Cím:	Szomszédsági Gazdaságfejlesztés
Szerző:	Stevens; Anny, Hautekeur; Gerard
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2000
Szám:	3
Oldalszám:	15-16
A cikkben lévő
Nevek:	Andersson; Hans, Birkhölzer; Karl, Gorman; Margo Hautekeur; Gerard, Haüser; Els, Henderson; Paul, Lescrauwaet; Jan, Stevens; Anny, Van Kets; Veerle, Vercseg Ilona dr., Walsh; Bernie
Intézmények:	Dopey, Meaux, VIBOSO
Települések:	Menen
Tárgyszavak:	gazdaságfejlesztés
Megjegyzés:
Annotáció:

A Meaux-i (Párizs egyik külvárosa) Collinet szomszédságban néhány önkormányzati lakásbérlőt kiképeztek arra, hogy a teljesen gondozatlan lakások előterét és folyosóit karbantartsák. A technikai képzés mellett az alkalmazottak azt is megtanulták, hogyan kezeljék a lakásokban felmerülő konfliktusokat, kommunikációs problémákat. Ekkor a „Collinet-i Szolgáltatások” elnevezésű szomszédsági szolgálat aláírt egy szerződést az önkormányzat ingatlankezelő cégével, és attól kezdve ez a szolgálat felelős a karbantartásért és a kisebb javítások elvégzéséért. Korábban az ingatlankezelő alkalmazottainak nem volt érdekük a karbantartási munkák elvégzése. A „Collinet-i Szolgáltatások” új csapatát a lakók tiszteletben tartják, mert pontosan látják, hogy milyen pozitív változások mennek végbe a szomszédságban.
A fenti példák és az ebben a kiadványban bemutatott esettanulmányok azt példázzák, hogy a hosszú távon munkanélküliek miként nyerhetik vissza a magukba és a szomszédságba vetett bizalmukat. Ezek az emberek a múltban gyakran mindent megtettek azért, hogy munkát találjanak a hagyományos értelemben vett munkaerőpiacon, de próbálkozásukat nem koronázta siker. Új munkakörük a szomszédsági szolgáltatások körében nem csak az elszigetelődés végét jelenti, de új bevételforrást is. Ugyanakkor jelentőségteljes munkát végeznek, amelyet jó szemmel néznek a családjukban, s amely pozitív hatással van a gyerekek nevelésére is. A szomszédsági szolgáltatásokban történő alkalmazásuk lehetővé teszi számukra, hogy rájöjjenek: képesek javítani a szomszédság életkörülményein.


Ami nem minősül munkának

Társadalmunkban sok olyan feladatkör létezik a hagyományos értelemben vett munkaerőpiacon kívül, amelyet általában nem tartanak munkának, de amelyek nagyon is hasznosak, és hozzáadott társadalmi értéket képviselnek a szomszédságban. A szomszédsági szolgálat nem mágikus képlet, de hozzájárulhat a társadalom erősebb és gyengébb rétegei közötti különbségek csökkentéséért folytatott harchoz. A szakképzett munkások iránt mutatkozó állandósult igény elfedi azon hosszú távon munkanélküliek valóságát, akik alig, vagy egyáltalán nem képzettek, vagy valamilyen kisebbség tagjai. A különbségek, ahogyan a különböző tényezők összeadódnak, csak erősödnek. A képzési és foglalkoztatási programok nagy száma ellenére egyre több ember rekesztődik ki a társadalomból. A különböző szintű kormányzatoknak támogatniuk kellene a közösségi alapú gazdasági projekteket annak érdekében, hogy ezeket a csoportokat integrálni lehessen a társadalomba.


Szomszédsági fejlesztés

A munkanélküliek sokszor képtelenek megbirkózni a munkaerőpiac elvárásaival, vagy nem tudják összeegyeztetni munkájukat és családi helyzetüket. A klasszikus gazdasági rendszerben szinte alig marad hely a társadalom sérülékenyebb rétegei számára. Az elmúlt évtizedek során sok hagyományos ipari tevékenység megszűnt, ám ugyanakkor számos új állás jött létre a harmadik szektoron belül. Ezt az evolúciót vizsgálta meg az a flandriai közösségfejlesztő szervezet is, amely három kísérletet indított „Szomszédsági gazdaságfejlesztés nők számára” címmel. Három helyszínen közvélemény-kutatást tartottak, hogy fény derülhessen a szomszédság szükségleteire. Az embereket nem csak arra kérték meg, hogy elemezzék a szomszédság gondjait, hanem arra is, hogy ismertessenek lehetséges megoldásokat, hiszen ha a szomszédság fejlesztéséről van szó, a szomszédság lakói az igazi szakértők. A felmérés eredményei alapján új szomszédsági szolgáltatásokat hoztak létre. Azáltal, hogy „gyökeret eresztenek” a szomszédságban, e szolgáltatások hozzájárulnak a társadalom fejlődéséhez és a szomszédság életkörülményeinek javításához. A szomszédság gondjai, szükségletei szolgáltatják az alapot a szomszédság fejlesztéséhez.


Partnerség

A szomszédsági szolgáltatások – amelyeket e kiadványban bemutatunk, s amelyeket az 1999. november 25-26-án tartott kétnapos európai konferencia is vizsgált – azt mutatják, hogy segítségükkel nagymértékben javíthatók a szomszédság lakóinak életkörülményei. Ezek a szolgáltatások aktivizálják a szomszédság lakóit is, és összhangban állnak a szomszédság szükségleteivel. Mindez új munkahelyzetet teremt a szociális szolgáltatások, a környezetvédelem, a lakásügy stb. területén. Az új szolgáltatások másfajta társadalmi alappal rendelkeznek, olyannal, amely fejleszti a társadalmi kapcsolatokat és a társadalmi összetartást a szomszédságban, működésének folytonossága pedig leginkább az önkormányzat, a magánvállalkozások, a közösségfejlesztő szervezetek és a helyi lakosok közötti partnerkapcsolatok függvénye.


Képessé tétel

A szomszédsági szolgáltatások létrehozása jó módszere a hátrányos helyzetű szomszédságok újjáélesztésének. A foglalkoztatások új hozzáadott társadalmi értéket képviselnek a szomszédságban, a helyi
közösségben. Mindez nyilvánvalóvá válik, ha egy pillantást vetünk a végtermékre és a munkakörülményekre. Az új állások az alkalmazottak kapacitásából indulnak ki és rugalmas perspektívát biztosítanak a dolgozóknak. Az alkalmazottak képessé tétele fontos szerepet tölt be ebben a filozófiában. Folyamatos képzésük, oktatásuk része a szomszédsági szolgáltatások létrehozásának. Az alacsonyan képzett munkanélküliek útmutatást és támogatást kapnak, hogy olyan minőségi szolgáltatásokat nyújthassanak, amelyek egyéni és közösségi szükségleteket is kielégítenek. A szolgáltatásoknak mindenki által elérhetőknek kell lenniük az adott szomszédságban, beleértve a legalacsonyabb fizetésűeket is.



Jövőbeni struktúra

A támogatások tekintetében sok helyi foglalkoztatási projekt függ már meglévő képzési és foglalkoztatási projektektől. A képzések résztvevői rövid ideig némi ösztöndíjat kapnak, majd a programoknak kell hozzásegíteniük őket ahhoz, hogy munkát találjanak a hagyományos értelemben vett munkaerőpiacon. A programok specifikus célcsoportokkal dolgoznak, ez is segítség a munkanélküliség elleni küzdelemben. Ezek a programok azonban ritkán kezelik a munkahelyteremtést a szomszédságban tapasztalható életkörülmények javításával összhangban. A franciaországi Nord-Pas-de-Calais-i régió kormányzata megpróbálta összeegyeztetni ezt a két tényezőt, és olyan állandó irányelveket dolgozott ki a szomszédsági szolgáltatások támogatására, amelyek a projektek tervezését, kivitelezését és követését is tartalmazzák. A Nord-Pas-de-Calais-i régió olyan szervezeteket is támogat, amelyek tevékenyen részt vesznek a helyiek részvételének megszervezésében.
Más helyeken olyan helyi szervezetektől indul a kezdeményezés, amelyek helyi szinten szerzik meg a magán és az állami szféra támogatását. Sokkal többet kell tenni azért, hogy tanulhassunk e kezdeményezések sikereiből és hiányosságaiból. Bizonyos, hogy a Nord-Pas-de-Calais-i régió kormányzata által adott válasz más olyan helyi, regionális vagy nemzeti kormányokra is ösztönzőleg hathat, amelyek hatékony eszközöket keresnek a szomszédsági szolgáltatások támogatásához. Ezeket a szolgáltatásokat gazdasági tevékenységnek kell tekinteni, nem pedig értelmes szabadidős tevékenységnek vagy áthidaló intézkedésnek a munkanélküliek számára. Szükség van a legfontosabb alapelvek és a gyakorlat közös megértésére a közösség és társadalomfejlesztés technikáinak, módszereinek területén, és szükséges látni azt is, hogy ezek miként járulnak hozzá a gazdasági fejlődéshez.
Ebben a kiadványban sok figyelmet fordítunk a szomszédsági szolgáltatások létrehozásának három alapelvére. Ezek a következők: a hosszú távon munkanélküliek részvétele és képessé tétele; az önkormányzat, a helyi lakosok és a helyi szervezetek közötti partnerség; a szomszédsági szolgáltatások finanszírozási és vezetési struktúrája. A helyi és regionális szinten működő VIBOSO és az ezeket a szinteket európai szinten összefogó szervezet, az Egyesült Európai Társadalomfejlesztési Iroda (Combined European Bureau for Social Development – CEBSD) közötti szoros együttműködés azt hangsúlyozza, hogy a szomszédsági szolgáltatások létrejötte olyan jelentős fejlemény, amely minden szinten figyelmet érdemel. Az Európai Unió fejlődésének fontos területeként kell kezelni őket, ezért a szomszédsági szolgáltatások által végzett munkahelyteremtésnek szerepelnie kell a nemzeti kormányok és az Európai Unió napirendjén.

Parola archívum