Elhittük, hogy van értelme a munkánknak - A partnerség kiépítésének folyamata Rudabányán

Parola archívum

A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Elhittük, hogy van értelme a munkánknak - A partnerség kiépítésének folyamata Rudabányán
Szerző:	Varga Matild
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:	Roma program
Év:	2002
Szám:	1
Oldalszám:	5 - 6
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
Megjegyzés:
Annotáció:

Tartalom

Elhittük, hogy van értelme a munkánknak
A partnerség kiépítésének folyamata Rudabányán

Rudabánya Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak-keleti részén, Kazinczbarcikától 15 km-re fekvő település. Sorsát különleges természeti adottságai határozzák meg: Lakói évszázadok óta bányászattal, iparral foglalkoztak. 1920 után itt található Magyarország egyetlen vasérclelőhelye, melyet 1962-ben ércdúsítómű építésével kívánt kihasználni a szocialista ipartelepítés. Jelenleg egyetlen munkahelye van, a 75 embert foglalkoztató Ruda-Gipsz Kft.
A település 3300 fős lakosságából közel 800 cigány származású. Köztük sokan a telepszerűen épített, komfort nélküli volt munkáslakásokban élnek, ahol 90%-ban hiányzik a vezetékes víz, rossz a közvilágítás és az utak burkolata. A helyi önkormányzat közmunka-programokkal és segélyekkel igyekszik segíteni a családok helyzetén, emellett sokan járnak a fővárosba feketemunkára.
Az általános iskolába járó tanulóknak csaknem fele, az óvodásoknak több, mint fele cigány.

A cselekvés helyi gyakorlata a program beindítása előtt

A rudabányai romák egyetlen közösségi szervezete a helyi Kisebbségi Önkormányzat. Ez az 5 tagú szervezet az önkormányzatiság tanulásának szakaszát élte. Munkájukra a törvények tisztelete mellett a lehetőségek folyamatos keresése, némi bizonytalansággal vegyes kezdeményezőkészség volt jellemző. (Télapó-csomagok osztása roma és nem roma gyerekeknek, nyári olvasótábor szervezése, stb.) Ennek során jó kapcsolatot sikerült kialakítaniuk a helyi gyermekintézményekkel, valamint elérték, hogy a lakosság tudomást szerezzen létükről
Tevékenységük stratégiai támogatását a települési önkormányzat képében megjelenő államtól várták. Emiatt a helyi önkormányzattal való kapcsolat jelentette számukra a siker legnagyobb fokmérőjét. Fájdalommal tapasztalták, hogy a községi önkormányzat tagjai és a település vezetői nem vesznek részt a kisebbség ülésein, munkájukat nem kísérik kellő figyelemmel, ellenben informális csatornákon szerzett tapasztalataik alapján alkotnak róluk véleményt. Mindez egyszerre növelte gátlásaikat, és éltette bennük a bizonyítási vágyat, hogy a helyi cselekvés terén megmutassák magukat.
Kikre számítottak ebben?
Elsősorban az országos roma szervezetek felől érkező szakmai és anyagi támogatásra, amely kiépített személyes kapcsolatok híján természetesen nem volt erre alkalmas. Így a kudarcok száma csak nőtt. Ekkor jelentkeztek a Soros Alapítvány Roma közösségi ház programjára.
Milyen adottságaik voltak ekkor?
Maga a Kisebbségi Önkormányzat egy telefonos irodában működött, időszakosan egy közhasznú adminisztrátort is foglalkoztatva. Elnökük, Kiss József nagy odaadással és némi paternalista szemlélettel végezte munkáját, rendszeresen egyeztetve lépéseit társaival, akik mindnyájan a roma közösség megbecsült tagjai voltak. (Valamennyien rég kikerültek már a foglalkoztatottak köréből. A bányában eltöltött évtizedek után ki rokkantnyugdíjas, ki munkanélküli, ki segélyen élő volt közöttük. Átlagéletkoruk 42–45 év!)
Gazdálkodtak a számukra rendelt összegből, akcióik lebonyolítását az iskola és a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai segítették. Közösségi helyiségük, számítógépük, propagandaeszközük nem volt. Alkalmanként a helyi kábel-tv segítségét kérték, és használhatták az egyébként kihasználatlan művelődési házat. Információikat főként területi szervezetektől kapták.
Az első képzési ciklusban tagtársaikkal és egy, a munkájukat segítő helyi pedagógussal vettek részt.
Ennek az időszaknak a problémáit a program végén így foglalták össze:
– Bizalmatlanság a helyi önkormányzat és a kisebbség között.
– Tájékozatlanság a lakosság és a kisebbség között.

