfajta szerveződésre irányul, amelyek nagyon sok módon különböznek egymástól, de hát különböző igényekkel hozták létre őket. Van azonban egy közös vonásuk is és ez pedig az, hogy mindegyik a helyi közösség tulajdonában van. Ők irányítják ezeket a vállalkozásokat és azok a munkahelyek, amelyek itt keletkeznek, azok a helyi közösséget gyarapítják.
A négyfajta szerveződés, amiről beszélni szeretnék, a következő:
– szövetkezetek;
– közösségi vállalkozások;
– hitelszövetkezetek;
– fejlesztési trösztök.

A szövetkezetek
Tudom, hogy a “szövetkezet” egy kicsit nehéz szó, hiszen sok negatív mellékzöngéje van. Talán érdekes lehet, hogy Angliában is igen sok negatív képzet társul a szövetkezet szóhoz, de teljesen más, pontosan ellenkező okok miatt. Tartja magát az az előítélet Angliában, hogy a szövetkezetek egy radikális kisebbség érdekeit fejezik ki. Csak az elmúlt pár évben, amikor megnőtt a szövetkezetek száma és valóban megalapozták a tevékenységet, kezdtük megérteni, hogy mi is a valódi értékük.
Amikor elkezdtük a tevékenységünket Devonban, a megyében nem voltak még működő szövetkezetek. Azóta több, mint 70 szövetkezet-jellegű vállalkozás jött létre. És ez a 70 vállalkozás direkt ill. indirekt módon 1000 munkahelyet teremtett. Ebből is látszik, hogy a szövetkezetek nem jelentenek tömeges, széles körű megoldást a munkanélküliségre, viszont megteremtik azt a lehetőséget, hogy olyan emberek, akik korábban talán soha nem gondoltak arra, hogy saját maguk kezdjenek bele valamilyen vállalkozásba, elkezdjenek ebben gondolkodni, és valóban létrehozzanak maguknak valamit. Azok a szövetkezetek, amelyeket mi létrehoztunk, a gazdaság különböző szféráiban tevékenykednek. S tulajdonképpen az az ambíciónk, hogy a mi szövetkezetfejlesztő ügynökségünk azzal tudja megvalósítani a célját, ha majd a szövetkezetekkel kereskedik. Ezt még nem sikerült megvalósítanunk, de azért elég jól haladunk. Érdekelné-e Önöket néhány példa arról, amit a szövetkezetek csinálnak?
A legkisebb szövetkezetünket két ember csinálja – autóvezetést tanítanak. Mintegy hat hónapja kezdték el ezt a vállalkozást. Kidolgoztunk velük egy tervet, és e szerint az elkövetkező évben mintegy 40 munkahelyet tudnak teremteni szövetkezetükben. Egy másik példa: az egyik szövetkezetünkben csak nők találhatók, akik mindannyian fordítók és tolmácsok. A központjuk Devonban székel, viszont a munkatársaik Európa több pontján, több országában találhatók. És ez az egész azzal a három hölggyel kezdődött, akik úgy érezték annak idején, hogy nagyon kizsákmányolták őket tolmácsként. Különböző ügynökségeken keresztül dolgoztak, és nagyon rosszul fizették őket. Ezért létrehozták a saját ügynökségüket, egy szövetkezetet, és most ahelyett, hogy egy tulajdonosi réteg vágná zsebre a profitot, maguk között szétosztják. Beszélgettem a minap egyikükkel, aki elmondta, hogy az elmúlt év során háromszor annyit keresett, mint korábban a különböző ügynökségeken keresztül. Azt is elmondta, hogy a legújabb munkatársuk nem más, mint a saját lánya.
Ezek mind olyan emberek, akik korábban nem voltak részesei semmiféle üzleti vállalkozásnak, viszont mikor így összeálltak, azt tapasztalták, hogy igenis van annyi tudásuk, hogy létrehozzanak egy vállalkozást. Tulajdonképpen a legfontosabb feladata az ügynökségeknek – és ennek a szemináriumnak is ez a legfontosabb kérdése –, hogy hogyan tudunk megfelelő képzéseket biztosítani ezeknek az embereknek ahhoz, hogy megtegyék ezt a lépést. Ez nagyon sokféle módon történhet. Alapvető, hogy megadjuk nekik azt az üzleti tudást, üzleti know how-t, amit aztán a saját környezetükben fel tudnak használni, hogy sikeres vállalkozást tudjanak létrehozni. Másrészt pedig fontos, hogy legyenek olyan partnerek, amelyek ezeket a vállalkozásokat támogatják. Ilyenek pl. a pénzügyi vállalkozások. És hogyha valóban komolyan vesszük a közösségi vállalkozásokat, akkor el kell ismernünk, hogy nem tudjuk egyedül megvalósítani. El kell ismernünk, hogy együtt kell működnünk más emberekkel, más szervezetekkel, tehát a helyi és a központi kormányzattal, a különböző finanszírozó intézményekkel stb.
Most pedig szeretnék beszélni a második fajta vállalkozástípusról, amelyikben mi együtt dolgozunk, ezeket pedig úgy nevezzük, hogy közösségi vállalkozások. Ami megkülönbözteti a közösségi vállalkozást a szövetkezetektől, az a tulajdon kérdése. A különböző szövetkezetekben az emberek birtokában van a vállalkozás, egyenlően oszlik meg a tulajdon – tehát meglehetősen kevéssé hagyományos üzleti struktúrában dolgoznak. Akiknek a szövetkezetekben üzleti érdekeltségük van, azok maguk a dolgozók. Egy közösségi alapú vállalkozásban azonban – ahogy ezt a neve is mutatja – egyfajta közös tulajdonlás van. Ez a tulajdonlás megoszlik a munkaerő, tehát a dolgozók, illetve az adott közösség között, amelyben a vállalkozás működik. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás kapcsán keletkező profit az adott közösséget gazdagítja. Két, egymástól nagyon különböző példával szeretném megmutatni, hogy ez mit is jelent?
Az első példa egy “instant workforce”, vagyis “azonnali munkaerő” elnevezésű szervezet. Ez a csoport egy közösségi felmérés alapján jött össze. A közösségi felmérés kimutatta, hogy nagyon nagy a helyi közösségben az igény a különböző alkalmi munkákra. Ez a társaság Plymouth városának belső részéből származik. A városnak ezen a részén 28%-os a munkanélküliség, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden negyedik felnőtt munkanélküli. Néhány ember ezek közül igényelné, hogy kisebb munkákat otthon valaki elvégezzen számukra, de sokszor nem tudják megengedni maguknak, hogy ezeket a munkákat különböző vállalkozókkal végeztessék el. Ez a fajta vállalkozás lehetővé tenné, hogy rövid időn belül megfizethető munkát kapjanak. És miután együtt dolgoznak, össze tudnak hozni annyi jövedelmet, amiből meg tudnak élni és folytatni is tudják ezt a munkát. Amióta elkezdték ezt a tevékenységet, azóta már egy vendéglátóipari egységet is kialakítottak, és nagy jövedelmük van abból, hogy különböző helyi rendezvényeket szolgálna ki. Ez nagyon jó példa arra, hogy egy kilátástalan helyzetből induló közös vállalkozás hogyan tud valóban nagyon sikeres lenni.
A következő példa egy rock-együttesé. Ennek az együttesnek az a neve, hogy a “Hang fegyverei”. Nagy hírnévre tettek már szert Angliában, és ezen a héten részt vesznek egy nagy rockfesztiválon is. Ez az egész úgy kezdődött, hogy néhány fiatalokkal foglalkozó szociális munkás aggódott amiatt, hogy sokan lógnak az iskolából. Hangszereket kölcsönöztek és biztosítottak a fiatalok számára, s néhányan közülük odáig fejlődtek zeneileg, hogy már meg is élhettek volna a zenélésből. De a törvények nem tették lehetővé, hogy üzleti vállalkozásba kezdjenek, ezért meg kellett találni a törvényes formát arra, hogy ezt megvalósíthassák. Megkeresték az ügynökségünket, és mi segítettünk nekik abban, hogy kialakítsanak egy közösségi alapú vállalkozást, amely most már öt együttest foglal magába. És mindenki, aki ezekben az együttesekben játszik, 25 év alatti. Ez a projekt nemcsak felkeltette a fiatalok érdeklődését, hanem zenei területen 15 munkahelyet is teremtett. Ez a projekt nemrég kapott több mint 1 millió font támogatást az angol nemzeti lottótól (nálunk Szerencsejáték Rt. A szerk). Ebből felépítenek maguknak egy saját épületet saját stúdióval, és itt tudnak majd játszani, gyakorolni is. Itt lehetőség lesz képzésre is, hogy valóban profi felvételeket tudjanak készíteni. Ez a fejlesztés további 35 embernek fog munkát adni. Az egész három év alatt fejlődött idáig és onnan indult ki, hogy valaki aggódott azért, mert sokan lógtak az iskolából. Sok közösségi vállalkozás nem abból indul, hogy valakinek van egy hatalmas nagy ötlete, hanem van egy kicsi, de jó ötlete, amire aztán lehet építkezni.
A továbbiakban szeretnék egy új élményünkről beszélni. Új a mi ügynökségünk számára, de nem olyan új Angliában, és nagy lehetőséget jelenthet különböző közösségi helyzetekben. A hitelszövetkezetekre gondolok.
Volt néhány kereskedelmi példa, amit követtünk, ilyen volt pl. a British Airways hitelszövetkezete, amelyet saját alkalmazottai részére hozott létre. A helyi rendőrszervezet is rendelkezett egy hitelszövetkezettel. Amikor ennek a két nagy szervezetnek a példáját láttuk, azt gondoltuk, hogy biztos van benne valami... Az utóbbi időben kis, 5–10 ezres településeken dolgoztunk és segítettünk a helyi lakosoknak abban, hogy létrehozzák a saját hitelszövetkezeteiket. Ezek részben takarék-, részben kölcsönt szolgáltató szövetkezetek, és azoknak a tulajdonában vannak, akiknek a pénze ebben a szövetkezetben benne van. Azoknak az életében, akik bekapcsolódtak ezekbe a szövetkezetekbe, nagyon sok változást hozott. Különösen a szegény közösségekre érvényes ez, mert ezekben mindig nagyon nehéz volt hitelhez jutni. Sokan egyáltalán nem is tudnak kereskedelmi bankoktól kölcsönhöz jutni, ezért gyakran illegális kölcsönzőkhöz fordulnak, akik persze több száz százalékos kamatokkal dolgoznak. A hitelszövetkezet ezzel szemben tud kis kölcsönöket, kedvező kamatokat adni, ami nagyon sokat jelenthet egy kis jövedelemmel rendelkező családnak.
Devonban jelenleg 6 kis hitelszövetkezetünk van, de az a célunk, hogy mindenki, aki Devonban él és szüksége van rá, tagja lehessen egy-egy hitelszövetkezetnek. Nemcsak azért említettem ezt, mert ez – ha szerény módon is, de – egyfajta jövedelemteremtő forrás, hanem azért is, mert nagyon fontos képzési lehetőségeket, ill. önbizalom-építést jelenthet azok számára, akik részt vesznek benne. Ezért képzéseket szerveztünk, ahol az újonnan érdeklődőknek a kölcsönökről beszélnek azok, akik már hitelszövetkezetekben dolgoznak. Nagyon sokan közülük elég rossz élményekkel gondolnak vissza az iskolai évekre, és elég hamar befejezték a tanulmányaikat. Itt tehát nem könyvelőkről van szó, vagy olyan emberekről, akik olyan jók lennének matematikában... Sikerült azonban elérnünk azt, hogy növelni, fejleszteni tudtuk a képességeiket, és képessé tettük őket arra, hogy ezeket a szervezeteket tudják működtetni. Mivel ezek kormányzattól függő szervezetek is, nincs egyszerű munkájuk, de duplán profitálnak ebből a tevékenységből: egyfajta jövedelemteremtést biztosítanak és segítik a családokat, ugyanakkor növelik tudásszintjüket. Ez annyira igaznak bizonyult, hogy már az volt a probléma, hogy néhány embert meg kellett próbálnunk továbbra is a hitelszövetkezetben tartani, mert el szerettek volna menni, hiszen már jobb munkahelyet is tudtak volna kapni. Ez azért már egy egész kellemes probléma.
Most néhány szót szeretnék arról beszélni, hogy mennyire megváltoztak a körülmények a gazdaságnak ebben a szférájában, és azt hiszem, hogy ez nálatok is nagyon releváns. A szövetkezeteket, ill. közösségi alapú vállalkozásokat kicsit idealista dolognak tartották, és sokan úgy gondolták, hogy nem lehet ezzel valódi eredményeket elérni. A helyi-, illetve a központi kormányzatnak az volt a véleménye, hogy csak úgy lehet a gazdaságot fejleszteni, ha invesztálnak. Tehát ha mondjuk Devon valamilyen csoda folytán oda fogja tudni vonzani a hatalmas gyárakat, és ezzel rengeteg munkahely fog teremtődni. Milyen meglepetés, hogy ez nem így történt...! Most már úgy tűnik, hogy mind a központi, mind a helyi kormányzat megváltoztatta a hozzáállását a közösségi alapú vállalkozásokhoz. És ez három módon nyilvánult meg számunkra: Az első az volt, hogy a különböző gazdasági fejlesztési EU programokban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy bevonják a közösségeket a regenerációs törekvésekbe. Ez azt jelenti, hogy ha egy régió szeretne valamilyen EU-alapot megkapni, azt is meg kell mutatnia, hogy a helyi közösségeknek mi a szerepe ebben a programban. Ez óriási változást jelentett számunkra. Ugyanígy történt ez a központi kormányzat által nyújtott támogatásnál is. Ezeknek is nagyon fontos elemévé vált a közösségi aspektus. Harmadszorra pedig: új kormány van Angliában. Talán korai még ezt mondanom, de biztosak vagyunk abban, hogy ez igenis változást fog hozni abban, ahogyan a kormányzat a közösségi alapú vállalkozásokat tekinti. Elméletileg ezután nemcsak arról lesz szó, hogy úgy tekintenek minket, mint akik a szegény emberek számára valamilyen megoldást próbálnak találni, hanem valóban komoly partnerként fognak minket kezelni. Azt hiszem, hogy ez a fajta új hozzáállás hozzá fogja segíteni a közösségi alapú vállalkozásokat ahhoz, hogy valóban virágozzanak, s nemcsak Nagy-Britanniában, de egész Európában is.
S végül szeretnék arról beszélni, hogy ez egy jó alkalom arra, hogy megvizsgáljuk, mi történik a mi saját közösségünkben. Nagyon sok olyan körülmény, amit itt láttam, tulajdonképpen Devonban is megtalálható: a vidéken élők nagyon gyenge szolgáltatásokkal rendelkeznek, magas a munkanélküliség, kevés a beruházások mértéke, s nagyon nehéz hozzájutni pénzhez, illetve forrásokhoz, amelyek ezen változtatni tudnának. De azért azt kell mondanom, hogy a közösségi gazdasági fejlesztés önmagában még nem válasz. Hiszen ez mindig is egy kisebb mérvű és lassúbb fejlődés lesz, tehát nem pillanatnyi, gyors megoldást jelent. Ami megkülönbözteti az egyéb jellegű gazdasági fejlődéstől, az ennek a fejlődésnek a minősége. Hiszen ezek a vállalkozások olyan embereknek a birtokában vannak, akik ismerik a helyi történéseket, mert ott vannak helyben, s éppen ezért sokkal jobban reagálnak a különböző változásokra. S miután helyi szolgáltatásokat biztosítanak, e szolgáltatásokat a fogyasztók nagyra értékelik. Ez olyan gazdasági előnyt jelent, amit a magánszféra soha nem tudna biztosítani. S ezek azok az erősségek, amelyekkel a sikeres közösségi vállalkozásokat építeni tudjuk. És hogyha feltennénk azt a kérdést, hogy milyenfajta közösségi vállalkozásokat kellene segítenünk, erre azt mondanám, hogy nincs válaszom, illetve sok ezer válaszom van. De engedjetek meg néhány ötletet, ami ezen a gyönyörű tájon hasznos lehet. Ilyenek például a szövetkezeti marketing struktúrák kistermelőknek. Európában nagyon sok olyan szövetkezet és közösségi vállalkozás van, amelyek a tevékenységüket a turizmusra építik. S azt hiszem, itt is és Európa más részein is nagyon sok olyan ügyes kézműves van, akik nagyon nehezen tudnak megélni. Együtt viszont képesek lehetnek arra, hogy sikeresen tudják a termékeiket menedzselni és eladni. Ez csak néhány példa arra, hogy milyen területeken tudunk közösségi vállalkozásokat létrehozni.
Hoztam néhány brosúrát, és ebből az egyik pl. egy iránymutató könyvecske, a címe: Közösségi munkák – kalauz a közösségi gazdasági cselekvéshez. (Community Works! a guide to community economic action. Published by the New Economics Foundatin). E füzetecske célja az, hogy a különböző gazdasági vállalkozásokat valamilyen rendszerbe foglalja. Ha például valakit a közösségi hulladék újrafeldolgozása érdekel, erről egy egész oldal található. Ötletet adnak, hogy hogyan lehet egy ilyen vállalkozást elkezdeni, és megadják azoknak a szervezeteknek a címét is, akik beleegyeztek abba, hogy belekerüljenek ebbe a könyvbe és segítséget is hajlandók adni. Ez egyrészt elképzelést adhat arról, hogy mennyire széles skálája van a közösségi vállalkozásoknak Angliában, másrészt ötleteket is adhat a vállalkozásokhoz. Ötletet és inspirációt fog adni. Köszönöm a figyelmeteket!

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár