Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Faluakció
Folyóirat:
Parola
Év:
1992
Szám:
4
Oldalszám:
10. p.-11. p.
Tárgyszavak:
szegénységkezelés, akció, közösségfejlesztés, közös cselekvés, Helyes Életmód Díj, Alternatív Nobel-díj

Parol48

Faluakció
(Kyltoiminta, Byverksamheten, Finnország)

Az 1980-ban alapított Helyes Életmód Díjjal (Right Livelihood Award), amelyet Alternatív Nobel díjnak is szoktak nevezni, azokat az erőfeszítéseket jutalmazzák, amelyek példaértékű megoldásokat keresnek korunk olyan kihívásaira, mint a fegyverkezési verseny, a szegénység és a munkanélküliség, a kultúra hanyatlása, az emberi jogok megsértése, a társadalmi igazságtalanságok vagy az etikátlanul felhasznált tudományos ismeretek.
A díjazottak elvetik a nyugati tudomány, technológia és társadalom rövidtávú és anyagias célkitűzéseit, amelyek a Föld erőforrásainak kíméletlen kihasználásán alapulnak. Olyan elvek és gyakorlatok kidolgozásán munkálkodnak, amelyek alapja az emberiség egységességének a szemlélete, a hosszú távon fenntartható fejlődés és az igazságosság.
Az 1992-es év díjnyertesei közül egy olyan finn mozgalomra hívjuk fel a figyelmet, amely sokunk számára a "közös nevező" élményét nyújtja.
Az 1960-as években és az 1970-es évek elején Finnországban is bekövetkezett a falvak elnéptelenedése. 1974-re azonban már megjelentek a szerény újraéledésre utaló első jelek, melyek 1976-ban felkeltették a Tamperei Egyetem Regionális Tanulmányok Osztályán jelenleg egyetemi tanárként dolgozó Lauri Hautaméki figyelmét. Egyes önkormányzatokkal és öt más egyetem kutatóival együtt ő indította be ennek az embrionális mozgalomnak az akciókutatási projektjét abból a célból, hogy értékeljék a vidéki közösségek revitalizációs képességét és ösztönözzék a falubizottságok minél nagyobb számban történő megalakulását.
A projekt új gondolatai (pl. a "konkrét utópiák") megragadták a nagyközönség fantáziáját, és az ezt követő lelkes reklámozásnak köszönhetően indult be ténylegesen a Faluakció.
Lauri Hautamélci "Az élő falu - a falusi cselekvés útmutatója" c. könyve 3000 példányban fogyott el. A finn rádió egy képzési célú adássorozatot indított, amelynek 200 ezer hallgatója volt. Sorra alakultak a falubizottságok. 1992-re 2800 falubizottság jött létre, amelyek kezdeményezései, projektjei, elsősorban a kultúra, a szabadidő, a kommunikáció, a szolgáltatások, a lakásépítés és a gazdasági fejlesztés területén a finn falusi lakosságnak több, mint kétharmadát érintik. A helyi erőforrások és potenciál ismeretében ezek a bizottságok a közberuházások fontos új csatornáivá váltak, kb. 25 000 embert vonnak be közvetlenül, és mintegy 500 000 ember életét befolyásolják pozitívan. A falubizottságok az individualizmus feletti

kisléptékű, közösségi cselekvés kifejeződései.

A közösségi létesítményeket megerősítik vagy rendbe hozzák (mint pl. a széles körben elterjedt KOKKE projekt: "Az Iskola mint a Falu Életének Központja") éppúgy, mint a közösségi és szociális szolgáltatásokat, mint pl. az egészségügyi, a postai vagy közlekedési szolgáltatások. Egy akadémikus 1986-ban a következőket írta: "Noha a falusi cselekvés sok pozitív eredménnyel dicsekedhet, fontossága sokkal nagyob5, sokkal mélyebb ennél. Hosszú távon a legnagyobb jelentősége az emberek viselkedésének, magatartásának a megváltoztatásában van. A korábbi passzivitást és alávetettséget új életerő, önbizalom és közösségi szellem váltotta fel, az emberekben jobban tudatosultak a cselekvés és a segítségnyújtás lehetőségei. Az ilyesfajta magatartásbeli változás sohasem következett volna be pusztán információk és képzések nyújtása vagy a kormányzati támogatás növelése révén."
"A falvakban végzett tevékenység nagymértékben befolyásolta a közvélemény változását közigazgatási és tervezési téren is. A változás iránti igény egyre érezhetőbbé vált az életkörülmények bizonytalanságának fokozódása és a folytatódó gazdasági növekedésbe vetett hit csökkenése miatt. Minden területen új megközelítéseket keresünk Változik a tervezés: a korábbi, szakértők által uralt, a nagy egységekre hangsúlyt helyező, felülről lefelé irányított tervezéstől egy új humanizmus felé mozdul el, amely hangsúlyozza az egyén és a kis, lazán szerveződő egységek értékét, s ahol a bizodalmat a helyi emberek szakértelmébe és erőforrásaiba lehet vetni.
Az önbizalom, az önmagunkra való támaszkodás, az individualitás, önmagunk elégségessége, és az egyénnek az a képessége, hogy az őt magát személyesen érintő döntéseket befolyásolja, ezek olyan fogalmak, amelyek változatlanul kiemelkedő helyet foglalnak el a legfrissebb (társadalmi) trendekről folytatott vitákban." (Pirjo Siskonen, előadás, 1986 október).
A falubizottságok kombinálják a nagyon széles skálájú tevékenységekben kifejeződő

