|
Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu |
Cím: | Milyen Fő teret szeretnénk? |
Szerző: | Kelemen Árpád |
Év: | 2006 |
Szám: | 2-3 |
Oldalszám: | 3-9 |
Milyen Fő teret szeretnénk?
Esettanulmány a Nyírpalota Társaság közösségi kezdeményezéséről
Az esettanulmány tárgyát képező közösségi kezdeményezés előzményei:
- az újpalotai lakótelep Fő terének állapota,
a XV. ker. Önkormányzat 3 év alatt (2005-2007) 100 millió Ft-ot szán a lakótelep Fő terének felújítására;
- új civil szervezet, a Nyírpalota Társaság sokoldalú közösségfejlesztési koncepcióval lépett a helyi nyilvánosság elé.
A lakótelep Fő terének állapota
A fennállásának 40. évéhez közeledő újpalotai lakótelepet komplett városrésznek tervezték, központjában - a mai Nyírpalota utca és Zsókavár utca kereszteződésénél - egy sokfunkciós kereskedelmi és szolgáltató centrummal és egy művelődési házzal. Callmeyer Ferenc építész által jegyzett tervek igazi városközpontot álmodtak a lakótelep földrajzi központjába. Sok más infrastrukturális beruházással együtt ez a központ sem épült meg. Lényegében a mai napig változatlan állapotban levő Fő téren semmi nem épült. A nevén kívül semmilyen kritériumában nem felel meg egy központi térnek, fontos átmenő forgalmat bonyolít le, az itt lévő két közlekedési csomópont között. A lakótelep egyik jelképének számító térplasztikán kívül néhány jelentéktelen kereskedelmi pavilon, zálogház és egy rossz hírű kocsma található itt. A Fő tér Legénybíró utcai oldalán áll a közösségi ház (korábban pártház), egy cukrászda és a Profi ABC. Gyenge közvilágítás, rendszeresen tönkretett padok. A jelenlegi állapot igénytelenségre, nemtörődömségre, koncepciótlanságra utal.
A térre egyébként a 80-as évek közepén is terveztek művelődési házat és kereskedelmi központot, 1996-ban pedig katolikus templomot ugyancsak közösségi házzal - egyik sem valósult meg. Csaknem négy évtized után még mindig adós a kerületi vezetés egy szép, kulturált központ kialakításával, mely civilizáltabbá tenné a városrészt és növelné a lakótelepi élet minőségét (szökőkút, találkahely, kávéházi terasz, esztétikus utcabútorok, zöldfelületek).
2005 januárjában nyilvánosságra került az Önkormányzat azon szándéka, hogy három év alatt 100 millió Ft-ot akar fordítani Újpalota Fő terének felújítására. Ebből az összegből csupán a gyalogos utak burkolatának kicserélését (díszkövezését) és új padok kihelyezését tervezi.
Nyírpalota Társaság
A civil szervezet - egy önszerveződéssel létrejött városrészi közösségi tanács - 2002 decemberében alakult. Célja: egy komplex lakóhelyi, társadalmi-közösségi programfolyamat kialakítása, támogatása és követése. Státuszát tekintve a Társaság nem kíván önálló jogi személyiséggé válni. Ez a szerveződés független emberekből, civil társadalmi és szakmai szervezetek, intézmények képviselőiből áll. A Társaság meghívásos alapon bővíti köreit. Nem része egyetlen pártpolitikai csoportosulásnak sem, lakóhelyi közösségi-társadalompolitikai és szakkérdésekkel kíván foglalkozni. A kerületi önkormányzati képviselőket nem pártpolitikusi szerepükben, hanem a közösség felelős helyi képviselőiként keresi
partnerként. Munkáját 3 felkért ügyvivő: Báthory Erzsi, Péterfi Ferenc és Tárnyikné Szepessy Zsuzsa koordinálja.
A Nyírpalota Társaságban összefogást kereső szervezetek, intézmények és magánszemélyek: Toronyhír Média Alapítvány, Újpalotaiak Baráti Köre, Újpalotai Szabadidő Központ, Palotai Polgárőrség, „Segítsd az Iskoládat!” KHE, Garaboncziás Egyesület, Nyitott Gondolkodók Egyesülete, LABE (Lakásbérlők Egyesületének Újpalotai Csoportja), SZÖVTÁRS Egyesület, FSZEK Újpalotai Fiókkönyvtára, Otthon segítünk Alapítvány újpalotai csoportja, Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési osztálya, Szabó Bori, Frenyóné Újfaludi Edit, Szabó Adél, Bakosné Reiner Mária, Krisztián Istvánné (Kanga Klub), Gyenes Zsuzsa (PhD hallgató).
A Nyírpalota Társaság egy olyan társadalmi összefogás, amely működése során számba veszi, hogy:
- az egyes közösségek, intézmények milyen lakóhelyi jelentőségű közösségi programokat, tevékenységeket folytatnak ebben a városrészben;
- az itt élő polgároknak milyen lakóhelyi, társadalmi-közösségi szükségleteik vannak - ezeket nevezzük ügyeknek -, amelyeket közösségi módon lehetne/kellene kezelni;
- ezeknek a szükségleteknek, ügyeknek vannak-e helyben „gazdái”, adekvát alakítói, akik azok megoldásával foglalkoznak;
- ha nincsenek ilyenek, kik lehetnek azok (mely intézmények, közösségek), vagy azokhoz esetleg új szerveződések létrehozása szükséges?
A napirendre tűzött, cselekvési tervbe vett témákban (pl. közösségfejlesztés, szelektív hulladékgyűjtés, városfejlesztés) szakmai anyagok közreadásával, szakelőadók segítségével a közösség tagjainak képzését, a témákban való nagyobb jártasságát is biztosítja. Ezt az ismeretterjesztést később szélesebb körben is továbbadja, társadalmasítja.
2003-ban és 2004-ben a civil szervezet több sikeres fórumot szervez, többek között a szelektív hulladékgyűjtésről, a helyi könyvtár bővítéséről. A helyi társadalom aktivizálásával kiad egy könyvecskét, melyben az újpalotai gyerekek írják le szüleiktől és nagyszüleiktől hallott történeteiket. Feldolgozza és értékeli a városrészre vonatkozó népszámlálási adatokat. A főbb tendenciákkal, kihívásokkal kapcsolatban megoldási javaslatokat tesz a helyi vezetés számára.
2004 októberében egy felhívás közzétételével mozgalmat, közösségi akciót kezdeményez a Nyírpalota Társaság Álmodjunk várost - tervezzük meg önmagunknak Újpalotát! címmel. A civil szervezet, megszólítva minden korosztályt, azt szorgalmazza, hogy fogalmazzák meg, nyilvánítsák ki, hogy az itt élők mit szeretnének, mi szükséges ahhoz, hogy egészségesen, komfortosan, biztonságban élhessenek. Legyenek közösségi tereik, amelyek a találkozásokat, az együttlétet, az összefogást, az egymás iránti szolidaritást serkentik (lásd 1. számú melléklet). Ennek a közösségi várostervezésnek a kiinduló pontjául a lakótelep Fő terének átalakítását választják - „Induljon el a centrumból az átalakítás!”.
2005. február 1.
Kerekasztal-beszélgetés szakemberekkel és a lakossággal
A program előkészítéseként a plakátok (lásd 2. számú melléklet) és szórólapok terjesztése mellett a Fő térről szóló tervdokumentumokat, fotókat gyűjtöttük össze. A megfelelő szemléltetéshez szükséges új fotókat készítettünk a városközpontról. Az előkészítő fázisban kapcsolódott a munkába László Tamás pestújhelyi és Novák Ágnes rákospalotai építész. Szakmailag sok segítséget adtak a program elindításához és az eredményes beszélgetéshez. A megfelelő előkészítéshez tartozott a moderátorok szerepének hangsúlyozása, előzetes beharangozó a helyi médiában, melyre rásegített a Népszabadságban megjelent előzetes cikk is.
A kerekasztal-beszélgetésen vitaindító előadásokat tartott: László Tamás és Novák Ágnes helyi építészmérnökök mellett, Siklósi József, a XV. ker. Tervtanács tagja és Balázs Zoltán kerületi főépítész. A sikeres előkészítés után telt ház előtt (90-100 fő) tartottuk meg a programot. A közönség számára ismeretterjesztő információkkal is szolgáló vitaindító előadások után következetek a lakossági reagálások. Az önkormányzat részéről is többen hozzászóltak, és elismeréssel nyilatkoztak a kezdeményezésről. A közönségnek a leginkább Novák Ágnes elképzelései - „Újpalota zöld város”, nyugtató vízfelületek - tetszettek. Az eszmecserét érdeklődéssel hallgatta a polgármester is, ám véleményét nem fejtette ki. A hivatal képviselői, az építész szakemberek és a lakók is egyetértettek abban, hogy minél szélesebb társadalmi részvétellel kell megtervezni a Fő teret. Lényegében ennek a gondolatnak a jegyében szervezte a Társaság a fórumot.
A sikeres rendezvény az akció kedvező indítását jelentette. Az önkormányzat lapja vezető helyen tájékoztatott az eseményről, utólag is volt Népszabadság-beli reflexió, többször vetítette a KTV a beszélgetésről készült felvételt, melyről kazettát is készítettünk, ezt a Közösségi Házból és a könyvtárból kölcsönözni is lehet.
2005. március
Kérdőíves felmérés elindítása
Kétoldalas véleménykérő lapot ad ki a Nyírpalota Társaság. Ebben röviden összefoglalja a februári kerekasztal beszélgetés eredményét és arra bíztatja a helyieket, hogy a kérdőíven tetszőleges terjedelemben fejtsék ki gondolataikat, írják le ötleteiket arról, hogy milyen Fő teret képzelnének el Újpalotára. A kérdőív 3000 példányban került terjesztésre.
2005. április 26.
Szakmai konzultáció bécsi építészekkel
Az Újpalotai Közösségi Házban rendezett összejövetelen az osztrák építész házaspár Dieter Schreiber és Uschi Schreiber szakmai tapasztalatcsere keretében tájékoztatták az érdeklődőket az osztrák fővárosban megvalósított, közösségfejlesztéssel egybekötött városfejlesztési tevékenységükről. Az osztrák építészek meghívására azért került sor, mert tudomásunkra jutott, hogy a Nyírpalota Társaság Fő téri projektjéhez igen hasonló kezdeményezést valósítottak meg sikerrel Bécsben (Augarten). Beszámoltak a folyamatról, melynek során sikerült maguk mellé állítani a kezdetben igen szkeptikus lakosságot, valamint megnyerték a képviselők bizalmát is, annak ellenére, hogy folyamatosan konfliktusaik voltak a helyi hatalommal. Számunkra is ismert
módszerek köszöntek vissza - fórumok, folyamatos konzultációk, az összefogást erősítő közösségi, kulturális programok (piknikek). A sikerük titkaként azt mondták el, hogy egy szűk magra, kitartó kis csapatra van szükség (esetükben ők ketten alkották ezt a szűk magot), mely időről-időre vonz magához új embereket, önkénteseket. Dieter és Uschi az általuk alapított egyesület keretei között indították el és vitték sikerre a projektet 2-3 év alatt.
A konzultáció sikeres volt, a projekt személyi hátterével kapcsolatos információk ismerősek voltak a Nyírpalota Társaság gyakorlatából is. Ez megerősítést adott az újpalotai önkéntesek vezető csapatának is. A XV. kerületi Önkormányzat néhány képviselője és szakembere is megjelent a tanácskozáson. (A bécsi építészekkel Péterfi Ferenc által készített interjút lásd a Parola 2006/1. számában! A szerk.)
2005. június 9-12.
Civil rendezvények az Újpalotai Napokon
A Nyírpalota Társaság szervezésében több program is a lakótelep Fő terének átalakítására hívta fel a figyelmet.
A Magyar Urbanisztikai Társaság Budapesti csoportja kihelyezett ülést tartott a Közösségi Házban. A lakótelepek lehetséges megújításának kérdését tárgyalták, majd László Tamás építész vezetésével sétát tettek Újpalota központjában és utána közösen értékelték a látottakat. A városrész központjában szervezett sétát egy másik nap megismételték, és a Fő tér lehetséges átalakításnak tervét modellezték.
Az iskolások által készített maketteket a Közösségi Ház előterében kiállítottuk. A tavasz folyamán közzétett felhívás alapján a Hartyán Nevelési-Oktatási Központban Gulyás Gabriella pedagógus a László Gyula Gimnázium és Általános Iskolában Holpert Ildikó rajztanár irányításával készítettek a lakótelep jövőjével foglalkozó rajzokat, maketteket a gyerekek. A Hubay Jenő Zeneiskola művészeti tagozatának növendékei pedig Breczek Margit irányításával készítettek rajzokat, maketteket, kollázsokat.
Civil Kávéházi Este keretében ugyancsak a közösségi várostervezésről tanácskoztak. Több helyi civil szervezet jelezte részvételét, de végül a Nyírpalota Társaságon kívül más nem jött el, csupán személyes érdeklődők vettek részt a beszélgetésen.
A hétvégi szabadtéri programsorozathoz igazodva külön sátrat állítottak fel a Fő téren, amelyben folytatódott a modellezés és különféle előadásokat, vetítéssel egybekötött konzultációkat tartottak. Ehhez a programhoz kapcsolódott az Istenkútról (Pécs) érkező képzőművész csoport, akik Thiesz Angéla vezetésével szabadtéri közösségi alkotást hoztak létre, bevonva a munkába a helybéli közönséget (retextil térszerkezeti elem - hinta-inga).
Az elsősorban szabadtérre koncentrált programokat megzavarta az időjárás, illetve az az előre nem kalkulált harsány közeg, melyben a Fő tér domináns programjai (koncertek a szabadtéri színpadon, vidámpark, sörsátor, kirakodóvásár) elnyomták, háttérbe szorították a sátorba tervezett beszélgetéseket, konzultációkat. A konzultációk és a modellezés a rossz idő miatt beszorultak a Közösségi Házba. A tervezettől eltérően mérsékelt érdeklődés kísérte a programokat, a városvezetés pedig ellenzéki programként értelmezte a Nyírpalota Társaság kezdeményezését.
2005. június 23.
Vázlatterv a Fő tér kertészeti rendezéséhez
A Városháza megrendelésére készít vázlattervet a RÉPSZOLG (önkormányzati szolgáltató cég) kerttervezője, Csapó András. Lényege, hogy a téren felújítják és felére szűkítik a töredezett aszfaltút hálózatot, a teret átszelő átlós út mentén, az „Európa Fa” körül díszburkolatot és padokat helyeznek el, a közelébe telepítenek egy szökőkutat, egy napórát pedig a buszmegálló környékére. A leírás maga is „földhözragadt” elképzelésként jellemzi a koncepciót, hozzátéve, hogy kiindulópontja lehet egy nagyvonalúbb elképzelés megvalósításának.
2005. július 14.
Vázlatterv a Fő tér felújítására
Az Önkormányzat megrendelésére készített vázlatterv meglehetősen leegyszerűsített elképzelése ellentétes a Nyírpalota Társaság törekvéseivel, ezért a civil szervezet levélben fordul az illetékesekhez (polgármester, főépítész, RÉPSZOLG igazgatója), hogy ne ez a koncepció valósuljon meg, egyúttal javasolja az alábbiakat:
- Az Önkormányzat egy ötletpályázat keretében válassza ki a tervező csoportot, akik a végleges tervet a lakossági egyeztetések után elkészíthetik.
- Az ötletpályázat kiírásában a Nyírpalota Társaság részt vehessen azon jogán, hogy tudatosan kutatja és feldolgozza az itt élők igényeit, elképzeléseit és vágyait. A Nyírpalota Társaság vállalja a tervek kiállítását és lakossági ismertetők megtartását.
- A Nyírpalota Társaság a pályázat elbírálásában szavazati joggal vehessen részt.
- Javasoljuk, hogy ezen időszak alatt a Polgármesteri Hivatal tekintse át a rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket (pl. ROP pályázatok), ugyanis más városok is ilyen forrás révén jutnak magas színvonalú közösségi terekhez.
- Kérjük, hogy a képviselő-testület foglalkozzon ezzel a témával!
2005. augusztus 31.
Képviselői előterjesztés
Mihályi Zoltán önkormányzati képviselő előterjesztést nyújt be az Önkormányzathoz az újpalotai Fő tér közösségi részvétellel történő megtervezésére (lásd 3. számú melléklet) - előterjesztését a képviselő-testület napirendre sem veszi.
Az ellenzéki képviselők előzetesen konzultáltak a Nyírpalota Társasággal, maga az előterjesztő, Mihályi Zoltán is ismerte a kérdést, hiszen jelen volt a bécsi építészekkel folytatott szakmai beszélgetésen. Az előterjesztés jó szándékú segítséget kívánt nyújtani az ügy előmeneteléhez. Valószínű, hogy a politikai megosztottság következtében az ellenzéki javaslat eleve elutasításra volt ítélve, de az is lehet, hogy a komplex javaslat nem illik az önkormányzat - Fő térrel kapcsolatos - leegyszerűsített koncepciójába.
2005. szeptember
Kérdőíves felmérés lezárása, javaslatok
feldolgozása
Féléves szervezői munka után lezárul a kérdőívek gyűjtése. Kb. 20 önkéntes vesz részt a kérdőívek terjesztésében. 150 kitöltött kérdőív érkezik vissza, ennek kétharmada névvel és címmel ellátva. A terjesztésnél igyekeztünk a lakótelep minden szomszédságába eljuttatni a kérdőívet, ennek eredményeként minden részéről érkeznek javaslatok. Az önkéntesekkel kifejezetten személyes kapcsolatok alapján gyűjtöttük az íveket, egyedül a Fő térre néző házak postaládájába kerültek névtelenül szórólapként. Ez utóbbi kevésbé volt hatékony. A beérkezett írásos javaslatok terjedelemben, színvonalban változatosak voltak, az ötleteken túl nagyon sok bíztató, támogató megjegyzést is kapott a Társaság. A javaslatok összessége alkalmas a szakmai tervekbe való beépítésre. (A kérdőívek összesítését lásd a 4. számú mellékletben.)
2005. október 18.
Kerekasztal-beszélgetés szakemberekkel
és a lakossággal
Meghívott szakemberek: Balázs Zoltán (kerületi főépítész), Nemes Attila (művészettörténész - palotai lakos), Novák Ágnes (építész). A fórumra meghívást kapott minden olyan javaslattevő civil, aki névvel ellátta kérdőívét. Csupán 4-5 érdeklődő jött el a kérdőívet visszaküldők közül, összességében feleannyi volt a résztvevő, mint a sikeres februári első fórumon. A beszélgetést megelőzte a kérdőívek összesítésének nyilvánosságra hozatala, a résztvevők is ennek tudatában fogalmazták meg álláspontjukat. Többen azt szorgalmazták, hogy a következő hónapokban már konkrét előrelépést kellene tenni az ügyben: kerüljenek tárgyak, új szabadtéri bútorok, tájékoztató tábla… a Fő térre, azaz 0 pont, alappont létrehozása sürgető!
2005. november 16.
Közmeghallgatás a Közösségi Házban
Szóba kerül a Fő tér jövője is. A megkérdezett két helyi önkormányzati képviselő úgy reagál, hogy támogatja a Fő tér átalakítására vonatkozó javaslatokat. Hajdu László polgármester kijelenti: „Ha lesz pénzünk, szép Fő teret építünk, ha nem lesz pénzünk, akkor csak álmodozhatunk.” A polgármester kijelentését értelmezhetjük úgy, hogy van lehetőség a megvalósításra, de úgy is felfoghatjuk, hogy a pénzhiányra való hivatkozással szeretné lerázni a civileket.
2005. november 29.
Kiállítás a Közösségi Ház előterében
Az Iparművészeti Egyetem építészkarának negyedéves hallgatói - Novák Ágnes építész növendékei - tárgyakról, eszközökről, a téren elhelyezhető lehetséges szabadtéri formákról készítenek kiállítási anyagot. Megállapodunk a hallgatókkal, hogy a kiállítási anyagból néhány képeslapot terveznek, mely a bemutató után továbbviheti a Fő tér átalakításának hírét és újabb személyeket aktivizál.
A kiállításnak kevés visszhangja volt, de a Közösségi Ház nagy forgalmú előterében elég sokan megismerkedhettek az építész növendékek terveivel.
2005. december 12-21.
Újpalotaiak közös karácsonyfája - rendezvénysorozat a Fő téren
Az elképzelés szerint a rendezvénysorozat is ráirányítaná a Fő tér ügyére a figyelmet. Az előző évi sikeres akciónál még intenzívebb, hangsúlyosabb programsorozatot („térfoglalást”) tervez a Társaság, a közös karácsonyfa mellett egy haranglábat is felállítanának.
A merész elképzelések csak részben valósultak meg. A 2004. évi sikeres kezdeményezést nem sikerült felülmúlni, a megismétlése is nagy próbatételnek bizonyult. Civil segítséggel sikerült faanyagot szerezni, de a harangláb elkészítése már nem sikerült, és az egész sorozatra kevesebb önkéntest sikerült mozgósítani. Az intenzív esztendő végére a fáradtság jelei mutatkoztak a Társaságon, ez meglátszott a decemberi program megvalósításán.
2006. január 10-31.
Az éves koncepció és az első félév cselekvési tervének kialakítása
2006-ban a továbblépés érdekében a Nyírpalota Társaság arra vállalkozik, hogy ötletpályázatot hirdessen a Fő tér átalakítására. Ez nagy próbatétel a szervezet számára, építész szakemberek bevonása nélkül elképzelhetetlen és jelentős forrásokat is igényel, viszont minőségileg új helyzetet teremthet.
A pályázat előkészítése mellett a következő hónapokban is folyamatosan meg kell jelenni a projekttel a nyilvánosság előtt. A lakossági véleményekre alapozva modellt készíttetünk, mely a közösségi tervezés újabb fázisa lesz. Az érdeklődők számára rendszeresen alkalmat biztosítunk a modellezésre, tervezésre, egyéni ötletek megfogalmazására, ezeket rendre dokumentáljuk.
Májusra kiadványt jelentet meg a Nyírpalota Társaság. A Fő téri projekt eddigi eseményeiről tájékoztatja a közvéleményt, és újabb személyek, csoportok bevonására ösztönöz. Ezzel párhuzamosan az Újpalotán áthaladó 69-es villamos oldalán nagyméretű hirdetésben hívja fel a figyelmet a Fő téri projektre.
Összegzés - a folyamat értékelése
- Az eltelt egy évben csaknem 200 önkéntes különböző aktivitású részvételével indult meg az akció. 150 fő írásban fejtette ki véleményét a Fő tér jövőjéről, 30-40 fő egy aktívabb kört jelent, akik a mozgósításban és egy-egy részfeladat megvalósításában is közreműködtek: Báthory Erzsi, Báthory Béla, László Tamás, Szabó Adél, Novák Ágnes, Nemes Attila, Péterfi Ferenc, Budai Zsuzsa, Kelemen Árpád, Várhegyi Gábor, Varga Gábor, Báthory András, Thiesz Angéla, Tárnyikné Szepessy Zsuzsa, Gulyás Gabriella, Breczek Margit, Holpert Ildikó, Simon Patrícia, B.Reiner Mária, Mészáros Lászlóné, Siklós Sándor, Jobbágy Mária, Péterfi Mária, Péterfi Balázs, Szabó Bori, Tírpák Anna, dr. Tepliczky Miklós, Tóth József, Szendrei Judit, Kerepesi Mari, Kovács Ferencné, Czibik Tamás, Kollár Lajosné, Barcza Éva, Zechmeister László, Hekker Piroska, Majorosi Ildikó. Ebből a harminc-negyven főből 8-10 fő (a dőlt betűvel írt személyek) alkották azt a magot, mely meghatározója, motorja, előrevivője volt a projektnek. Ez a kétszáz fős közösségi részvétel az egyik legnagyobb értéke az eltelt időszaknak, erre vigyázni kell, ezt nem szabad hagyni, hogy veszendőbe menjen.
Az Újpalotai Szabadidő Központ vezetőjeként kerültem kapcsolatba a kezdeményezéssel. Az intézmény egyik alapítója volt a Nyírpalota Társaságnak és aktív résztvevője a civil szervezet tevékenységének. Személyesen magam is ambicionáltam a Fő tér átalakításának tervét, mert művelődésszervező munkám kapcsán is sok területen tapasztaltam igénytelenséget, kulturálatlanságot, mely körülmények alapvetően befolyásolták az itt élők életminőségét. A közösséget szolgáló kulturált, igényes találkozási helyek, terek épp úgy hozzátartoznak az élethez, mint a megfelelő oktatási, egészségügyi intézmények, vendéglátóhelyek és más szolgáltatások. Az vezérelt, hogy a kezdeményező közösség tagjaként magam is hozzájáruljak egy esztétikus tér létrehozásához, amely szinte teljes mértékben hiányzik a mai Újpalotáról.
- A helyi társadalomban szélesebb körben vált ismertté a Nyírpalota Társaság és annak közösségi kezdeményezése. Jónak mondható a helyi és az országos nyilvánosságban való megjelenés, melyet a jövőben is tudatosan kell szervezni, mert ez elengedhetetlen segítője a folyamatnak.
- A Nyírpalota Társaságban, mint rendhagyó összetételű civil szervezetben (egyesületek, intézmények, magánszemélyek összefogása) mindig is fokozott energiabefektetést igényelt a különféle képzettségű, tájékozottságú, mentalitású emberek összehangolása, egy-egy feladatra való szövetkezése. Néhány éves felfutás után 2005 közepén érzékelhető volt az aktivitás csökkenése, a résztvevők elmaradozása. Több alkalommal napirenden volt a társaság kibővítésének kérdése, ebben lényeges előrelépés viszont nem történt. A Fő téri projekt új embereket is mozgósított (Nemes Attila, Mészáros Lászlóné), a régiek közül viszont Tepliczky Miklós (Polgárőrség) és Hegedűs László (SZÖVTÁRS) más irányú elfoglaltságaik miatt elmaradtak, nem vállaltak feladatot. Természetesen a vizsgált időszakban (2004. december - 2006. január) más témákkal is foglalkozott a Nyírpalota Társaság, de kétségtelen, hogy a Fő tér ügye jelentette a legnagyobb vállalkozást. Külön konfliktusokkal járt az egyes programokhoz szükséges források előteremtése, mivel az egyesület szándékosan nem jegyeztette be magát, mert tudatosan választotta a szervezeti életnek ezt a laza formáját. Az egyik résztvevő, Várhegyi Gábor, a Segítsd az Iskoládat! egyesület képviseletében vállalta a pályázással járó bonyolult adminisztratív feladatokat. Ez Péterfi Ferenc szakmai segítsége mellett sem volt könnyű. Két sikeres pályázat megteremtette a szükséges anyagi forrásokat a munkához. Menet közben több alkalommal is volt olyan válságos helyzet, amikor az ügyet vezető 8-10 fős csoport tagjai közül is többekben kételyek merültek fel a folytatást illetően. Ilyen volt a Városháza által megrendelt vázlatterv megjelenése, mely lényegében egy „alibi felújítást” helyezett kilátásba. A kételkedőkre pozitív hatással volt, hogy a más esetekben sokszor szkeptikus Várhegyi Gábor bíztatta további munkára az elkeseredőket.
- Az önkormányzat részben elismerte, részben bírálta, elutasította a civil kezdeményezést. A Nyírpalota Társaságot már az előző években kifejtett tevékenysége alapján is gyanakvással fogadta az önkormányzat meghatározó politikai ereje. A Fő téri projekt egyes rendezvényeit - hamisan és tévesen - ellenzéki politikai nyomulásként értékelték. Ez összefüggésben van azzal a ténnyel, hogy a Nyírpalota Társaság kezdeményezéseit, közösségfejlesztő programját az ellenzéki képviselők egyes tagjai a kezdettől pozitívan fogadták. Mint sok egyéb helyi kérdésben, itt is nagyon hamar felszínre került a politikai megosztottság. Ezen túl kell lendülni, mert egy színvonalas, esztétikus, hangulatos városközpont közösségi részvétellel való megtervezése, majd kialakítása egyértelműen közügy, tehát nem lehet politikai játékszer. A projekt sikere szempontjából tehát kulcsfontosságú kérdés, hogy a Társaság a polgármester és a képviselők döntő többségét az ügy mellé állítsa. El kell ismerni, hogy ez nem sikerült az első évben, csupán részsikerek könyvelhetők el.
- A kezdeményezés egyáltalán nem zárult le, az eddigi események további folytatásra ösztönöznek. A projekt sikere két nagyon fontos dolgot eredményezne Újpalota számára: a közösségi részvétellel megtervezett, majd megvalósított új városközpontot a helyi társadalom is magáénak tekintené és ennek alapján viszonyulna hozzá; másfelől presztizst adhatna az önkéntes munkának, a közösség ügyeivel való - sokszor idő és munkaigényes - tevékenységnek. A 2006-ra tervezett ötletpályázat és a hozzá vezető egyéb kezdeményezések új dimenziót nyithatnak, melynek értékelése az esettanulmány második fejezetének tárgyát képezi majd. Kelemen Árpád
1. MellékletÁlmodjunk várost - tervezzük meg önmagunknak Újpalotát!
Egy mozgalmat, közösségi akciót kezdeményez a Nyírpalota Társaság. Készítsünk és készíttessünk helyi közösségekkel, itt élő laikusokkal és szakemberekkel, gyerekekkel, középkorúakkal és idősekkel, intézmények, a várostervezésben és működtetésben érintett szakterületek képviselőivel, a főiskolák-egyetemek hallgatóival terveket, rajzokat, fogalmazzunk meg ötleteket szóban és írásban arra, hogyan képzeljük, hogyan szeretnénk, ha ez a kis földdarab, ez a városrész, Újpalota, s annak szomszédsága igazán a mi otthonunk lenne!
Kerüljön valamilyen formában megfogalmazásra, leírásra, modellezve vagy más módon kinyilvánítva: mit szeretnénk, mi lenne szükséges ahhoz, hogy egészségesen, komfortosan, biztonságban élhessünk itt, hogy büszkék lehessünk mások előtt is a városrészünkre! Hogy olyan közösségi tereink legyenek, amelyek a találkozásokat, az együttlétet, az összefogást, az egymás iránti szolidaritást serkentik.
Kiket lehetne megszólítani ennek érdekében, s milyen körökben lehetne a tervezést, az álmodozást ajánlani?
Először is az óvodásokat. Gyerekcsoportok - helyi óvónők segítéségével - készíthetnének játékos ötleteket: rajzokat, montázsokat, kollázsokat, maketteket az álmaik szerinti házakról, lakásokról, gyerekszobákról, kertekről, parkokról, játszóterekről, közösségi szobákról.
Az általános iskolásoktól és helyi középiskolásoktól ugyanezt kérhetnénk - különösen a Mesepályázat résztvevőitől, őket személyesen és az iskoláikon keresztül is megkeresve, a pedagógusokat partnerként megnyerve, hogy órákon, napköziben, osztályfőnöki órákon beszélgessenek róla, és álmodjanak együtt. Vitatkozzanak ilyen témákról! Valamennyi életterünk téma lehetne, a fentieken túl az orvosi rendelő, a könyvtár, a tornaterem, az ebédlő, a klubtermek. A kamaszok milyen terekre vágynak, ahol összejöhetnek, jól éreznék magukat, tervezzenek az ő elképzeléseik szerinti tiniparkot, sportpályát internetező helyeket stb.
A felnőtteket ugyancsak fontos lenne bevonni ebbe a diskurzusba, a közbeszéd mindennapi részévé tenni
ezt a folyamatot. És folytatódhat a tervezés: a családi élettel és annak tereivel, a felnőtteket érintő közintézményekkel: közösségi házakkal, könyvtárral, templommal…
Az idősödők, a nyugdíjasok, a „harmadik életkorba” lépők ugyancsak álmodhatnák és tervezhetnék a maguk sajátos tereit: sétáló parkokat, idősotthonokat, kényelmes lakásbelsőket, éttermeket, a közösségi találkozások mindenféle egyéb helyeit is.
A hátránnyal élők is fogalmazzák meg igényeiket, vágyaikat és elképzeléseiket!
És nem csak tereket, de intézményeket, a társadalmi nyilvánosság színtereit is álmodni, tervezni lehetne mindenkinek! A hajléktalanoknak a maguk álmait, de legalább a kis erdei kuckójukat, közösségi szolgáltatásokat. Ebben közreműködhetnének az utcai szociális munkások.
Hogyan nézzen ki az épített és a természeti környezetünk: az útjaink, a parkolók, a sétáló utak, a járdák, ahol gyerekkocsival és kerekes székkel is lehet közlekedni, és a közeli kiserdők? A vendéglők, kávéházak és éttermeink, a piacunk, a busz- és villamosmegállók, a mozi, a kiállítóterem? Milyen Fő teret szeretnénk ennek a szélfútta, elhanyagolt, gazdátlan parknak a területén a mostani városközpontban?
Tervezhetnének a társasházak közösségei, MUFTI fiataljai, a Külvárosi Tankör tanulói, a nyugdíjas házak és klubok tagjai, a Kanga Klub-beliek, lehetne a játszóházi foglalkozásnak alkalmi vagy gyakori témája a terek, parkok, játékok, eszközök, gyerekszobák tervezése. Tervezhetnének pályázati felhívásra vagy maguk kezdeményezésére a helyi civil szervezetek. Megfogalmazhatnák ilyen módon ötleteiket a kiskereskedők, a vállalkozók, a számítógép és internetkedvelők, az iskolákban a szülők és az SZMK-k vagy az iskolaszékek; az egészségügyben dolgozók, az egyházi közösségek, a szociális és a művelődési területen dolgozók, de újpalotai polgárokként a helyi önkormányzati és országgyűlési képviselők is!
Lehetne ügyeket a magunk képére formálni és megfogalmazni. A környezetvédelmet ne a kampányjellegű tisztasági hónap, hét, nap jelentse, hanem találjuk ki, hogyan tehetnénk magunkévá a szelektív hulladékgyűjtés ügyét, formáját; aztán a közbiztonságot, a környezet és az állatok védelmét!
Találjuk ki a szolidaritás helyi lehetőségeit és megnyilvánulási formáit! Hogyan valósíthatnánk meg az egymáson való segítést, a gondoskodást, az odafigyelést gyerekekre és idősekre, a tinédzserekre, a sérültséggel élőkre és nagycsaládosokra, a bajba jutottakra, a támaszra szorulókra!
Beszélgessünk az egymás közötti kommunikáció, a helyi párbeszéd lehetőségeiről és formáiról!
Megtervezhetnénk egyenként és közösen, hogy milyen közösségi tévét, milyen helyi újságot, rádiót szeretnénk! Készülhetne alkalmilag, időszakonként vagy rendszeresen kiadvány a legkülönfélébb tervekből, álmokból! Esetileg vagy rendszeresen leközölhetnék ezeket a helyi lapok, a KTV, az internetes portálok; kifüggesztésre kerülhetnének ezek a helyi nyilvános helyeken, közintézményekben, fórumokat, találkozókat lehetne ezekről szervezni! Így válhatnának a helyi közbeszéd tárgyaivá, ami a cselekvés első, s talán egyik legfontosabb állomása lehet majd.
Hogyan tehetnénk mindezeket az elképzeléseket, álmokat a többiek számára is hozzáférhetővé?
A tervezés-álmodás formája lehet vizuális: rajzban, grafikában, festményben, makettben, fotó formájában, számítógépes modellezésben vagy más megformáltságban. Lehet élőszóban, írásban rögzíteni, készíthet erről valaki videofilmet, de történhet ez közösségi beszélgetések kereteiben, a helyi képviselőkkel való társadalmi párbeszéd során.
Mi lehet az eredménye egy ilyen széleskörű folyamatnak?
Az emberek újra álmodni mernek. Esetleg elhiszik, hogy ők is számítanak. Ha megbátorodnak, fokozatosan szokássá válhat a városrész ügyeiben való felelős gondolkodás. Az önkormányzat jó értelemben vett társadalmi nyomás alá kerül - újra és újra tervekkel, elképzelésekkel, akaratokkal találkozik; egyezkedésre, tárgyalásra, párbeszédre kényszerül. Ő is megtanulja elfogadni a lakosság bevonását.
Az is bizonyosságot nyerhetne, hogy az álmok jó része valóssággá tehető!
Megkereshetnénk azokat, akik ezekben a változtatásokban érintettek, akik partnerek, illetékesek vagy támogatók lehetnének!
A tervekről bebizonyíthatnánk, hogy azokhoz különféle csatornákon forrásokat is lehetséges teremteni.
Öntevékenység indulhat el.
Együtt találjuk ki Újpalotát!
Budapest, 2004. október 10.Nyírpalota Társaság
XV. Zsókavár u. 15. Tel.: 410-0836
2. Melléklet. Plakát a 2005. február 1-jei rendezvényre
Milyen Fő teret szeretnénk?
Kerekasztal-beszélgetés szakemberekkel és a lakossággal az újpalotai Fő térről
Február 1-jén, kedden 18 órától az Újpalotai Közösségi Házban (Zsókavár u. 15.)
Szeretettel várja Önt is a Nyírpalota Társaság!
3. MellékletElőterjesztés
Az újpalotai Fő tér közösségi részvétellel történő megtervezésére
Tisztelt Képviselő-testület!
Újpalota nemrégiben ünnepelte 35 éves évfordulóját, ezért méltó, időszerű és elérhető az önkormányzat, újpalotai civil szervezetek és a lakótelepen élőknek igénye, hogy a - ma csupán nevében - Fő tér valóban a lakótelep városközpontjának fő terévé váljék.
A Répszolg. Kht. elkészítette a tér átépítési műszaki dokumentációját, és az önkormányzat 3 év alatt összesen több, mint 100 millió Ft-ot tervez elkülöníteni a munkálatokra. Tekintettel arra, hogy a főváros egyik legrégibb és legnagyobb lakótelepe városközpontjának-Fő terének kialakítása kerületünk lakossága életében kiemelkedő jelentőséggel bír, valamint kerületünkben jó példák vannak az önkormányzat és a civil szervezetek együttműködésére, kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy támogassa azt a javaslatot, hogy a Fő tér kialakításának tervezési és elbírálási szakaszába vonjuk be a helyi közösségeket is, annak érdekében, hogy az így kialakításra kerülő városközponti főteret Újpalota 36 ezres lakossága valóban sajátjának érezze!
2005 első felében több újpalotai esemény (kerekasztal beszélgetések, Milyen Fő teret szeretnénk Újpalotán? mozgalom, főtéri séta, lakossági fórum, helyi nyomtatott sajtóban megjelent írások stb.) célozta meg a lakótelepen élők érdeklődésének felkeltését, véleményének begyűjtését és rendszerezését. Éppen az önkormányzat több éves jó lakossági kapcsolatára építve célszerű volna, hogy az önkormányzat - ezen előterjesztésben javasolt, előre meghatározott módon - felhasználja a lakosság által megfogalmazott felhasználható elképzeléseket a tér végleges kialakításához.
Annak érdekében, hogy ez a folyamat rendezetten és a kívánatosnak tartott idő alatt lezajlódjék, kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy az alábbi javaslatot mérlegelje és támogassa:
1. Pályázati szakasz:
Az önkormányzat országos nyilvános tervpályázatot ír ki Újpalota Fő terének megtervezésére.
A pályázati kiírásban a szakmai kiírókon kívül részt vesz az alábbi civil szervezetek egy-egy delegáltja:
LABE, a Lakásbérlők és Lakók Egyesületének XV. kerületi Tagozata
Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége helyi szervezete
Nyírpalota Társaság
Nagycsaládosok Újpalotai Egyesülete
Újpalotaiak Baráti Köre Művelődési és Érdekvédelmi Egyesület
A pályázati kiírás mellékleteként a pályázók megkapják a Fő térrel kapcsolatban eddig született felméréseket, lakossági véleményeket és javaslatokat.
Nyilvánosság bevonása: a pályázati szakasz folyamán, a pályázat kiírói egy alkalommal lakossági fórumot tartanak, melyre a pályázók is hivatalosak, annak érdekében, hogy a pályázatok minél inkább figyelembe vegyék a helyben megfogalmazott igényeket, elképzeléseket.
2. Közösségi véleményezési szakasz:
A pályázati szakasz lezárultával a beérkezett pályaművek 30 napon át megtekinthetők az Újpalotai Közösségi Házban. Ez időszakban a pályázat kiírói legalább egy alkalommal tervismertetést és bemutatót tartanak az érdeklődő lakosság számára, illetve az érdeklődők rendelkezésére bocsátják a „közösségi tervezés vendégkönyvét”, melyben a kiállítás ideje alatt összegyűjtik a lakosság véleményét a pályaművekről.
3. Bírálati szakasz:
A beérkezett pályázatok elbírálásában az önkormányzat delegáltja, egy meghívott független építész, a Magyar Építész Kamara delegáltja, kertész, tájtervező és környezetvédelmi szakértő mellett - szavazati joggal - részt vesz a kiírásban résztvevő öt újpalotai civil szervezet. A tervpályázat értékeléssel egybekötött eredményhirdetése nyilvánosan történik az Újpalotai Közösségi Házban.
