Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	A jövő kihívásai: A hazai esélyekről
Szerző:	Harsányi László
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1993
Szám:	3
Oldalszám:	21. p.-22 p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	civil szervezetek, NGO-mozgalmak
Megjegyzés:
Annotáció:	Az NGO-król szóló szeminárium kapcsán Harsányi László megpróbálja összefoglalni a magyarországi NGO-k jogi és gazdasági helyzetét elemezni.

hazaies.txt

A JÖVŐ KIHÍVÁSAI
A hazai esélyekről

A ,jövő kihívásai" konferencián lezajlott kerekasztal beszélgetésre meghívott szakértők a magyarországi nem-kormányzati szervezetek közeljövőbeli esélyeiről beszéltek.
Az alábbiakban Harsányi László, közgazdász hozzászólását ismertetjük.

Megítélésem szerint három ,forgatókönyv" egy jogi, egy gazdasági, és egy politikai fogja a civil, nonprofit szervezeteket meghatározni a jövőben. Szerencsés esetben ezek a forgatókönyvek egy irányba mutatnának. Bizonytalan vagyok, hogy most megvan-e akárcsak a párhuzamosságuk ezeknek, de ezt majd együtt fogjuk megtapasztalni. Vegyük sorra ezeket a ,forgatókönyveket".

A jogi

A magyar civil szervezetek működését két új törvény fogja meghatározni a közeljövőben, hogy a két törvényből mennyi születik meg: az már a forgatókönyv része. Véleményem szerint a nonprofit törvény, ami már másfél éve készülődik, ebben a periódusban még kormányzati, döntési szintig sem fog eljutni, ami azt jelenti, hogy a civil szervezetek egy átfogó jogszabálya 1995 táján jöhet majd csak létre. Ez a meg nem születő szabály lenne hivatva arra, hogy alapvető gazdálkodási, nyilvánosságbéli szerepüket világosan rögzítse.
Ami ebben az évben létrejön, az a polgári törvénykönyv módosítása. A polgári törvénykönyv módosítását benyújtották a Parlament elé és folyik a bizottság vitája. Remény van, hogy megszülessen. Ennek a törvénynek van egy pozitív és egy vagy több negatív vonása.
Pozitív: hogy az alapítványokon, egyesületeken kívül, új szereplőket fog definiálni a civil szférában. Létre jöhetnek a közalapítványok, a köztestületek. Akárhogy is lesz, az biztos, hogy növeli a mozgását a civil kezdeményezéseknek és a formák szaporodásával a szerepek tisztábbá válnak.
Ami a negatívumok közül a kiemelendő, hogy az én olvasatomban rendkívül erős állami részvételt, és állami kontrollt próbál ez a törvény megvalósítani. Az erőfeszítéseknek arra kell irányulni, hogy az állami szerepet visszaszorítsuk.
Kétféle állami szerep van: az egyik hogy maga az állam létrehozhat-e ilyen nonprofit szervezeteket, itt szűk határra szabadna szorítani az állami lehetőségeket. A különböző humán szolgáltatásoknak az államtalanítását az Országgyűlésre és a helyi önkormányzatokra és nem a kormányra szabadna csak bízni.
A másik veszély, hogy az állam a meglévő szervezeteknél a jelenleginél sokkal erőteljesebb kontrollt képzel el a működésükkel kapcsolatban. Itt a hivatkozás elsősorban gazdasági típusú; adócsalás, alapítványok visszaélései stb. Semmilyen vizsgálat - márpedig hivatalos is volt - nem mutatta, hogy az alapítványi szférában a visszaélések meghatározóak lennének.

A gazdasági

Különböző törvényekben van szó a civil szervezetek gazdálkodásáról. Az adótörvényben, az államháztartás-törvényben, a privatizációs törvényben. Vagy pedig kormányrendeletek próbálják értelmezni a sűrűn változó törvényeket ezen szervezetek számára. Ebben vannak kedvező mozzanatok a civil szerveződések számára. 1992-ben az egyesületek és alapítványok gazdálkodásáról szóló kormányrendelet teljesen megváltoztatta az adótörvény e területekre vonatkozó írá-
(folytatás a 22. oldalon)

sait, sokkal többet engedett meg az alapítványoknak és egyesületeknek, mint ami az adótörvényben állt. Be kell látni, hogy ez egy jogi képtelenség, hiszen ez egy alacsonyabb szintű szabály, amely rendkívül bizonytalan jogforrás, s a gazdálkodásnak semmifajta hosszú távú kondícióját nem képes megszabni.
A gazdálkodással kapcsolatosan a kétféle lehetőség rajzolódik ki: az egyik, hogy marad ez a félig elrendezett állapota az egyesületek és alapítványok gazdálkodásának. Középtávon ez a legvalószínűbb, mert Magyarországon sodródásos gazdaságpolitika van. Miért ennek lenne jobb a helyzete.
Lehetséges esetleg egy pozitív változás, de csak akkor, ha a nonprofit törvényt is megalkotják. Amely azt mondja, hogy az alapítványok és egyesületek gazdálkodása távlatosan így meg így néz ki. Ennek a valószínűsége egy-két éven belül nem túl nagy. Készülődőben van az államháztartásról szóló program. Ebben jelentős szigorításokat akarnak bevezetni a civil szférák támogatásának adómentességében. Ebből az előterjesztők egy milliárd forint bevételt remélnek elérni a költségvetés számára.

A politikai forgatókönyv

Nagyon szeretnénk, ha a civil szervezetek és a politika két külön terület lehetne, de ez nem biztos, hogy sikerül. Külön kell ebben a tekintetben választani az egyesületeket és az alapítványokat. Egyesületeknél veszély, néhánynál lehetőség az 1994-es két választás: az országgyűlési és a helyhatósági. Gyanúm, hogy a különböző politikai erők megpróbálják a civil szervezeteket bevonni, rajtuk keresztül akarnak eljutni a népcsoporthoz. Ez néhány számára erős konjukturális erőt jelenthet, de hosszabb távon ennek nagy a veszélye.

Az egyesületekkel kapcsolatban másik játék is folyik: a költségvetési támogatások odaítélése körüli harc. Részben van durván 480 millió forint, amit az Országgyűlés közvetlen ad támogatásként. Ezen túl van nagyságrendileg úgy egy milliárd körüli összeg, amit tárcánként juttatnak különböző szervezeteknek. A pénzek odaítélése körül egy hónapon belül látható lesz, hogy messze nem szakmai szempontok, nem humanitárus, a civil szervezetek létéhez kötődő szempontok fogják a döntést uralni. Sajnos! Úgy sejtem politikai érdekek fognak megjelenni a pénz elosztásában.
Alapítványok: A konferencia magyar résztvevői előtt ismerős az utóbbi hónap alapítvány-botránysorozata, amely úgy foglalható össze, hogy az állami pénzből létrehozott jelentős tőkeerejű alapítványok kerültek kemény politikai viták kereszttüzébe. Feltehető, hogy ezen alapítványok létrehozása jogilag rendben van. Ami sérelmet szenvedett, az elsősorban az etikai része, a nyilvánosság, az átláthatóság, és a távlatos működés garanciái. Kérdés, hogy lesz-e ezen eseményeknek olyan következménye, amely a magyar társadalom bizalmát vonja el az alapítványoktól. Vagy képes lesz-e a magyar társadalom különbséget tenni alapítvány és alapítvány között. Nehéz. Nekünk állandóan el kell mondani, hogy az alapítványok, egyesületek, civil szervezetek nagyon fontosak és nem szabad ezeket azonosítani azokkal a devianciákkal, amelyek a magyar sajtót - ezzel kapcsolatban - uralják.