vitalitást és kreativitást

a szervezés rugalmasságával és hatékonyságával. A tevékenységek kiterjednek a művészetekre (zene, színjátszás, festés), a kézművességre (mind a hagyományosakra, mint pl. a szövés, bútorkészítés, gyógynövénytermesztés, nyomtatás, mind pedig a modernekre, pl. fényképezés, videózás), a gazdasági fejlesztésre, a vállalkozó szellem bátorítására, a sportra, különösen a téli sportágakra és mindenféle olyan társadalmi eseményre, amely bevonja a falu egészét és kitapintható lelkesedést és megelevenedést okoz. A falubizottságok egyik legfőbb erőssége abban rejlik, hogy nyilvánvalóan ismerik és szeretik tulajdon falujukat, annak kultúráját, hagyományait és természeti környezetét.
Ahogyan gyarapodik a falubizottságok önbizalma és szervezési tapasztalata, úgy állnak elő új igényekkel, vágnak bele új kezdeményezésekbe. Az önkormányzatok növekvő támogatást adnak a falubizottságoknak. Egészen természetes, hogy a bizottságok felélesztik az együttműködést vagy új együttműködést teremtenek a falvak hagyományosabb szervezetei között (gazdaszervezetek, szakszervezeti csoportok, ifjúsági társaságok, vidéki nőklubok stb.). A háztartással és a gazdálkodással kapcsolatos mellékszolgáltatások is felelevenednek, különösen ez utóbbi esetben, az organikus mezőgazdaság területén.
Több falu közösen állít fel egy falufejlesztési tanácsot, egy helyi tulajdonban lévő és helyileg működtetett, formálisan bejegyzett testületet (a falubizottságok informálisak) abból a célból, hogy a közszolgáltatásokat működtessék, megtalálják az üzleti lehetőségeket, új beköltözőket csábítsanak a településre stb. Más falvak az információtechnológia decentralizált lehetőségeit használják fel. a falubeli kommunikáció bővítésére és a helyi gazdasági alapok erősítésére.
Minden évben egy kiválasztott témában megtartják az Országos Faluakció Fesztivált, amelyen kb. 1000 aktívan cselekvő ember jön össze és megválasztják az Év Faluját.1992-ben a falusi tevékenységek közül a következő témát választották: "A Falu és a Nemzetközi Kapcsolatok". Az Év Faluját nemzetközi kapcsolatai és tevékenysége alapján fogják kiválasztani. Sok olyan falu van, amely egy sor távoli országból fogadott be bevándorlókat. Karéliában a Szovjetunió összeomlása azt jelentette, hogy megújulnak a kapcsolatok a karéliai emberek között az őket 1945 óta elválasztó finn-orosz határon keresztül, és fejlődnek a testvérvárosi kapcsolatok.
A mozgalom egyik legfontosabb jelenlegi vonása a

tartományi és országos szinten

erősödő szerveződés. A folyamat 1990-ben indult meg, amikor 280 lappföldi falubizottság megalakította a falubizottságok tartományi tanácsát. A második tartományi tanács St. Michels-ben alakult, amely tfz éwel ezelőtt ökológiai tartománynak nyilvánította magát, és ahol 250 falubizottság mGködik. Négy vagy öt tartományban a dolog most van folyamatban, és a Falubizottságok Országos Tanácsának megalakulására 1992 novemberében a Falufesztiválon kerül sor. Ez a testület valószínűleg még erőteljesebben fogja majd tudni kifejezni a vidéki embereknek azt az elszántságát, hogy megőrzik életük dinamizmusát, minőségét és változatosságát a másutt tapasztalható folytatódó urbanizációs és centralizációs törekvésekkel, más falvak csökkenő helyi ellenőrzési lehetőségeivel és önbizalomvesztésével szemben. Nagy kérdés a továbbiakban, hogyan fordítható vissza a falvak leépülése, hanyatlása, és hogyan nyerhetik vissza az ellenőrzést saját életük felett még az iparosodott országokban is. Ennek a hatása pedig hatalmas lehet mind az ipari országokban, mind pedig a Harmadik Világ országaiban.

Lauri Hautamöki
PL 607
33101 Tampere
Finnország
(Fordította: Solymosi Lászlóné)

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár