Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Nem boszorkányság, Internet!
Szerző:
Varga Máté
Sorozatcím:
Rovat:
Internet
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2001
Szám:
3
Oldalszám:
7 - 9
A cikkben lévő
Nevek:
Huszerl József, Varga A. Tamás, Varga Máté, Vercseg Ilona,
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
Internet
Megjegyzés:
Annotáció:

Tartalom
Nem boszorkányság, Internet!

A Felső-Kiskunsági és Duna-melléki Kistérség lakossága széles körének bekapcsolása az információs társadalomba
Közösségfejlesztői és informatikai projekt

I. A PROJEKT SZÜKSÉGESSÉGE ÉS HÁTTERE

MEGFONTOLÁSAINK
A közösségfejlesztőket 1987 óta foglalkoztatja az információkhoz való hozzáférés problematikája. Ennek érdekében már akkor létrehoztak egy művelődési segítő- és információs szolgálatot. E kezdeti munka jogutód nonprofit szervezetei készítették ezt a projektet.
Az Internet hazai megjelenése óta érezzük, hogy az információkhoz való hozzáférés elvileg mindenki számára megnyílt, forradalmasítva az egyéni és közösségi problémamegoldást, hozzásegítve bennünket lehetőségeink jobb kihasználásához.
Sajnálatos módon azonban e lehetőség éppen azokhoz nem jutott el, akiknek a legnagyobb szüksége lenne rá – a hátrányos helyzetű, eszközökkel nem rendelkező, a tájékozódásra nem motivált, önbizalom- és kapcsolathiányos emberekhez.
Az Internet-használat hazánkban sajnos nem terjed olyan gyorsan és dinamikusan, ahogyan azt szeretnénk. Ennek egyik oka lehet, hogy a gyors technikai és számítógépes fejlődés meghaladta az emberek általános alkalmazkodóképességét, vagyis létrejött egy hiány a tudásban, szakadékot képezve az informatika és a mindennapi emberek között. Ennek a hiánynak a következménye az a félelem, amellyel szembe találjuk magunkat, ha az Internetről, vagy a számítástechnikáról laikusokkal beszélgetünk. Nem eszközként tekintenek rá, hanem misztifikálják, tartanak tőle és attól, hogy képtelenek lennének megérteni működését és megtanulni használatát. Sajnos ezt félelmet az informatikai szakértők sem feltétlenül oldják, s kiiktathatatlanul előtérbe tolt fontosságukkal gyakran nehezítik a laikus felhasználók helyzetét.
(Képzeljünk magunk elé egy olyan autós társadalmat, amelyben csak a hivatásos sofőrök vezethetnek, autószerelők segédletével.)
Egyre sürgetőbben tapasztaljuk ugyanakkor, hogy a hatékonyan működő információs társadalom kialakulása korunkban elengedhetetlen feltétele egy kistérség fejlődésének, felzárkózásának. További erőfeszítéseket kell tehát tennünk e félelem leküzdésére, s a megnyílt lehetőségek birtokba vételéért. Nyilvánvalóan ezt célozza a pályázati felhívás és ennek érdekében szerveződik e projekt is.
Úgy gondoljuk, hogy hátrányos helyzetű térségekben az informatikai munka és a közösségfejlesztés összekapcsolása megnöveli a szélesebb körű hozzáférés esélyeit.

II. A PROJEKT CÉLJAI
ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A projekt céljai
Hozzáférhetővé tétel:
– Az Internet használatával kapcsolatos legelemibb ismeretek egyszerű, mindenki számára könnyen érthető, a helyi igényeknek megfelelő feltárása és közzététele,
– szabad hozzáférés kialakítása a közösség (település) már meglévő számítógépeihez,
– a helyi lehetőségek bővítése és fejlesztése a projektben létrejövő új szerveződések által.

Képessé tétel:
– A világhálót olyanok számára is elérhetővé tenni, mindennapi életükbe, kultúrájukba beilleszteni, akiknek eddig – lehetőségeik akár megengedték számukra, akár nem –, nem volt önbizalmuk használatához (önbizalom-építés).
– A felnőtt, sok esetben hátrányos helyzetű, és/vagy munkanélküli, az Internethez kapcsolatot eddig nem talált helyi emberek bevonása az információs társadalomba (aktivizálás, informális képzés).

Nyitás a világra (a korszerű lehetőségek megismerése és bekapcsolása a kistérség fejlesztésébe, rendszeres kommunikáció kialakítása a külvilággal):
– „Barangolások az Interneten” – rendszeres bemutatók szervezése a kistérség településein, ahol egy kivetítő és notebook segítségével, a megjelenteket érdeklő kérdésekre keresünk választ a hálózaton.
– Olyan foglalkozásokat indítani, amelyeken a felnőtt résztvevők saját problémáik megoldására keresnek információkat a hálózaton, és ezzel egyidejűleg az internetezés alapjait is megtanulják,

Új, hosszú távon is működő és fenntartható, helyi és kistérségi Internet-közösségek fejlesztése:
– Helyi segítői hálózat kialakítása,
– az Internet közösségi használatának kifejlesztése egy adott településen,
– kistérségi információs hálózat létesítése a projektbe bevont emberekből és a korábbi szerveződésekből.

A közösségfejlesztés módszereit felhasználó, a helyi humán erőforrások feltárásán és fejlesztésén alapuló, modell-értékű Internet-népszerűsítő projekt kifejlesztése a célunk.

A projekt megvalósításának munkarészei
A HELYI INFORMATIKAI SEGÍTŐK AZONOSÍTÁSA
A kistérségben 1997 óta zajló közösségfejlesztői munka egyik eredménye, hogy – az országban egyedülálló módon – működik egy kistérségi közösségi munkás hálózat (Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete). A hálózat tagjai helyi emberek, akik nagy kistérségi helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkeznek. Ők azok, akik – ha nem is teljes mértékben, de – ismerik a helyi informatikai potenciált. Annyit mindenesetre tudnak, hogy hol érdemes e munkát elkezdeni, kiket tanácsos felkeresni és megnyerni az Internet-használat kiszélesítése érdekében.

A közösségi munkások párbeszédet kezdeményeznek tehát a helyi informatikusokkal. A projekt iránt fogékonyságot mutatók körében ismertetik a projektet és vázolják az új társadalmi szerepvállalás körvonalait, a szaktudás és a meglévő eszközök társadalmiasulási lehetőségét. A közösségi munkások elősegítik a felkeresettek elköteleződését egy segítői szerepkör betöltése, a projekt és egy felkészítő jellegű munka mellett.

A HELYI INFORMATIKAI SEGÍTŐK FELKÉSZÍTÉSE
A felkészítés résztvevői a kistérség egyes településeinek informatikusai, akik vállalják a segítői szerepet, akik hosszú távra elköteleződtek a projekt megvalósításában való felelős közreműködésre és vállalják, hogy a projekt céljainak elérése érdekében szabadidejükben tanuljanak.
A felkészítés módszerét tekintve egy participációs műhelymunka, amely a résztvevők saját helyi tapasztalataira és ötleteire építkezve fejleszt ki beavatkozási módokat és technikákat, s határozza meg azt a helyi minimum-tudást, amely szükséges a rendszeres helyi Internet-használathoz.
A felkészítés a Civil Kollégium kunbábonyi közösségi házában valósul meg.
A felkészülést informatikus és közösségfejlesztő szakemberek vezetik, hiszen a projektben az informatika és a közösségfejlesztés egyenlő fontossággal bír.
A helyi informatikai segítők felkészítése érdekében a kezdeti lakossági BARANGOLÁS AZ INTERNETEN összejöveteleket a projektmenedzsment fogja bonyolítani. Ezeken az összejöveteleken a helyi segítők hospitálnak, majd a további rendezvényeken átveszik a projektmenedzsment szerepét.

A LAKOSSÁG BEVONÁSA AZ INTERNETEZÉSBE
Kezdetben a helyi informatikai segítők kezdik felkelteni a szélesebb kör, a lakosság érdeklődését az Internet iránt, majd ezt a munkát a helyi népszerűsítő munka eredményeként létrejött csoportok végzik.
Az Internet népszerűsítése a „Barangolások az Interneten” akció révén valósul meg.
Az akció keretében a kistérség minden településén „mozgó” bemutatókat tartanak a helyi kezdeményező csoport tagjai, egy kivetítő és egy notebook segítségével.
Kezdetben a bemutató fogadására vállalkozó szervezetek összejövetelein tartunk bemutatókat.
(Megjegyezzük, hogy mindhárom szektor szervezeteire gondolunk, pl. a munkanélküliek civil szervezeteire, az új típusú szövetkezetekre, önkormányzati dolgozókra.)

Lehetséges példák:
– A helyi Gazdakör összejövetelén a tavaszi munkákra előkészülve megkeressük az Interneten a jó minőségű vetőmagok ismertetését, a forgalmazó cégeket, a beszerzési árakat,
– a helyi pályakezdő fiatalok ösztöndíj és elhelyezkedési lehetőségek után kutatnak az Interneten,
– kismamák a terhességgel és a szüléssel kapcsolatos honlapokra látogathatnak,
– az azonos betegségben szenvedők csoportjai a betegségükkel és a lehetséges új gyógymódokkal kapcsolatban tájékozódhatnak.

Eleinte a helyi segítők végzik a keresést, majd bátorítják a résztvevőket, hogy ők kérdezzenek. A legnagyobb tetszést kiváltó oldalakat elmentjük és a honlapon gyűjtjük találhatósági helyüket (linkek). Megbeszéljük, hogy legközelebb hol és mikor ülhetnek géphez és ki fog nekik segíteni a barangolásban. Ehhez a kezdeményező csoport tagjai saját szakmai segítségüket és eszközeiket bocsátják rendelkezésre.
Valamennyi csoportnak van egy közös érdeklődése: a hely, ahol élnek. Mi jelenik meg a térségről az Interneten? Kevés? Sok? Hogy van ez más térségek esetében? Szerkesszünk honlapot? Kik vagyunk mi? Nem kellene megalakítanunk egy helyi Internet-kört? Ilyen és hasonló témák merülhetnek föl.
A bemutatón résztvevő közösségi munkások dolga a részvétel bátorítása, a közösségi vonatkozású témák kibontása és tovább éltetésük biztosítása.
Később a bevont szervezetek köre szélesedhet és új, előre nem látható akciók születhetnek.

A RÉSZTVEVŐK INFORMÁLIS KÉPZÉSE
Az informális képzés nem tanfolyam jellegű, a projekt során megszervezendő társadalmi akciók során „spontán” érvényesül. Egy-egy „kortes” Internet-bemutató, a résztvevők által irányított keresés és információszerzés természetesen egy összetett tanulási folyamat is egyben, amely az ismeretek új tartományát tárja fel a résztvevők előtt, a kipróbálás pedig élményt ad és önbizalmat fejleszt. Az effajta tanulás később formalizálódhat, sőt, a társadalmi mobilitás csatornájává is válhat.
Az informális képzés tehát végigköveti a projekt teljes időtartamát és kiterjed a projekttel kapcsolatba kerülő valamennyi helyi lakosra.

A LAKOSSÁG ÉRDEKLŐDÉSÉNEK, SZÜKSÉGLETEINEK,
AZ INTERNET-HASZNÁLATTAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁIK, IGÉNYEIK, HIÁNYAIK FELTÁRÁSA
Az akciók során a helyi kezdeményező csoport éppen nem internetező tagjai megfigyeléseket végeznek, jegyzetelnek, az összejövetelt követően esetleg interjúkat készítenek az arra vállalkozó résztvevőkkel, késztetéseiket és elképzeléseiket megismerendő (ez természetesen történhet később, egy megállapodott időpontban is).
Feltárni igyekeznek a nem-használók „érdektelenségének” okait; megismerni igyekeznek a helyi szükségleteket, az akció során támadt ötleteket, elképzeléseket.
Tapasztalataikat írásban rögzítik.
A projekt gazdagítására szolgáló operatív ötleteket a helyi kezdeményező csoport tagjai a lehető leggyorsabban megvalósítják: új összejövetelt szerveznek az általuk felvetett témák Interneten történő körüljárására, elmennek az általuk ajánlott csoportokhoz is bemutatót tartani stb.

ELEMZŐ MŰHELYMUNKA
A terjeszteni kívánt ismeretanyag, amely a segítők felkészítése során kezd körvonalazódni, teljessé csak a tényleges akciók során válhat. Ennek kialakításához a segítőknek nem elég csupán az elemi internetes ismeretekkel tisztában lenniük, hanem elemezniük kell a már feltárt információkat, tapasztalatokkal kell rendelkezniük a helyi emberek felhasználói műveltségéről és aktivitásáról, továbbá igényeikről és érdeklődésükről.
Ebben lesznek segítségükre a prezentációs célokat szolgáló Barangolások, melynek tanulságai megmutatják az érdeklődés főbb irányait és meghatározzák, milyen tudásra, ismeretekre is van szükség.
A tapasztalatok megosztását és a kapott információk elemzését szolgálja a havonta egyszeri műhelymunka és konzultáció. Az első alkalmakkal történik az előzetes munkára támaszkodó kistérségi Internet-használati segédanyag-gyűjtemény kidolgozása, „Nem boszorkányság… Internet!” – címmel. A füzet a legelemibb ismeretekre épül, amelyek nélkülözhetetlenek az Interneten való tájékozódásban és kommunikációban, célja egyszerű, közérthető formában ismertetni az Internet használatához szükséges eszközöket, azok működtetését, valamint az Internet kínálta lehetőségeket.

NEM BOSZORKÁNYSÁG, INTERNET! – FÜZET
Részei:
– Eszközök, azok összekapcsolása, a szolgáltatás megrendelése,
– csatlakozás az Internetre modemmel,
– levelezés,
– mi a Web és milyen lehetőségeket kínál?
– Keresés.

A kiadványban a világháló használatba vételének legalapvetőbb ismereteit tesszük közzé, sok magyarázó ábrával.

WEB-OLDAL LÉTREHOZÁSA
Az ismeretanyag részeként, a könnyű és folyamatos hozzáférhetőség érdekében, a műhelymunkák során történő állandó fejlesztéssel és kiegészítéssel a segítők létrehoznak egy Web-oldalt, amely további segítséget nyújt a tanulásban. A tervezett Web-oldalon végigkövet-
jük a projektet; közzé tesszük továbbá az összes elkészült dokumentumot, hogy hasonló kezdeményezések születhessenek az országban másutt is. Szándékaink szerint ezen az oldalon gyűjtjük össze mindazokat az Interneten fellelhető forrásokat, amelyek segíthetnek az első lépések megtételében. Emellett tanácsadói levelezőlistát indítunk, amelyen a segítők megválaszolják a legbutábbnak tűnő kérdéseket is.

HELYI KEZDEMÉNYEZŐ CSOPORTOK ALAKÍTÁSA,
ÚJ ÖNSZERVEZŐDŐ KÖZÖSSÉGEK LÉTREHOZÁSA
A HELYI SEGÍTŐK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL
A segítők saját településeiken, a már meglévő Internet-használókból helyi kezdeményező csoportot, nukleuszt alakítanak ki. E csoportok tagjai lehetnek az iskolák és közművelődési intézmények számítástechnikai tanárai, az önkormányzat és a helyi cégek informatikusai, a gazdaságfejlesztő program helyi „információs pontjai”, teleházak és más civil szervezetek tagjai, internetező egyének.
A segítők ismertetik az Internet-használókkal a projektet, motiválják őket társadalmi szerepvállalásra és eszközeik hozzáférhetővé tételére, s közös stratégiát alakítanak ki a helyiek érdeklődésének felkeltésére:
– számba veszik a már létező helyi szerveződéseket és felveszik velük a kapcsolatot, megbeszélik, hogy a szervezet mely összejövetelén szervezhetnek egy közös internetezést,
– ezeken az összejöveteleken megkérdezik a résztvevőket, hogy véleményük szerint a szervezetekbe nem tömörült felnőttek számára hogyan lehetne hasonló, bemutatóval egybekötött közös gyakorlást szervezni?

A fentiekben leírt módon, az ösztönzés hatására, az internetezés e szervezetek életének részévé válik és új, az Internetezést népszerűsítő helyi és kistérségi szerveződések jöhetnek létre. Ezek kiegészíthetik a meglévő lehetőségeket, de újakat is teremthetnek:
– Segítenek kialakítani pl. a már meglévő, de még funkcióját kereső „kistérségi információs pontok” szolgáltató tevékenységét,
– rendszeresen és gyakran találkozó Internet-klubok, egyesületek jöhetnek létre,
– tanfolyamok indulhatnak be a komolyabb ismeretek elsajátítása érdekében,
– helyi informatikai újságok jelenhetnek meg,
– stb.

A segítők, a helyi kezdeményező csoport, valamint a projekt menedzselésére vállalkozó együttműködő partnerek e szerveződések kialakulásához – igény szerint – megadják a szükséges szakember segítséget.
Ez a segítség szakmai tanácsadás formájában valósul meg. Az ennél rendszeresebb együttműködés már új projektek kialakítását teszi szükségessé. Ezek körvonalazódása minden valószínűség szerint megtörténik a projekt végén.

A tervet Varga Máté készítette
Huszerl, Vercseg, Varga A. T. közreműködésével
Tartalom
Parola archívum