A Közösségfejlesztők Egyesülete, folytatva a közösségfejlesztés szakmai előírásait meghatározó munkáját, 2006. április 27–29-re az „Alapelvek, értékek, etika a közösségfejlesztésben” szakmafejlesztő szemináriumra hívta mindazokat Kunbábonyba, a Civil Kollégium Alapítvány képzési központjába, akik részt kívántak venni a közösségfejlesztés alapelveinek, értékeinek és etikájának újragondolásában és továbbfejlesztésében, hogy az eddigieknél szilárdabb, mélyebb és konszenzuson nyugvó szakmai referenciapontok alapján ítélhessük meg gyakorlati munkánkat.
E munka folytatásának aktualitását az adja, hogy az EU-csatlakozással a társadalom és a pályázati programok kiírói egyaránt érzékenyebbek lettek a társadalmi részvétel fontosságára és annak megjelenítésére a különböző programokban. A társadalmi kapacitás bővülésével egyre többen csatlakoznak az egyesület által másfél évtizede szorgalmazott közösségi mozgalomhoz (lásd a Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózatról, a Szövetség a közösségi részvétel fokozásáért Egyesületről, a nyári egyetemekről, az Állampolgári Részvétel Hetéről szóló híradásainkat!). Ma már ott tartunk, hogy az ország majd minden megyéjében működnek a helyi civil társadalom fejlesztésével foglalkozó önkéntes műhelyek, amelyek egyfelől integrálni próbálják a fejlesztésben érintett helyi erőket, másfelől pedig – velük együtt – kezdeményezőkként lépnek színre saját megyéjükben, hogy a közösséghiányos, hátrányos helyzetű térségekben is meginduljon a közösségi önszerveződés. Ez számos kívánatos eredménye mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gyakorlat, a helyi folyamatok száma ugrásszerűen megnövekedjen, lehetőséget kínálva az elemzésre. Ám mindez minőségbiztosítási kérdéseket is felvet: mi számít közösségfejlesztési munkának? Úgy gondoljuk, hogy a legfőbb referenciapontot az jelenti, hogy amit csinálunk, az megfelel-e alapelveinknek, értékeinknek és etikai törekvéseinknek?
A szemináriumon ennek meghatározására törekedtünk, mégpedig úgy, hogy gyakorlatunkat és gondolatainkat összevetettük az angol gyakorlattal és az annak hátterét biztosító gyakorlat-elméleti megfontolásokkal.
A szemináriumot rendező szervezetek:
Közösségfejlesztők Egyesülete, Civil Kollégium Alapítvány, Magyar Művelődési Intézet
A szemináriumot és a Parola tematikus számát támogatták:
Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok
és Európai Integráció Kollégiuma;
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
„Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózata” program;
valamint a rendező szervek