Az elmúlt egy év eseményei

A program képzési szakaszában a rudabányaiak nagy kitartással és örömmel dolgoztak. A tanítás újszerű, az ő tapasztalataikra és együttműködésükre építő gyakorlatának köszönhetően, a három hónap alatt tudásuk sokat gyarapodott. Bővült eszköztáruk a problémafeltárás, tervezés, helyi nyilvánosság, forrásteremtés terén. Megfogalmazták, és többször újraértelmezték céljaikat, rendszerezték tennivalóikat. Ötleteket gyűjtöttek, és dolgoztak ki az otthoni problémák megoldására, s egyre több helyi forrásra ismertek rá. Feladataik megvalósítását azonban még mindig külső erőforrásoktól tették függővé.
Sikerélményt jelentett számukra, hogy a program köztes szakaszában újabb országos pályázatok révén folytathatták munkájukat a helyi gyerekek érdekében.
A követő programba való bekerülésüket büszkén és egyszersmind kis szorongással fogadták. Látszott, hogy tartanak attól, a tanult közösségi technikák Rudabányán nem működnek, s így nem tudnak majd eleget tenni a támogatól – egyébként így soha meg nem fogalmazott! – elvárásainak.
Szemléletük megváltozása végül a helyi cselekvéssel kezdődött.
A közösen kialakított cselekvési terv alapján ez év januárjában megkezdődtek a közösségi beszélgetések, amelyeket a Kisebbségi Önkormányzat mellett működő segítő nőknek szerveztünk először. Ezt követték az ő bevonásukkal szervezett lakossági beszélgetések, melyeken roma és nem roma lakosok, segítők is részt vettek. Végül közösségi beszélgetést szerveztek a gyerekeknek. Mindezek során olyan tetemes mennyiségű gondolat, ötlet, felajánlás gyűlt össze, hogy a munka nagy lendületet kapott.
Ebben az időszakban ismét újra kellett fogalmazni a célokat és a terveket, kiválasztva azokat, amelyek a közösség kompetenciájába tartoznak (pl. sportpályák rendbetétele), megtartva és folyamatosan gondozva azokat, amelyek nagyobb összefogás eredményeként valósíthatók csak meg (lakáshelyzet javítása , munkahely-teremtés).

Melyek voltak ezek a célok?
– A helyi roma és hátrányos helyzetű gyerekek segítése.
– A szegénység csökkentése .
– Az iskolában és településen tapasztalható előítéletek csökkentése.
– A környezet szépítése.
– A fiatalok közösségi életének és helyzetének javítása.
– A munkanélküliség csökkentése.
– A családok rossz egészségügyi állapotának javítása.
– A jobb helyi tájékoztatás megszervezése.
– A lakások állapotának javítása.
– Térségi összefogás megindítása a romák érdekében.

Mi történt tulajdonképpen az eltelt időszakban?
A megvalósult események egymás utáni felsorolása csak egy része a „történteknek”.
Természetesen a pedagógusok, szülők, családok bevonásával felgyorsult a munka: területi tehetségkutató verseny, majális, sportpálya rendbetétele, nyári tábor – követték egymást. Mindezek a korábbiaknál több ember bevonásával jöttek létre, így többen tudtak róla és többen is vettek rajtuk részt. Önkéntesként, résztvevőként vagy támogatóként új erők jelentek meg a helyi cselekvésben: a helyi önkormányzat, a vállalkozók, a környék iskolái, vezetői és a helyi nyilvánosság a segítő asszonyoktól a megyei sajtóig. Tudatosan szervezték meg saját munkájuk bemutatását.
Az eredmény kettős: több forrás: magasabb részvétel.
A végeredmény pedig a nagyobb támogatottság, a szervezet megerősödése.
Eközben elvégeztek egy helyi felmérést a családok lakáshelyzetéről, s ezt az adatbázis a majdan induló „Szép házak” mozgalom keretében kívánják felhasználni, illetve hasznos lesz minden olyan esetben, amikor a lakáshelyzet közös javítására nyílik lehetőségük.
A kezdeti sikerek után ősszel térségi konferenciát szerveztek a roma gyerekek felzárkóztatását támogató helyi források megszervezése témájában. Az ötlet a Soros Alapítvány korábbi tanárdiák patronáló rendszerének továbbvitele, a helyi lehetőségekhez való adaptálása. Az esemény nem marad egyszeri, Rudabánya vállalta ebben a témában a térségi koordinátor szerepét, s ebben a szándékában a kisebbségi önkormányzattal a települési önkormányzat is egyetért.
A program során ez volt az első alkalom, amikor a helyi önkormányzat nyilvánosan is kifejezte elismerését a romák munkájáról, mégpedig a jelenlévő mintegy 60 résztvevő előtt.
Mára a Kisebbségi Önkormányzat nem vár mások biztatására, lakossági szándék alapján gyűjtést indítottak beteg roma gyerekeknek. A szükséges bankszámlaszám megnyitása előtt önálló cselekvési tervet készítettek a feladat megvalósítására, tudatosan keresték fel partnereiket, vették számba lehetőségeiket. A december elején e jegyben szervezett jótékonysági esten országos hírű roma együttesek (Rajkó Zenekar, Romantic Együttes) részvételével jelentős összeggel sikerült a cél megvalósításához hozzájárulniuk.
A legnagyobb haszna ennek a munkának az volt, hogy a helyi önkormányzat – már másodszor – nagyobb összeggel támogatta a roma közösség terveit.
Időközben elkészült az a képzési program, amelyet a helyi cigány lakosok kérésére a Kisebbségi Önkormányzat és a helyi Általános Iskola készített. Ennek célja, hogy a munkaerőpiacon való jobb megjelenés érdekében a felnőttek végezzék el az általános iskolát, s erre alapozva valamilyen szakmát adó tanfolyamon is részt vehessenek. Mint más feladataikat, ezt is a kistérség több települését bevonva kívánják megvalósítani.
Legújabb hírek szerint a Rudabányai Önkormányzat legutóbbi ülésén a Kisebbségi Önkormányzat munkájáról is szó esett. Beszámolt tapasztalatairól Széll Miklós iskolaigazgató, aki eljött a Roma követő program zárása alkalmából szervezett legutóbbi kunbábonyi konferenciánkra. A település vezetői értesültek arról, hogy roma vezetőik milyen fontos munkában vettek részt az elmúlt időszakban. A helyben elért sikerek nyomán felvetődött, hogy a helyi művelődési házat a Kisebbségi Önkormányzat működtetésébe adják.

Tervek és problémák

A folyamat egy szakasza lezárult ugyan, de a program után is folytatódni fog az élet. Barátaink az eltelt időszakban óriási fejlődésen mentek át.
– Használható tudást szereztek a közösségi munka technikáiról és ezeket sikerrel alkalmazták munkájukban.
– Tapasztalatokat gyűjtöttek más szervezetek működéséről, s ezeket az ötleteket helyben megvalósították.
– Erősödött együttműködési készségük több irányban is: szomszéd települések roma szervezeteivel, a térség vezetőivel, a helyi intézményekkel, önkormányzattal és a lakossággal.
– A közösségi módszerek alkalmazása során. változott szemléletük, saját munkájukba vetett hitük megerősödött, egyszerre nőtt az önbizalmuk és közösségi érzékenységük.

Mindezek után úgy értékelik, hogy az eltelt időszak jelentős változást hozott a szervezet életében: A lakosság jobban megismerte, és most már becsüli munkájukat, a helyi vezetők támogatják törekvéseiket. Csökkent a helyi társadalom megosztottsága, nőtt a segítők száma a roma és nem roma lakosok köréből egyaránt. Mondhatjuk, hogy Rudabányán most cselekvésre alkalmas légkör teremtődött.
A problémák és feladatok újratermelik magukat. Jelenleg a legnagyobb kihívás számukra az, hogy a megváltozott, kedvező helyzetet céljaik elérése érdekében jól ki tudják használni.

Varga Matild
Tartalom

Parola archívum