Gyászolnak világszerte a nem-kormányzati szervezetek, gyászol az EL TALLER, gyászolnak Magyarországon is mindazok, akik munkájuk révén megismerték és megszerették SJEF THEUNIS-t, az EL TALLER (A Műhely) elnevezésű, tuniszi székhelyű nemzetközi szervezet főtitkárát, aki édesanyja és nagynénje jelenlétében tuniszi otthonában hunyt el váratlanul, szívroham következtében 1993. május 24-én, hétfőn. Minden energiáját az EL TALLER megszervezésének szentelte, tervei és gondolatai nyomán már erős mozgalom kezdett kibontakozni a civil társadalom építéséért és a társadalmi igazságosság eléréséért. Küzdött a Dél-Dél, Észak-Dél kapcsolatok fejlesztéséért, a kulturális sokszínűség tiszteletben tartásáért, az alternatív fejlődési modellek kialakításáért. Dinamizmusának, megszállottságának is köszönhető, hogy 1992 szeptemberében megnyílhatott Tunéziában az az oktatási, összejöveteli és elmélyülési központ, amely három hónapos képzéseket kínált a nem-kormányzati szer-
vezetek vezetői részére a világ minden sarkából. Figyelt Magyarországra: többször járt hazánkban, és 1993 márciusában előadást is tartott az EL TALLER-ről és az NGO-mozgalomról. Segítsége révén az 1992-ben Prágában szervezett szemináriumon, majd az idei három hónapos képzésen Tunéziában is fogadtak magyar résztvevőket, 1993 áprilisában pedig Budapesten tartott négy napos szemináriumot az EL TALLER és a Közösségfejlesztők Egyesülete (ld. külön cikkünket). Gondoskodó figyelmét, dinamizmusát, életörömét hiányolni fogjuk, de igyekszünk folytatni munkáját az általa megálmodott jobb és emberibb világért. A Santiago de Chilében rendezett konferencián tartott bevezető beszédéből vett szavakkal búcsúzunk tőle: ,Felelősségünk mint nem-kormányzati fejlesztési szervezetnek abban áll, hogy lázadjunk az olyan társadalmi berendezkedések ellen, amelyek megengedik az igazságtalanságot, eltűrik a szegénységet és a környezet pusztulását. Etikai forradal-
mároknak kell lennünk. Valamennyien részesei vagyunk egy globális társadalomnak, amely eltűri milliók perifériára sodródását, és ebben a kérdésben nem szabad toleránsnak lennünk. ...Egy apatikus nem-kormányzati fejlesztési szervezet már önmagában ellentmondásos."
Közösségfejlesztők Egyesülete

Autonómia Alapítvány
- Partnership Program

1991-ben a Gorman Marshall Fund of the United States kezdeményezésére egy amerikai és japán alapítványokból álló konzorcium közép-európai környezetvédelmi programot indított: a Partnership Kelet-Európa Programot. A kezdeményezéshez csatlakoztak a Rockefeller Brothers Fund, a Charles Stewart Mott Foundation és más alapítványok.
A fenti cél eléréséhez a Partnership Kelet-Európa Program pénzügyi támogatást, technikai valamint szervezési segítséget nyújt a pályázóknak gyors, rugalmas, nem bürokratikus módon.
A Partnership program 1993-ban adományaival segíteni kívánja a hazai kormányzattól független környezetvédő szervezetek tevékenységét, programjait, akcióit, esetenként a szervezetek működési költségeihez is hozzájárul. Támogatni kívánja e szervezetek fejlődését, tagságuk bővítését, hatékonyabb működésük érdekében tagjainak képzésével szervezési, kommunikációs és adminisztratív képességeik növelését.
A program előnyben részesíti azokat az elképzeléseket, amelyek a helyi környezeti problémák megoldásához vezetnek a civil társadalmi szervezetek és az önkormányzatok közös munkájának eredményeként. A program további feladatának tekinti olyan szakértők listájának összeállítását, akik a helyi szervezetek környezeti tanácsadói lehetnek.
A Partnership Kelet-Európa Program hozzájárul például egy térségi fejlesztési koncepció kialakításának költségeihez is.
1993-ban a Partnership Kelet-Európa Program szétosztható támogatási alapja közel 12 millió forint - egy-egy pályázatra maximálisan 650.000 forint támogatást ad. A program célja, hogy gyors segítséget nyújtson a pályázóknak, ezért az elbírálás folyamata is rugalmas. A kisebb, 160.000 forint alatti kérelmeket a 6 hetente összeülő tanácsadó testület javaslatot tesz az Autonómia Alapítvány kuratóriumának, amely negyedévente döntést hoz a pályázatokról.
A pályázat formai követelményei:
- a pályázó szervezet céljának, addigi tevékenységének és jövőbeli elképzeléseinek leírása (beleértve a szervezet korábbi és jelenlegi anyagi helyzetének ismertetését);
- a támogatandó tevékenység leírása;
- a költségvetés (amennyiben a pályázat támogatására más forrásokat is igénybe vesz a pályázó, akkor ennek egyértelmű feltüntetése);
- egyoldalas összefoglaló a pályázatról.
A pályázatokat az Autonómia Alapítvány Partnership Program címére kell eljuttatni: 1538 Budapest, Pf. 592.

Parola archívum