Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Maszek mozi kálváriája
Szerző:
Pocsajiné Fábián Magdolna
Folyóirat:
Parola
Év:
1991
Szám:
1
Oldalszám:
8. p.
Nevek:
Tőkés Gyula
Tárgyszavak:
vállalkozás mozi
Annotáció:
Az interjúból kiderül, hogy

a mozi mint kisvállalkozás csődbe ment.

Parol81

Maszek mozi kálváriája

- Hogyan a mozi megalakításának gondolata? - kérdezem Tőkés Gyulát a Karádi Mozi vezetőjét.
- A Tégla Moziban hárman dolgoztunk és abból a két lány a szülőket megagitálta, hogy adjanak nekik egymillió forintot, amiből megalakítottuk ezt a Karádi Mozit. Egyenlő beruházásként elosztottuk az egy millió forintot hat részre, és úgy határoztunk, hogy 150.000 Ft erejéig alapító tagja hat ember.
- Szakmailag miért volt szűkség rá?
- Azért mert egy ilyen városban, mint Békéscsaba, kell egy olyan mozinak :s lennie - úgy éreztük -, amelyik a kommersz filmeken túl értékes filmeket is vetít. Illetve a nézőközönség nevelésében is közreműködik, mégpedig úgy hogy iskolamozit, mozi-klubot, ovi-mozisorozatokat állít a programjába. Ezért hoztuk ezt a mozit (étre. Természetesen az értékes filmeken túl számoltunk a kommersz filmekkel is. Míg az állami mozi az értékes filmek után kap állami dotációt, mi, a maszek mozi - valamikor 20 évvel ezelőtt azt hitték, hogy őrökké szocializmus lesz -, nem kaptuk meg az állami támogatást azokra a filmekre, amiket mi úgy ítéltünk meg, hogy értékes filmek.
- Hányan laknak Békéscsabán, és mennyi mozi volt itt korábban?
- Azt hiszem 75.000 lakosú a város, a városközpontban mindig két mozi volt. Néhány évvel ezelőtt az egyik mozit lebontották és elfelejtettek helyette másikat építeni. A külvárosban van még egy mozi, ami munkásmoziként szerepel.
- Tehát összesen a városközpontban egy mozi van?
- Igen. A Karádi Mozi nagyon jó helyen van, a város főutcáján, az autóbusz és a vasútállomás közelében, lakótelep veszi körül, egy csomó iskola, óvoda van, ahonnan már az elmúlt fél év alatt ide szoktak.
- Az épületet hogy találtátok meg, hogyan alakítottátok át?
- Az épület a Vasutas Művelődési Ház, döglődő-félbe, alig-alig programmal. Ott állt egy nagy terem, anyagi gondokkal küzdött, úgy gondoltuk, hogy ezt kibéreljük. Arra nem gondoltunk, hogy jól megvágnak bennünket, havi 90.000 Ft bérleti díjat fizetünk, ami nagy terhet jelentett a kevés tőkével rendelkező Kft-nek. Rendbe raktuk a nagytermet egy nagyon ízléses nagyon szép mozitermet alakítottunk ki mintegy 240 férőhellyel. Ez 500 ezret emésztett fel, maga a bérleti díj, havi közel 100 ezer forintjával, óriási terhet jelentett, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy most úgy néz ki, hogy december 31-ével bezárjuk a Karádi mozit. Nem számoltunk olyan dolgokkal, hogy ebben a Vasutas Művelődési Házba csak olyan emberek mehettek be évekig visszamenőleg akiknek volt vasutas igazolványuk. Hiába csinálta a mozi az új reklámját, egyszerűen az emberek úgy hitték, hogy ez csak a vasutasoknak szól. Ez egy óriási tehertétel volt a propagandát illetően. Minden üzletnek kell egy felfutási időszak, tehát oda kell szoktatni az embereket. Erre nem volt időnk. Nem volt elég a pénzűnk sem ahhoz, hogy fölfuttassuk a mozit. Tehát egy üzletnek egy évre, esetleg két évre is szűksége van ahhoz hogy az emberek megszokják, tudomásul vegyék, és odaszokjanak. A mozinál ez különösen érvényes. A másik ami hátrányt jelentett számunkra, hogy amikor megalakultunk, gondjaink voltak a helyi moziüzemi vállalattal. Potenciális szakmai vetélytársnak tekintettek minket és meg is tettek mindent annak érdekében, hogy ne tudjuk prosperálni. Elvi hozzájárulása kell a Moziüzemi Vállalatnak ahhoz, hogy egy új filmet bemutathasson egy mozi. Tehát én, a maszek mozi csak akkor mutathatok be egy filmet illetve mondjuk az Intercoop csak akkor adhatja ide nekem az új filmjét, ha a helyi Moziüzemi Vállalat elvi hozzájárulását adja ehhez. Ez egy nagy marhaság, de ez van még most is. Minket utánjátszó moziként jegyeztek be automatikusan, fel sem merült, hogy a mozink bemutató is lehetne, felszerelésénél fogva, szakmai színvonalánál fogva. Ezek a kategorizálások az okai, hogy későn kapjuk a filmeket. A másik a mi tevékenységűnkből is adódik. Kevés egy mozit úgy üzemeltetni hogy mellékállásként végzi az ember a munkáját. Ha vállalkozásként működik ez a mozi, akkor a tagságnak olyan szellemi szinten kellene lennie, hogy értsen is valamit hozzá, ha nem ért, akkor a manuális tevékenységből nagyon aktívan vegye ki a részét. Ilyenekre gondolok, hogy a plakát ragasztástól kezdve a filmszállításig, az ügyeletig. Mi menet közben jöttünk rá hogy a 6 emberből az ilyen fajta közreműködésre alkalmatlan 4. De mivel pénzzel rendelkeztek, egyenragú tagok voltak, követelték a fizetésűket, annak ellenére, hogy nem végezték el a munkát érte így egy csomó pénz szintén elfolyt túlköltekezett a Kft, ez is hozzájárult ahhoz, hogy decemberben be kell zárnunk.
- Hányan dolgoztatok és hogy osztottátok el a munkát?
- Öt tagja volt a Kft-nek. A családfő és a feleség 2-2 részt, tehát összesen 400 ezer forintot jegyzett, mi a többiek pedig 150-150 ezer forintot. Ebből pénztárosi és könyvelési munkát végzett egy fő, ő elvégezte a munkáját, amit kellett; egy gépész volt, aki szintén rendesen dolgozott; kettő ügyvezető, ez a kettő volt főállásban, illetve még a két öreg aki helyettesítő pénztárosként, propagandistaként vállalt munkát a Kft-n belül a másik filmszállítóként, propagandistaként, meg jegykezelőként vállalt feladatot. Mivel ezek nyugdíjas korban voltak, nem volt munkahelyük, itt voltak ők állásban 14-10 ezer forint fizetéssel. A két ügyvezető mellékállásban dolgozott. Ebből az egyik alig foglalkozott a mozival, a másik a munkája mellett látta el a feladatát. Az üzemvezetőre hárultak azok a manuális dolgok is, amelyek nem rá tartoztak volna, mert volt erre megfelelő ember.
- Hogy maradhatna fenn a mozi?
- A következőképpen maradhatna fönn. Most áthidalni a nehézségeket: az energia emelkedik, a szállítás emelkedik. Csak úgy - ezt már végiggondoltuk -, hogy csak két ember kap fizetést. Illetve egy ember kapná meg a fizetését, amíg a mélypontról elindul a mozi, a pénztáros és könyvelő, aki rendes műszakban van itt, a gépész a levetített műsorok után kapna x ősszegű bért. Egy előadás 150 Ft-ot kapna. A filmszállítást kilométerben állapítanánk meg vagy ha taxival hozzuk, a taxibért fizetnénk ki. Tehát a kifizetéseket szűkítenénk.
- Mennyi pénz kellene a továbbműködéshez?
- Gyakorlatilag 500 ezer kellene minimum, vagy legkevesebb 300 ezer. Úgy lenne célszerű, ha a Vasutas Művelődési Házzal közösen üzemeltetnénk a mozit. Megkerestek bennünket stúdiók is, vásárolhattunk volna filmvetítési jogot magyar-lakta területen. Ehhez mind tőke kellett volna. Gondoltunk rá, hogy kaszinó jellegű mozit lehetne működtetni, ahol fogyasztás mellett lehetne szórakozni. Az ovi-mozit például el tudtuk volna képzelni kakaós, süteményes terítéssel. Az iskolásoknak ugyanezt meg lehetett volna csinálni. Este meg a felnőtteknek vendéglátói egységként üzemelő helyiségben lehetett volna vetíteni. Nem ment, mert tőke kellett volna hozzá. Nem a miénk a ház, a Vasutas Művelődési Ház ezt nem tudja megvalósítani.
- Arról beszélj még, hogy a látogatottság hogyan alakult.
- A szervezett látogatottság nagyon nagy volt, a nézőszám emelkedő tendenciát mutatott az első időszakban, a későbbiek folyamán, mikor elterjedt a híre, hogy tőkeszegények lettűnk a csőd szélére jutottunk, a látogatottsága a mozinak visszaesett. Érdekes itt megemlíteni azt. hogy ha meg vannak győződve arról az emberek, hogy ez egy tőkeerős mozi, akkor jönnek. De ha már tudja, hogy elszegényedő, látja, hogy a csőd szélén áll, akkor nem jón el.
- Mi lesz a mozival?
- Be fog zárni 31-ével, csődöt jelentünk és megszűnik a Kft. Ez azt jelenti, hogy 150-180 ezer forint adósságunk lesz, amit ki kell fizetnünk, tehát belebuktunk ebbe.
- Aztán mi lesz?
- Kezdjük elölről, újra próbálkozunk. Legalábbis a magam részéről.

Pocsajiné Fábián Magda

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár