Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Kistáji együttműködést fejlesztő beszélgetések
Szerző:	Kenyeres Sándorné
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1992
Szám:	1
Oldalszám:	8. p.-9. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:	Tiszazug
Tárgyszavak:	kistáji fejlesztés, kistáji együttműködés, esettanulmány, idegenforgalmi fejlesztés
Megjegyzés:
Annotáció:

kistaji.txt

Kistáji együttműködést
fejlesztő beszélgetések

A címbeli elnevezéssel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Szolgálat a KULTURINNOV-val (Kulturális Innovációs és Továbbképző Vállalat) közösen olyan programot indított a megyében elsőként, melyben a TISZAZUG településeiért tenni szándékozó polgárok összehozását célozta meg.
A tiszazugi beszélgetés-sorozattal nem kívánunk többet elérni, mint azt, hogy a 14 település vezetői (polgármesterek, jegyzők, intézményvezetők), innovatív szakemberei (különböző értelmiségi területekről) és állampolgárai együtt, közösen keressenek megoldásokat a térség problémáira.
E sorozatnak nem egyszerűen továbbképzés és nem csak diagnózis készítése a célja, hanem az, hogy a térség közösen megoldható problémáira megfelelő szakemberek segítségével konkrét ,kiviteli terveket" dolgozzunk ki (melyek majd tartalmazzák a problémamegoldás jogi lépéseit éppúgy, mint a gazdasági források lehetséges módozatait és a szükséges kapcsolatrendszert is.)
Az első megszólítást követően a szervezők várakozásánál kevesebben tudtak résztvenni a beszélgetés-sorozat indításán.
Akik viszont ott voltak, azok a három napot nagyon hasznosan és eredményesen töltötték el. Azon túl, hogy a különböző településekről érkezőknek végre alkalmuk nyílt jobban megismerni egymást (s a hivatalos beszélgetéseken túl ún. ,fehér asztal" mellett is megismerhették egymás humorát, a másik gondjait, eredményeit), a TISZAZUG tájegység probléma-kataszterét is sikerült összeállítaniuk.
A szakmai vezetők és a résztvevők segítségével összegyűjtöttük a térség problémáit, majd ezeket csoportosítottuk és közös választással egy kérdéskör mélyebb feltérképezéséhez is hozzákezdtünk.
Célunk, hogy munkánkban részt vegyen mindazon állampolgárok köre, akik a térségükért (s benne saját településükért) tenni szeretnének.

A folytatás előtt, - hogy az akkor távolmaradók is tájékozottak legyenek és be tudjanak kapcsolódni a folyamatba - összegeztük az első háromnapos beszélgetés tapasztalatait, s a beszélgetés során összeállított tájegységi probléma-kataszterrel együtt eljuttattuk az érintettekhez.
A második beszélgetésre a tiszakürti Nevelőotthonban került sor, 1992. január 2-3-án. Ez alkalommal a Tiszazugból 27-en vettek részt.
A résztvevők 10 települést képviseltek (a meghívott 14-ből; az első alkalommal 7 településről voltak jelen). Az is jellemző volt az összejövetelre, hogy a 10 településből 6-nak a polgármestere is részese volt a beszélgetésnek. Jelen volt a Tiszazugi Települések Szövetségének és a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Tiszazugi Regionális Irodájának munkatársa is.
Témánk a térség idegenforgalmi fejlesztésének feltételei voltak. Ez alkalommal is a strukturált problémafeltárás módszerét követtük.

Ennek során kirajzolódott problémakörök:
1. A jelenlévők jelentős része csak térségi szervezésben (Tiszazug egésze) tudja elképzelni az idegenforgalom összefogását, amit egy-egy települési vagy egyéni kezdeményezés felerősíthet. Mások településenként külön-külön vagy legfeljebb 2-3 település (kiskörzet) összefogásával tudják elképzelni ezt. Akadt olyan résztvevő is, akinek az volt a véleménye, hogy ,adjanak 50 milliót, s megoldom a településem gondját."
A többség álláspontja abban összegezhető, hogy az idegenforgalom kérdését komplexen kezelve, az egész térségre kiterjesztve lenne jó összefogni és irányítani, koordinálni, menedzselni.
2. A térség menedzselésének problémája vissza-visszatért általánosságban és az idegenforgalom terén is. Eltérések annak megítélésében voltak, hogy ki, hogyan, milyen szervezetben végezné. Többen ezt a Vállalkozási Iroda feladatkörébe tartozónak vélték.
3. Külön problémakört alkotott a Tiszazug egyes településein fellelhető értékek köre. Jogos igényként merült fel, hogy ezeket településenként össze kellene gyújteni és térségi szinten összegezni.
Ennek elvégzését egyik vélemény szerint: külső emberre bízzuk, mások álláspontja az volt, hogy maguk a települések gyűjtsék össze és egy bizottság véglegesítse.

Végül is addig jutottunk el, hogy jó lenne a térséget egy egységként kezelni, melynek részei a településenkénti értékek, s ezeket fel kell tárni.
4. Az idegenforgalom menedzselése szakma. Tehát menedzsment kell, s a vállalkozási alapon történő működés képzelhető el leginkább.
De: Mit menedzseljen, akit megbízunk?
S a túrista miért jöjjön erre a vidékre?

Ezekre a kérdésekre kell a pontos válaszokat megfogalmaznunk. "A világ legprofibb menedzsere sem tenne mást, ha e térségbe kerülne, mint a településeken élőktől összegyűjtené az információkat." Ezt kellene tennie ennek a társaságnak is, mert az alapinformációk összegyűjtése után dönthetjük el, hogy kit (milyen típusú menedzsert), milyen céllal kell megbíznunk.
Ezután kiscsoportos feladatmegoldással sikerült termékennyé tenni a közös gondolkodást. (Az egyes települések legfontosabb értékeit is felmutató, 7-10 napos üdülési programokat állítottunk össze.)
Amikor a programok útvonalait a Tiszazug térképére rárajzoltuk, az alábbiakat tudtuk megállapítani:
a) A régiónak - idegenforgalmi szempontból - jól kivehető vonzásközpontjai vannak (az 5 program szerint), ezek: Cserkeszőlő, Tiszakürt, Tiszaug, Tiszaföldvár és Kunszentmárton.
b) Infrastruktúrával - ezen belül is szálláshellyel - a térség gyengén ellátott.
Szállásként csak Cserkeszőlő jött szóba (és bizonyos csoportoknak Tiszakürt, egy esetben Kunszentmárton).
c) A programok összeállítása és megbeszélése során derült ki, hogy van egy meglehetősen körülhatárolható közeg, akik ma is idejárnak már a térségbe üdülni, kirándulni. Ezt nem lehet számításon kívül hagyni.
d) Sokféle csoport fogadására alkamas a térség - éppen sokszínűsége, heterogén települési adottságai révén.
e) Viszonylagos fejlesztéseket be lehetett kalkulálni a készülő programokba - azonban ezzel senki sem élt, a jelenlegi állapotot vette mindenki figyelembe, pedig ezekről is beszélgetnünk kellett volna.

Ezek után a második napon 3 kérdéskör megbeszélésére vállalkoztunk, éspedig:

I. Melyik legyen a megcélzott közeg?
(kik azok, akik már idejárnak, kik jöhetnek még?)
II. A legszükségesebb fejlesztések vázolása
(a megcélzott közeg, a településenkénti lehetőségek fényében)
III. Ehhez milyen szervezetfejlesztés szükséges?
(mit, ki, hogyan tegyen, hogy az idegenforgalmat fellendítsük a térségben?)

A fenti kérdéskörökre a beszélgetésben résztvevők az alábbi válaszokat fogalmazták meg (táblázatba szedve a közös gondolkodás eredménye):

I. A megcélzott közeg
Kiket várunk, illetve tudunk fogadni?
Belföldiek: Külföldiek:
- közép és alsó-közép réteg- főleg alsóbb középréteg
- kisebb vállakozók és bérből álók- speciális célprogramo-
- iskolások kat keresők (vadász,
- vándortúristák horgász, madárles)
- cserkészek

Miért jönnek ide?
- pihenni - archaikus életformák
- túrázni megismerése
- speciális dolgok miatt (pl.: vadászat)- gyógyüdülés
- kihaló tevékenységek - az érintetlen természet
(kézműipar) tanulásáértmiatt
- tapasztalatcsere, szakmai programok- ,átlátogatók" köre
(szőlőművelés) (Csongrádról, Lakitelekről, stb.)

Családi csereüdülés lehetőségei
A térség negatívumai (az idelátogatók szemszögéből)
- felső középosztálybeli és még nagyobb pénzű túristákra nem számíthat a térség
- műemlékjellegű épületekkel, stb. nem tudja a túristákat vonzani,
- ne tegyük pusztán látványossággá a kézművességet,
- az archaikus életforma ne váljon skanzenné.

II. Legszükségesebb fejlesztések
Cél: a fejlesztések irányainak kijelölése volt.

1. infrastruktúra 3. munkalehetőség teremtése
- környezetkultúra, 4. szálláshelyek
- közlekedés, - más rendeltetésű épületek e
- víz, villany, telefon,célra átalakítása
- egészségügyi ellátás,- camping létesítése, fejlesztése
- út - lakások kialakítása
2. áruellátás (átalakítása, kiadása)
- létesítmények minősége,5. idegenforgalmi iroda
- új létesítmények, 6. szolgáltatások fejlesztése
- magánvállalkozás

III. Szervezetfejlesztés
1. Az idegenforgalom működtetéséhez kellenek:
- szállásszervezés
- szállás-nyilvántartás
- propaganda
- idegenvezetők, tolmácsok szervezése (kísérők)
- fejlesztések összehangolása
- programtervek általános és speciális
- gazdasági célrendezvények (szakvásárok)
- helyi hagyományok, ünnepségek rendezvények
- kapcsolattartás - a térség településeivel, környező más tájakkal a körzetben működő szervezetekkel
- külföldi kapcsolatok - térségi, települési
2. Szervezeti keretre tett javaslatok
- eldöntendő kérdés, hogy a térség összefogásával foglalkozó szervezet:
a) intézményként működjön (aminek működési költségeit teljes mértékben fedezik)
b) non-profit szervezet legyen, ami egy éves megelőlegezés után megtermeli saját fenntartását, s a többletbevételt visszaforgatja a tevékenységre
c) profitorientált szervezetet hozzanak létre
- ezt követő kérdés, hogy egy-egy település milyen formában és mennyivel száll be az ügybe, illetve a szervezet működtetésébe.

S itt jutottunk el arra a pontra, amikor már olyan döntések kellenek, amelyek nem a jelenlévők illetékességi körébe tartoznak.
îgy abban állapodtunk meg, hogy a két napról készült összegzést eljuttatjuk a Tiszazugi Települések Szövetségéhez azzal a kéréssel, hogy a témát vitassák meg és e háttéranyag ismeretében hozzák meg döntésüket.
A tiszakürti összejövetellel hasznos, eredményes két napot tudhatunk magunk mögött, hiszen sikerült több oldalról körbejárni a térségi idegenforgalom témakörét, alternatív javaslatokat fogalmaztunk meg, feladatsorokat gondoltunk végig, amelyek a Szövetség döntéséhez remélhetően hasznos információkat tartalmaznak.
Valószínűleg még részletesebb javaslattételre vállalkozhattunk volna, ha a beszélgetésben idegenforgalmi szakember is közreműködik.
Az alkalom lehetőséget teremtett arra is, hogy a térségből jelenlevő polgárok egymást és egymás véleményét megismerhessék és szövetkezzenek céljaik elérésére.
- A résztvevők még megállapodtak abban is, hogy - minden polgármester kap egy adatlapot, melyet a településre vonatkozóan kitöltve a Megyei Művelődési és Ifjúsági Szolgálathoz visszajuttatnak. S így minden településről együtt lesznek a legfontosabb információk és ennek adatait a létrejövő idegenforgalmi szervezet rendelkezésére fogjuk bocsátani.
- A másik döntésünk, hogy legközelebb május végén - június elején találkozunk és kétnapos autóbuszos túra keretében felkeressük a térség valamennyi települését és megnézzük a települések idegenforgalmi szempontból fontos, felmutatható értékeit. Ezek bemutatására, vagyis a házigazda-szerepre a polgármestereket kérjük majd meg. Bízunk abban, hogy mindenki szeretné bemutatni települését a többi község vezetőinek, érdeklődő állampolgárainak és mindenki kíváncsi lesz a térség többi településén fellelhető értékekre is.

Kenyeres Sándorné




Parola archívum