Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Kistérségi összefogás: Térségfejlesztési program Jászszentlászlón
Szerző:	Markolt Endre
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1993
Szám:	5
Oldalszám:	19. p.-20. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	térségfejlesztés, pályázat, Jászszentlászló
Megjegyzés:
Annotáció:

Parol74

Térségfejlesztési program Jászszentlászlón

Az alábbi írás az Alapítvány egy pályázatának részlete, s minthogy a bírálók támogatást ítéltek a tervezésre, a későbbiekben még alkalmunk lesz a Parola lapjain visszatérni a jászszentlászlói program értékelésére, tapasztalataira.

1. A térség rövid bemutatása: Duna-Tisza közi Homokhátság középső és déli részének települései hasonló gazdasági, társadalmi problémákkal küzdenek. Kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező, zömmel mezőgazdaságból élő községek 1945 előtt önálló, önfenntartó egységként működtek. A megtermelt mezőgazdasági termékeket részben vagy egészen feldolgozva kereskedtek a környező városokkal, az itt működő nagyüzemekkel. A háború, majd az ötvenes években a mezőgazdaság átalakítására a falu, mint gazdaságilag működőképes egység megszűnt létezni. A bérmunka. elterjedésével, megerősödésével (még a termelőszövetkezetben is), az érdekeltség (minden szinten) hiányával az emberek fokozatosan elvesztették önállóságukat, vállalkozási kedvüket, gazdálkodási tudásukat. Ezek az emberek a rendszerváltás után a bérmunkák (mind az iparban, mind a mezőgazdaságban) rohamos beszűkülésével, megszűnésével tömegesen az utcára kerülnek, munkanélküliekké, megélhetés nélküliekké válnak. Míg az ötvenes években a falvakban megélhetés nélkül maradt embereknek a környező városokban kialakított ipari munkát tudott biztosítani (más kérdés, hogy az eredmény mi lett), addig ez ma egyáltalán nem lehetséges, még bizonyos visszaáramlás is megfigyelhető. Az a nézet, hogy elég ha a földeket visszakapják és ebből a családok megélnek teljesen hamis. Bizonyítja ezt a folyamatosan hanyatló termelés, a parlagföldek növekedése, az állatállomány rohamos csökkenése, az alacsony felvásárlási árak mellett a teljesen bizonytalan felvásárlás, a pénz hiánya, a kiszolgáltatott helyzet. A visszakapott földeket a termékértékesítés teljes bizonytalansága, a tőkehiány, a modern szakértelem hiánya, az információ hiánya miatt a falusiak fillérekért kénytelenek elkótyavetyélni. Az ebből származó pénzből, az eddigi tartalékból, a munkanélküli segélyből (az életmód minimális szint alá csökkentésével) ezek a családok még ideig-óráig tengődni tudnak.
A tömeges elszegényedés, ellehetetlenülés ez évben és 1994. év első felében fog bekövetkezni. Fokozatosan megszűnnek a jelenleg még folyósított munkanélküli segélyek, az úgy-ahogy működő, de még emberek százainak munkát adó átalakult termelőszövetkezetek végső tartalékaikat élik fel. Ezt a helyzetet csak tetézi a már-már katasztrofális méreteket elérő aszály, víznélküliség, ami a térséget sújtja.
A térség települései összefogva sokkal nagyobb eséllyel indulhatnak a kivezető út megkeresésére. Ezt felismerve megbízták a Jóléti Szolgálat Jászszentlászló és Móricgát Alapítványát a Térség Komplex Fejlesztési Programjának elkészítésére.
Az érintett települések a következők: Bugac, Csengele, Csólyospálos, Jászszentlászló, Kiskunmajsa (Bodoglár, Kígyós), Kömpöc, Móricgát, Szank.
2. A fejlesztési program összeállításában résztvevő szervezetek és magánszemélyek felsorolása és a koordináló szervezet: A Jóléti Szolgálat Jászszentlászló és Móricgát Alapítványának egyik legfontosabb megfogalmazott feladata és célja Jászszentlászló, Móricgát települések illetve a térség gazdasági, társadalmi problémáinak megfogalmazása, a fejlesztési programok kidolgozása és ezek beindítása. Erre kapta és ezért vállalta az Alapítvány a térség Önkormányzataitól ezt a megbízást. Az Alapítvány Koordinációs Irodája a vállalt feladatait szakértő szervezetek és magánszemélyek megbízásával végzi el. Ezek a következők:
A Közösségfejlesztők Egyesülete, akik közreműködnek a települések társadalmi-közösségi erőforrásaink felmérésében, értékelésében, a közösségfejlesztői hálózat kiépítésében, a falugondnok, a falu-menedzserfeladatainak megfogalmazásában. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemről
A Földmíves Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedő Kft. vállalja a térségben a kisgazdaságok segítését és fejlesztését, a teljes körű szaktanácsadást, a termeléshez szükséges eszközök és anyagok biztosítását, a gazdák szakmai oktatását, átképzését.
Az Építészeti és Környezettervezési Tanszék közreműködik a környezetfejlesztési, a térség építészeti, fejlesztési programjának kidolgozását. A Magyar Pásztor Kft. vállalja a komplex kecsketenyésztő és feldolgozó rendszeren keresztül a mezőgazdasági vertikumok kialakításának lehetőségeit. Az újtípusú szövetkezések, szövetkezetek alapításának technológiáját.
Dr. Kovács Dezső falusi, tanyasi turizmussal, idegenforgalommal foglalkozó kutató, Markolt László építészmérnök, településtervező szakember vállalja a térség idegenforgalmi fejlesztési programjának a kidolgozását.
A Jóléti Szolgálat Központi Alapítványa vállalja az információk szolgáltatását, a Jóléti Szolgálat országos hálózatában rejlő piaci lehetőségek kidolgozását, a térségfejlesztés egyéb pályázatának támogatását.
A Kulturális Informatikai és Innovációs Kft., Herceg József programozó és rendszerszervező matematikus, Dr. Borotai György magánvállalkozó, számítógépes szakember vállalják a térségfejlesztési terv alapján és annak megfelelő információs rendszer kidolgozását, működtetését. A Megyei Munkaügyi Központ vállalja, hogy a rendelkezésére álló információk, a kistérségi munkaerő-piaci helyzet ismerete alapján segíti az Alapítványt a tervezet koncepciójának kialakításában.
3. A fejlesztési program összeállításának részletes lépései:
A sikeres pályázatról, szerződéskötésről értesítjük a térség Önkormányzatait, valamint a szakértői szervezeteket, magánszemélyeket.
A felmérés, a szervezés beindításának várható kezdete 1993. október 30. Befejezése a program elkészítésének határideje: 1993. december 30.
Az érintett önkormányzatok képviselőinek és a szakértőknek az első közös megbeszélése.
A megbeszélés témája:
Az önkormányzatok részéről: a települések bemutatása, a tervezettel szembeni elvárások és igények, a program megvalósításának feltételei, esélyei.
A szakértők részéről: a fejlesztési koncepció ismertetése, az alkalmazott felmérési módszerek ismertetése, miben kérik az önkormányzatok aktív közreműködését.
Az Alapítvány részéről: a program elkészítésének az ütemezése, a kapcsolattartási technikák ismertetése, a felméréshez, a tervezéshez szükséges technikai igény (eszköz, jármű, nyomda, stb.) felmérése. A térség településeinek a felmérése, átvilágítása:
- a települések erőfelmérése,
- a térség agroökológiai adottságainak felmérése,
- az idegenforgalmi lehetőségek, adottságok felmérése,
- az információs hálózathoz szükséges (technikai, személyi) feltételek felmérése,
- a megyei, az országos szervek térséggel kapcsolatos elképzeléseinek, terveinek a felmérése (különös tekintettel az idegenforgalom, a Nemzeti Park, az
EXPO, a térség vízellátása és az úthálózat fejlesztési terveire).
A felmérésekkel párhuzamosan írásban kérjük az önkormányzatoktól (az első közös megbeszélés alapján) a településekre vonatkozó adatokat, az esetleges fejlesztési elképzeléseket (az ezekhez meglévő lehetőségeket), kiemelve a mezőgazdaság és az idegenforgalom területét. Ezek megküldése a szakértőknek. Az önkormányzatok képviselőinek, a szakértőknek a második közös megbeszélése: Témája:
- a felmérések eredményeinek az ismertetése,
- az eredmények ismeretében a fejlesztési elképzelések esetleges módosítása, súlyozása,
- felmérések, az írásos önkormányzati igények, a fejlesztési koncepció alapján a települések csatlakozási pontjainak meghatározása a kistérség komplex fejlesztési programjának az érdekében.
A szakértők a felmérés eredményei, a meghatározott csatlakozási pontok, a fejlesztési koncepció és a december 3-i megbeszélés alapján elkészítik a térségre vonatkozó fejlesztési tervüket. Ezeket a Koordinációs Iroda megküldi az önkormányzatoknak.
Az önkormányzatok képviselőinek, a szakértőknek a harmadik közös megbeszélése.

Témája:
- az írásban megküldött fejlesztési programok megvitatása,
- az esetleges módosítások megbeszélése,
- a program egységes szerkezetének a meghatározása.
A Kistérség Komplex Fejlesztési Programjának egységes szerkezetbe foglalása és megküldése az önkormányzatokhoz. Az Alapítvány Koordinációs Irodája elkezdi a fejlesztési programban foglaltak megvalósulásának menedzselését.
4. A térség fejlesztésének alapvető irányainak koncepciója. Ezek vár ható hatása a térség foglalkoztatására. a) A mezőgazdaság, főként a kisgazdaságok fejlesztése, az erre épülő kisüzemi, házi feldolgozás.
- A térség termőhelyi adottságainak megfelelő áruk kis területen történő termeltetése, állatok tenyésztése, ezek kisüzemi, házi feldolgozása, csomagolása, csomagoltatása, a piac megszervezése.
- Először felvetődik az a kérdés, hogy mik azok az árúk, mik azok a jellemzők, amitől ezek az áruk eladhatók. Véleményünk szerint a nagyon olcsó, megfelelő minőségű tömegtermelés térségünkben szóba sem jöhet. A másik lehetőség a drágább, a küllemében és beltartalmi értékében is kiváló minőségű áru előállítása. Ezek az áruk nem készülnek nagy tömegben, hagyományos házi, kisüzemi feldolgozásúak, jellemzők a házias ízek. A lehető legkevesebb vegyszer kerül csak felhasználásra a termelésnél, a tartósításnál (biotermékek). Egyedi, önmagában is értéket képviselő csomagolásba kerülnek. b) A falusi, tanyai turizmus, az idegenforgalom fejlesztése Mire épül?
- Az újból fejlődésnek induló alföldi tanyavilág, a szép, rendezett települések a legjobb lehetőség a két-háromhetes kikapcsolódásra, pihenésre.
- A térségben és közvetlen környezetében kerékpárral, lóháton, lovaskocsival, gépkocsival, tömegközlekedési eszközökkel könnyen elérhető idegenforgalmi, turisztikai szempontok szerint is érdekes látnivalók, települések, területek: a Kiskunsági Nemzeti Park, Bugacpuszta, a kiskunmajsai Termálfürdő, az ópusztaszeri Emlékpark, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kecskemét, Szeged, stb.
- Speciális tevékenységeknek, mint a horgászat, a vadászat, vadászat fényképezőgéppel, túrák lóháton, lovaskocsival, lovasszánnal, a magyar népi konyha, étkezési kultúra megismerése, stb. (A fentebb leírtak eddig is kifejtették vonzó hatásukat a körzetbe látogató külföldi és belföldi vendégekre.)
- A hagyományok felélesztése, illetve idegenforgalmi szempontok szerint vonzóvá tétele. Többek között: húsvét, búcsú, aratás, szüret, lakodalom, disznótor, stb. c) Koordinációs iroda
- A térségi fejlesztéshez már a felmérés és a tervezés szakaszában is, de főként a megvalósításnál, a vállalkozáshoz, az idegenforgalomhoz, stb., valamint ezek oktatásához, dokumentálásához feltétlenül szükséges az adatbázis, az információs hálózat kiépítése, folyamatos fejlesztése, a mindenki számára hozzátérhető gyors információ érdekében.
A fejlesztési program a térség munkaképes lakosságának közel 40%-át érinti, akik jelenleg már munkanélküliek, vagy az elkövetkezendő években munka nélkül maradnak. Ezekre a rétegekre, akikre az alacsony iskolai végzettség, a lehetőségek beszűkülése, vagy hiánya, a tőkehiány, a szakmai tudás hiánya miatt a teljes elszegényedés, a teljes ellehetetlenülés vár.
A program megvalósulása esetén a térséghez az érintett munkaképes lakosság 15-20%-ának biztosítana teljes megélhetést, 80-85%-ának pedig kiegészítő jövedelmet jelentene.

Markolt Endre

Parola archívum