Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
A helyi rádiózásról: Helyi rádió- és televízió-állomások Hollandiában
Szerző:
Halász János
Folyóirat:
Parola
Év:
1993
Szám:
1
Oldalszám:
13. p.-14. p.
Tárgyszavak:
tapasztalatcsere, műsorstruktúra, helyi médiaképzés, helyi rádió, rádió
Megjegyzés:
Hollandia "holland útibeszámoló"

A HELYI RÁDIÓZÁSRÓL

Helyi rádió- és televízió-állomások Hollandiában
A helyi közösségek joga a rádió és TV ,csinálásához"

1992 októberében Magyarországon járt Henri Braakenburg szociológus, a Holland Gondozási és Népjóléti rintel Intézet (NIZW) munkatársa.
Útjának célja az volt, hogy felvegye a kapcsolatot a hazai közösségfejlesztőkkel. Olyanokkal, akiket érint és érdekel a helyi rádió- és televízió-állomások, a közösségfejlesztés és a felnőttnevelés kapcsolatai.
Magyarországi tapasztalatai alapján Henri Braakenburg szervezett számunkra egy hollandiai tanulmányutat, melyet magyar részről a vendégünk itteni útját is gondozó Közösségfejlesztők Egyesülete koordinált.

A rádió- és televízió-állomások rendszere Hollandiában

1.Országos sugárzással 5 rádió- és televízió-állomás működik. Ezek munkájának koordinálását a Holland Rádió és Televízió Társaság látja el, melynek tagja mindegyik állomás és a kormány képviselője is.
2.Regionális szinten 22 rádióállomás működik. Felmérések szerint naponta 2,5 millióan hallgatják ezek műsorait.
Felügyelő Bizottságok biztosítják azt, hogy a médiahasználat a lakosság csoportjai részére elérhető legyen. A Bizottságban a régió jelentősebb érdekképviseleti csoportjai vesznek részt, ők határozzák meg az adók műsorpolitikáját.
3.Magas a helyi állomások száma is. A nijmegeni egyetem adatai szerint 267 helyi műsorsugárzó állomás (köztük közös rádió és televízió is) létezik. A holland lakosság (kb. 15 millió) 75,9 %-a hallgatja a helyi rádiókat, 41,2 %-a pedig nézi a helyi televíziók műsorait.

A helyi állomások 1987 óta működhetnek legálisan, amikor is a holland médiatörvény megszületett. Korábban illegálisan ill. többen ideiglenesen, engedéllyel működtek.
A műsorszórási engedélyeket a Népjóléti és Kulturális Minisztérium adja ki. Régióként ill. településenként is csak egy engedélyt ad ki és a kérelmezőnek rendelkezni kell a régióbeli, ill. a helyi hatóságok jóváhagyásával is.
A média államilag nem ellenőrzött, ez Hollandiában elképzelhetetlen. Az országos és regionális állomások törvény által előírt támogatást kapnak az adóbevételekből.

Helyi állomások jellemzői

Finanszírozás
A helyi médiák anyagi támogatása nem olyan szabályozott, mint az országos és a regionális adóké. Az önkormányzatok döntenek a támogatás mértékéről. Ez igen jelentős, az állomások kiadásainak általában 80 %-át fedezik, a fennmaradó 20 %-ot egyéb támogatásokból pótolják. Egy 1992-es törvény alapján a helyi adókon is lehetőség nyílt a reklámok sugárzására. (A napi össz-műsoridő 6,5 %-át töltheti ki a reklám, természetesen tetszőleges eloszlásban.) Ez bevételnövelő lehetőség, ugyanakkor az állomásokat működtetők félnek a kommercionalizálódástól. A jövőben több forrásból táplálkozhatnak az állomások. Az önkormányzati támogatás, a hallgatók támogatása és a reklámbevételek a több lábon állást segítik.

Műsorszerkezet
Az előbb említett törvény a műsorok jellegét is szabályoza, természetesen csak keret jelleggel. A műsorok 50 %-ának kulturális, oktatási, információs jellegűnek kell lennie. A 6,5 %-os reklámidőt már említettük. A fennmaradó műsoridővel kapcsolatban az önkormányzatok is hozhatnak keret jellegű szabályokat.
A helyi állomások nyilvánvaló jellemzője, hogy műsoraik olyan témákkal foglalkoznak, melyek az embereket közvetlenül érintik, ezáltal érdeklik. A hallgatók napi életében szereplő személyekről, felvetődő kérdésekről szólnak a műsorok. így a helyi közösségek érdeklődése fokozható, a műsorok a közösségfejlesztő munka fontos eszközei lehetnek.
Sajátos jellemzője a hollandiai helyi rádiózásnak és televíziózásnak a felnőttoktatás és a helyi média szoros kapcsolata. A kormány is támogatja a helyi médiák oktatásában és a helyi közérdekű-közhasznú ismeretek terjesztésében.

Működési szerkezet, működtetők
Jellemző a helyi médiákra, hogy szervezetük nyitott, a polgárok különböző csoportjainak szabadon hozzáférhető. Döntően önkéntesek végzik a munkát az önkéntesekhez bárki csatlakozhat. Az állomások többsége törekszik arra, hogy legalább az önkéntesek költségeit megtérítse. Az így végzett munka elsősorban fontos önkifejezési mód vagy jó ,előtanulmány" a profi médiához készülőknek, adott esetben értelmes cselekvés a munka nélkül lévőknek. Általában elmondható a helyi médiákról, hogy kis létszámúak, rugalmas szervezetűek, képesek gyorsan követni a helyi viszonyok változását és a kommunikációnak az országos és regionális állomásokhoz képest sokkal olcsóbb változatát biztosítják.

