Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
PHARE- Projekt az önkormányzati és a nonprofit szektor együttműködéséről
Szerző:
Solymosi Judit
Folyóirat:
Parola
Év:
1996
Szám:
3
Oldalszám:
6.
Intézmények:
Nonprofit Információs és Oktatási Központ Alapítvány, Soros Alapítvány, Cités Unies Développement a PHARE, Miskolci Szülők Egyesülete, Erzsébet Hospice Alapítvány, Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Szegényeket Támogató Alapítvány
Települések:
Miskolc, Székesfehérvár, Sibiu, Tirgoviste, Focsani
Tárgyszavak:
önkormányzati és nonprofit szektor együttműködése

PHARE-Projekt az önkormányzati és a nonprofit szektor együttműködéséről


A Nonprofit Információs és Oktatási Központ Alapítvány, a bukaresti Soros Alapítvány és a franciaországi Cités Unies Développement a PHARE Demokrácia program támogatásával 1995 novemberében egyéves programot indított annak felmérésére, milyen az állami és a nonprofit szektor együttműködése a helyi közösség fejlesztése érdekében két magyarországi (Miskolc és Székesfehérvár), valamint három romániai nagyvárosban (Sibiu, Tirgoviste, Focsani). A projekt célja a helyi önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolatainak erősítése és együttműködésük új útjainak kidolgozása volt. A programba 15 székesfehérvári és 15 miskolci nonprofit szervezet, valamint a helyi önkormányzatok részéről szintén 5-10 résztvevő kapcsolódott be.
Az első félév előkészületekkel, felmérésekkel telt. Beszélgetések, kérdőívek segítségével a résztvevő városokban mind az önkormányzatoknál, mind a civil szervezetek körében felmérték a kapcsolatok jelenlegi rendszerét. Júniusban műhelyjellegű találkozóra került sor abból a célból, hogy a résztvevők megismerjék az előkészítő szakasz felmérésének eredményeit, átgondolják a partnerség gyakorlati formáit és együtt megtervezzék a jövőbeli lehetőségeket. Szeptember elején egyhetes képzés következett, ősszel pedig franciaországi tanulmányútra utaznak a legaktívabb résztvevők.
A PHARE programot a koordináló szervezet, a NIOK, kiegészítette egy projektírói versennyel. A helyi önkormányzatokkal összefogva pályázatot írt ki egy önkormányzati-civil együttműködési program támogatására. A pályázatot Miskolcon a Miskolci Szülők Egyesülete és az Erzsébet Hospice Alapítvány, Székesfehérvárott a nyolc másik civil szervezet támogatását élvező Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, a Szegényeket Támogató Alapítvány és a Fejér Megyei Cigányok Független Szövetsége megosztva nyerte.
A projektet egynapos budapesti találkozó zárta szeptember 13-án, ahová a két város képviselőin kívül az ország tíz más városa is meghívást kapott. A konferenciának kettős célja volt: lehetőséget teremteni arra, hogy az önkormányzati – civil partnerség eltérő helyzetéről a különböző városok kicserélhessék tapasztalataikat, valamint megoszthassák az érdeklődőkkel ezen PHARE-projekt tapasztalatait. Ugyanitt a Magyarországon már megvalósult együttműködési példákból is tanulhattak a jelenlevők.
A két résztvevő város bemutatkozását követő értékelésekből, kiscsoportos munkából, beszélgetésekből az alábbi tapasztalatok voltak leszűrhetőek:
Az önkormányzatok szükségszerű nyitása a helyi civil szervezetekkel való együttműködés irányában mindkét városban megkezdődött. Úgy tűnik, Székesfehérvárott ez a kapcsolatépítés tudatosabban folyik, és előrehaladottabb állapotban van, mint Miskolcon. Ezt jelzi a polgármesteri hivatalban a civilkapcsolatokra kialakított önálló státusz, illetve az a tény, hogy a civil szervezeteket nem saját törekvésük eredményeképpen, hanem immár az önkormányzat kezdeményezésére kívánják bevonni a döntéselőkészítési folyamatba. Miskolcra korábban a teljes információhiány volt jellemző, és az önkormányzat gyakorlatilag most, a program során ismerte meg, mivel is foglalkoznak és mely területeken tevékenykednek a város nonprofit szervezetei. A szervezetek számbavétele megtörtént, most mérik fel, milyen feladatmegosztás lenne elképzelhető. A projekt eredményeképpen a miskolci önkormányzat őszintén nyitott a partneri viszony kialakítására. Székesfehérvárott a civil szervezetekkel már korábban is létező laza kapcsolat egyre inkább a konkrét szerződések megkötése felé fejlődik.
A találkozók során a két város megfogalmazta az együttműködésből származó előnyöket és hátrányokat. Az előnyök között a feladatok, a prioritások jobb megismerését, a társadalmi tőke jobb mobilizációját, a teljesebb információáramlást, a pályázatoknál elérhető jobb pozíciókat tartották fontosnak. A hátrányoknál a valós stratégiák hiányát, a kapcsolatban résztvevő személyek eltérő felkészültségét, a szembekerülés veszélyét, az együttműködés ellenőrzésének bonyolultságát és a partnerkapcsolat kiépítésének lassú és nehéz voltát említették.
A más városokból (Zalaegerszeg, Nyíregyháza, Eger, Pécs) érkezett résztvevők véleményét is figyelembe véve általánosnak mondható, hogy az önkormányzatok késlekedve és főleg csak kényszerhelyzetben nyitnak a nonprofit szféra felé. Ennek ellenére mindegyik városban előfordultak már olyan konkrét pozitív esetek, amikor a civil szervezetektől származó vélemény, tapasztalat hasznosult, azaz beépült az önkormányzat tevékenységébe, és mindenhol van már példa a szerződéses együttműködésre is. A partnerek felmérték, melyek azok a tevékenységi területek, amelyeken bizonyos önkormányzati feladatok “kiválthatók” a civil szervezetek bekapcsolódásával. Ez leggyakrabban részlegesen, azaz például az épület, az infrastruktúra átadásával történik, de Székesfehérvár például teljesen átadta a fogyatékosok gondozását egy kht-nek.
Arra a kérdésre, hogy a partneri kapcsolatok további építéséhez mire volna leginkább szükség, a résztvevők a függetlenséget, a bizalom megerősítését, a gazdagabb információt, a több pénzt és a városfejlesztési stratégia közös kialakítását határozták meg a legfontosabb prioritásokként. A résztvevők jelezték, hogy nagy szükségük lenne képzésekre a nonprofit szervezetek működéséről és menedzseléséről, illetve a stratégiai tervezés témakörében. Úgy látják, szükség van a pozitív példák, modellek ismertetésére és terjesztésére is.
A programban való részvétel mindkét városban arra bátorította a résztvevőket, hogy tovább erősítsék az együttműködést. A résztvevők úgy látják, elindult a tudatformálás, csökkenhet az elkülönülés, az önkormányzatokban és a civil szervezetekben tudatosulhat: számíthatnak egymásra. A cél egy új típusú együttműködési gyakorlat kipróbálása és eredményeinek terjesztése. Ahogyan egy székesfehérvári résztvevő fogalmazott: “a penge élét szeretnénk sétánnyá változtatni”.

Solymosi Judit

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár