Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	„KUTYA NÉLKÜL EB A PÁSZTOR”
Szerző:	Mészáros Zsuzsa
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2008
Szám:	4
Oldalszám:	4
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	történet, bizalom, együttműködés, kronológia, szövetkezetfejlesztés
Megjegyzés:
Annotáció:

E furcsa cím magyarázatával kell kezdenem az előadásomat. Miért jut eszembe minden egyes szövetkezetről szóló beszélgetés során ez a mondat? Nekem ez a szólás már nem a konkrét jelentésére utal, tehát arra, hogy a pásztor mit sem ér jó terelőkutya nélkül, hanem arra a nagyszerű történetre, amelynek ezt a címet adta Fábiánné Szabó Irén etei falugazdász. A Parolában is jelent meg két cikk Irénke tollából az Etei Tejszövetkezet szervezéséről (1995/1. és 1996/2. szám – a szerk.). A bizalom, együttműködés, ötletesség, partnerség, összefogás, szakértelem, elhivatottság legszebb példája ez a történet. Ha nem tennék most mást, csak felolvasnám ezt a két cikket a konferencia résztvevőinek, akkor is teljesítve érezném a feladatomat. Minden benne van, amit tudni érdemes és tudni kell ahhoz, hogy megértsük, mit is jelent a szövetkezeti gondolat. Etén tejszövetkezet szerveződött, de szerveződhettek volna kisgyermekek napközbeni ellátására, valamilyen nem mezőgazdasági termék előállítására, szolgáltatásra is, s ha ugyanilyen elhivatottsággal és eltökéltséggel, a jó ügyet szem előtt tartva szervezték volna meg, a Tejszövetkezethez hasonlóan sikeres lett volna.
Kezdjem az elejétől, na nem az etei történetet, hanem a közösségfejlesztés és a szövetkezetfejlesztés kapcsolatát!
Csak címszavakban futom át a történetet. Bármekkora is az elhivatottságunk a szövetkezeti ügy iránt, az itt következő időrendi felsorolásból hiányzik mindenféle lobbitevékenység. Azt mondhatom, amit a közösségi munkáról általában: amit tettünk, az nem volt látványos, nem váltotta meg a világot. Kitartásunk és elkötelezettségünk ki fog tűnni ebből a felsorolásból, egyszerűen csak azért, mert természetesnek tartjuk, hogy a fejlesztő munkában a kiinduló pont a helyi közösség szükséglete. Nap mint nap belefutunk a munkanélküliség, a kisgyermeket nevelő nők, a pályakezdő fiatalok, az ötvenen túliak problémáiba. Nem koncentrálunk az egyéni élethelyzetek változtatására – ezt a szociális munkára hagyjuk –, de a közösség általi fejlesztés során természetszerűen az egyéni élethelyzetek is változnak.
A közösségfejlesztés a képessé tétel „programja”. Minden nyugat európai szövetkezetfejlesztő ügynökség is erre teszi a hangsúlyt. Nem azt akarják elérni, hogy függővé váljanak a szövetkezetek és szövetkezeti tagok az ügynökség szaktudásától és támogatásától. Addig segítenek és abban, ameddig és amiben szükséges. Azt tartják szem előtt, hogy az emberek legyenek kellőképpen felkészültek, információval ellátottak, tudással felvértezettek, hogy felelősen dönteni tudjanak abban, hogy mit vállalnak a szövetkezet megalapításával. Hangsúlyt helyeznek arra, hogy mielőtt a szövetkezet megalapításába fognak, megismerjék egymást az emberek, kialakuljon köztük a bizalom és kölcsönösség.
Mi történt tehát az elmúlt 16 évben? Csak arról szólok, amire rálátásunk volt, de természetesen mások által is több sok hasonló kezdeményezés zajlott.
1992. Egyesületünktől két fő Devon megyében vett részt tanulmányúton, ahol találkozott a szövetkezetfejlesztés gyakorlatával.
Angol–magyar közösségfejlesztő konferenciát szerveztünk Szécsényben, ahol a Devon megyei szövetkezetfejlesztő ügynökség mutatta be a munkáját.
1992. A magyar Szövetkezeti törvény módosítása.
1993–94–95. Szövetkezetfejlesztők képzése Magyarországon a Devon megyei szövetkezetfejlesztők vezetésével.
1995. Angliai tanulmányút a szövetkezetek megismerésére.
1996. Közösségi vállalkozásra felkészítő képzés tananyagának fejlesztése és kipróbálása Komáromban egy szakmai tanfolyamon résztvevő nők körében.
1997. A Magyar Népfőiskolai Társaság, a Közösségfejlesztők Egyesülete és a CECOP támogatása lehetővé tette 3 magyar fejlesztő tanulmányútját 4 hétig Svédországban és 5 hétig Angliában, hogy a szövetkezetfejlesztő ügynökségek munkáját tanulmányozzák.
1997. Közhasznúsági törvény Magyarországon.
1997. Szövetkezetfejlesztő munka megkezdése a Felső-Kiskunságban. Első Közösségi vállalkozásra felkészítő képzés Kunbábonyban.
1997. „A közösségi alapú önsegítő munkahelyteremtés elősegítése” c. konferencia Kunbábonyban.
1998. Újabb közösségi vállalkozásra felkészítő képzések Kunbábonyban.
1998. Közösségi Vállalkozásokat Segítő Szolgálat (szövetkezetfejlesztő ügynökség) üzleti tervének kidolgozása. Franchise rendszer végiggondolása (képzett szövetkezetfejlesztő csoport közös munkája).
1998. Kiskert program megszervezése Kunbábonyban.
1999. A Kunbábonyi (paprikatermesztő) Szövetkezet bejegyzése.
1999. Középiskolai program a vállalkozói készségek fejlesztésére.
2000. Helyi gazdaságfejlesztési folyamat a Felső-Kiskunságban.
2000. KUNPIG (sertéstenyésztő) Szövetkezet megalapítása Kunszentmiklóson.
2000. Felső-kiskunsági Gazdaságfejlesztő Alapítvány megalapítása.
2000–2002. Vállalkozói kiállítás, vásár és bál Dunavecsén. Információs pontok hálózatának kiépítése. Falusi turizmus és ezüstkalászos gazdatanfolyam szervezése.
2000. Foglalkoztatási és roma szociális földprogramok kidolgozása (Szalkszentmártonban).
1998–2002. Foglalkoztatási programok részeként közösségi vállalkozásra felkészítő képzések Jászszentlászlón (falusi turizmus, gazdálkodás).
2001–2002. Pécsváradi szövetkezeti kísérlet.
2002. A magyar szövetkezeti törvény módosítása (3 millió Ft-os alaptőke szükséglet). A foglalkoztatási programokra helyeződik át a hangsúly az egész országban, civil szervezetek vállalják magukra Phare és később EU-s és hazai pályázati források felhasználásával.
2002- Kunadacson Közösségi Információs Központ és Kávéház projekt indítása munkanélküliek alkalmazásával, új közösségi szolgáltatás elindítása. Önkormányzati feladatátvállalás (ma is működő szolgáltatás).
2003- A Felső-Kiskunságban (és az országban több helyen): Nők munkaerő-piaci re-integrációja. Képzés, foglalkoztatás. Új közösségi szolgáltatások létrehozása: mosoda, idősek házi gondozása, családi napközi (ma is működő).
2004. RETEXTIL Alapítvány (Pécs) szövetkezeti tanfolyam a foglalkoztatási programban résztvevő, megváltozott munkaképességű emberek számára.
2000-től „közösségi gazdaságfejlesztés” képzési napok az ELTE szociális munkás, művelődésszervező nappali és levelező tagozatán, a közösségfejlesztés részeként, a szakmai továbbképzésekben, közösségi munkások képzésében.
Képzési program civil szervezetek tagjai számára, (pl. Közösségi vállalkozás-műhely 1 éves programja), hétvégi képzés pl. a Dialóg Egyesülettel.
Képzési program civil segítők, közösségi munkások számára: pl. Putnok kistérségben.
2005. Foglalkozatási megállapodások létrehozására irányuló programok indulnak a ROP program támogatásával. A Felső-Kiskunságban kiemelt szerepet kap a szövetkezetek létrehozásának támogatása.
2005. december 19-én az Országgyűlés elfogadta a 2006/X. törvényt a szövetkezetekről, amely már tartalmazta a szociális szövetkezet fogalmát is és nem köti meg az alaptőke mértékét.
2006-ban a 2006. évi LXIX. Törvény elfogadása az európai szövetkezetekről.
2007. Az OFA pályázatot hirdetett szakemberek számára szociális szövetkezeti tanácsadó és mentor képzésre. Párhuzamosan a képzési és kommunikációs program lebonyolítására is kiírta a pályázatot. A Közösségfejlesztők Egyesülete nyerte el a szociális szövetkezeti mentorok képzésére a jogosultságot, a Magyar Népfőiskolai Társaság pedig a kommunikációs programra. Ezt követően magánszemélyek szövetkezeti ötletének megvalósítására is pályázatot hirdettek, sőt, az ötletek gazdáit vállalkozói-szövetkezeti képzésben is részesítették.
2008. Közösségi gazdaságfejlesztés tananyag elkészítése a Civil Kollégium számára. Akkreditációra való felkészülés.
Itt értek össze a szálak: tartósan és elhivatottan a szövetkezeti gondolatot szem előtt tartó, azt a gyakorlatban is követő szervezetek bevonásával és állami akarattal (törvénnyel, forrásbiztosítással) létrejött az a szituáció Magyarországon, amikor már elmondhatjuk, hogy nincs akadálya a szövetkezeti mozgalom kiteljesedésének.
Van azonban egy olyan terület, amelyen legnehezebb látványos eredményt elérni: hiányzik az emberek és szervezetek bizalma egymás iránt, az öntevékenység és önszerveződés képessége a sok szempontból hátrányt szenvedő emberek között. A bizalomépítés hosszú folyamat, következetes és kitartó munkával lehet ebben előbbre jutni.
Ezért van tehát az OFA által finanszírozott, képzett, támogató mentor és tanácsadó hálózat, ezért vállalta magára a Közösségfejlesztők Egyesülete is, hogy minden fórumot megragad arra, hogy erősítse és felkészítse a közösségekkel foglalkozó szakembereket a szövetkezeti gondolatra.
Nyári Egyetemünk az elmúlt évben és idén is felvette programjába a szövetkezeti témát. A Közösségi Konferenciát is azért rendezte ebben a témában, mert az érdeklődés az intenzíven indított programok hatására igen nagy mértékben megnövekedett.
A szövetkezet gondolatiságát nem nehéz magukévá tenni az értékes, közösségi munkában edzett és gyakorlott szakembereknek és „laikus” segítőknek. Nehézséget inkább az okoz, hogy itt közösségi gazdaságról van szó, amely eddig távol állt a közösségi munka gyakorlatától. A közösségi munkával foglalkozó szakemberek többsége erősen humán beállítódású, ami elengedhetetlen ehhez a munkához. Kicsit szégyenlősen is beszélünk arról, hogy gazdálkodás, pénzzel bánni tudás, foglalkoztatás, értékesítés stb. Szeretnénk segíteni a szövetkezetek létrejöttét. Támogató és bíztató magatartásunk mellett arra is szükség van, hogy a gazdasági részét is átlássuk ennek a területnek. Ezért szimpatikus számomra, ha szövetkezetfejlesztő teamek alakulnak, amelyek között többféle szakértelemmel rendelkező ember van. Nem várható el, hogy mindenki mindenhez értsen, de az sem képzelhető el, hogy úgy dolgozzon egymással egy közgazdász, egy közösségfejlesztő és egy marketinges szakember, hogy ne legyen közös értékrendjük, közös víziójuk a kívánatos állapotról.
A tanácsadói és a mentorképzés során is kísérletet tettem arra, hogy szövetkezetfejlesztő hálózatot hozzunk létre Magyarországon. Kicsit hasonlóan, mint Angliában vagy Svédországban láttam, kicsit hasonlóan ahhoz, mint ahogyan azt szövetkezetfejlesztő kollégáimmal 1998-ban már végiggondoltuk. A modell lényege nem az egyedül tevékenykedő szövetkezetfejlesztő, hanem a szakértelmek összeadódásával hatékonyan működő csoport. Valószínű, hogy ezeknek a csoportoknak földrajzilag elosztottnak kell lenniük – de ez továbbgondolandó. Kicsiben itt a Felső-Kiskunságban modelleztük ezt, éppen az OFA pályázat kapcsán. A Reflex Szociális Szövetkezettel holnap találkozhatunk, nem akarom a bemutatkozásukat megelőzni, csupán pár szót az előkészítésről. Egy szociális szövetkezeti tanácsadó, egy mentor és egy könyvelő segítette őket végig a folyamaton, amely jelenleg is zajlik Hozzáteszem, hogy a tanácsadó és a mentor közösségfejlesztő szemléletmóddal dolgoztak, és a mentor egyben ahhoz a témához is értő szakember, amit a szövetkezet tevékenységként felvállalt. A fejlesztő folyamatot ketten vezették, majd az üzleti terv készítésénél bekapcsolódott a könyvelő is. Mindezt úgy szervezték, hogy a szövetkezet leendő tagjai váljanak képessé saját magukat megszervezni, a tevékenységüket végiggondolni, az üzleti tervüket elkészíteni. Végül egy nagyon kiváló csapatmunka lett belőle, amelyben a szakértők, csak külső, támogató-informáló-kapcsolatszervező szerepet töltöttek be.
Nem azon múlik, hogy valaki támogatja-e a szövetkezetfejlesztő munkát, hanem rajtunk múlik, elhivatott embereken, hogy tudunk-e kellőképpen önszerveződőek lenni, vagyis amit másoknak tanítunk, azt magunk is meg tudjuk-e valósítani.
Társakat várok ehhez!
Fábiánné Szabó Irén már idézett cikkében a szövetkezetfejlesztő „ügynökségekre” is vonatkoztatható útmutatást is találhatunk:
„Csak abban vállalkozzunk közösen, aminek van értelme! Azóta ezt minden tevékenység előtt figyelembe vesszük, s hozzá teszem még azt a pofon egyszerű kérdést is: Nem lehetne ezt a dolgot egyszerűbben elintézni/megoldani?”
„Mert nem lehet mindent csak pénzben mérni, bármennyire is erre ösztönöz korunk. Vannak ennél sokkal fontosabb értékeink is, a maradék szorgalmunk, emberségünk, hitünk és reménységünk a sikeres folytatásban.”
Köszönöm a figyelmet!

Parola archívum