Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	A helyi rádiózásról: Kábelrádió Veszprémben
Szerző:	Péterfi Ferenc
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1993
Szám:	1
Oldalszám:	12. p.
A cikkben lévő
Nevek:	Mészáros Zoltán
Intézmények:	Rádió Jam /Veszprém, Rádió 68.7 Mhz, URH Rádió 97.75 Mhz/
Települések:	Veszprém
Tárgyszavak:	helyi rádiózás, kábelrádiózás, közösségi rádió
Megjegyzés:
Annotáció:

radiojam.txt

A HELYI RÁDIÓZÁSRÓL

Rádió Jam
Kábelrádió Veszprémben

A helyi rádiózás egy sajátos - Nyugaton igen elterjedt - formáját választotta egy tucat fiatalember Veszprémben: a kábeltévé hálózatán sugároznak rendszeresen szombat-vasárnaponként műsort. Mészáros Zoltánnal, a Rádió Jam egyik vezetőjével egy a hollandiai közösségi rádió tanulmányozására szervezett útról hazafelé a mikrobuszban készült az alábbi interjú:

- Hogyan kezdődött Veszprémben?
- Juhász Zoltánnal a Városi TV egyik munkatársával találkoztam amikor hazajöttem az USA-ból, ahol rengeteg videot készítettem egy éves kintlétem alatt. Őt rendelték mellém, hogy segítsen a felvett anyagokból útifilmet szerkeszteni. Kiderült, hogy Zolinak már volt egy kész terve a fiókjában a helyi rádió indítására és négy-öt ember is volt körülötte. Főként az alternatív zenében járatos, azt szerető emberek voltak ezek, akiknek már elegük volt abból, ami a központi médiákból itt zene címen ömlik. Később ez a zenei érdeklődés szélesedett egy egész rádió gondolatává.
- A találkozás és annak elhatározása után, hogy rádiót csináltok, milyen lépések következtek?
- Tavasztól rendszeresen összejöttünk, fogalmaztuk az ötleteinket, új társakat gyűjtöttünk magunk mellé.
- De most frekvenciamoratórium van...
- Igen, de van egy kihasználatlan kábelrendszere a városnak, s addig is amíg a surágzás lehetővé válik, úgy határoztunk, hogy ennek a közvetítésével, tehát kábelen indítunk egy veszprémi rádiót s így összekovácsolódik közben egy társaság.
Mindenki leírta, hogy ő milyen rádiót képzel el, milyen műsorok legyenek, miben tudna részt venni. Augusztus elejére aztán oda jutottunk, hogy az első két napos adást megszerveztük. Aztán ahogy elindultunk, fokozatosan a hat kezdő emberhez jöttek vagy tizenöten.
A legnagyobb totojázás a gazdasági, de méginkább a jogi kérdések körül volt. Most a Jam Független Kommunikációs Betéti Társaság működteti a rádiót - ez tűnt a legkedvezőbb gazdasági-jogi formának.
- Hogy elinduljon az első adás, ahhoz még más dologra is szükség volt.
- Hát igen. A technikai rész az úgy megy, hogy hétvégeken mindenki hóna alá veszi a CD-jét, magnóját vagy más technikai berendezését, lesétál a stúdióba. Most már van egy stúdiónk, amit bérelünk. Ebbe a Tüzép Vállalat illetve egy magánvállalkozó, némi ellenszolgáltatás - pénz és reklám ellenében - egy ún. ,süketszobát" épített.
Egyelőre mindenki lelkesedésből, önkéntesként csinálja ezt a munkát.
- Merült-e fel, hogy később pénzt várnak ezért a munkáért a résztvevők?
- Nem ez a fő cél, de akitől egész embernyi munkát várunk, hosszú távon azoknak kell hogy ebből jövedelme, bevétele lehessen.
- Tehát akkor majd csupa alkalmazott csinálná a műsort?
- Nem, alkalmazott nem lenne, de akkor már lennének különféle személyi kifizetések a bedolgozóknak.
- Menjünk tovább a lépések tekintetében. Tehát kellett egy szervezet, ez lett a BT, kellett a stúdió - amit most béreltek -, lett egy csapat, kellenek technikai eszközök. Tényleg mi a minimális technikai feltétel?
- A lelke az egésznek a keverőpult, ami jó ha minél többcsatornás. Ajánlatos, ha 2 CD, 2 magnó, 1 lemezjátszó, minél több mikrofon köthető rá. De lehet szerényebben is; ha fejlettebb, akkor gördülékenyebbé válik a rádiócsinálás.
- És ugye kell egy kábelhálózat. De hogy kerül a stúdióból a ,kevert" jel a hálózatra?
- Ehhez kell egy transzkóder, ami a keverő jelét rákódolja a kábelrendszerre, meghatározott frekvencián. A mi esetünkben ilyen átalakító berendezése volt a Kábelcom veszprémi vállalatának, amit rendelkezésünkre bocsátottak.
- Hogyan fogható a jel a rádiókkal?
- A 68.7 keleti URH sávon és a 95.75-ös nyugati URH rádiófrekvencián, továbbá a Városi TV képújsága alatt, ahol hétköznapokon a Danubius rádió szól, hét végén mi vagyunk hallgathatók.
- Milyen programjaitok vannak?
- Szombatonként 14 órától Szolid Jam Teaház: ez egy zenés beszélgetés, érdekes helyi emberekkel (a pisztrángtenyésztőtől a különféle művészekig). Azután nosztalgiazene az 50-60-as évek rockandrolljából, van egy gyermek ill. felnőttorvosi rovat, amihez kapcsolódik diabetikus magazin, természetgyógyász magazin a városból és környékéről meghívott szakemberekkel. 18 órától Napnyugta után címmel magazinműsor - mindig más műsorvezetőkkel. Hírek 4-kor, 6-kor: ezek az országos hírekkel kezdődnek, utána helyi hírekkel kibővítve (rendőrség, mentők, tűzoltók) a hét végi eseményekről, továbbá kulturális információk. Esti mese után jazzműsor, majd később este 1/2 10-től Holt idő címen alternatív zenei szubkulturális magazin. Vasárnap hasonló a műsorszerkezet, kibővítve újabb magazinprogramokkal, egy bluessorozattal, de van irodalmi és népzenei műsor, továbbá ami nagyon népszerű: a gyerekeknek telefonos játék.
- Könnyű a telefont bekapcsolni adásba?
- Ez rém egyszerű, mi egy kihangosítós telefonhoz tesszük az egyik mikrofont. Szinte minden műsorhoz lehet telefonon kapcsolódni.
- Ha jól értem, a műsornak több mint 60 %-a zene, a többi élő beszélgetés bejátszásokkal?
- De fontos, hogy rövidek a beszélgetések. Vagy ha hosszabb a téma, zenével megszakítjuk. És a reklám - ez fontos, mert ez a lehetséges bevételi forrásunk.
- Kihez szól a Rádió Jam?
- Akik csináljuk, van egy elképzelésünk arról a zenei és szövegtartalomról, témákról, amit közvetítünk. Nehéz azt mondani, hogy mindenkihez szólunk, de széles rétegnek akarjuk csinálni. A fontos közérdekű témákkal, mint a szexualitás, a homoszexualitás, az alkoholizmus, a drog - kívánjuk szélesíteni az érdeklődők-érdekeltek körét.
- Mi a perspektíva?
- Frekvenciát akarunk mindenképpen, helyi jellegűek akarunk maradni mindenképpen, de szeretnénk egy kicsit a város környékére, úgy 30 km-es körbe eljutni. De nem akarunk nagy multinacionális vagy országos szervezetté lenni, hanem egy emberközeli rádiót szeretnénk, ami az itt élőknek szól, ővelük készül.

Péterfi Ferenc


Parola archívum