Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Szövetkezetfejlesztés: Angol-magyar szövetkezetfejlesztési tanfolyam 1994. április 18-22
Szerző:
Vercseg Ilona
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
1994
Szám:
2
Oldalszám:
16. p.-17. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Judith Reynolds
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
szövetkezet, kisvállalkozás, tőkeszerzés, angol modell, szövetkezetfejlesztés-angol modell, szövetkezetfejlesztés
Megjegyzés:
Annotáció:

szofejt.txt

SZÖVETKEZETFEJLESZTÉS

1994. április 18-22-ig megtartottuk az angol-magyar szövetkezetfejlesztési tanfolyam első szemináriumát. 20 fős csoportunk egy közösségi vállalkozási formával foglalkozott közösségfejlesztői szempontból. Szándékunk szerint erre a témára még többször visszatérünk, most - helyszűke miatt - csak egyik tanárunk, Judith Reynolds egy előadásának rövidített változatát közölhetjük.
(Vercseg Ilona)

Judith Reynolds: Mennyiben különböznek az újtípusú (nem hagyományos, nem szovjet-típusú) szövetkezetek a kisvállalkozásoktól?
Az Egyesült Királyságban a szövetkezetnek mint olyannak - vázlatos fejlődése és sokfajta megjelenési formája miatt - nincs elfogadott értelmezése, csak egy munkafogalmat használnak. Eszerint a szövetkezet olyan üzleti vállalkozás, melyet a benne dolgozók birtokolnak.
A nyugati kapitalista világban az elsődleges cél a profit. A hagyományos üzletmenetben a tőke bérel munkaerőt, míg a szövetkezetnél a munkaerő használja fel a tőkét és a tulajdon azoké, akik benne dolgoznak.
Az elmúlt 15 évben az Egyesült Királyságban megnövekedett az érdeklődés az újtípusú szövetkezetek iránt. Míg 1979 elején kb 400 bejegyzett szövetkezet volt mintegy 1500 emberrel, addig ma 8000 van 150 000 emberrel. Ez az egyetlen üzleti forma, amelyik a recesszió időszakában is növekedést tudott felmutatni.
E szövetkezetek különböznek mind a hagyományos, mind a szovjet-típusú szövetkezettől. Jellemzőik:
- Kicsik, átlag 5 emberből állnak, lehetnek alkalmazottaik is. A legnagyobb általam ismert szövetkezetben 75 ember dolgozik.
- Két újtípusú szövetkezet van:
a) elsődleges, vagy dolgozói szövetkezet. Itt az emberek egy csoportja jön össze és árut termelnek, vagy szolgáltatást szerveznek, értékesítenek. E szövetkezetfajtának a munkanélkülieknél van nagy szerepe.
b) másodlagos, vagy marketing szövetkezet. Itt nem egyének szövetkezeteiről, hanem üzleti vállalkozások szövetkezéséről van szó. Ott van szerepe, ahol az adott termékre, szolgáltatásra nincs piac, pl. több kis szövetkezet együtt végez marketing-tevékenységet és termékét együtt értékesíti.
Angliában a szövetkezetek szeretnek ún. társadalmilag hasznos termékeket előállítani, ami azt jelenti, hogy céljuk nemcsak a tagok megélhetésének biztosítása, hanem a társadalom szolgálata is (pl. környezetkímélő termékeket gyártanak, nem dolgoznak a hadiipar számára. Nem csak az üzleti, hanem a társadalmi szférában is léteznek szövetkezetek, pl. a lakáskérdés kezelésében, a vezetői menedzsmentben, a hitelszövetkezetekben is. Nem csak vállalkozóktól indulnak ki, hanem a közösségekből is, s itt a közösségfejlesztés szerepe elsődleges fontosságú.)
A döntéseket a dolgozók, a másodlagos üzleteknél pedig az adott vállalkozások hozzák. A szövetkezet demokratikus tulajdont biztosít.
Az angol modellben 3 formája van a tőke szerzésének
1. A tőkét saját maguk ,izzadják ki". Induláskor a leendő vállalkozók megbíznak egy marketing céget az üzleti terv elkészítésével, de ha nincs rá pénzük, maguk tanulják és csinálják meg.
2. Kereskedelmi hitelek. Mivel a szövetkezet törvényes csoportosulás, fel tud venni hiteleket. Nekünk kell segíteni abban, hogy olyan üzleti tervet állítsanak össze, amivel hitelhez tudnak jutni.
3. A vissza nem térítendő támogatások (bizonyos területek jogosultak erre, pl. a régóta munkanélküli tagok jogosultak rá, jótékony szervezetek, alapítványok adják, stb.)
Szinte minden szövetkezet kölcsönnel kezdi és ez nagy teher, ezért fontos már az elején látnunk, hogy a tervezett szövetkezet életképes lesz-e és fel tudja-e vállalni a hitelterhet? Devonban, az én megyémben, mindenki tudja fizetni a kölcsönt, nem mennek tönkre a szövetkezetek. Erősségüket az adja, hogy a vállalkozás csoportra épül.

Miben különböznek a szövetkezetek más gazdasági szervezetektől?
A hagyományos üzleti vállalkozásnál a FELELŐSSÉG-HATALOM folyamat iránya: tőke-telephely-nyersaanyagok-dolgozók-profit-tőke.
A szövetkezetnél ez a folyamat ellenkező irányban mozog: dolgozók-nyersanyagok-telephely-tőke-profit-dolgozók.
A vállalkozás értékelése. A hagyományos vállalkozásnál az értékelés alapja profit (mennyire profitképes az üzlet?). Vajon ez a megfelelő magatartás-e abban a világban, ahol egyre kevesebb forrás áll rendelkezésre? A szövetkezeteknél nagyobb a dolgozók érdekeltsége és a profit nem vagyont képez, hanem a tagok megélhetését biztosítja.
Kutatásaink szerint míg a hagyományos vállalkozásoknál 2, a szövetkezeteknél 7 éli túl az első kritikus két évet.
A hagyományos vállalkozás irányítása és felépítése egy hierarchikus rendszer: igazgatótanács-igazgatók-munkások. A szövetkezeteknél is szükséges irányítás, tervezés, szükség van munkásokra. Ezek azonban csak funkciók, melyek nem koncentrálnak hatalmat.
Hagyományos üzletnél 10-20-szor nagyobb a vezetők fizetése, mint a munkásoké. A ,Mindennapi kenyér" nevű sikeres szövetkezet pl. mozgássérülteket foglalkoztat. Mindenki kap fizetésként egy fix összeget, és erre a családi körülményeinek megfelelően pótlékot. Ha ez túl sok lenne, elvárják tőle, hogy valamennyit visszaadjon.
Ha a szövetkezetben nem dolgoznak jól az emberek, akkor saját létük forog veszélyben. Tapasztalataink szerint az emberek inkább szeretnek dolgozni, mint nem. Gyakran a szövetkezet az egyedüli, utolsó lehetőségük a munkára. Mivel itt kisvállalkozásról van szó, amely személyességen alapul, minden rögtön kiderül; s aki nem dolgozik jól, annak mennie kell. Ha pedig egy szövetkezet nem termel jó minőségű árut, akkor nem lesz versenyképes a piacon és nem veszik meg termékeit.
A nyereség visszaosztása is nagy ösztönző. Sokszor nem pénzben kerül ez vissza, hanem pl. felvettek valakit, hogy vigyázzon a többiek gyerekére, vagy nyaralni mennek, stb.
A szövetkezetek sokkal rugalmasabbak, mint más üzleti vállalkozások - mert sokkal kisebbek és mert közvetlenebb a piaci kapcsolatuk. Dolgozom olyan szövetkezettel, amely már többször is váltott létezése során, pl. gyógyszeripari eszközöket gyártottak a 3. világnak, majd védőoltásokkal foglalkoztak, most kutak fúrására álltak rá. E szövetkezet 4 tagja is a nukleáris iparra volt képezve.
Magyarországon is látok lehetőséget az ilyen újtípusú szövetkezetekre, mégpedig több okból is. A tőkeszegény vállalkozások szövetkezeti formában nagyobb eséllyel indulhatnak, de a szövetkezetnek nem csak pénzügyi, hanem felelősség-oldala is fontos - gondolom, itt is sokaknak elege van abból, hogy dirigáljanak nekik. E kicsiny, rugalmas közösségi vállalkozások ezen kívül helyi megoldásokat nyújtanak és mivel mélyen a közösségben gyökereznek, életképesebbek is és tovább fennmaradnak.
Nehézségek:
- A szövetkezetfejlesztés lassú folyamat, minimum 6 hónap kell hozzá Angliában is, ahol pedig jó az infrastruktúra - itt bizonyára hosszabb project eredménye lehet. Annál jobb a szövetkezet, minél tovább tartott az előkészítése.
- A működés során állandó változtatásra van szükség.
- A közösségi vállalkozások egymagukban nem jelentenek megoldást a munkanélküliségre. A szerkezeti munkanélküliségre nincs igazi megoldás, a kisvállalkozások, szövetkezetek csak enyhíthetnek a gondokon.

* * *

SZÖVETKEZET

Szövegkonstrukció és példatár az első magyar-angol szövetkezetfejlesztési tanfolyam hallgatói részére.
Szerkesztette, összeállította, jegyzetekkel ellátta: Brunda Gusztáv.
Történetiség, a mai magyar jelen példái, bőséges bibliográfia.

Ára 1500,- Ft, 165. p.

Megrendelhető: Nógrád Megyei Közművelődési Központ, 3100 Salgótarján, Rákóczi út 192. Pf. 95.

A jegyzet képet rajzol a szövetkezeti mozgalom történetéről, világméretű térhódításáról, bemutatja a szövetkezés elveinek változását, a szövetkezetek tipizálását.
A kiadványban áttekintést kaphatunk a szóban forgó társasági forma magyarországi, gazdag variánsairól, azok tanulságos működési természetéről (pl. ,Hangya" és ,Hanza" típusú szövetkezeti mozgalom, stb.).
Eligazító információkat olvashatunk a magyar gazdasági átmenet szövetkezési történéseiről, a tulajdoni átalakulás következményeiről, továbbá az új típusú szövetkezetek természetéről, helyéről modernizálódó társadalmunkaban. Külön is szó esik a tömeges kényszervállalkozások, kényszergazdaságok lehetséges szövetkezeti elvű kooperációs távlatairól.
Gondot fordítottunk rá, hogy a szövetkezetépítés és szövetkezetfejlesztés elvi alapvetését elvégezzük: közösségfejlesztés, menedzsment, stb. A szövetkezés természetében tájékoztató kiadványt ,kis törvénytár" és tipikus szövetkezeti modelleket bemutató fejezet zárja, benne egy szövetkezeti mintaalapszabállyal.


Parola archívum