Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	A közösségfejlesztők új műhelye
Szerző:	Kovács Edit, Péterfi Ferenc
Sorozatcím:
Rovat:	Műhely
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2001
Szám:	2
Oldalszám:	10 - 11
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
Megjegyzés:
Annotáció:

Tartalom

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐK ÚJ MŰHELYE

Egy szakmai munkacsoport első lépéseiről


1. Előzmény

A Közösségfejlesztők Egyesülete a Magyar Művelődési Intézettel együttműködve, szakmai kapacitásának szélesítésére Közösségfejlesztők műhelye néven 2000 őszétől egy ifjú szakemberekből álló csapat szervezésébe kezdett. A műhelybe különféle területeken dolgozó, vagy főiskolán, egyetemen tanuló fiatalok kaptak meghívást, akik elkötelezett érdeklődést mutattak a közösségi munka, a helyi (települési, kistérségi) közösségek lehetséges szerepei iránt, s akik e közösségek és önmaguk cselekvőképességének fejlesztésén kívánnak munkálkodni. A munka irányítását Péterfi Ferenc vállalta.
Önszervező műhelyünket a Közösségfejlesztők Egyesületének széleskörű tapasztalatokkal rendelkező szakemberei segítik, de építünk minden résztvevő saját erőfeszítésére. Nem munkahelyeket teremtünk, de feltételezzük, hogy a közeli évek és az érintettek határozott szakmai lépései az országban különféle földrajzi és szakterületeken közösségfejlesztői munkaköröket fognak kialakítani.
Programunk szerint a következő évben műhelytalálkozókat szervezünk. Lehetőséget keresünk arra, hogy az egyes találkozók között a résztvevők – az első találkozón kialakított program szerint – önállóan is végezzenek gyakorlati közösségi fejlesztőmunkát, s hogy hospitáljanak jelentős gyakorlattal rendelkező szakemberek mellett. Szeretnénk azt is, ha a műhely tagjai vállalnának önálló kutatómunkát is, esettanulmányokat készítenének stb. Célunk, hogy az itt szerzett tapasztalatokkal és tudással felvértezve, eddigi terveit és munkáját ki-ki még hatékonyabban és jobban tudja végezni.

2. A műhely alapvető célkitűzése, hogy olyan szakemberek találkozzanak egymással (szociális munkások, közösségfejlesztők, művelődésszervezők, stb.), akik munkájuk során rendszeres kapcsolatban vannak különböző aktív települési közösségekkel. A találkozás során körbejárjuk a közösségi fejlesztő munka lehetséges területeit, s ehhez minden szakterület képviselője hozzáadja a maga ismereteit. A közösen kialakuló szemlélet- és módszercsomag terveink szerint nemcsak a résztvevők munkáját segíti, hanem jó néhány települési csoportnak kínál gyakorlati segítséget.
Műhelyünk hosszútávú célja kettős; egyrészről a műhelymunka során elsajátítható elméleti és gyakorlati ismeretek minden résztvevőnek segítséget adnak abban, hogy a saját településén, közösségében fejlesztői munkát kezdeményezzenek, illetve már meglévő folyamatokat segítsenek. Másrészről e műhelymunkával egy segítő szakmai hálózatot hozunk létre, majd ezt a hálózatot folyamatosan fejleszteni, bővíteni kívánjuk, míg széles körben elérhető lesz az ország területén.

3. A műhely munkájának bemutatása
A tervezett program szerint egy éven keresztül műhelytalálkozók keretében dialógusra épülő szakmai képzést szervezünk.
A két első találkozót Kunbábonyban a Civil Kollégium bentlakásos közösségi házában tartottuk. Az együttlétek során a közösségi és egyéni programépítés mellett, elméleti alapkérdéseket tárgyaltunk meg, s második alkalommal Tiszakécskére is ellátogattunk. Ez az alkalom a település megismerésének, feltárásának a gyakorlatához is hozzájárult. Itt kezdődött el a szeptemberi terepmunka megtervezése is.
Ősszel, a képzés során összegyűjtött és feldolgozott ismereteket, módszereket – szakmai segítséggel – terepmunka keretében a gyakorlatban is kipróbálják a résztvevők egy speciális helyzetben lévő kistérség, Ózd Királd nevű településén, ahol a műhelymunka gyakorlati része kapcsolódik majd a térség humán válságkezelési koncepciójában szereplő feltáró munkához.
Ugyanakkor bízunk abban, hogy a műhelyfolyamatban új elméleti részanyagok is születnek. A csapat tagjainak egy részét a későbbiekben be kívánjuk vonni közösségfejlesztői szakképzések vezetésébe, tehát az egyre gyakrabban igényelt tanítási gyakorlatba is.

4. A tervezett műhelymunka tartalmi elemei
A. Elméleti kérdések:
– A közösség-fogalom körüljárása;
– A közösségfejlesztés meghatározása, kialakulása, nemzetközi gyakorlata;
– A közösségfejlesztés szemlélete, alapmodelljei;
– A közösségfejlesztés különféle dimenziói: szomszédsági munka, települési szintű munka, közösségfejlesztés kistérségekben, megyei, illetve regionális szinteken.

B. Módszertani kérdések
A feltárás lépései:
– A település, közösség megismerésének, feltárásának módszerei (statisztikai, szociológiai, néprajzi, geográfiai, antropológiai stb. módszerek);
– Problémafeltáró módszerek a különböző szakterületeken;
– A helyi tudás felmérése: tanítana-tanulna, humán erőforrás feltárás stb.
Aktivizáló módszerek:
Az együttműködés fejlesztésének módszerei: helyi emberek bevonása, aktivizálása; helyi cselekvés, interjú készítés, nyilvános beszélgetés, kérdőív készítés folyamata, kérdezés; közösségi felmérés; közösségi tervezés; társadalmi cselekvési technikák stb.
Nyilvánosság-, és demokráciaerősítő témakörök:
– Nyilvánosságfejlesztés helyi szinten: a közösségi kommunikáció erősítése, információk gyűjtése, közvetítése, terjesztése; közösségek – egyesületek szervezése, helyi tájékoztatás, helyi közösségi médiumok működtetése;
– Döntésekben való részvétel: tervezés, partnerség, lobbizás, együttműködés.

5. A műhelymunka szakmai jelentősége
A közös műhelymunka – amelyet anyagilag a Nemzeti Kulturális Alap is támogat – az egyéni fejlődésen túl szakmai jelentőséggel is bír. A különböző szakterületről
érkező résztvevők más-más oldalról közelítenek meg egy adott problémát. A látásmódon túl a problémák feltárásának, kezelésének lehetőségei és módszerei természetszerűleg szakmailag is eltérőek. A kivétel nélkül humán területen dolgozó – erre a pályára készülő – szakemberek számára e sokszínűség megtapasztalása segíti a szakmai közeledést, a találkozási, kapcsolódási pontok kialakulását és az együttműködés fontosságának felismerését.
A műhely tagjai saját élményeik alapján motiválttá
válnak a későbbiekben további szakmai együttműködések szervezésére, kialakítására a saját környezetükben. Emellett, miután gyakorlati tapasztalatuk lett a rokonterületeken dolgozó kollégák tevékenységéről, szakmai elképzeléseiről, saját munkájukban és környezetükben is pontosabban meg tudják majd ítélni, hogy az adott közösségnek milyen külső szakmai ismeretekre is van szüksége. Ennek alapján feltehető, hogy tisztább partneri viszonyokat tudnak kialakítani, és ennek kialakításában segítséget tudnak nyújtani a környezetükben tevékenykedőknek is.

5. A műhelymunka lehetséges eredményei
Gyakorlati eredmény, hogy a terepmunka alapján a megadott térségben (Ózd) társadalmi változásokat segítő fejlesztési programok indulnak, amelynek a BAZ Megyei Közművelődési Intézet segítője és követője marad.
Egyidejűleg megerősítést és bátorítást kapnak a fiatal szakemberekből álló csoport tagjai arra, hogy a saját környezetükben közösségi fejlesztőmunkát folytassanak. Késztetést arra, hogy további elméleti és gyakorlati ismereteket szerezzenek a saját praxisuk erősítésére.




A Közösségfejlesztők műhelyének tagjai:

Név Szervezet Település
1. Bagota József Tiszakécske Fejlődéséért Egyesület Tiszakécske
2. Barsi Boglárka Budapest
3. Boda Mária Martineum Felnőttképzési Akadémia – Nonprofit Szolgáltató Központ Szombathely
4. Bősze Júlia Nap Klub Alapítvány Budapest
5. Csapó Betti DMJV Polgármesteri Hivatal, Kulturális osztály Debrecen
6. Erős Róbert Nemti
7. Fehérvári Szilvia Dzsumbuj Help Közösségfejlesztő Központ Budapest
8. Gyenes Zsuzsa Budapesti Művelődési Központ Budapest
9. Harkai Nóra Wesley János Lelkész-képző Főiskola, Szociális munka szak Budapest
10. Kiss Balázs Bogárd és Vidéke Lapkiadó Sárbogárd
11. Kovács Edit Közösségfejlesztők Egyesülete, MMI Budapest
12. Kováts Andrea Köz-tér Egyesület Pécs
13. Molnár Aranka B-A-Z Megyei Közművelődési Intézet Miskolc
14. Peták Péter Istenkút Közösségért Egyesület Pécs – Istenkút
15. Péterfi Ferenc Közösségfejlesztők Egyesülete, MMI Budapest
16. Schmidt Melinda Családsegítő Központ Mánfa
17. Varga Máté Közösségfejlesztők Egyesülete Budapest

Az összeállítást készítette: Kovács Edit és Péterfi Ferenc

Tartalom

Parola archívum