4. Megvalósulási szakasz:
A Képviselő-testület felkérésére a Polgármester megbízza a nyertes pályaművet elkészítő pályázó(kat) az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésére.
Amennyiben a tervpályázat ez év szeptember végéig meghirdetésre kerül, úgy a pályázat eredményhirdetése legkésőbb 2006. március 15-én megtörténhet.
Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést vitassa meg és a határozati javaslatokat támogassa!
Budapest, 2005. augusztus 17. Mihályi Zoltán
önkormányzati képviselő
4. MellékletMilyen Fő teret szeretnénk?
Lakossági vélemények, ötletek javaslatok összegzése
A márciustól augusztus végéig terjedő időszakban végzett kisebb közvélemény-kutatást a Nyírpalota Társaság a témával kapcsolatban. A közzétett kérdőívek közül 130 darabot* juttattak vissza kitöltve, közülük kétharmad (85 fő) névvel, elérhetőséggel, egyharmad (45 fő) név és elérhetőség nélkül érkezett. A kitöltött kérdőívek tartalmát tekintve megoszlottak a címszavakban, rövid kifejezésekben megfogalmazott javaslatok és a kicsit bővebben, plasztikusabban kifejtett vélemények. Csak néhány főre tehető azok száma, akik koncepcionális, átfogó javaslattal éltek.
Mielőtt részletesebb adatokba, elemzésbe kezdenénk, néhány olyan címszót, fogalmat és szempontot ismertetünk, melyek különféle megfogalmazásban, utalásokban sok válaszadónál fordultak elő, tehát domináns jellegűnek mondhatóak:
MINŐSÉGI ZÖLDTERÜLET - VIRÁGOK, ESZTÉTIKUS, GONDOZOTT, KÉNYELEM, NYUGALOM, TALÁLKOZÁS, KIKAPCSOLÓDÁS
Ezeket a címszavakat ki-ki másként képzeli megvalósítani, de mindenképp jellemző értékként olvasható ki a javaslatokból.
Építő javaslatok
A legtöbb szavazatot kapott 5 téma:
szökőkút 79 fő (61%)
padok, székek, asztalok 71 fő (55 %)
virágok, bokrok, növények 68 fő (52%)
kávéház (terasz, találkozóhely) 29 fő (22%)
közvilágítás, díszvilágítás 21 fő (16%)
További építő javaslatok: szobrok, műalkotások, emlékmű felállítása, utak rendbetétele, játszótér (igényes kivitelezésben), tájékoztató táblák, kulturált szeméttartók, parkőr, a közúti forgalom leválasztása, szeparálása a tértől, pavilon térzenének, nyilvános WC, vízfelület -kis tó, ivókút, sétálóutca lugassal, üzletek egységessé, esztétikussá tétele, harangláb, könyvtár, közösségi ház, zenélő kút, sportcentrum, biciklitároló, kerékpárút, mélygarázs, metróállomás. Megjegyzés: a tájékozottság hiányára utal, hogy többen javasoltak templomot a Fő térre, miközben már eldőlt, hogy a Pattogós utcában épülhet az új templom.
Koncepcionális javaslatok
Néhány válaszadó átfogó, koncepcionális javaslatot tett a Fő tér kialakítására. Ketten is javasolták, hogy az eredeti tervben szereplő passzázst valósítsák meg, azaz a Zsókavár utcai ún. csigalépcsős szolgáltatóházat és a Fő teret az út feletti átjáróval kössék össze. Természetesen a Fő téri oldalon funkciót kellene adni a passzázsnak. Ezt az is indokolja, hogy a szolgáltatóközpontba költözik a Kontyfa utcai könyvtár és vállalkozó jelentkezett az egész szolgáltatóközpont revitalizációjára is.
A passzázst javasló egyik koncepció valamilyen térfallal választaná el a Nyírpalotai buszmegálló és a Zsókavár utcai 96-os megálló közötti részt, ennek információs-orientáló funkciót javasol, így maradna a többi városközponti funkcióra egy másik jókora terület. A Fő teret valamilyen formában összekapcsolná a Legénybíró utca mögötti parkkal, a túloldalon pedig a Pattogós utcai parkkal. Így ez a három tér harmonikusan körülölelne egy színvonalas városközpontot.
Egy másik elképzelés a cukrászda északi oldalán táncolásra alkalmas terület kialakítását javasolja, valamint egy tavacskát, átívelő híddal. Hangsúlyt fektet az utak díszburkolatára és a közlekedő utak térfallal történő leválasztására, valamint esztétikus szolgáltatóegységek, elárusító pavilonok kialakítására.
Speciális (se nem építő, se nem tiltó) javaslatként hárman vélekedtek úgy, hogy a tér maradjon jelenlegi állapotában.
Tiltó javaslatok
A két legtöbb szavazatot kapott téma:
bódék bontása, eltüntetése 30 fő (23%)
kutyák kitiltása a térről 14 fő (11%)
További tiltó javaslatok: ne épüljön ide templom, játszótér, harangláb, szüntessék meg a kocsmát és tiltsák ki a csöveseket a térről, tiltsák meg a galambok etetését, az Újpalotai Napokat más helyszínen rendezzék.
2 fő a tervezési folyamatot tartotta fontosnak hangsúlyozni, azaz fórum, kiállítás a javaslatokról, lakossági bírálat, szavazás.
Egy szép, esztétikus Fő tér megőrzésének érdekében többen jelezték és céloztak rá, hogy a rendbontókkal, vandálokkal szemben nagyobb szigorral kellene fellépni.
Néhány idézet a lakossági véleményekből, melyek a pozitív hozzáállást és a társadalmi részvétellel kialakítandó Fő tér fontosságát mutatják:
„Az igényes környezet jó hatása az emberekre.”
„A hangulatos, barátságos tér energiával tölti fel az újpalotai lakókat.”
„Ha a gondozott, szép Fő tér megvalósulna, büszke lennék arra, hogy Újpalotán lakom.”
Többen köszönték, hogy megkérdeztük a véleményüket és eredményes munkát kívántak.
2005. szeptember
Nyírpalota Társaság
Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár