Egy települési - közösségi összefogás esélyei Pest megye egyik kisvárosában

Parola archívum

A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Egy települési - közösségi összefogás esélyei Pest megye egyik kisvárosában
Szerző:	Rédei Ágnes
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2003
Szám:	1-2
Oldalszám:	24-25.
A cikkben lévő
Nevek:	Rédei Ágnes
Intézmények:	Közösségfejlesztők Egyesülete, ELTE Szociális Munka Tanszék, Lokálpatrióta Egyesület
Települések:	Dabas
Tárgyszavak:	Dabas, gyermekjóléti szolgálat, közösségi tervezés, Lokálpatrióta Egyesület, Plusz Kör
Megjegyzés:
Annotáció:

A Közösségfejlesztők Egyesülete az ELTE Szociális Munka Tanszékével együttműködésben az elmúlt egy évben több alkalommal szervezett „Közösségi munkás” továbbképzést a szociális területen dolgozók számára. Az egyik legutóbbi kurzust követően készült Rédei Ágnes dolgozata, amelyet az alábbiakban közlünk. Az itt bemutatott program jelenleg még csak egy szakmailag alaposan végiggondolt lehetőség, amelynek megvalósításáért nagyon drukkolunk a dabasiaknak.

1998 óta, a településemen, Dabason lévő gyermekjóléti szolgálat megalakulása óta dolgozom jelenlegi munkahelyemen. Azóta is megoldatlan problémát jelent a tizenéves, elsősorban felső tagozatos, illetve 12–18 éves gyerekek és fiatalok szabadidejének eltöltése.
A fenti korosztály két jól elkülöníthető csoportba osztható. Egyikbe tartoznak a rendezett családi hátterű, sikeres vagy átlagos iskolai teljesítményű tanulók, másikba pedig azok, akik sem otthon, sem az iskolai intézményrendszeren belül nem találják a helyüket. Ezeket a családokat sok esetben a hátrányos szociális helyzet, ezzel együtt deviáns életforma (elsősorban alkoholizmus) és laza családi kapcsolatok jellemzik. A két csoport közös vonása, hogy a város egyik számára sem biztosít megfelelő és elegendő, illetve az év bármely időszakában igénybe vehető szabadidős tevékenységet.
A kedvezőbb társadalmi helyzetű fiatalok iskola után többnyire tanulnak, olvasnak, majd valamelyik társuknál vagy kávéházban, pizzériában találkoznak. Nyáron, sötétedésig a város egyik iskolája mög ötti, nem túl karbantartott és kivilágítatlan kosárlabdapályára járnak. A másik csoport tagjai – szerencsés esetben nem magántanulók, és többnyire rendszeresen iskolába járnak – otthon már nem foglalkoznak tanulással. Tartózkodási helyük többnyire az utca, illetve a már említett kosár labdapálya, ahol késő estig maradnak.
A városban 6 iskola (4 alap és 2 középfokú), 3 művelődési – mindhárom településrészen 1 – és több sportolásra alkalmas intézmény működik. Mégsem jellemző, hogy a fiatalok mindezekben helyet kapnának, vagy a megszervezett programokat igénybe vennék.
A gyermekjóléti szolgálat eddig minden nyáron szervezett játszóházi foglalkozásokat, amelyeken elsősorban alsó tagozatos gyerekek vettek részt. Sajnos – a rendkívül nagy érdeklődés és igény ellenére –, a program viszonylag szűk keretei miatt (foglalkozásvezetők hiánya, a játszóház helyszínének befogadó kapacitása) – ugyan mindhárom településrészen tudtunk térítésmentes délelőtti elfoglaltságot biztosítani, de csak 2–2 hétre és csupán 30 fő részére. Szintén 3 éve működtetjük a Plusz Kör nevű önismereti csoportot tizenévesek számára, akik hetente 2 órában tartanak foglalkozásokat intézményünkben egy református lelkész vezetésével. A csoport tagjainak többségét súlyos magatartási zavar jellemzi, s a fiatalok körében nagy méreteket ölt, és szinte mindennapos a társaikkal szemben tanúsított agresszió. Bár a csoportvezető jelenlétével sem mindig zajlanak zökkenőmentesen a foglalkozások, a fiatalok mégis szívesen vesznek részt ezeken, és gyakran már fél órával a foglalkozások kezdete előtt gyülekeznek az intézmény körül, ezzel is jelezve, hogy nincs máshová menniük.
Fentieket figyelembe véve a g yermekjóléti szolgálat munkatársai két következtetést vontak le:
a meglévő kulturális- és sportlétesítmények nem biztosítanak elegendő és megfelelő szabadidős elfoglaltságot
a meglévő programokat kevés érdeklődés kíséri, mivel azokat többnyire a gyerekek és a fiatalok véleményének kikérése nélkül szervezték meg.

Célul tűztük ki, hogy a következő időszakban egy átfogó programot indítunk, amelynek keretében minél több résztvevő – és a kérdésben legérintettebbek bevonásával próbálunk meg változásokat kezdeményezni. Ehhez az alábbi pontok kidolgozását és teljesítését tartom fontosnak:

Mozgások létrehozása
E fázison belül a gyermekjóléti szolgálat egy kerekasztal beszélgetést kezdeményez minden lehetséges érintett szereplő részvételével. A következők meghívását tartjuk fontosnak:
– Képviselőtestület Oktatási, Kulturális és Sportbizottságának elnöke
– az önkormányzati újság és a városi programok szervezésével is foglalkozó Kabinetiroda vezetője
– az önkormányzat oktatási referense
– iskolaigazgatók
– kulturális intézmények vezetői
– sportlétesítmények vezetői
– helyi egyházak képviselői
– a helyi Lokálpatrióta Egyesület elnöke, aki egyben a másik helyi újság felelős kiadója
– utcai szociális munkás
– lakótelepi közös képviselők (az utcán sok a csellengő, lakótelepen élő gyermek és fiatal)
– a városi televízió, mely egyúttal az összejövetelről is tudósítana
– végül, de nem utolsósorban a diákönkormányzatok vezetői.

A beszélgetés résztvevői a meghívójukban előzetes tájékoztatást fognak kapni a kerekasztal témá járól, és felkérjük őket a témával kapcsolatos észrevételeiknek az összejövetelen elhangzó összegzésére.
A beszélgetésen a gyermekjóléti szolgálat beszámol a munkájáról, különös tekintettel a településen élő 12–18 éves korosztály életkörülményeivel és szabadidős elfoglaltságával kapcsolatos tapasztalatairól, és felkéri a résztvevőket észrevételeik megtételére. A beszámolók után, terveink szerint, megállapodás születik arról, hogy a problémán közösen fognak dolgozni. Terveink szerint megállapodunk, hogy 1 hónap múlva újra találkozunk, addig mindenki végiggondolja, hogy mit tud tenni. Fontos, hogy a televízión kívül a két helyi újság is beszámoljon az eseményről.

A helyzet feltárása
Ez a szakasz szerves folytatása az előzőnek, ahol a résztvevők megegyeznek abban, hogy a gyermekjóléti szolgálat szervezésében, de a helyi szereplők közreműködésével, kérdőív segítségével mérjük fel a 12–18 éves korosztály szabadidős szokásait. A kérdőívek kiosztását és összegyűjtését, s az egyik tanórán történő kitöltésben való esetleges segítségnyújtást a diákönkormányzat képviselői végzik. A gyermekjóléti szolgálat a kapott adatokat – az érdeklődő helyi szereplők bevonásával – elemzi, nagy hangsúlyt fektetve az utolsó, nyitott kérdés feldolgozására.

 Cselekvési potenciál feltárása
Ebben a fázisban folytatódni fognak a gyerekekkel való beszélgetések, de nem az iskolában, hanem immár a Plusz Kör „hangadói”, az utcai szociális munkás és a diákönkormányzati tagok részvételével, a fiatalok szokásos előfordulási helyein. A fejlemén yeket a városi televízió is figyelemmel fogja kísérni. A beszélgetéseken részt vesznek a lakótelepi közös képviselők is, hiszen a gyerekek között nagy arányban fordulnak elő a város 2 lakótelepén élők. A kérdőív mellett a gyermekjóléti szolgálat az interjúk válaszait is összegzi.
A közösségi program folytatásaként a gyermekjóléti szolgálat ismét összehívja a kerekasztal résztvevőit, kiegészülve olyan helyi vállalkozókkal, akik a fiatalok elképzeléseinek megvalósításában segítséget nyújthatnak. A beszélgetésen a gyermekjóléti szolgálat ismerteti a kérdőív eredményét, az utcai szociális munkás pedig be fog számolni a fiatalokkal történt beszélgetésekről.

Az előzetes tapasztalataink alapján többféle igény fog körvonalazódni, amelyeket persze a közösségi feltárás még alaposan befolyásolhat:
mozi (művészfilmek is), ismeretterjesztő programok, irodalmi estek, nemzetiségi táncházak, teaház, író–olvasó találkozók, a kosárlabdapálya felújítása, éjszakai ping-pong, rock-klub, BMX- és gördeszka-pálya, graffiti-fal, strand-röplabdapálya stb.
Az utcai szociális munkás el fogja mondani azt is, hogy a fiatalok milyen hozzájárulást tudnak nyújtani a célok megvalósítása érdekében. Várhatóan sokan fizikai erejüket ajánlják majd fel pl. kőműves segédmunka formájában, illetve nagy számban jelezték programszervezői tevékenységüket (táncházak, előadások).
Ha a közösségi tervezés jól alakul, arra számítunk, hogy a kulturális és sportlétesítmények helyet biztosítanak. Heti 6 alkalommal délután és este a 3 művelődési intézmény felv áltva tarthatna nyitva, hogy 2–2 alkalommal álljon a fiatalok rendelkezésére. Az egyik művelődési ház az elmúlt évben pályázat útján elnyert összegből filmvetítő berendezést vásárolt, így a fiatalok igényeit is figyelembe véve tudhat mozielőadásokat tartani. Tevékenységi körébe a teaház kialakítása is beletartozhatna. A könyvtár az író–olvasó találkozók és irodalmi estek megszervezésében tud közreműködni.
A lakótelepi közös képviselők a lakókkal tartott beszélgetéseket követően mindkét lakótelepen felajánlhatnak egy-egy klubhelyiséget, melyek tárolókból lesznek kialakítva saját erőből.
Mindezt végighallgatva remény van arra, hogy a vállalkozók segítenek a költségek kiszámításában, és az építkezéseket anyagilag támogatják. Ezt az önkormányzat képviselői is biztosíthatnák.
A televízió újra közvetítené, az újságok beszámolókat készítenek és felhívást tesznek közzé a munkálatok megkezdéséről és egyben munkaerő toborzásáról. Ezeket követően a résztvevők 1 hónap múlva újra találkoznak.

 Tervezési szakasz
Újabb találkozás. A résztvevők a kitűzött feladatok megvalósítása érdekében meghatározzák az egyes fázisok felelőseit, melyek között kellene legyenek fiatalok és felnőttek is. Az elvégzendő feladatokat a televízió és az újságok megjelentetik. Ezek – egyebek között – várhatóan az alábbiak lehetnek:
– programszervezés (művelődési házak, könyvtár, sportlétesítmények)
– építkezések (BMX- és gördeszka-pálya, strand-röplabdapálya, graffiti-fal, vizesblokkok)
– felújítások (kosárlabdapálya, lakótelepi klubhelyiségek).

A vállalkozók segítséget tudnának nyújtani az építkezések és felújítások költségvetésének elkészítésében, és a gyerekekkel, fiatalokkal együtt elkészíthetik az új létesítmények makettjét. Eszerint mindhárom településrészen helyet kap valami. A gyermekjóléti szolgálat munkatársai továbbra is figyelemmel kísérik a kiírt pályázatokat.

Partnerek keresése és aktivizálása
A diákok küldöttséget válas ztanak, melynek tagjai között vannak a diákönkormányzat képviselői is. A makettet és a költségvetést (önerővel megjelölve = vállalkozók és a diákok munkája) az önkormányzat település-fejlesztési és pénzügyi bizottsága elé viszik. A terveket mindkét bizottság megtárgyalja, és ereje szerint hozzájárul azok megvalósításához.

 a munka koordinálása
A gyermekjóléti szolgálat az önkormányzat támogatásával és a projekt résztvevőinek feltüntetésével – a televízió és az újságok igénybevételével – kihirdeti a munkálatok megkezdésének időpontját, és a segítség felajánlásának lehetőségét. Az érdeklődők a szolgálatnál kapnak felvilágosítást. A munka a meghirdetett időpontban elkezdődik. A televízió folyamatosan jelen van.

Budapest, 2003. január

Rédei Ágnes

Parola archívum