Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
A civil társadalmi szervezetek ereje minden demokrácia jellemzője
Szerző:
Péterfi Ferenc
Folyóirat:
Parola
Év:
1995
Szám:
4
Oldalszám:
9.
Nevek:
Marschall Miklós
Intézmények:
Civicus, NIOK, Kurázsi, Európa Ház Alapítvány
Települések:
Barcelona
Tárgyszavak:
civil szervezetek, Civicus

A Civicus egy szerény válasz a kihívásra

A civil társadalmi szervezetek ereje minden demokrácia jellemzője

A fenti szavakkal kezdte előadását Marschall Miklós a Civicus igazgatója azon a szemináriumon, amelyet A függetlenségtől a partnerségig címmel rendezett a közelmúltban a NIOK, a Kurázsi és az Európa Ház Alapítvány.
A Civicus a polgárok részvételéért küzdő civil szervezetek világszövetsége washingtoni székhellyel, amelynek magyar igazgatójáról egy múlt évi számunkban már közöltünk írást. Most röviden összefoglaljuk Marschall Miklós előadásának gondolatait.
Bevezetőjében a szervezet legfontosabb jellemzőit sorolta Marschall: az országok és régiók kapcsolatainak hálózatba szerveződését; a nyitottságot, s hogy sem politikai sem gazdasági szervezet nem tulajdonosa ennek a szövetségnek; továbbá, hogy a szektor "jólétéért" dolgozik a Civicus. Ez utóbbit kicsit bővebben is kifejtette: a civil szervezet általános sikere mindig függ a politikai, a gazdasági környezettől. A szektor egészének általános környezetét az adók, a szabályozók optimálisabb kialakításával, a politikai szervezetekkel való kommunikáció erősítésével lehet javítani.
A Civicus egy szerény válasz - -hangsúlyozta az előadó. - Válasz azokra a kihívásokra, amelyek a totalitárius rendszerek egy lehetséges összeomlása után keletkeztek; válasz a nagy tervek, koncepciók és elméletek bukására. Fontos eleme ennek a kihívásnak, a közvetlen demokrácia, a bevonás lehetőségének megteremtődése a civil szervezetek által.
Beszélt a "vendég" a Civicus további terveiről is. Három fő hangsúlyt emelt ki a szövetség munkájából:
1. A harmadik szektor megismertetése.
Ennek a törekvésnek két oldala van. Az egyik a láthatóvá válás, az üzenetek eljuttatása a hallgatóhoz. A non-profit szervezetek a tapasztalatok szerint túlságosan kevés szerepet tulajdonítanak annak, hogy megjelenítsék magukat a nyilvánosságban. Hogy eladják magukat, hogy bemutassák a nyilvánosság minél szélesebb köreiben a saját tevékenységüket, amivel annak hatékonyságát is nagymértékben növelhetnék.
A másik oldala ennek a problémának, a közismertté tétel, a hivatalos szférával, a politikai szektorral kialakított kapcsolat. Ez az érvek kovácsolását, a meggyőzőerő fejlesztését jelenti, ami persze az érdekérvényesítés hatékonyságát segíthetné.
2. A szabályozás, a törvényalkotás segítése a non-profit szektorban. Könnyen belátható, hogy a világos szabályozók, normatívák az eligazodás lehetőségét erősítik. Ez magával hozza a pénzügyi lehetőségek nyilvánossá- és hozzáférhetővé tételét is.
3. Végül pedig a pénzforrások az alapok kérdése.
Ezen a téren a Civicus elsősorban az információáramlás segítésére törekszik. A tapasztalatok átadására a különféle országok gyakorlati példáiról.
Az 1993-ban Barcelonában alakult világszövetségnek jelenleg 50 országból kb. 250 tagja van. Most egy a civil világot átfogó összefoglaló jelentés, egy esettanulmány gyűjtemény megírására készülnek. Sikertörténetekkel, tapasztalatokkal szeretnék az önbizalmát is erősíteni a nem-kormányzati szervezeteknek, amiben megmutatkoznának a szervezetek gyengéi, de a civil társadalomnak a világban mindenütt létező valóságos ereje is.

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár