Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Könyvajánló
Szerző:
Péterfi Ferenc jegyzete Maróti Andor: A nélkülözhetetlen kultúra c. könyvéről
Sorozatcím:
Parola
Folyóirat:
Parola
Év:
2013
Szám:
4
Oldalszám:
43
Nevek:
Maróti Andor, Huizinga
Intézmények:
Civil Rádió, ELTE, Magyar Tudomány, Valóság, Magyar Művelődési Intézet, Szín, Közösségi Adattár, united-p.c. kiadó
Tárgyszavak:
Könyvajánló: Maróti Andor: A nélkülözhetetlen kultúra
kultúra
Megjegyzés:
kategória: elmélet

Könyvajánló

Maróti Andor
A nélkülözhetetlen kultúra


Péterfi Ferenc jegyzete, melyet a Civil Rádió Kultúrkortyok rovatában többször is sugárzott 2013 októberében. Az alábbiakban az adás szerkesztett és kiegészített változatát közöljük. A szerk.

Aki művelődéselméleti, művelődésügyi tanulmányokat folytatott a 60-as évek óta, annak fogalom Maróti Andorhttp://hu.wikipedia.org/wiki/Mar%C3%B3ti_Andor
http://www.mmi.hu/szin/szin7_5/7szin7_5.htm neve. Tanszéket alapított a 60-as években az ELTE-n, népművelés szakot, majd közművelődési, művelődésszervező szakot. A szakemberképzés kiemelkedő jelentőségű tanáraként munkássága valamennyi nagy képző iskolára hatott és hat még ma is.
A közelmúltban jelent meg legújabb könyve, A nélkülözhetetlen kultúra.
„A közvélemény a kultúrát a társadalmi lét zárt és szűk területének tekinti. Ezért nem ismerheti fel nélkülözhetetlenségét az emberi életben. A tudomány azonban bizonyítani tudja, nélküle nincs emberi élet, a kultúra átfogja az egészét, befolyásolja minden vonatkozását. Az ehhez kapcsolódó érveket mutatja be sokoldalúan Maróti Andor könyve, amely a kultúra lényegét nem a tárgyiasult szellemi javakban, hanem azoknak az emberekre tett hatásában ismeri fel. Arra is választ keres, hogyan egyeztethető össze a kultúrát szellemi értékeknek vélő és az életmódot, magatartást meghatározó felfogása; és ebből milyen következtetések vonhatók le a művelődésügy számára.” – olvasható a könyv hátoldalán található ismertetőben.
Miért is írtam meg ezt a könyvet? – teszi fel a kérdést szerző. „A címéből sejteni lehet, bizonyítani akarom a kultúra nélkülözhetetlenségét. Kérdés, hogy ez nem nyilvánvaló? Kell egyáltalán bizonygatni? Hiszen oly gyakran említik a közéletben. Tény azonban, hogy sokszor homályban marad, mit foglal magában. (…) A fogalom használatának (…) bizonytalansága okozza feltehetően azt is, hogy nem tudunk határozottan felelni arra, mellőzhetetlenül hozzá tartozik-e a kultúra az emberi élethez, vagy sem. (…)
A téma első összefoglalását egy évtizede írtam meg, ez 2005-ben jelent meg a Trefort Kiadónál „Sok szemszögből a kultúráról” címmel. Az utóbbi években több kiegészítés készült hozzá, ezek a Magyar Tudomány 2010/11., a Valóság c. folyóirat 2011/5. és 2012/6. számában jelentek meg. Felmerült azonban az igény, hogy e témakörnek oldottabb stílusban megírt változatára is szükség lenne. „Ismeretterjesztő” célzattal, hogy olyanok is olvassák, akik nem szakértői a kultúra elméletének, de érdeklődnek a vele összefüggésben felvethető kérdések tisztázása iránt. Így született meg az összefoglalásnak az a változata, amelyben már személyes élmények, érdekesebb példák egészítették ki a téma szakirodalmi tárgyalását. Ez nemrég a Magyar Művelődési Intézet Szín c. folyóiratában jelent meg, a lap 2011/5., 2011/6., 2012/1. és 2012/2. számaiban. A kis példányszámban megjelenő folyóirat után indokoltnak látszott, hogy a szöveg szélesebb körben legyen hozzáférhető, könyvben is. Ennek érdekében történt a kézirat újabb átdolgozása, átszerkesztése. Írója reméli, hogy a könyv olvasói bevezetésként fogják fel a kultúrához kapcsolódó problémák mélyebb megismeréséhez, és a szakirodalmi utalások további tájékozódásra késztetik őket. Meggyőződése, hogy érdemes ezeket a forrásokat is megismerni.” (részletek az Amit előre bocsátok bevezető fejezetből,
7–9. o.)
Végül a könyv utolsó fejezetéből – Létszükséglet a kultúra? – nézzünk pár sort a záró gondolatokból! Maróti Andor Huizingát idézi: „Érvelése szerint a kultúrát az igazság, az erkölcs és a bölcsesség alapozta meg a közösségi lét eszményeiben. Ehelyett a modern világban” ’a kultúra fogalma a jólét, a hatalom és biztonság eszményképe alá süllyedt’. Ebből következett, hogy mindez „a szétválasztásra alkalmasabb, mint az egyesítésre, s valamennyi … a természeti ösztönből fejlődött, s a szellem nem nemesítette meg.” (194–195. o.) Ezért a társadalmak egészében mindenütt bomlás mutatkozik, az erkölcsi szabályok viszonylagossá válnak, gyengülésükkel igazolódik az erőszak jogosultsága. Terjed a meggyőződés, hogy a rend és a fegyelem érdekében a hatalom számára minden megengedett. Csakhogy az állam erkölcstelenségének elfogadása – Huizinga szerint – a legnagyobb veszély a kultúrára. Ebben a helyzetben gyengül a személyes felelősségérzés, a gondolkodás helyébe a mágia, a mítosz, a tömegesség került.”Maróti Andor kiemelései J. Huizinga: A holnap árnyékában. Korunk kulturális bajainak diagnózisa c. művéből. Egyetemi Nyomda, 1938. 38. és 108. o.)
Maróti Andor: A nélkülözhetetlen kultúra című könyvét ajánlottam a kedves hallgatók figyelmébe! Ez a 212 oldalas kiadvány egy ausztriai kiadónál jelent meg magyar nyelven, ezért nehezen tudom megmondani, hogy hol férnek hozzá. Azt tudom ajánlani, hogy keressék könyvtárakban, a közösségfejlesztők Közösségi Adattárában (Budapest I., Corvin tér 8.), ill. a kiadó honlapján!

Péterfi Ferenc ajánlóját hallották!


Információk a könyvről és szerzőjéről

Kiadó: united p.c. kiadó
www.united-pc.eu

Tartalom
Amit előre bocsátok
Ami az emberi kapcsolatokat összeköti és szabályozza
A köztudatban élő felfogás kétségbe vonása
A kultúra társadalmi meghatározottsága
A személyi fejlődés és a kultúra
A társadalmi azonosulás problémája
Mit jelent a nemzeti kultúra?
A kultúra társadalmi terjedése

Ami a kultúra lényegét meghatározza
A szimbolikus gondolkodás
Van-e általános igény a magasabb szintű gondolkodásra?
A „szellemi” az alkotás folyamatában
A műveltség tartalma és gyakorlati „haszna”
A modern művészet befogadása
Mitől értékes egy műalkotás?
A „tömegember” és a tömegkultúra
A szabadidő mint lehetőség

Amit róla a filozófiai és elméleti gondolkodás mond
Az emberi lét és a kultúra, hiányzó egysége
A kultúra fogalmának beszűkülése
A civilizáció leválasztása a kultúráról
Az életet átfogó „antropológiai” kultúra-felfogás

Ami következtetésként levonható
Létszükséglet a kultúra?

Maróti Andor (1927) nyugalmazott egyetemi docens csaknem öt évtizeden át tanította a kultúra, művelődés és felnőttképzés elméletét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészeti, majd Pedagógiai-Pszichológiai Karán és az egyetem Tanárképző Főiskoláján. Kandidátusi tudományos értekezését 1977-ben védte meg „A kultúra fogalmának fejlődéstörténete” címmel. Azóta erről a témáról sok cikke jelent meg folyóiratokban. A téma ismeretterjesztő változata ez a könyv.

A szerző főbb munkái:
Módszertan a felnőttek képzéséhez és tájékoztatásához.
Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1980.
Tanulmányok a művelődésről. Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1984.
A kulturális antropológia. Kultúra és Közösség, 1988. 4.
Mi a távoktatás? Nemzeti Távoktatási Tanács, 1992.
A fordulat esélye a felnőttek tanulásában és művelődésében. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Budapest, 1992.
Adult Education in Hungary. Convergence. Journal of the International Council for Adult Education. 1993. 3.
A művelődéselmélet alapjai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 1994.
Lage und Struktur der Erwachsenenbuildung in Ungarn. In: Europahandbuch Weiterbildung. Luchterhand Verlag, Neuwied, 1999.
Tanulmányok és előadások a felnőttek képzéséről. Nyitott Könyv Kiadó, Budapest, 2005
Sok szemszögből a kultúráról. Trefort Kiadó, Budapest, 2005.
Gondolatok a kultúráról, a műveltségről és a közművelődésről. Trefort Kiadó, Budapest, 2007.
Felnőttképzés a posztmodern társadalomban. In: Tanulmányok a neveléstudomány köréből. A megújuló felnőttképzés. Gondolat Kiadó, 2009.
Nemzetközi összehasonlító felnőttoktatás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2012.
Szükségünk van-e (még) kultúrára? Szín. 2011/5–6., 2012/1–2.

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár