Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Az Állampolgári tanács a gyakorlatban.
Nyolc év tanulságai, és pozitív tapasztalatai
Szerző:
Kuna Gábor tréner és Simon Ildikó tréner, az Alapítvány elnöke
Sorozatcím:
Parola
Folyóirat:
Parola
Év:
2012
Szám:
1
Oldalszám:
18
Tárgyszavak:
Állampolgári Tanács módszer helyi lakosok bevonására az őket érintő helyi ügyekbe , demokrácia gyakorlása



„A helyi döntéshozatalban és a demokratikus folyamatokban való lakossági részvétel Magyarországon ma meglehetősen alacsony. A demokrácia gyakorlása túlságosan közvetetté vált, szinte csak a választásokon való részvételre korlátozódik. A lakosoknak nincs elég információjuk a közügyekről, és úgy érzik, hogy nincs befolyásuk az életük alakulására, nem hisznek, nem bíznak abban, hogy kezükbe vehetik ügyeik irányítását saját környezetükben. Az intézményekre és választott testületekre szembenálló félként, ellenségként tekintenek. Az információhiány és bizalmatlanság ellehetetleníti a nyílt kommunikációt és az együttműködést a közösség és döntéshozóik között.”
Ezzel a bekezdéssel kezdődött a 2005-ben megjelent első kiadványunk, amellyel az Állampolgári Tanács (ÁT) módszert igyekeztünk bemutatni. Talán nem rajtunk, civileken múlt, hogy a fenti megállapítások ma ugyanúgy érvényesek, mint akkor. Mi továbbra is úgy érezzük, szükség van olyan egyszerű, eredményorientált, jól megvalósítható módszerekre, amelyek biztosítják a helyi lakosok bevonását, megszólalási lehetőségét az őket érintő helyi ügyekben.
Az elmúlt nyolc évben sokszor tapasztaltuk, hogy a lakosok felszínen látható passzivitása mögött sokkal inkább van gyakorlatlanság, némi bizalmatlanság, és módszertani hiány, mint valós elzárkózási igény. Néhány demokratikus alapfeltételt biztosítva, és egy megfelelően hatékony módszert alkalmazva elindítható az a párbeszéd, amely egy helyi ügyben megalapozott, a közösség támogatását maga mögött tudó döntéshez vezethet.
Az Állampolgári Tanács módszer, ÁT amerikai eredetű, ott Citizens Jury Meeting. Bár a szervezés és megvalósítás módszertanát igyekeztünk az évek során a magyar viszonyokhoz igazítani, a demokratikus alapelvek változatlanok. Az ÁT egy egyenlő részvételen alapuló döntéshozatali, és döntés-előkészítő eljárás, amelyben 15–30, a saját közössége képviseletében jelen lévő állampolgár vesz részt. A meghívott állampolgárok csoportja nemek, életkor – de még inkább az adott kérdéssel kapcsolatos vélemények szempontjából – reprezentatív. A konszenzusos döntést független szakértők meghallgatása előzi meg, és a teljes vitát szintén független moderátorok facilitálják. A tanács tagjai írásos ajánlást fogalmaznak meg, amelyet eljuttatnak az adott kérdésben érintett hatóságokhoz, döntéshozókhoz, és a sajtón keresztül megismertetik a közvéleménnyel.
A mi nézőpontunk szerint akkor beszélhetünk sikeres Állampolgári Tanácsról, ha a fenti elvek és szabályok maradéktalanul teljesülnek. A több hónapos előkészítő munka azonban sokkal inkább követheti a helyi sajátosságokat. Természetesen a szervezés folyamatában is van néhány biztos módszertani pont. Mivel az ÁT vállaltan ad-hoc módszer, azaz egy konkrét helyzet megoldására, egy kérdés megtárgyalására vállalkozik, ezért a szervezési folyamatot minden esetben a helyi civil szervezetek, informális közösségek megszólításával kezdjük. A módszert, a céljainkat ismertető előfórum(ok)on igyekszünk bevonni őket a szervezési folyamatba. A feladatmegosztás praktikus előnyein túl az átláthatóság, a részvétel lehetősége erősíti a módszer iránti bizalmat is. A helyi szervezők segítségét kérjük az ÁT tagjainak toborzásában és kiválasztásában is. Minden közreműködő szervezetet arra kérünk, hogy állítson össze egy listát azon tagjaiból, akik szívesen részt vennének egy ilyen rendezvényen, és a listákról a reprezentativitási szempontok figyelembevételével közösen választjuk ki a meghívottakat.
A szervezés hónapjai alatt egy, az adott kérdéssel kapcsolatos közvélekedést felmérő, kérdőíves kutatást is megvalósítunk. A postaládákba bedobott kérdőíveket, vagy a kérdezőbiztosaink találkozásait a helyi lakosokkal, felhasználjuk arra is, hogy az ÁT-ról, annak lépéseiről, céljairól minél többen tudomást szerezzenek. Így igyekszünk növelni a rendezvény ismertségét és közösségi elfogadottságát azok körében is, akik közvetlenül nem vesznek részt benne. A kutatás eredményeit a vita során a tanács tagjaival is ismertetjük, és kérjük, hogy a véleményalkotásuk során vegyék figyelembe.
Az ÁT-módszer egyik központi eleme a közvélemény pontos tájékoztatása a helyi sajtón keresztül. Az ÁT-módszer általános célja, hogy a hétköznapi állampolgár véleménye „jól hallhatóan” jelenjen meg, a helyi közösség a választott döntéshozókkal, hatóságokkal, egyenrangú partnerként tudjon fellépni, és ebben kiemelten fontos szerepe van a nyilvánosságnak.
Az Állampolgári Tanács létrejöttének és sikerének egyik előfeltétele, hogy feloldjuk az adott település döntéshozóinak ellenállását, és megfelelő válaszokat adjunk kétségeikre, félelmeikre, így erre a szervezés során kiemelt figyelmet fordítunk. Tisztáznunk kell azt, hogy az ÁT nem jogosult feladatokat átvállalni, döntési jogköröket elvonni a választott testületektől, a célja ajánlások megfogalmazása. Együttműködésre és támogatásra törekszik, nem a hatalom megosztására.
A gyakorlatban jöttünk rá arra is, hogy érdemes időt, energiát fordítani mind a meghívott tanácstagok, mind a szakértők előzetes felkészítésére. Személyes találkozás, vagy írásos tájékoztató segítségével igyekszünk őket felkészíteni a szerepükre, a várható szabályokra, és keretekre. Mivel ez a működési mód általában mindenki számára új, segítséget nyújtunk a szerepük elképzeléséhez, az erre való felkészüléshez. Ez a befektetés nagyban megkönnyítheti a facilitátorok munkáját, így mindenképp megtérül.


Milyen kérdésekben érdemes az ÁT-módszert alkalmazni?

1. Egy konkrét, igennel vagy nemmel megválaszolható vitás kérdés esetén is megfontolt, meglapozott, egyetértésen alapuló döntés alakítható ki. Például, engedje-e a közösség, hogy ipari beruházás valósuljon meg környezetében? Ez a kérdés népszavazással is eldönthető, de így nem lehet tudni, hogy a polgárok mennyire tájékozottak, milyen érvek alapján döntöttek. Megfelelő tudás hiányában a lakosok ki vannak téve a hamis információk vagy különféle érdekcsoportok manipuláló hatásának. Az eredménytelen vita hosszú évekig húzódhat.
2. Egy intézkedéssel, tervvel, induló beruházással kapcsolatos társadalmi ellenállás és támogatás vizsgálata, a támogatás biztosítása. Bármilyen jó és szakmailag megalapozott lehet egy terv vagy intézkedés, a megvalósulását alapjaiban veszélyezteti a lakosság ellenállása.
3. Jövőtervezés: a módszer egyik legfontosabb felhasználási területe. Az Állampolgári Tanács segítségével olyan terveket dolgozhatunk ki, amelyek találkoznak a közösség igényeivel, és megvalósításuk során a képviselő-testület számíthat a polgárok támogatására és aktív részvételére.

A módszer nyolcéves története során több mint harminc sikeres ÁT megszervezésén vagyunk túl. A legtöbb alkalommal tervezési típusú felkérések fordultak elő. Az ÁT-k 2005-ben megvalósult első körében (Pócsmegyer, Tápiószele, Pilisszentlászló, Diósd) olyan helyi problémákkal dolgoztunk (illegális hulladéklerakók, a temetők állapota, közösségi terek hiánya), amelyek kifejezetten alkalmasak voltak arra, hogy a helyiek maguk is bekapcsolódjanak a megoldásba. Az ilyen típusú ügyeknél mutatkozik meg az ÁT egyik legfontosabb előnye: tapasztalataink szerint a lakosok nem csak javaslatokat, hanem felajánlásokat is tesznek, ezek révén a gyakorlati megvalósításba is bekapcsolódnak.
Általános tapasztalatunk, hogy a település környezetének állapota az a kérdés, amelynek megvitatásába és megoldásába a legkönnyebben bevonhatók és elkötelezhetők a helyi lakosok. Az elmúlt időszakban számos további alkalommal dolgoztunk a helyi hulladékkal, hulladékkezeléssel, és más környezeti problémákkal (Erdőkertes, Tordas, Csór).
Különösen érdekes kihívás olyan ügyben dolgozni, és biztosítani a lakosok bevonását, amely első hallásra – vagy akár a környezeti ügyekkel összehasonlítva – az érintettek számára nem tűnik különösebben vonzónak. Ilyen volt Adony és Nyergesújfalu (2009), ahol egy szervezetfejlesztéssel foglalkozó cég bízott meg minket azzal, hogy vonjuk be a lakosokat a polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztési folyamatába. Mindannyiunk számára kellemes meglepetés volt, hogy végül a „Hogyan legyenek a polgármesteri hivatalok még ügyfélbarátabbak?” kérdés köré szervezett ÁT-k mennyi közvetlenül használható, konkrét javaslattal járultak hozzá a fejlesztésekhez.
A lakosok bevonásával szembeni egyik leggyakoribb ellenérv (vagy nevezzük inkább kifogásnak), hogy az adott kérdés megválaszolása szakértői feladat. Így történhet az, hogy településfejlesztési koncepciók, hosszú távú stratégiák, települési egészségtervek készülnek a célcsoport megkérdezése nélkül. Azt tapasztaltuk, hogy ha a hétköznapi állampolgárok megkapják a vita során a megfelelő szakértői támogatást, igenis képesek egy összetett tervezési folyamatban is egyenrangú partnerként részt venni. Ennek jó példája egy ÁT-sorozat, amelyet az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) megbízásából, hat észak-magyarországi településen, 2010-ben valósítottunk meg, és amelynek célja épp a települési egészségtervek megalapozása, lakossági igényekkel, javaslatokkal való feltöltése volt. Mint minden más alkalommal, a képviselő-testületeknek címzett javaslatokon túl, itt is számos önálló kezdeményezés is született, amihez a résztvevők sok esetben nem is igényelték a település erőforrásait. Az egészségfejlesztésben, de bármely más tervezési folyamatokban is talán ez az egyik legnagyobb siker, ha az alulról jövő kezdeményezések elindulásában is segíthetünk.
Az ÁT további kiemelten fontos felhasználási területe a tervezett, vagy akár már folyamatban lévő beruházások elfogadottságának vizsgálata, vélemények és igények gyűjtése. Ennek egyik legszebb példája az épp most (2012 februárjában) lezáruló törökszentmiklósi projektünk. Itt a közelmúltban egymással párhuzamosan több fejlesztési program is indult: főtérfelújítás, művelődési ház építése, kerékpárút nyomvonalának megtervezése, a strand rekonstrukciója. Ezekkel kapcsolatban kaptuk azt a felkérést az önkormányzattól, hogy gyűjtsük össze a közösség igényeit, javaslatait. A kérdések száma, összetettsége, illetve a település mérete miatt már a kezdetekben egyértelmű volt, hogy nem egy ÁT-ban, hanem egy egész sorozatban kell gondolkodnunk. Az itt először alkalmazott módszertani újításunk, miszerint külön ÁT-kat rendezünk a klasszikus esélyegyenlőségi célcsoportoknak (mozgáskorlátozottak, idősek, fiatalok, nagycsaládosok), sikert hozott. Ezzel a módszerrel biztosítható a megfelelő résztvevői létszám egy hosszabb rendezvénysorozat esetében is, illetve a megszületett javaslatok pontosabban tükrözik a speciális célcsoportok sajátos igényeit (pl. akadálymentesítés).
A törökszentmiklósi projekt jól példázza a szervezők azon felelősségét, hogy hogyan fogalmazzák meg az ÁT-k kérdését, hogyan döntik el, miben érdemes valóban megkérdezni a helyi lakosokat. Egy új művelődési ház létrehozása egyszerre technikai, technológiai, de közösségi, és kulturális kérdés is. A technikai megvalósítást érdemes a szakértőkre bízni, de az, hogy az épületben milyen programok valósuljanak meg, vagy hogyan kapjanak helyet a civilek, már közös döntésük lehet. Ebben a projektünkben jól látható volt az ÁT egy további fontos előnye: a javaslatok megfogalmazásán túl csatornát biztosít a döntéshozók és a lakosok közötti kétirányú kommunikációra. A legnagyobb igyekezet ellenére is számos olyan pletyka, megalapozatlan információ láthat napvilágot (pl. csődben van az önkormányzat, eltűnt a beruházó), amelyeket fontos tisztázni.
Összefoglalóan elmondható, hogy az Állampolgári Tanács magyarországi alkalmazása sikeres és előremutató, megmozdítja a helyi lakosokat, a városvezetők valóságos elkötelezettsége esetén felnőttrangúsítja az állampolgárokat, felhatalmazva őket információval és véleményezési, javaslattételi lehetőséggel. Az ÁT egy településen munkamódszerré válhat, és külsős fejlesztő jelenléte nélkül is sikeresen alkalmazható, laikusok számra a szervezés és a levezetés megtanulható, ezáltal a program hosszú távú fenntarthatósága biztosítható.
Szervezetünk, a Cromo Alapítvány épp az idén tíz éve dolgozik azért, hogy a helyi közösségek, a gazdasági és a kormányzati szereplők együttműködése erősödjön, és hogy egyszer elmondhassuk: egy részvételi elvű, aktív, demokratikus társadalomban élünk. Igyekszünk a munkánkról minél több csatornán hírt adni, módszereiket terjeszteni, és megismertetni. Ennek ma a legfontosabb eszköze az Internet: a http://cromo.hu honlapon bemutatkozunk, programjainkról, referenciáinkról, szolgáltatásainkról írunk, a http://www.gemkapocshalo.hu egy roma közösségi facilitátor képzésünk honlapja, ahol az ÁT-módszer megvalósítását segítő módszertani kiadványunk olvasható, letölthető, illetve a képzésről, és egy jövőtervező fórumról látható egy-egy film. Blogunkon http://gyakoroljuk.blog.hu aktuális programjainkról, élményeinkről számolunk be. Partnereinkkel, támogatóinkkal, barátainkkal pedig a Facebook-oldalunk segítségével tartjuk a kapcsolatot http://facebook.com/cromo.hu

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár