Közösségfejlesztés

Parola archívum
Kiadó: Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest 1011 Corvin tér 8., T:1/201-5728, kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu

Cím:
Svédországi szövetkezetek (3.)
Szerző:
Mészáros Zsuzsa
Folyóirat:
Parola
Év:
1999
Szám:
1
Oldalszám:
6-7.
Intézmények:
Lakásbérlők Szövetkezete, Kutyamegőrző, Gépgyűrű szövetkezet
Települések:
Svédország, Skora, Falköping, Skaraborg
Tárgyszavak:
szövetkezetek, Svédország

vissza a tartalomhoz
Mészáros Zsuzsa:

SVÉDORSZÁGI SZÖVETKEZETEK (3.)

Lakásbérlők Szövetkezete (HSB), Skora

1923-ban katasztrofális helyzet uralkodott Svédországban a lakások területén. Azok határoztak meg mindent, akik birtokolták a házakat. Rossz minőségű lakásokat építettek, és magas lakbért szedtek.
A lakók érdekszervezetet alakítottak körülményeik javítására. Építőmérnököket szerveztek be és közösen elindították a HSB-t. A HSB házakat is épít. Saját takarékpénztárukba gyűjtött tőkéből építkeznek.
A HSB épít egy házat, amely mint egy önálló gazdasági egyesület van bejegyezve. A lakók tagjai a szövetkezetnek és mivel a ház a szövetkezet tulajdona, egyben közös tulajdon is. Ezért is kell a benne lakóknak – ugyan egyesületi tagok - lakbért fizetniük.
Ennek a szituációnak az az előnye, hogy nem csak a saját lakásával törődik aki benne lakik, hanem az egész házzal. Mindenkinek takarítania kell, füvet nyírnia stb. Nem érdekük, hogy megvegyék a lakást, mert így is megvan minden joguk.
Elköltözés esetén eladhatják a tulajdonosi jogokat, de a belépő összeget nem kapják vissza. A tulajdonosi jog örökölhető is.
Az állam az 1970-80-as években támogatta a lakásépítést, mára kivonult belőle és átadta a piacnak. A lakásnak olyannak kell lennie, hogy az megfeleljen az életminőségnek (pl. szobaszám, szellőzés stb.). Lakbérhozzájárulást lehet kérni a tanácstól.
Tapasztalatcseréket is szervez a HSB. Már a 30-as években volt kapcsolata osztrákokkal, akik előbbre jártak ezen a területen, így sokat tudtak tőlük tanulni.
Svédországban az a probléma, hogy 4,5 millió lakás van 8 millió emberre. Túl sok tehát a lakás.
Évente 500-1000 lakást lebontanak. A 70-es és 80-as években sok volt a válás, sok a bevándorló munkás, kellett a sok lakás. Azóta kevesebb a válás, a modernizáció miatt nincs már szükség annyi munkásra sem.
A HSB évente 7-8 ezer lakást épít. A kormány támogatja azt, hogy a polgárok szép környezetben éljenek, mert ez alapvető állampolgári jog. Kedvezményes kölcsönt nyújt a lakások felújításához, reparálásához. A svédek a lakásukban tartózkodnak a legtöbbet, ezért nagyon fontos számukra, hogy az szép legyen.
Rendkívül humánus a lakáspolitika, mindenki egyetértésével alakult ki, egyik politikai párt sem tiltakozott. Az alapelv az, hogy bárkinek joga van szép körülmények között élni. A lakbért azonban állandóan emelik. A korábban épített lakásokba olcsóbban lehet lakni. Miután 1987-ben a támogatást megszüntette az állam, az ezután épülő lakásokban már jóval magasabb a lakbér.
Ez kb. így néz ki 3 szoba + konyhás lakásokban:
az 1987 előtt épített házakban: 3500 korona/hó
az 1987 után épített házakban: 6500 korona/hó
40-50 milliárd korona kellene ahhoz, hogy a ’87 után épült lakásokban is alacsony legyen a lakbér, de ezt az állam már nem tudja finanszírozni.
A lakásszövetkezet nemcsak a házak karbantartására alakul meg. Van klubhelyiségük, ahol közösen tanulhatnak, sportolhatnak. A szövetkezés, mint népmozgalom spontánul jött létre. A renitens lakókkal toleránsak, de listát írhatnak róla, ki az, akinek a magatartása zavarja a többieket. A lakhatási jog megvétele a bűnözők távoltartására is szolgál.
A HSB célja a tisztaság, rend, csend nyugalom és a közbiztonság felügyelete a lakóterületeken.
A lakásszövetkezet önálló, felelős, jogi személy.
A lakásszövetkezetek tagjai rendelkeznek a lakásokkal (de ahogy fentebb jeleztem az nem a magántulajdonuk).
Akik lakást szeretnének, szintén beléphetnek a szövetkezetbe. Nincs korhatár a lakásra gyűjtők között.
A HSB csak segítő, az irányítók azonban a lakók és akik lakásra várók.
A HSB feladata a tagok aktivizálása, barátság kialakítása a lakók között (programok, körök, képzések), a közösségi élet kereteinek a megteremtése.
A lakók maguk közül választanak vezetőket. A HSB elküldi egy kurzusra őket, hogy megtanulják a gazdasági ügyek intézését.
A HSB-nek is vannak képzési szakemberei, de ha szükséges megbíznak külső tanárokat. Fontosnak tartják, hogy a szövetkezet vezetője jól képzett ember legyen, hogy a szövetkezet jól működjön. A szövetkezet saját összegyűjtött pénzét nem fektetheti kétes üzletekbe, csak államilag garantált papírokba. A HSB önálló bankot alapított, mert másképp nem lenne mód a takarékoskodásra.
A lakást a későbbi lakók maguk alakítják ki, ebben az építészek segítik őket. Csak a vízvezetékeknek van meghatározott helyük.
Különböző szolgáltatásai is vannak a HSB-nek:
– adminisztráció
– lakás adás-vétel
– technikai segítségnyújtás
– ombudsman, aki felméri, hogy mi a probléma, megkeresi a legalkalmasabb céget a probléma megoldására, de nem kötelező, hogy ezt a szolgáltatást vegyék igénybe.
Svédországban 47 HSB működik, egymástól függetlenül 150 adminisztratív alkalmazottal. Tapasztalatcseréken találkoznak.
Van egy közös érdekvédelmi szervezetük, amely a politikai pártoknál lobbyzik, illetve tanácsadással látja el a HSB szervezeteket, de kívülről nem határoz meg számukra semmit sem. A HSB létrehozott egy részvénytársaságot, amely a bank mellett alapított biztosítótársaságot, építő céget, egészségügyi céget (orvosokkal, ápolókkal) az idősek számára.
Az állam semmivel sem támogatja a HSB-t. Azért indítottak több vállalkozást, hogy azoknak a nyereségével biztosítani tudják a szövetkezetek működését, a szegény szövetkezet ugyanis rövid idő után csődbe megy.
Van egy szervezete Stockholmban, amely a “Határok nélkül” nevet viseli. Ez segíti a hasonló kelet-európai hasonló szövetkezetek szövetségét.
Előfordul Svédországban is, hogy bizalmatlanok az emberek a szövetkezetekkel szemben, de ha megismerik annak a működését, akkor többnyire szívesen csatlakoznak hozzá. 550 ezer tagja van a HSB-nek az egész országban és kb. 1 millió ember kapcsolódik hozzá. Jól kell őket informálni, ami szintén a HSB feladata.

Kutyamegőrző, Falköping

Ottjártamkor a kutyamegőrző még nem szövetkezeti formában működött, de a dolgozók ez irányában tájékozódtak a szövetkezetfejlesztő ügynöknél.
Egy egyesület tulajdonában van ez a kutyamegőrző. Addig vannak ott a kutyák, amíg a gazdájuk dolgozik, vagy valami elfoglaltsága van. (Általában lakótelepen élő kutyatulajdonosokról van szó.) A tulajdonosok csak a kutyaeledelért fizetnek, a megőrzésért nem. Munkanélküliek közhasznú munkásként vannak itt foglalkoztatva, hogy ezután újra kaphassanak majd segélyt.
A munkanélküliek egy csoportja azon gondolkodik, hogy önálló megőrzőt hoznak létre, ahol azonban feltehetően majd kell a kutyatulajdonosoknak a megőrzésért is fizetni. Ezzel saját munkahelyüket akarják megteremteni, hiszen nekik sem jó, ha segélyen kell élniük.

Gépgyűrű szövetkezet, Skaraborg

Ez a szövetkezet a mezőgazdasági gépek tulajdonosainak köre. 1990-ben indították el. A legkülönfélébb mezőgazdasági gépek tulajdonosai szövetkeztek azért, hogy a saját gépeik kapacitását jobban kihasználják, s egyben egymást is segíthessék.
Ezekben az időkben a földművelés leszálló ágban volt, a földet sok helyen parlagon hagyták. Ekkor alakították meg ezt a kört. Svédország minden megyéjében van ilyen. A német modellt vették át, ott a II. Világháború után már alakultak ilyenek. Az alapvető cél a tagok gazdasági helyzetének javítása volt.
Skaraborgban 170 tagja van a szövetkezetnek. Aki be akar lépni, annak ezt kérvényeznie kell. A kérvényben szerepel, hogy milyen gépeket tud az új tag kölcsönözni. Az is tag lehet, akinek nincs gépe, de neki fizetnie kell a szolgáltatásért. Van aki nem belépni akar, hanem csak a szolgáltatást igénybe venni. A földrajzilag legközelebb lévők segítik ki egymást. Akinek igénye van valamire, az telefonál a központba, ott megkeresik a földrajzilag legközelebb lévő géptulajdonost. Ha ez a kapcsolat összejön, akkor a két ember megegyezik egymással.
A vezetőség egy közösen elfogadott díjszabást ajánl. Lehetséges csak a gép kölcsönzése, de lehet azt a gép kezelőjével együtt is “kölcsönözni”. Munkalapot töltenek ki az elvégzett munkáról, amelyen a következő adatok szerepelnek:
– a szolgáltatást végző neve, címe
– az igénybevevő neve, címe
– a munka fajtája, ára
– a szolgáltatást igénybevevő aláírása, bankszámlaszáma
– a szolgáltatást végző aláírása, bankszámlaszáma
– a közvetítő aláírása, bankszámlaszáma
Minél nagyobb a szolgáltatás igénybevételének értéke, annál kevesebb közvetítési díjat vonnak le.
Pl.: 100 ezer koronáig 3%
200 ezer koronáig 2%
300 ezer felett 1%
Nagyon kevés ez a közvetítési díj, ezért a tagok évente 500 koronát fizetnek, hogy a közvetítőt fenn tudják tartani. (Aki egyébként napi 4 órában végzi ezt a munkát.) A parasztok érdekvédelmi és tanácsadó szervezete fizeti számára az iroda költségeit. Az a cél, hogy úgy felfejlesszék ezt a szervezetet, hogy 8 órás alkalmazottat tudjanak tartani. Fontos, hogy a közvetítő személyesen ismerje és felkeresse a tagokat a lojalitás erősítése céljából.
Közösen nem vesznek gépet. Ez nem tiltott, de nem tartják célszerűnek. Ha valakinek jól megy, rábeszélik, hogy vegyen meg egy gépet, és majd bérbe tudja adni. A közvetítő piackutatást végez, hogy célszerű-e megvenni az új gépet, lesz-e aki kikölcsönzi.
Legszokványosabb Svédországban a családtagok összedolgozása.
A szövetkezet évente tart közgyűlést, amelyen vagy meghosszabbítják a vezetőség mandátumát, vagy újat választanak (különösen, ha nyugdíjba vonul az illető). Új elnököt 2 évente választanak. 7 tagú a vezetőség, mely évente kb. tízszer ülésezik. Fontosnak tartják, hogy a vezetőségi tagok lakóhelye földrajzilag lefedje a működési területet.
A tagság előnyei:
– gazdasági egység, profit hajsza nélkül,
– a gépek kihasználtságának növelése,
– lehetőséget adni a rutinos és ügyes gépkezelőknek, mely az általuk elvégzett munka minőségét is garantálja,
– az árak szintentartása,
– egy lehetőség, melyet akkor vesznek igénybe, ha szükség van rá (természetesen ezt a szükségletet időben kell közölni),
– társadalmi kapcsolatokat létesít egymás között, tapasztalatcsere, ismerkedés,
– biztonságot ad baleset, vagy betegség esetén,
– lehetőséget ad, hogy a legkorszerűbb technikát alkalmazzák erőn felüli befektetés nélkül,
– gépüzemeltetési költség csökkentése,
(csökken az amortizációs költség, a javítási költség, a biztosítási díj)
– időmegtakarítás
– egyéb szolgáltatások vonzóvá tétele pl. hóeltakarítás (a tanácsnak, vagy a lakóknak).
Alapelvek:
– együttműködés,
– türelem,
– pozitív hozzáállás.

Közösségi Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár