Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Társadalmi szerződés, Nagykovácsi 2006.
Szerző:
Furulyás Katalin
Sorozatcím:
Parola
Folyóirat:
Parola
Év:
2008
Szám:
1
Oldalszám:
21
Települések:
Nagykovácsi
Tárgyszavak:
társadalmi szerződés, Grotius, Hobbes, Locke, Rousseau, Nagykovácsi

Az előadás a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus és partnerszervezetei által szervezett „Közösségi tervezés” konferencián hangzott el 2008. február 6-án. Az itt közölt anyag az előadás vázát adó Power Point szöveghű változata. (A szerk.)

Szerződéselméletek
A XVII. században bontakozik ki az elmélet
A „klasszikusok”
- Grotius (német-alföldi)
- Hobbes (angol)
- Locke (angol)
- Rousseau (francia)

A szerződéselméletek alapvetései
- A társadalmat és az államot megelőzően létezett egy természeti állapot (jó? rossz?)
- A bizonytalanság, a kiszolgáltatottság arra indítja az embereket, hogy társulási szerződéssel önként létrehozzák az államot, lemondva jogaik egy részéről.

Hobbes
A Leviatán (1651)
– Természeti állapot (mindenki harcol mindenki ellen)
Az embert szenvedélyei igazgatják, vágyai kielégítésért küzd, kerüli a fájdalmat, törekszik az önfenntartásra, a többiek feletti hatalom megszerzésére tör.
– A szerződés nem a közösség és az uralkodó között jön létre, hanem egyes emberek között.
Megegyeznek egymással a hatalom átadásáról, ettől kezdve a hatalom elszámoltathatatlan (nem is szerződő fél).
– Az abszolutizmus legitimációja

Locke
Két társadalmi szerződést kötnek modellje résztvevői:
- szabad elhatározással létrehozzák a politikai közösséget;
- majd átruházzák a hatalmat a kormányzatra;
- feladják természetes jogukat, hogy mindig érvényesítik akaratukat vágyaik érdekében, de a létrehozott közhatalom védi biztonságukat, megóvja biztonságát (ti. másnak is vannak vágyai, érdekei);
- a hatalom csak addig megy el, amíg a közjót szolgálja.
A polgári demokrácia legitimációja

Rousseau
– A természeti állapotot a boldogság korának tartja – Modelljében az egyén gyakorlatilag önmagával szerződik, lemondva minden jogáról a közösség javára, átadva azt a „főhatalomnak”, ez azonban nem egy külső hatalom, hanem maga a nép, amely az erkölcsi tisztulási folyamaton átesett minden, a közösséget alkotó egyén belsejében van jelen.
– Közvetlen demokratikus ideált legitimizál/na

Elméleti konstrukció
- Vízió, látomás
- Filozófiai kategória

Nagykovácsi
- Nagykovácsiban emberek egy csoportja emberek egy másik csoportjával Társadalmi Szerződést kötött 2006 őszén.
- A modell (történeti) tipizálását hagyjuk későbbre.

Nagykovácsi (folyt.)
Pest megye, agglomeráció, zsákfalu
5000 fő/6000 fő<10 000 fő
Beköltözők, kitelepítés, betelepítések, lakosságcsere, kiköltözők, beköltözők
Falu, kisváros, Budapest–Buda zöld folytatása ???
Szervetlen-töredezett fejlődés, szervetlen-töredezett közösség (idegen???), elit

Hogyan kezdődött?
- Nem 2006-ban kezdődött…
- A rendszerváltás utáni első „demokratikus” testület, annak vezetése, a helyi új struktúra letéteményeseinek folytatólagos felelőssége, utánérzése,
- Akár a szervetlen, új elit újabb próbálkozása,
- A kezdeményezés kulcsfigurája az első „alpolgármester”,
- Bár elismertsége kétségtelen, mégis szinte az alapokon kellett kezdenie:
Konkrét lépések
– Az országos választások után a helyi kampány, még inkább helyi közös dolgaink előkészítése.
Ami a konkrét lépéseket motiválta:
– szervetlen, aggasztóan kicsi választható csoport,
– a korábbi testület ellentétes megítélése, töredezettsége, a lakosság (vélelmezett) alapvető érdekeivel ellentétes mozgása,
– az előző periódusokban a vezetésben kvázi gyakorlott szereplőknek „fásultság-fáradtság” miatti kivonulása.

Egyeztető tárgyalások, meggyőzés
A tárgyalások fő gondolatai:
1. sürgető kényszer, ha nincs egyezség, nem tudjuk a falu dolgait jó irányba terelni, tartani;
2. mindenkinek engednie kell a maga által vallott (jogosan vagy nem ) álláspontjából, különben a konstrukció nem lesz sikeres, a közösség (benne az egyén) vesztesége nagyon nagy (helyrehozhatatlan) lesz.

Az alapító támogatók megtalálása
– Széles, a lehető legszélesebb együttműködésre hajlamos, hiteles, véleményformáló kör felkutatása,
– Jellemzően a „kitelepülő”, humán értelmiségi, művész kör, kis kitekintéssel a vállalkozói körre,
– Az együttműködésre hajlamos és alkalmas személyek sokszori gondolatcseréje a falu jövőjéről, egyidejűleg a jelöltek keresésével.

A Társadalmi Szerződés szövegezése
– Az alapító támogatók és az ügynek megnyert támogatottak (akik vállalták az önkormányzati jelöltséget) kötötték meg a szerződést,
– A folyamat nagyon sok egyeztető fórumot járt meg,
– Sem az alapító támogatók, sem a támogatottak pozíciója nem volt „kőbe vésett, több változás volt az egyeztetések során.

A megállapodást szövegezők köre
– Nagyjából kétszáz ember aktív, s hatvan ember tevőleges munkájának eredménye a Szerződés;
– A Szerződést 14 támogatott (választásra, közügyekre javasolt) és 17 alapító támogató írta alá;
– A szerződés a 10. variációban került aláírásra.

A Szerződés alapelvei
Hiszünk abban, hogy a XXI. század elejének kihívásaira nem az önzés, nem mások érdekeinek és értékeinek lesöprése, nem a mások iránti kritikai készség magas szinten tartása és nem a kizárólagosságra törekvés adja a jó választ, hanem a bizalomra és az együttműködésre alapozó lelki, szellemi és anyagi építkezés.

A Társadalmi Szerződés által érintett témák
I. A fejlesztés, cselekvés irányai:
A Nagykovácsi Társadalmi Szerződés
– Jellegéből eredően, nem lehet gondolati konstrukció:
Ügyeink rangsora
1. Az önkormányzati óvoda befogadóképességének növelése, valamint az általános iskola felső tagozata magas színvonalú működésének kiemelt támogatása és a továbbtanulni vágyó rászoruló fiatalok támogatási rendszere.
2–5. Infrastrukturális feladatok:
– A Nagykovácsi Víziközmű Kft. későbbi üzemeltetési költségeit csökkentő fejlesztések és rekonstrukciók
– A szükségessé váló (megfelelő finanszírozási konstrukcióval biztosított) ütemezett csatornahálózat bővítés;
– A helyi közutak fejlesztése, fenntartása és üzemeltetése;
– A helyközi közösségi közlekedés további biztosításához szükséges önkormányzati hozzájárulás.
6–9.
– Az „Öreg Iskola” további fejlesztése, ide koncentrálva a fiatalok számára javasolt információs központot, a kulturális és turisztikai központot, továbbá lehetőség szerint az idősek napközi otthonát;
– A harmadik felnőtt háziorvosi praxis kialakítása;
– Az iskolaépület felújítása;
– A közbiztonság javítása.
10–13.
– A helyi történelmi egyházak rendkívüli beruházásainak támogatása;
– A helyi sport finanszírozása;
– A civil szervezetek támogatása;
– A zöld és gondozott területek növelése.

A Társadalmi Szerződés működésének elve
– Az alapító támogatók és a támogatottak szerződnek, már egyidejűleg a csatlakozó támogatók is megjelenhetnek;
– Az alapító támogatók és a támogatottak megmérettetnek a helyi választásokon;
– Esetünkben teljes választási siker igazolta elképzelésünket, a 13+1 jelölt „teljes listával” bekerült a vezetésbe = a közösség elismerte, jóváhagyta, értékelte a TSZ-t, „aláírta”.

A dolog majdnem itt kezdődik
– A Társadalmi Szerződés ügye nem csupán választási konstrukció.
– A modell kidolgozói szinte mindannyian képviselhették a köz érdekeit, élvezhették a köz bizalmát, érezhették ennek a felelősségét.

Az önkormányzati közszereplő életútja:
1. felbuzdulás, jelölés, kezdeményezés,
2. meggyengülő kommunikáció,
3. csökkenő támogatás, bizalom,
4. fogyatkozó töltés, energia (a döntéseink soha nem lehetnek mindenki tetszésére, állandóan a demarkációs vonalon állunk),
5. elmagányosodás, bezárkózás,
6. csökken a teljesítmény, kiégünk, elegünk lesz, kiesünk a mezőnyből.

A Társadalmi Szerződés erre is megfogalmaz lehetőségeket
- Negyedévente kötelező baráti beszélgetésben veszünk részt, ahol minden „borsos” ügy megbeszélésre kerül.
- Ennél sokkal rugalmasabban, problémacentrikusan kellett összejönnünk.
De minden eddig felmerülő igényhez alkalmazkodott mindkét fél.

A Társadalmi Szerződés szankcionáló lehetőségei
„A Támogatottak tudomásul veszik, hogy a Támogatók a beszélgetéseket követően kialakított véleményüket a településen nyilvánosságra hozhatják. Ugyancsak elfogadják, hogy a beszélgetések, tájékoztatók, személyes beszámolók nem kielégítő eredménye és/vagy a Társadalmi Szerződés szellemének és elfogadott kötelmeinek megsértése esetén a Támogatók kezdeményezhetik a Támogatott nyilvános elmarasztalását, illetve a választott testületi tagságról történő lemondását”>a visszahívhatóság legalább nyomaiban megtalálható.
- >kétséges az ÖTV, de a közösség ereje méltóan nagy.
A közszereplő is ember
- Nagy segítségére lehet, ha stratégiai döntés esetén kikérheti pl. az Alapítók véleményét.
- Az Alapítók és a „közszereplők” egyező véleménye, de a lakosságot „megosztó” döntések esetében az Alapítók támaszt adhatnak a döntés súlyának elviselésében.

A rendszer testet öltött, de működése nem gond nélkül való
- A döntéshozók erősen érzik a támogatókon keresztül a társadalmi nyomást, ez érdekoldalról mindig erősebben artikulált, mint amennyire a támogatók a felelősségben osztozni képesek.
- A támogatók (vezéreltetve közérdektől vagy sem) erős befolyást gyakorolnak a döntéshozókra.
- Nagyon könnyű eltávolodni a teljesen mozgásképtelen „hivatali-hivatalos működés”–nek és a józan ész vezérelte privát működéseknek.
- Kertjeink határosak… érdekütközések.

Kertjeink határosak
- Nagyon nehéz indulás volt,
- Sok „nehéz” örökölt (vagy nem) eset terhelte az indulást,
- Voltak válságüléseink, válságmegbeszéléseink,
- Olyan is volt hogy valaki/k nem voltak érettek a közös munkára, a közösség képes volt megmutatni az utat.
De…
- A szerződés köre nem bomlott fel,
- Igazán mély válságok nincsenek a működésünkben,
- Valóban, a nehéz ügyekben a Támogatottak kikérik a Támogatók véleményét,
- A komoly ügyekben a Támogatók is jelentkeznek,
- Kopunk, súrlódunk, de talán jó célból.
A település működése
- Az alapelveket meg tudtuk tartani.
- Komoly kritika, állandó elégedetlenség nincs a községben, nincs „Monnyonle!” hangulat (természetesen van ellenzék).
- Az intézmények működőképesek, fejlesztések vannak.
- A falunak nincs adóssága!!!
Összefoglalóan
- A TSZ biztos, hogy nem csodaszer, de jó lehetőség.
- Az alapelvekkel egyetértő egyének kötik
1987-ben a Beszélő szamizdat kiadás különszáma Társadalmi Szerződés címmel jelent meg.
A Társadalmi Szerződés a demokratikus ellenzék programterve lett.

Összeállítoi: Solt Ottilia, Kőszeg Ferenc, Kis János

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár