Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Felső-Kiskunsági Közösségfejlesztő Műhely
Szerző:
Mészáros Zsuzsa
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2001
Szám:
4
Oldalszám:
8 - 10
A cikkben lévő
Nevek:
Németh Gáborné, Szilágyiné, Kovács Szilvia, A.M. Luz Ília, Kálozi Sándorné, Varsányi Lajos, Pásztor Tímea, Diószegi Zsigmondné, Gazdik Róbert
Intézmények:
Felső-Kiskunsági Közösségfejlesztő Műhely
Települések:
Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass
Tárgyszavak:
Felső-Kiskunsági Közösségfejlesztő Műhely, helyi fejlesztés, közösségi munkás képzés, közösségi gazdaságfejlesztés
Megjegyzés:
Annotáció:

Tartalom
Felső-Kiskunsági Közösségfejlesztő Műhely
Helyzetelemzés
Előzmények

A felső-kiskunsági közösségfejlesztő munka 1997 februárjában kezdődött, a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Civil Kollégium szakmai segédletével.
Két feltáró terepmunka zajlott le 1997–1998-ig.
Az első terepmunka a kistérség öt települését érintette: Kunadacsot, Kunpeszért, Szalkszentmárton, Kunszentmiklóst és Tasst.
Célja volt megismerni a térség problémáit, a vélemény-formáló embereket, és olyan, közösségért tenni akaró helyi embereket találni, akik a közösségi munkáshálózat tagjai lehetnek.
Kb. kétszáz családdal sikerült kapcsolatot teremteni.
A második terepmunkára azért került sor, mert Kunszentmiklóson főként a fiatalokkal kapcsolatban merültek fel problémák, és ezzel a korosztállyal az első terepfeltárás alkalmával kevés kapcsolatot sikerült találni. Ez a terepmunka már kimondottan az ifjúsági korosztály megismerésére irányult.
1998–99-ben a közösségi munkások képzésén volt a hangsúly. Egy OFA-projekt (Országos Foglalkoztatási Közalapítvány) keretében a közösségi munkások a Közösségfejlesztők Egyesülete alkalmazásába kerültek:
Tassról Németh Gáborné,
Szalkszentmártonról Szilágyiné és Kovács Szilvia, A.M. Luz Ília
Kunpeszérről Kálozi Sándorné,
Kunbábonyból Varsányi Lajos,
Kunszentmiklósról Pásztor Tímea és Diószegi Zsigmondné,
Kunadacsról (később) Gazdik Róbert került a csoportba.

A képzés során a csoport tagjai a helyi fejlesztés mozgatói lettek.
– Tasson ifjúsági csoport alakult, amely egy faluszépítő programot kezdett el és folytatott le. Elkezdődött a volt moziépület hasznosításának tervezése.
– Kunpeszéren egyesület alakult, és egy térségi képzésen is résztvettek a Civil Kollégiumban.
Több helyi kezdeményezésük volt, és a kezdeti lépések után teljesen önállóan kezdtek el működni (játszótér felújítás, adományszervezés, gyermeknapok, jótékonysági bálok, a művelődési ház részbeni működtetése stb.
– Kunadacson az ifjúság kezdeményezését segítettük, de ennek konkrét eredménye nem volt.
– Kunszentmiklóson helyi civil szerveződések kapták meg az önkormányzattól a volt bölcsöde épületét. Később létrejött egy ifjúsági egyesület, amelyik átvette a ház működtetését. Az önkormányzat ifjúsági referenst alkalmaz.
– Szalkszentmártonban romákkal és nőkkel kezdődött el projekttervezés (munkahely, családi napközi), amelynek eredménye nem lett. A közösségi beszélgetések hatására azonban egy utca járdáját az ott lakók megépítették.
– Kunbábonyban alakult egy egyesület, amelyik megépítette a buszmegállókat, közösségi programokat szervezett. Majd konfliktusok után egy újabb egyesület alakult. Elkezdték a helyi újságot szerkeszteni, erre felkészítő képzésen vettek részt. Az újság két év után megszűnt. Kunbábonyiak vettek részt az első vállalkozásra felkészítő képzésen is 1997-ben, majd 1998-ban és 1999-ben is, kisebb számban. Megalakult egy szövetkezet. 2000-ben téli esték sorozat indult (három alkalommal).

A közösségi munkások 1999-ben egyesületet hoztak létre, amelyik a Bács-Kiskun megyei Munkaügyi Központ támogatásával munkanélkülieket segítő mentor-programot indított, így tudott tovább alkalmazni a közösségi munkások közül két főt, akik munkanélküliek voltak, majd 2001-től már három főt tud alkalmazni ugyanerre a munkára.

A közösségi gazdaságfejlesztés területén történtek:
1. 1998–99-ben elkészült a közösségi vállalkozásokat segítő szolgálat üzleti terve, amelyet a szövetkezet-fejlesztést tanult kollégáink vezettek a térség szereplőinek bevonásával.
2. 1997–1998–1999-ben összesen három vállalkozásra felkészítő kurzust tartottak 43 fő részvételével.
3. 1999-ben, a felkészítő képzés után szövetkezetet alapítottak Kunbábonyban.
4. 2000-ben újabb szövetkezet alakult Kunszentmiklós és környéke sertéstenyésztőinek részvételével.
5. 1999-ben vállalkozásra felkészítő képzési program zajlott a kunszentmiklósi szakközépiskolában.
6. 2000-ben elkezdődött a helyi gazdaságfejlesztési program.
A program a térség jelentősebb szereplőinek bevonásával folyt. Az eredeti célok szerint nekik kellett volna létrehozni egy helyi szervezetet a gazdasági fejlesztésre. Ez nem valósult meg teljes egészében. 2000-ben az önkormányzati társulás, a Vállalkozás-fejlesztési Kht., a Közösségi Munkások Egyesülete és a Közösségfejlesztők Egyesülete hozta létre a Felső-Kiskunsági Gazdaságfejlesztő Alapítványt.
7. 2001-ben információs pontok hálózatának kiépítése kezdődött tíz településen. Munkahelyteremtő pályázatok készültek (Szalkszentmárton: önkormányzati, önfoglalkoztató; Kunszentmiklós: két romafoglalkoztatási pályázat; Tass: közösségi ház; Kunadacs: turisztikai vállalkozás).
8. 2000-ben és 2001-ben Gazdasági kiállítás és vásár szervezése Dunavecsén.


Jelenlegi eredmények

A projektet vezető Közösségfejlesztők Egyesületének kapcsolatai:
– Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesületével tartós, jó együttműködés.
– A kistérség valamennyi polgármesterével van kapcsolatunk, néhány helyen a testülettel is: Dunavecse, Tass testületével hivatalosan is, Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton testületeivel informálisan, Dunaegyháza, Újsolt, Szabadszállás, Apostag esetében csak a polgármesterekkel.
– A Kunszentmiklósi Fogyatékosok Alapítványával és a Gréta Bt-vel, Szappanos Zsigmondnéval együttműködés, partneri viszony.
– A KUNFI-val laza a kapcsolatunk.
– A Kunszentmiklósi Szülők Egyesületével induló, jó kapcsolatunk van.
– Kunszentmiklósi Gazdakörrel korábbi jó együttműködés.
– Laza, de tartós kapcsolatban vagyunk Az „Együtt Kunpeszérért” Egyesülettel.
– Kunbábonyi Szövetkezettel laza kapcsolat.
– A Munkaügyi Központ Kirendeltségével, a Szakközépiskolával, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal munkakapcsolatunk van.
– A közösségi munkásokon keresztül a dunavecsei Családsegítő Központtal, a Művelődési Házzal, az apostagi Megváltozott Munkaképességűeket Foglalkoztatóval munkakapcsolatban vagyunk.
– Személyes kapcsolatot építettünk ki több vállalkozóval, néhány civil szervezet vezetőjével. (Kunszentmiklósi Malom, Ispán Szövetkezet, Vadász Egyesületek, KÉSZ Kht. stb.)

A kapcsolati háló folyamatosan bővül, a több éves kapcsolatok is bármikor feleleveníthetők. A kapcsolatok azonban nem formalizáltak, személyfüggőek.

Szervezettség:
Továbbra is kevés a működő civil szervezet, még akkor is, ha az elmúlt öt év alatt nyolc alakult a közreműködésünkkel. Ezek közül is megszűnt vagy nem működik kettő.
A civil szervezetek egymás tevékenységéről nem tudnak. Nincs fórumuk térségi szinten. A települések egymás közötti formális „átjárása” továbbra sem javult. Az önkormányzati társulás csak infrastrukturális és közmunka-programokban működik együtt, jóformán csak pénzszerzési funkciója van.
A civil kezdeményezéseknek nincs súlyuk (főként jellemző ez Kunszentmiklósra), nem képviselnek számottevő erőt.

Erőforrások:
A források teljesen szétaprózottak. Tőkeképződés sehol nincs – itt főként alapokra gondolok, amelyek egyes tevékenységek elindítását segíthetnék, tartalék sem tud képződni, sem a civileknél, sem az önkormányzatoknál. (A vállalkozói szektor egy része talán kezd megerősödni, kunszentmiklósi építkezések!).
Az önkormányzatok egy része önhibáján kívül eladósodott (pl.: Dunavecse 27 millió forintos hiány).


Szükséges a folytatáshoz

– közösségi munkás-hálózat bővítése, képzés;
– az együttműködési kapcsolatok formalizálása, civil erő felmutatása a térségben;
– közösségi, kísérleti projektek kezdeményezése;
– a közösségi források koncentrálása (közösségi alap létrehozása, közös projektek).
– egy mindezeket koordináló közösségfejlesztő műhely megalapítása és folyamatos működtetése.
Mészáros Zsuzsa
kistérségi projekt-vezető
Tartalom
Parola archívum