Demokrácia–program

Parola archívum

A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Demokrácia–program
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:	Demorácia
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2001
Szám:	2
Oldalszám:	12 -13
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
Megjegyzés:
Annotáció:

Tartalom

Demokrácia–program

Adományozóknak, döntéshozóknak, érdekvédelmi szervezeteknek, nőszervezeteknek, környezetvédőknek, oktatási és képzési intézményeknek

A Közösségfejlesztők Egyesülete és partnerszervezete, a Civil Kollégium Alapítvány évek óta dolgozik a demokráciáról szóló hétköznapi tudás elmélyítésén, a lakosság demokratikus ismereteinek és készségeinek fejlesztésén.
Gondolkodjunk a demokráciáról! Talán ez a programcím fejezi ki a legtalálóbban a demokratikus attitűd és viselkedésmód kialakulásáért folytatott többéves erőfeszítéseinket. Ehhez a programhoz keresünk partnereket, megvalósítókat és támogatókat, hasonló elkötelezettségű hálózatokat és mozgalmakat, hogy önmagunk lehetőségeit megsokszorozzuk.

Gondolkodjunk a demokráciáról!
Az EU SOCRATES-PEDEC, valamint a Charity Know How által támogatott projekt.
A program névadó projektje a Civil Kollégium partnerszervezetével, az észak-angliai Northern College-dzsal történő, 1993 óta tartó együttműködés során fejlődött ki.
A project során a magyarországi Civil Kollégium öt, az Egyesült Királyságban kidolgozott tanítócsomagot fordíttatott le magyarra, elkészíttette ezek WEB-változatát, feltette internet-honlapjára, s közülük egyet – egy „képzők képzője” program keretében – adaptált a magyar viszonyokra.
Az eredeti modulokat a Northern College és a Leeds-i Egyetem szakemberei készítették. A modulok a demokrácia különféle szempontjait világítják meg, s építenek a tanulók saját tapasztalataira, öntevékenységére is.
Az első modul adaptációja és mielőbbi bevezetése érdekében a fordítási munkával párhuzamosan „Képzők képzője” programot szerveztünk a Northern College két tutora, John Grayson és Colin Thorne vezetésével. Ennek során tizenkét magyar tréner készült fel az első modul tanítására, miközben a modul magyar verzióját is elkészítették – ellátták magyar példákkal, részeket elhagytak ill. betoldottak, új irodalomjegyzéket készítettek.
A lefordított modulok elektronikus változata megtalálható a magyar közösségfejlesztők honlapján www.kozossegfejlesztes.hu címen.

A modulok rövid ismertetése:
1. GONDOLKODJUNK A DEMOKRÁCIÁRÓL!
A modul alapvető célja az, hogy segítsen megvizsgálni a demokráciával és az állampolgárisággal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Miről szól a demokrácia, és hogyan változott a jelentése a történelem során? Milyen demokráciánk van ma, és vajon elég jó-e ez a demokrácia? Mik a demokráciával kapcsolatos problémák, még ha mindannyian egyetértünk is abban, hogy ez egy „jó dolog”? Mit értünk állampolgáriság alatt, és milyen kapcsolatban áll ez a demokráciával? Hol és hogyan találkozunk a demokráciával mindennapi életünk során?
2. ÁLLAMPOLGÁRISÁG, DEMOKRÁCIA ÉS EURÓPA
A program az Európai Unió fejlődésének kulcskérdéseit vizsgálja az állampolgáriság és demokrácia szemszögéből. Európa fejlődése ugyanis messzemenő változásokat eredményezett a nemzetállamok működésében a gazdaság, társadalom és a politika területén.
Következésképpen számos fontos kérdés merül fel a tekintetben, hogy milyen jelentőséggel bír mindez az állampolgáriság, a demokrácia, a képviselet és a részvétel szempontjából? Mi az európai állampolgáriság, kik vannak a körön belül és kik a kirekesztettek? Hogyan működik az európai állampolgáriság, és hogyan befolyásolhatók a demokratikus és döntéshozási struktúrák? A demokratikus struktúrák milyen fajtái léteznek Európában, és mennyire hatékonyak ezek? Hogyan befolyásolhatják a polgárok az irányadó struktúrákat Európában? Mennyire jelentőségteljes Európa az európai polgárok szemszögéből? Milyen kulcskérdéseket kellene megcéloznia az Európai Uniónak a jövőben?
A modul főként a civil szerveződéseket célozza, mégpedig azért, hogy megértsék, hogyan működik és mit tesz az Európai Unió, és hogy képesek legyenek befolyásolni jövőbeli fejlődését. A modul az Európai Unión belül folyó, az állampolgárisággal kapcsolatos aktuális viták és kezdeményezések tárgyalásával indul. A következő állomás egyfelől az Európai Unió döntéshozási „pókhálóját” hivatott kisilabizálni, másfelől pedig azt vizsgálja, hogy miként lehet lobbizni, és hogyan lehet befolyásolni a különböző struktúrákat.

3. ÁLLAMPOLGÁRISÁG, DEMOKRÁCIA ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM
A modul megvizsgálja, hogyan kapcsolódhatnak a demokrácia, a részvétel és az aktív állampolgáriság elképzelései a környezetvédelmi kérdésekhez. Hogyan lehet a környezetvédelem demokratikus, amikor gyakran rendkívül antidemokratikus tevékenységek kapcsolódnak hozzá, mint például tiltakozás, valami elfoglalása, bojkott. Miért van az, hogy a hivatalos környezetvédelmi ügynökségek tevékenységeitől kezdve a manchesteri repülőtér fáin élő emberekig olyan sok különböző dolgot vesznek egy kalap alá? A környezetvédelem valóban csak a „természet megmentéséről” szól, vagy az emberek közti kapcsolatokról is? Mit jelent az a szó, hogy ‘környezetvédelem’ és hogyan kapcsolódik az aktív állampolgárisághoz?

4. ÁLLAMPOLGÁRISÁG, DEMOKRÁCIA ÉS NŐK
A modul áttekintést ad számos kulcsfontosságú vitáról, és megvizsgálja a nők állampolgáriságának viszonyát a közösséghez, az állami szintű politikához és a nemzeti hovatartozáshoz. A nők szempontjából az alábbi kulcsfontosságú, vita tárgyát képező területek a legjelentősebbek:
* A nők kirekesztése az előírt törvényes és politikai jogokból, illetve annak a jelentősége, hogy végül a nőkre is kiterjesztették e jogokat.
* A különböző nézetek hatása az állampolgáriság gyakorlására, illetve a nők potenciális állampolgári szerepe;
* Az az elv, amely szerint az állampolgáriság nem, vagy nem csak a nemzethez, hanem a közösséghez kapcsolódik, elismerni látszik ezt a félig nyilvános tevékenységet, valamint a közösségi tevékenységen alapuló helyzet valódiságát.

Az állampolgáriság célja sokáig a nők kirekesztése volt a társadalmi életből, elsősorban azért, mert az állampolgáriság szót a politikai közélettel hozták ös szefüggésbe, a nőkről pedig úgy vélekedtek, hogy életük a magánjellegű, társasági életre ’korlátozódik’.
Az emberek egyre inkább felismerik azt, hogy a hatalom és a hatalmi viszonyok központi szerepet játszanak a nők állampolgáriságból való kirekesztésében. A modul elmagyarázza a hatalomról és állampolgáriságról alkotott különböző elméleteket, és ös szeveti őket a nők európai polgárként való elismerésével vagy figyelmen kívül hagyásával. A nők aktív állampolgári részvétele előtt álló akadályok leküzdéséhez a modul lehetőséget biztosít arra, hogy különböző összefüggésben vizsgáljuk a nők aktivitását a kirekesztés megszüntetése érdekében.

5. AZ ÁLLAMPOLGÁRISÁG, DEMOKRÁCIA ÉS MUNKA című modul azt vizsgálja, hogy a demokrácia, részvétel és cselekvő állampolgáriság fogalmai milyen kapcsolatban vannak munkahelyi életünkkel. A mai emberek nagy többsége biztosra veszi, hogy demokratikus politikai rendszerben és társadalomban kell élnünk, még akkor is, ha sok a vita atekintetben, hogy ennek a demokráciának miként kell megnyilvánulnia. Az egyetértés azonban rögtön szétfoszlani látszik, mihelyt szóba kerül a munka kérdése. Egyesek szerint a munkahelyi demokráciáról még beszélni is értelmetlen, hiszen az egyáltalán nem lenne hatékony, és legrosszabb esetben káoszhoz vezetne. Mások elfogadják, hogy a huszadik század végének munkahelyén célravezető egy bizonyos fokú demokrácia, amit azonban korlátok közé kell szorítani mind természetét, mind pedig kereteit illetően: ezt a nézetet elutasítják mindazok, akik hiszik, hogy a demokrácia hosszú távon csak úgy tartható fenn, ha a társadalom intézményei (beleértve a munkahelyet is) teljes mértékben demokratiz
álódnak. Végül pedig sokan úgy gondolják, hogy a munkahelyi demokrácia helytálló elképzelés, csak éppen megvalósíthatatlan és ezért nincs értelme komolyan fontolóra venni.
A munkahelyi demokráciáért folytatott küzdelem az ipari forradalom kezdete óta többé-kevésbé folyamatos: sok új intézményt és munkahelyi gyakorlatot vezettek be, hogy elősegítsék a dolgozók részvételét a döntéshozásban. A haladás azonban egyenetlen volt, és az új évezred küszöbén a nagy kérdések még mindig megválaszolatlanok: megvalósítható és kívánatos-e a demokratikus részvétel a munkahelyi döntéshozásban? Ha igen, milyen formában, mennyire kiterjedten, milyen szinten és hogyan?

6. ÁLLAMPOLGÁRISÁG DEMOKRÁCIA ÉS KÖZÖSSÉG
A közösségfejlesztés eredete, gyökerei a XX. század során, főként Európában és az USA-ban a demokráciáért és az egyenlőségért folytatott küzdelemre vezethetők vissza. Az iparosodott kapitalista országok felemelkedése olyan konfliktusokkal, csatározásokkal járt együtt, amelyek a politikai hatalomhoz való jogot és hozzáférést próbálták megalapozni az emberek tömegei számára ezekben az országokban és az általuk létrehozott világbirodalmakban.
A modul éttekintést ad a közösségfejlesztés és a hozzá kapcsolódó fogalmak eredetéről, történetéről. Ismerteti az állampolgári jogokat, megfogalmazza a civil társadalom jelentését és kapcsolatba hozza közösségi és társadalmi mozgalmakkal, feszegeti a közösségfejlesztés és a rend problémáját, és foglalkozik a társadalmi elégedetlenséggel.
A Közösségfejlesztés fejezet még nincs befejezve. Jelenleg is dolgozunk a modul egyes részein, és még sok kiegészítésre vár. A modult a projekt segítségével szeretnénk végleg elkészíteni.

Építsünk Demokráciát!
A program következő projektje a már adaptált 1. modulon kívül a további 5 modult kívánja a magyar lakosság számára elérhetővé, feldolgozhatóvá tenni. Ez azt jelenti, hogy – az 1. modulhoz hasonlóan – elkészítjük a modulok magyar változatát, tanárokat képezünk ki minden modulhoz, és bevezető képzéseket tartunk.

Milyen partnereket keresünk, miben várunk
segítséget?
A modulok alkalmazása érdekében
– kapcsolatokat keresünk a demokrácia fejlődésével szorosan összefüggő szakmák jelentős képviselőivel és döntéshozóival,
– olyan személyek jelentkezését várjuk, akik fontosnak és szükségesnek tartják a demokrácia építését, és hajlandóak elköteleződni a részvételi demokrácia fokozása mellett, úgy, hogy tevékenységükkel is segítsék a demokratikus attitűd kialakulását,
– továbbá forrásokat kell találnunk, amiből a tananyag végleges kialakítása megoldható.

Ezért első lépésben abban várjuk a lehetséges partnerek támogatását, hogy együtt kialakítsuk a modulok egy olyan formáját, amely Magyarországon kön nyen értelmezhető és tanítható, illeszkedik a magyar viszonyokhoz, példái és esettanulmányai magyar környezetben érvényesülnek.
Szeretnénk minél több olyan intézményt, vagy szervezetet megtalálni, amelyek fontosnak találják a demokrácia fejlesztését, és rendelkeznek olyan célcsoporttal, vagy képzési intézménnyel akikkel, vagy ahol a tanítás megkezdhető.
Várjuk azok jelentkezését is akik úgy érzik, hogy ötleteikkel, lehetőségeikkel vagy saját munkájukkal hozzá tudnának járulni a Demokrácia-program sikeréhez! Összeállította: Varga Máté

Tartalom

Parola archívum