Konkrét példák
Dordrechtben (kb. 200 ezer lakosú város) pl. a helyi televíziót egy az önkormányzat által is létrehozott és támogatott alapítvány működteti. A TV szombaton és vasárnap ad 2x2 órás műsort, melyet aznap kétszer megismételnek. A stáb 40 önkéntesből áll, csak a költségeiket térítik.
Amersfoortban a helyi rádió párhuzamosan 2 műsort is sugároz, az egyiket napi 24 órában. A rádiónál dolgozó 60 főből 3 főállású, 5 részfoglalkozású, a többi önkéntes. A helyi televízió heti 2 órás műsorát vasárnap sugározza és ezt szintén aznap kétszer megismétlik.
A város 110 ezer lakosából 16 ezren rendszeres rádióhallgatók, 20 ezren állandó nézői a helyi TV-nek. A helyi rádió- és televízió-állomást itt egy 16 fős Igazgatótanács felügyeli. Ez a testület általában három havonta ülésezik. Az állomás stratégiai célkitűzéseit határozza meg. Az Igazgatótanács összetételéért az önkormányzat felel. Testületben helyet kell kapniuk a helyi közösség kulturális, vallási csoportjainak is. Amersfoortban a konkrét irányító feladatot egy havonta ülésező 5 fős Vezető Testület látja el. (Ez az 5 fő egyben tagja az Igazgatótanácsnak is.) A napi munka irányítását egy főállású igazgató-főszerkesztő végzi. Ez az irányítási struktúra általában jellemző a helyi médiákra. (Igazgatótanács, Vezető Testület), de az igazgató-főszerkesztő az esetek többségében önkéntes.
Geldermalsen egy 15 ezer lakosú kisváros. Itt működik a LOGO (Lokale Omroep Geldermalsen en Omstreken). Ez a frekvenciatörvény (1987) óta legális, korábban kalóz rádió napi 6 órán át szolgáltatott műsort (18 és 24 óra között). Hét végén napi 16 órás az adásidejük (8-14). A munkát 40 önkéntes látja el, nincs főállású alkalmazott. A helyi televíziót is ez a stáb működteti, havonta 2x2 órás műsort készítenek.
A rádió sugároz az éterbe és fogható kábelen is. Hollandiában általában jellemzi ez a két forma mindegyik helyi médiát. A holland települések (összesen közel 700) többségében jól kiépített kábelhálózat működik. Ez egyébként nagyban segítette a helyi médiák gyors elterjedését.
A LOGO a Geldermalsen közelében lévő 18 faluba is eljuttathatja műsorait. Ehhez a érintett falvak engedélyét is meg kellett szereznie és a törvények értelmében ezek a falvak már más állomásnak nem adhatnak engedélyt a műsorszórásra.
A helyi médiák működésére jellemző az egymással való kapcsolattartás. Létrehozták a Hollandiai Helyi Rádió- és Televízió-állomások Egyesületét (OLON). Ez a szervezet mintegy szakszervezete a helyi médiáknak. Érdekvédő munkája mellett igyekszik összehangolni is azok munkáját. Konkrét, főleg zenei anyagokkal, továbbképzésekkel szakmai segítséget is ad az azt igénylő állomásoknak. Az egyesület központja Nijmegenben működik. Fenntartási költségeinek kb. 90 %-át állami támogatás biztosítja, a helyi állomásoknak (gyakorlatilag mindegyik tag) tagdíjként csak névleges összeget kell fizetniük.

Az iskolarendszerű képzés és helyi média kapcsolata

Hollandiában a felsőoktatási intézményekben a helyi médiák kutatása, a helyi média használatának tanítása igen fontos szerepet játszik.
A nijmegeni egyetemen egy tömegkommunikációs intézet működik, ezen belül foglalkoznak a helyi médiákkal. Vizsgálják a helyi közösségi média hollandiai szerkezetét. Kutatják, hogy használják-e, kik és miért használják a helyi médiákat.
Megismerkedtünk Driebergben a Közösségfejlesztő Főiskolával. ("De Horst" - A lomb). Itt konkrét médiaismereteket is nyújtanak a hallgatóknak. Önkéntesként ők készítik a helyi TV műsorait is.
Összegezés
Jól szervezett, programokban igen gazdag és mozgalmas egy hetet töltöttünk Hollandia 8 városában. A hollandiai helyi médiákról gazdag keresztmetszetet kaptunk. A látottak, a tapasztalatok felhasználása segíthet a Magyarországon most induló helyi, közösségi médiák egyes gyermekbetegségeinek elkerülésében. A most kialakult személyes kapcsolatok a közeljövőben már működő közösségi médiák között konkrét együttműködéseket is segíthetnek. Az iskolarendszerű oktatás ez irányba való nyitottsága is fontos hazai teendőnk lehet. Számomra pedig legfontosabb üzenet az, hogy a közösségi, helyi médiákra szükség van, ezért kondicionálni kell a helyi közösségeket arra, hogy tudjanak élni kommunikációs jogukkal. Mint közösségfejlesztő, tudásommal és tapasztalataimmal ebben szeretnék segíteni Debrecenben.

Halász János


Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár