Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	A Magdolna szomszédság (Budapest, VIII.) és a Nap Klub Alapítvány
Szerző:	Szabó Márta
Sorozatcím:	Parola
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2008
Szám:	1
Oldalszám:	12
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	Magdolna szomszédság, Nap Klub Alapítvány, esettanulmány, eredmények, motiváció
Megjegyzés:
Annotáció:

A Nap Klub Alapítvány kezdettől fogva küldetésének tekinti az olyan közösségek létrehozásának, fejlesztésének támogatását, amelyek a kölcsönös segítést, a szolidaritást tartják a legfőbb értéknek. E tevékenység tizenöt éve meghatározóan az önkéntesek munkájára épül.
Közösségfejlesztő tevékenységünk tíz éves programjának előkészítése során 1991-ben tettük fel magunknak a kérdést: „Lehet-e a mai világban, Magyarországon, a fővárosban «szabad polgárok» öntevékeny, teremtő közösségeit kialakítani és fenntartani minden kényszer nélkül, úgy, hogy azt a közreműködő egyének közös hozzájárulása éltesse és működtesse?” (Szomszédság a Nap utcában, Budapest, 1996, 44. old.) Ez a „közös hozzájárulás”, a közösségért vállalt önkéntes munka az, amely létrehozhatja és éltetheti a helyi szomszédságot. A szomszédságot, amely a nagyvárosi létnek egy sajátos formája, ahol az emberek élnek, tanulnak, dolgoznak, ismerik egymást, és szükség esetén számíthatnak is egymásra, sőt, közös helyzetükből számukra közös feladatok is adódnak. (Részletesen lásd: Civilvilág, Budapest, 2003)
Nézeteink szerint a közösségfejlesztő munka és az önkéntesség egymást feltételező fogalmak. A közösségfejlesztés, a szomszédságépítés megvalósíthatatlan az ott élő emberek szándéka, közreműködése és aktív részvétele nélkül. Az, hogy az emberek megismerjék egymást, kapcsolatok jöjjenek létre, bízzanak egymásban, kölcsönösen segítsék egymást, s szükség esetén közös feladatokat lássanak el, csak együttes erőfeszítések árán valósulhat meg.

Tevékenységek és eredmények

1. Közösségi felmérés
A Magdolna szomszédság intenzív fejlesztésének alapfeltétele volt a közösségi felmérés elvégzése.

Előkészítés
A közösségi felmérést kérdőívek segítségével végeztük el. Tekintettel arra, hogy a felmérés maga a közösségfejlesztés egyik jól bevált módszere, azt terveztük, hogy ebbe a tevékenységbe önkénteseket, helyi lakosokat, illetve a VIII. kerületben működő Wesley János Lelkészképző Főiskola Általános szociális munkás szakának hallgatóit vonjuk be.
Csatlakoztak a vizsgálathoz a győri Széchenyi István Egyetem szociális munkás hallgatói is. Így előkészítő munkánk többrétegű volt.
A Rév8 Rt. munkatársának segítségével kimunkáltuk a felmérés tervezetét, s összeállítottuk azokat a legfontosabb kérdésköröket, amelyekre az írásos kérdőíveket építettük. Majd a próba-kérdőívek kimunkálása következett.
Felmértük ugyanakkor a vizsgálatban közreműködők körét, s megterveztük felkészítésüket. A próbakérdőívek tervezésébe és véglegesítésébe a felmérésben közreműködők is bekapcsolódtak.

A felmérés megszervezése
A szomszédság lakói, a főiskola és egyetem hallgatói, valamint a Nap Klub Alapítvány munkatársai, összesen 35-en dolgoztak a kérdőívekkel.
Vállalták, hogy az önként vállalkozó lakókkal kitöltik a kérdőíveket. A terv szerint a Magdolna negyedhez tartozó 5372 háztartásnak legalább 10–15%-ába kellett volna eljuttatni azokat. A kérdőívezőknek előre megadott címeket kellett felkeresniük.
112 kitöltött, használható kérdőív érkezett vissza.

A felmérés feldolgozása
A kérdőívek feldolgozása megtörtént, az adatok rögzítését a Nap Klub Alapítvány, míg értékelését a Rév8 Rt. munkatársa végezte. A felmérés szolgált alapul a második félévben megszervezett párbeszéd-körökhöz.

Eredmények
Feltérképeztük a Magdolna-negyed helyzetét, a szükségleteket, az erőforrásokat. A vizsgálatba résztvevő emberek nagyobb figyelmet fordítanak a szomszédság ügyeire, megnőtt az önkéntes munkát vállalók száma, létrejött a kisközösségeket segítő hálózat.
Nőtt a Nap Klub Alapítvány tevékenységének, eredményeinek ismertsége, elismertsége.

2. Képzések
Szomszédsági munkánkban a kezdetektől mindig kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy munkatársainkat, önkénteseinket felkészítsük a rájuk váró feladatokra; felkeltsük érdeklődésüket, kialakítsuk a szükséges közös célokat, értékeket; s megismerjék az adott munka legalkalmasabb módszereit, eljárásait.
Ahhoz, hogy a legegyszerűbbnek tűnő munkába eredményesen kapcsolódhassanak be a nagyon különböző felkészültségű, tudású, felfogású és korú emberek, fontos, hogy közös céljaik és vállalt értékeik legyenek, s hogy lássák: az általuk elvégezendő feladat hogyan épül a rendszerbe, milyen közös eredményekre számítunk.
Ebben az esetben a helyi lakosok önkéntes szerveződései számítottak elsődleges célcsoportunknak. A képzés is azt célozta, hogy a helyi demokrácia erősödjön, az emberek minél szélesebb köre vegyen részt a helyi társadalmi-gazdasági fejlesztési folyamatokban. Kölcsönösen segítsék egymást, ismerjék meg az önsegítés, a közösségi önfenntartás lehetőségeit. A Magdolna Szomszédság lakóinak bevonásával olyan önkéntesek felkészítésére vállalkoztunk, akik a környezetükben élőknek képesek folyamatos és politikamentes segítséget nyújtani érdekeik felismeréséhez, cselekvési programjaik elkészítéséhez.

A segítők felkészítése
A helyi segítők, közösségi aktivisták képzésével az volt a célunk, hogy a résztvevők felkészüljenek a szomszédság problémáinak kezelésére, továbbá elsajátítsák az együttműködés és az érdekérvényesítés eredményes módszereit. A felkészítés tréningjellegű volt, elsősorban tehát gyakorlat, s annak megbeszélése, tudatosítása.

A felkészítő tréningek tartalma
1. Közösségfejlesztés

– a saját állampolgári és közösségi élmények felszínre hozása;
– a közösségfejlesztés fogalmi kereteinek kialakítása;
– a közösségfejlesztésben használatos főbb munkamódok és módszerek elsajátítása, a gyakorlati példákból levont módszertani következtetéseken keresztül;
– munkamódok, módszerek, technikák – interjúkészítés, közösségi beszélgetés, közösségi felmérés, a helyi nyilvánosság kialakításának, megerősítésének módszerei;
– közösségeket mozgató szervezetek létrehozása, működtetése, vezetése – közösségi tervezés, programok és projektek kifejlesztése és menedzsmentje, a hozzájuk kapcsolódó források biztosítása, kapcsolatszervezés;
– a konfliktuskezelés, érdekegyeztetés módszertana a közösségekben és a közösségek kapcsolataiban.

Szomszédsági képzés
A lakossági kiscsoportok, közösségek vezetői, segítői részére komplex tréninget szerveztünk az önsegítés módszereiről, a csoportvezetésről és fejlesztésről, a közösségfejlesztésről és a konfliktuskezelésről.
A tréning során interaktív módszerekkel végigvettük a csoportszervezés, -vezetés és -fejlesztés kulcskérdéseit. Számba vettük a helyi igényeket, erőforrásokat. Célunk volt továbbá olyan készségek, eljárások elsajátítása, amely segíti a résztvevőket a mindennapjaik során felmerülő problémák, konfliktusok hatékony, hosszú távú megoldásában. A tréning során az ismeretek átadása, a készségek kialakítása a résztvevők aktív bevonásával, úgynevezett „saját élményű” tanulási folyamatban történt.

A képzés hatása, eredményei
A tréning több szempontból is nagyon hasznos és értékes volt. A résztvevők az első játék keretében ismerkedtek meg egymással. Újdonság-értékű volt a felismerés: milyen gazdag a kerületi közösségi munka lehetősége, mennyire sokszínű az a terep, amelyen az önkéntesek dolgoznak.
Érzelmileg nagyon megerősítő volt a jelenlevők elkötelezettsége, lelkesedése saját önkéntes munkájuk iránt. Ebből fakadt az az örömteli felfedezés, hogy együttműködésekkel tovább erősíthetjük a szélesedő hálózatot; fontosak vagyunk mindannyian; tapasztalatot tudunk cserélni; együtt tudunk közös ügyeket vinni; együtt hatékonyabbak leszünk a szomszédságban!
A megsokszorozódás lehetőségeit éltük meg a tapasztalatcsere folyamatában, megtapasztaltuk egymás beszámolóiból, majd az esetelemzésekből, hogy milyen sokan dolgozunk a kerületben, jó ügyekben, eredményesen és konfliktusok közepette. A csoport minden szempontból nyitott, befogadásra kész volt a képzésre, a tapasztalatcserére, a jelenlevők között folyamatos volt az ötletelés, a tervezés, a kapcsolatépítés.

2. Helyi demokrácia
- ismeretek nyújtása, képességek, készségek fejlesztése;
- a helyi demokrácia, az önkormányzás elvei, gyakorlata;
- helyi közös szükségletek, érdekek felismerése, megfogalmazása;
- az érdekérvényesítés csatornáinak kiépítése vagy felkutatása;
- az érdekérvényesítés lehetséges ill. eredményes módjai, technikái;
- a helyi partnerkapcsolatok működtetése és fejlesztése a közös érdekek mentén (helyi lakosok és helyi vállalkozók, a gazdaság szereplői, valamint az önkormányzat és intézményei között).

A képzés célja az öntevékeny helyi közösségszervező munka elméleti megalapozása és a szükséges gyakorlati jártasságok fejlesztése volt, az, hogy a Magdolna utcai szomszédságban élők helyi társadalmában még tudatosabban és eredményesebben szervezzük meg a helyi érdekek feltárását és képviseletét, ismerjük meg és gyakoroljuk az érdekérvényesítés demokratikus eljárásait, hogy gazdagabb partneri kapcsolatokat építsünk környezetünk fejlesztése és védelme érdekében.
További célunk volt, hogy a helyi közösségfejlesztés legaktívabb résztvevői

- értsék a demokratikus társadalom három szektorának szerepét, funkcióit, kapcsolatukat;
- ismerjék és értsék a demokratikus működés alapjait, módszereit, a társadalmi kontroll lehetőségeit és a közösségfejlesztés tartalmait, mint
- a helyi közös szükségletek, érdekek felismerését, megfogalmazását,
- az érdekérvényesítés csatornáinak kiépítését vagy felkutatását,
- az érdekérvényesítést, a helyi problémamegoldás lehetséges, ill. eredményes módjait, technikáit,
- a helyi partnerkapcsolatok működtetését és fejlesztését a közös érdekek mentén (helyi vállalkozók, a gazdaság szakemberei, valamint az önkormányzati vagy más intézmények között),
- ismerjék a civil cselekvés jogi kereteit, a civil szerepköröket, a kapcsolatépítés, partnerség és a forrásteremtés alapjait,
- tudatosodjon szervezetünk küldetése, a helyi szereplők feladatai saját helyi társadalmunkban.

Bízunk benne, hogy a továbbiakban kialakulnak a helyi szinten érvényesülő részvétel hosszú távú hatásai is. A helyi demokrácia fejlesztése erősítheti a polgárok részvételét a társadalmi-politikai döntések előkészítésében, megvalósításában és a társadalmi kontroll gyakorlásában.

A képzés eredményei
A képzés résztvevői a legaktívabb szomszédsági tagok, az alapítvány közösségszervező munkatársai, valamint a Nap utcai szomszédság környékének közösségi aktívái voltak. A csoport közel egyharmada részt vett az előző tréningen is, így a csoport együttműködését a már kialakult érzelmi összetartozás is segítette.
A képzés szakmai programja nagyon gazdag és értékes volt. A kiscsoportos aktivizáló módszerek segítették az elméleti jellegű ismeretanyag értő, gyakorlati feldolgozását. A képzés a helyi közösségfejlesztés, a helyi demokrácia problémakörét a Magdolna szomszédság valódi problémáin keresztül dolgozta fel. Az elmélet és gyakorlat találkozása sok egyéni és csoportos felismerést, ráismerést eredményezett, megtermékenyítő volt a problémák meglátásában, a problémamegoldás lehetőségeinek megkeresésében.
Az együttes gondolkozás, az együttes munka tovább erősítette a szomszédsági kapcsolatokat, a közösségi összetartozás érzését. További tervek születtek a helyi cselekvésre.
Fontosnak tartjuk a Nap utcai modell terjedésének lehetőségét is. Mint az előző tréning során is tapasztaltuk, a környék közösségi aktivistái is készülnek már a helyi szomszédságépítő munkára, egyre konkrétabb terveik vannak, s a helyi találkozókon és képzéseket élményszerűen megszerzett elméleti és gyakorlati tudással felfegyverkezve láthatnak munkához.


3. Párbeszéd-körök, – cselekvési terv
A közösségi felmérés feldolgozását követően az alapítvány munkatársai felkészültek egy új munkaforma, az úgynevezett párbeszéd-körök bevezetésére.
A módszer Amerikából került át Európába, majd nagy népszerűségre tett szert a skandináv országokban, különösen Svédországban, ahol a társadalom demokratizálásának egyik jelentős eszköze volt. Európa konzervatív, félfeudális államaiban nem terjedt el, s bár a beszélgető körök – informálisan – évszázadok óta jelen voltak/vannak a társadalomban a különböző egyletek, körök, egyesületek formájában, de a párbeszéd-kör funkcióját nem vállalva fel, csak természetesen, mintegy mellékesen kerültek szóba a közösség ügyei is. Az informális probléma-megbeszélést nem követte a helyi érdekek képviselete a megfelelő fórumokon, ez csak véletlen kapcsolatokon múlott, s valójában az alacsonyabb társadalmi státuszú emberek nem is tudták véleményüket, érdekeiket továbbjuttatni.
Nálunk a nyolcvanas évek végétől kezdeményezték szociológusok ennek a mélyen demokratikus és hatékony munkaformának a terjesztését, több-kevesebb sikerrel.
A Magdolna negyedben elkezdődött közösségfejlesztés nem nélkülözheti ezt a munkaformát, hiszen a közösség céljait csak a helyi közösség öntevékeny működésével érheti el.
Az alapítvány közvetlen célja a párbeszéd-körök szervezésével a helyi szomszédsági közösség öntevékenységének serkentése, részvételük szervezése, a közösségi felmérésen alapuló helyi cselekvési tervek elkészítésében.
Alapítványunk munkaközössége felhívással fordult az itt lakó polgárokhoz:
„BESZÉLJÜK MEG!!!
Milyen itt élni, milyen változásokat szeretnénk, mitől lesz élhetőbb, szebb, kellemesebb az élet itt, a Magdolna szomszédságban?
Mit kell ezért tenni – kinek – mikor – hol és hogyan???
BESZÉLJÜK MEG!!!
Részt veszel?? Érdekel?? Vagy nélküled történjenek a dolgok??!!
Hagyod vagy részt veszel??? Részt veszel!!!”

A beszélgető körök 1–1,5 órán keresztül zajlottak, három alkalommal.
Elemeztük, hogy miért olyan nehezen érhetők el az állampolgárok, miért válaszoltak olyan kevesen a kérdőíveinkre, hiszen a megkérdezetteknek körülbelül a negyede vállalta csak a válaszadást. A legfontosabb okokat keresve a szomszédsági munka nehezítő tényezőiként a következőket gyűjtöttük össze:

- az általános/rejtőzködő bizalmatlanság;
- az elkeseredés, reményvesztettség;
- az ismeretlenség/nehézségek e megismerésben, pl. az időhiány, a zártság, a félelem, a közösségi helyzetek, alkalmak hiánya stb.;
- a dolgozó korosztálynál az időhiány, a túlterheltség;
- a nyugdíjas korosztálynál az izoláció, a depresszió, a bátortalanság;
- sokaknál a közös érdekek fel nem ismerése;
- az érdekképviseletben való járatlanság.

A bizalmatlanság okait kutatva azt is megállapítottuk, hogy az utóbbi években a politika résztvevőinek esetleges hiteltelensége, a tolakodó, erőszakos módszereik
taszították az embereket, s gyanakvóvá tették őket minden közösségbe történő hívással szemben. Találkoztunk merev elzárkózással is, amely mögött mindezek mellett a fel nem ismert közös érdekek, a felnagyított egyéni problémák is állhatnak.
A vonzások, a motivációk a közösségi munkában
Örömmel tapasztaltuk, hogy megnőtt az igény az itt élő emberekben a közösségi lét, a másik emberrel való kapcsolat iránt, igényelik a kölcsönös bizalomépítést és az állampolgári aktivitást, a részvételt közös ügyeink intézésében.
A párbeszéd-körökön résztvevő szomszédsági tagok kifejezték, hogy fontosnak érzik egymás jobb megismerését, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy jobban tudjanak együtt gondolkodni, együtt tervezni lakóterületünk fejlesztése, a szükséges változások érdekében. De a kölcsönös megismerés több barátságot, jobb együttműködést, melegebb, emberibb kapcsolatokat és örömtelibb hétköznapokat is adhatna mindnyájunknak, itt, a szomszédságban.
Fontosnak érzik a részvételt saját életük jobbításában, a változások, változtatások tervezésében, az érdekérvényesítésben, a döntések előkészítésében és kontrolljában is.
Izgalmas folyamat, amikor a tétova állampolgárból határozottan tervező és cselekvő polgár lesz a közösségi munka folyamatában, a helyi demokrácia gyakorlatában. Izgalmas látni azt is, hogy ahol találkozik a közös és az egyéni érdek, milyen magasra szökken az egyéni aktivitás. Ilyennel gyakran találkoztunk a megkeresett házak esetében. Ha lehetőség ígérkezik valamilyen munkára, egyéni helyzetük javítására, a közösségi feladatokban is nagyobb lelkesedéssel vesznek részt.
A szűk egyéni érdekkörből kilépő embernek fontos motiváció a közös cselekvésre a közösségben megszerezhető új szerep, új státus is, amellyel értékesebbnek érezheti magát, az új célok kiszélesítik egyéni életterüket, s intenzíven élik meg a hasznosság tudatát.

A párbeszéd-körök központi témája a felmérés alapvető kérdései mellett a következő évek közös cselekvési terve volt.
Első alkalommal az itt élők közérzete – a Milyen itt, a józsefvárosi Magdolna szomszédságban élni? – volt a központi téma, amely alkalmat adott arra, hogy számba vegyük a pozitív és negatív tényezőket, hogy erősödjön a helyi kötődés, a szomszédsági identitás.
A következő a változások számbavétele, miben és mit szeretnénk változtatni, ki tegye ezt és hogyan?
Ezután tovább dolgoztunk a fejlesztési terven. A megvalósítás lépései a kisközösségek létrehozása, működése, fejlesztése, a közösségi szolgáltatások és vállalkozások lehetőségeinek keresése, a fejlesztés lépcsőfokainak, az odavezető út állomásainak felismerése volt: a képzések, a partnerek, a feltételrendszer kiépítése, a helyi szomszédság erőforrásainak feltárása és mozgósítása.
Fejlődés volt tapasztalható ezen a viszonylag rövid időszakon keresztül is:

- tudatos információgyűjtés és információcsere folyt a csoportban;
- keresték a partnerkapcsolati lehetőségeket;
- dolgoztak a vitakultúrán – egyrészt az érzelmi megközelítés helyett tárgyszerűt igényeltek egymástól is, másrészt igényelték az egyéni látásmód mellett a közös látásmód kialakítását;
- igényelték a közös érdekek megfogalmazását, súlyozását, s konstruktív vitában keresték a fontossági sorrendet.

Eredmények
Összességében tartalmában eredményesnek tekinthetjük a párbeszéd-körök működését. Közös feladatként fogalmaztuk meg a szomszédság aktivizálását, a módszerek gazdagítását, az érdekeltségek megtalálását.
Mindenki vállalta is ezt a feladatot, és a folytatásra készülnek. Néhányan már most elkezdték ezt a munkát. Úgy gondolom, hogy mint első kezdeményezés – a negatív környezeti befolyások, ellenhatások mellett – e módszer alkalmazása nem lehetett átütően tömeges, s alapvetően nem várható ennek során az új aktivisták megjelenése. A mozgósítási módszereken tovább kell dolgoznunk, a lakossági kapcsolattartás személyes lehetőségeit bővíteni kívánjuk.

4. Tapasztalatcsere a Magdolna szomszédságban
A helyi cselekvők felkészítésének fontos eleme olyan modellprogramok megismerése, amelyekből ötleteket nyerhetnek, hiszen a személyes példának van az egyik legnagyobb mozgósító ereje. A tapasztalatcsere során az érdeklődők megismerkedtek a Nap Klub Alapítvány 15 éve folyó közösségfejlesztő tevékenységével – kiemelt szerepet adva a közbiztonság kérdésének –, a Nap utcai szomszédságban működő programokkal, a kialakult intézményekkel, mint amilyen a Segítő háló, a Közösségi Tanácsadó Szolgálat és a Szomszédsági Tanács.

Parola archívum