Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	A közösségi művelődés és közösségi iskolák létrehozásának lehetőségei
Szerző:	Lőrinczi Csaba
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1992
Szám:	4
Oldalszám:	16. p.-17. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	közösségi iskola, modell, közösségi művelődés
Megjegyzés:
Annotáció:

Parol14

Lőrinczi Csaba:
A közösségi művelődés és közösségi iskolák létrehozásának lehetőségei

Közösségi művelődés és közösségi iskola A közösségi művelődés egy olyan nevelési folyamat, amelyben a közösség alakul és fejlődik. A közösségi iskolák mint intézmények felismerik ezt a nevelési filozófiát és alkalmazzák a tanítási módszereikben.
A nevelési módszer alkalmazása a közösség részvételével történik.
Művelődés mint nevelési folyamat
1. Lehetőséget ad a helyi lakosoknak, közösségi iskoláknak, munkahelyeknek önkormányzatoknak és társadalmi szervezeteknek, hogy érdektársak legyenek oktatási és közösségi tevékenységekben.
2. A folyamatban a közösségek tagjai - személyes érdekeiket és céljaikat figyelembe véve - megnevezik a közösségi érdekeket, szükségleteket és célokat.
3. Az oktatási folyamatban résztvevők (egyének, állami és magánvállalatok, üzletek társadalmi szervezetek) megosztják felelősségüket egymás között.
A közösségi iskolák
1. Résztvevői az állami vagy helyi iskolarendszernek, de céljaik megvalósításában különbözőek. A tanári testület, közösségek és intézmények együttműködve alakítják az oktatási folyamatokat.
2. Ezek az iskolák arra törekszenek, hogy minél jobban bevonják a környezetük lakóit az oktató-nevelő önkéntes tevékenységbe.
3. Mindegyik iskolának van egy közösségi iskola Tanácsadó Csoportja, amiben szülők, helyi lakosok, az iskola igazgatója, a tanári testület képviselői más érdekelt szervezetek és tagjaik vesznek részt. Ez a tanácsadó csoport el8segíti a szabad gondolatcserét, megfogalmazza a helyi oktatási igényeket és támogatást nyújt az iskolai programok létrehozásában.
A közösségi művelődés ismérvei
1. Az állampolgárok részvétele a közösség problémáinak megoldásában és a döntésekben általában a helyi egyesületeken és szervezeteken keresztül történik.
2. Létrehozása és fejlesztése egy életen keresztül tartó, bármilyen korú, igényű vagy gyakorlatú tanulók számára. 3. Kollegiális kapcsolat és légkör kialakítása a tanári kar, a szülők és más szervezetek tagjai között.
4. A közösség tagjai segítik a tanárok tevékenységét az iskolában.
5. A tantestület oktatási programok létrehozását segíti elő.
6. A tanári kar és a tanulók tevékenyen részt vesznek a különböző közösségi szervezetek programjában.
7. Az oktatási igényeknek megfelelően alakítják át az iskolaépület és a közösségi létesítmények épületegyüttesét.
8. Az iskola nyitva áll a közösségek, egyesületek számára.
9. Az oktatók támogatják és elősegítik, hogy a diákok tanulmányozhassák a közösség esetleges problémáját és fejlődését.
10. Az iskola tantestületének és tanulóinak egyik legfontosabb célja az, hogy a közösségi és társadalmi öntudat fejlődjön.
A közösségi Iskolák ismérvei
1. Az iskola tanmenete folyamatosan képviseli és tükrözi a közösség művelődési igényeit és lépést tart a fejlődéssel.
2. A szülők és a közösségek tagjai kapcsolatot tartanak egymással és aktívan részt vesznek az iskola programjában. 3. A közösségi készletek használata és bevonása a nevelési és oktatási folyamatban.
4. A szülők aktív részvétele a tanítási folyamatba.
5. Az intézmények maximális kihasználtsága minden életkori és oktatási igény figyelembevételével.
6. Együttműködés létrehozása a hivatalos csoportok és oktatási intézmények között hogy együttesei segítsék a társadalmi, gazdasági, művelődési, kulturális nevelési folyamatot.
7. Egy szövetség létrehozása munkahelyek, üzletek, vállalatok és iskolák között az oktatás kiterjesztésének érdekében.
8. Önkéntesek foglalkoztatása, hogy ezzel is növeljék a közösségi szervezetek szolgálatát, aktív részvételét, előrehaladását.
Példák a közösségi iskolák tevékenységéről
1. Az egyének megbízásával az iskola felhatalmazza a közösség tagjait hogy az életviszonyok és problémák tanulmányozásában működjenek együtt a tanári testülettel, a tanulókkal és helyi szervezetekkel. Közösen keresik a .megfelelő megoldást és törekednek a megfelelő döntések kialakítására.
2. Az egyik legfontosabb célja a közösségi iskoláknak a valódi élettel kapcsolatos tanmenet kialakítása. Az oktatás és a tanmenet tükrözi a valóságos életet s a társadalomból jövő igényeknek megfelelően képzi a tanulókat.
3. A közösségi iskolák és a felnőttoktatás viszonya A felnőttek oktatásának minden formáját elősegíti a közösségi iskola. Lehetőséget ad a szakoktatási, kereskedelmi, ipari szervezeteknek, főiskoláknak és egyetemeknek a közvetlen vagy távoktatással. Ezeknek az intézményeknek rendelkezésére áll az iskola a felnőttoktatásra.
4. A kisebbségek és hátrányos helyzetűek oktatása A közösségi iskolák programokat és tanfolyamokat szerveznek alacsony képzettség G (analfabéta) személyek számára az írás-olvasás elsajátítására. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a személyek otthon érzik magukat a közösségi iskola falain belül és több tanfolyam munkájába is bekapcsolódnak.
5. A közösségi iskola társadalmi találkozóhely és központ Az iskola a közösségek központjául szolgál minden életkorban. A fiatalok, idősebbek, nyugdíjasok, más nemzetiségű és kisebbségi csoportok, csonka családok és egyedülálló személyek sok esetben az iskolát tekintik a számukra megfelelő kulturális és személyes kapcsolatot teremtő központnak. Természetesen az iskoláknak létre kell hozni ezeket a lehetőségeket és meg kell teremteniük az odatartozás érzéséhez szükséges körülményeket.
6. Társadalmi szervezetek és csoportok együttműködése A közösségi iskola együttműködve dolgozik minden. más társadalmi és közoktatási csoporttal, munkaadó hivatalokkal, közintézményekkel, egészségügyi és családsegítő központokkal stb. A közösségi iskolák ily módon összekapcsolják azokat az intézményeket, amelyek az egyéni érdekeket és igényeket hivatottak intézményesen kiszolgálni.
7. A humanista intézmények mintaképe A közösségi iskolák tevékenységükkel mintát szolgáltatnak más társadalmi intézményeknek és elősegítik emberi kapcsolatok kialakulását és fejlesztését. Az iskolák szívesen fogadják a látogatókat; nyilvánosan hirdetik a programokat és a résztvevő tanulóknak és önkénteseknek rendelkezésére állnak. Olyan légkört teremtenek, hogy mindenki úgy érezheti, hogy szívesen látják az iskolában és odatartozónak tekintik. A tanári testület, szülők és közösségek a tanulási rendszer támogatásában szövetségessé válnak. Minden korosztályi, munkaköri, társadalmi különbség eltűnik az iskola falain belül.
8. A közösségi iskola összefogja a közösségeket. A közösség elsődlegesen ott alakul, ahol az emberek élnek és laknak. Az iskolák aktívan részt vesznek a helyi szükségletek és körülmények tanulmányozásában. A helyi társadalmat a nemzeti, nemzetközi közösség fontos részének tekinti az iskola.
9. A köztulajdon megbecsülése A közösségi iskola a tulajdon megbecsülésére és megóvására tanít. Az iskola arra ösztönöz, hogy mindenki felelősséget érezzen az anyagi tárgyak, eszközök iránt és azok használata után karbantartásukról is gondoskodjék.
10. A vezetőképzés természetes folyamata A közösségi iskolában a vezető irányító szerepet tölt be, a döntéseket a tevékenységekben résztvevő személyekkel együttműködve hozza. Közösségi iskolát irányítani és szervezni csak ezzel a vezetési stílussal és igazgatási rendszerrel lehet. A tradíciós tekintélyen alapuló, felülről irányított vezetés nem alkalmazható a közösségi iskolákban. A közösségi iskola vezetési rendszere mintaképül szolgálhat más csoportok és intézmények számára. Minden érdeklődő személy részt vehet a közösségi iskola értekezletein, az érdekeivel kapcsolatos döntésekben, elhatározásokban és belső törvények alakításában, a közös érdek képviseletében. Sok esetben előfordul, hogy a vezetői képességgel rendelkező személyek más társadalmi szövetségek irányítására vállalkoztak közösségi iskolában folytatott gyakorlatuk alapján.
11. A "nyitott ajtó" filozófiája
A közösségi iskola magába foglaló és nem kizáró intézmény. Az iskola az ajtaját nemcsak kinyitja, hanem ki is terjeszti falait közvetlen környezete és más intézmények számára.
12. Az anyagi és társadalmi haszon kapcsolata Az önkéntes munka átszámítása még alapórabérben is nagyon szép összeget jelent. Egy közösségi iskola egy év folyamán több ezer önkéntes munkaóra-támogatást kap. Statisztika bizonyítja, hogy tanárok és más társadalmi csoportok szeretnek a közösségi iskolában dolgozni. Lelkesedéssel támogatják az ifjúság és a felnőttek oktatási rendszerét, sok időt töltenek önkéntes munkával. A közösségi iskolák az év minden napján a közösség rendelkezésére állhatnak, így nincs szükség új épületek létrehozására még akkor sem, ha új oktatási és kulturális igények jelentkeznek. Egészségügyi és más társadalmi szervezetek segítségével programjaival támogatja a szociális gondokkal és munkanélküliséggel küszködő személyeket. A főcél az, hogy a rászoruló függetlenné, a felelőtlen felelőssé váljon az oktatási folyamat hatására. A társadalmi csoportok, szervezetek, mivel nem kell fizetni az iskola használatáért, az erre a célra tervezett összegeket új programok létrehozására fordíthatják. Gyakorta a hivatalos intézmények, vállalatok és közintézmények vagy akár magánszemélyek is nyújtanak anyagi támogatást az iskolának. A közösségi iskola programjaiban szerepelteti a munkaerők átképzését, szakoktatást. Bizonyos esetekben új üzemek és kereskedelmi központok felállítása segíti elő az egész közösség gyarapodását. A közösségi iskolában tanuló diákok is végeznek önkéntes munkát a körükbe tartozó intézményekben.

Parola archívum