Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Az Add tovább! feeling
Vas Judit levele Bulgáriából az Add tovább! közösségi oldalra
Szerző:
Vas Judit
Sorozatcím:
Parola
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2011
Szám:
3.
Oldalszám:
20
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
BulgáriaÉű: közösségépítés a Balkánon
Megjegyzés:
Annotáció:

Az Add tovább! feeling

Vas Judit levele Bulgáriából az Add tovább! közösségi oldalra

„Kedves Ilika!
Remélem, hogy Magyarországon minden rendben van, és egyre több és több fiatal, és nem csak fiatal, látja fontosnak a közösségépítést, közösségfejlesztést!
Lassan három hónapja vagyok kint Bulgáriában, és számomra hatalmas pozitív csalódás ez az ország, az itteni önkéntes mozgalmak, a fiatalok aktivitása. Általában, ha balkáni országokról beszélünk, először mindenkinek az jut az eszébe, hogy mennyire lemaradottak. Magyarországhoz képest valóban bő 20–25 év hátrányban vannak, pedig én Szófiában élek, s a kisebb településeken még nagyobb a lemaradás. De ezek a fiatalok és gyerekek teljesen más szellemiségben nőnek fel, mint mi otthon. Itt már középiskolában minden diák dolgozik önkéntesként valamit, legyen az árvaházi gyerekek táboroztatása, iskolából kimaradtak korrepetálása, segítség öregek otthonában vagy bármi. A főiskolai felvételhez előírás számukra, hogy végezzenek valamilyen önkéntes tevékenységet. Én jelenleg egy ifjúsági szervezetnél dolgozom, ahol elég szerteágazó tevékenységet folytatunk. Egyrészről nemzetközi önkéntes táborokat szervezünk, melyekbe sok más országból fogadunk segíteni vágyó fiatalokat, másrészről felhívjuk a figyelmet az önkéntesség fontosságára, és helyi bolgár fiatalokat küldünk a világ számos országába rövid távú, általában két hetes önkéntes táborokba. Hihetetlen, hogy itt mennyi ember szeretne valami jót tenni másokért, úgy, hogy nem kap érte fizetést, sőt, nekik kell fizetni mindent, és még a regisztrációs díjat is. Pedig ez egy szegény ország, sokkal szegényebb, mint Magyarország, csak más az emberek mentalitása. Ezen kívül fiatalokat küldünk nemzetközi ifjúsági cserékre, mert fontos az, hogy ne csak országon belüli szinten gondolkozzunk. Az én feladatom ezeknek a fiataloknak a képzése, felkészítése. Van olyan 18 éves gyerek, akinek az önéletrajzában két oldal hosszúságú csak a felsorolása annak, hogy eddig mennyi önkéntes tevékenységet végzett! Nem tudom, hogy hány ilyen magyar fiatalt találnánk, de szerintem nem sokat! Rettentő jó érzés a napjaimat olyan 15–25 éves fiatalokkal tölteni, akik lelkesek, aktívak, ezer ötletük van, és felfedezhető bennük az „Add tovább” feeling.
A szervezet, amiben dolgozom, önkéntes munkán alapul. Itt senki nem kap fizetést, csak egy semmivel nem helyettesíthető jó érzést, amit csak az élhet át, aki másokért tesz valamit. Akinek éjszaka van ideje, az az éjszaka közepén jön be az irodába, hogy prospektusokat szerkesszen, másnak meg reggel van ideje és akkor szalad be honlapot fejleszteni, a harmadik délben, ebédszünetben tart egy gyors megbeszélést a fiatalokkal, és így tovább. És a rendszer működik! Jelenleg több mint ezer fiatal van a levelezőlistánkon, akik már mind vettek részt valamelyik tevékenységünkben, legyen az tábor, képzés, sportnap, városi fesztivál, információs nap, szórólaposztás, bármi. Egyszerűen annyira jó érzés az, hogy ha írunk egy üzenetet, hogy kéne holnapra 20 önkéntes, mert van egy mocsár a város mellett, és szebbé kéne tenni a környéket, akkor egy órán belül háromszor annyi jelentkezőnk lesz, mint amennyire szükségünk lenne. Jó lenne, ha egyszer majd otthon is minden így működne. Itt sokkal közvetlenebbek az emberek, és sokkal fontosabb mindenki számára a közösséghez való tartozás, mint otthon.
Remélem, hogy a hátralévő 9 hónapban nagyon sokat fogok tanulni, és még sok pozitív példát látok majd a fiatalok tenni akarására, és lelkesedésére, és olyan projektekben vehetek részt, melyekből tudásomat a jövőben otthon tudom majd használni!

További szép nyarat kívánok!
Üdv a Balkán szívéből, Judit”
http://addtovabb.kozossegfejlesztes.hu


Parola archívum