Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Egyesületek működésének megyei tapasztalatai 1983-tól napjainkig
Szerző:	Pálinkás Sándorné
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1990
Szám:	1
Oldalszám:	3. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:	Cserháthaláp, Galgaguta, Csécs, Felsőpetény, Patak, Nógrádsipek, Erdőkürt, Kálló, Szendehely, Diósjenő, Magyarnándor
Tárgyszavak:	egyesületi munka, egyesülettörténet
Megjegyzés:
Annotáció:	1990-re Nógrád megyében 47 helyi közművelődési egyesület, baráti kör, szabadidős társaság tevékenykedik. Az egyesületek túlnyomó többsége a helyi közművelődés szervezésén túl közéleti és településfejlesztési feladatokat is vállalnak.

Parol42

EGYESÜLETEK MUKÖDESÉNEK MEGYEI TAPASZTALATAI
1983-tól napjainkig

A KISZ Nógrád Megyei Bizottsága - a Városi-Megyei Művelődési Központ és a Megyei Tanács . közreműködésével) - 1983. októberében kísérletet indított el hat kistelepülésen: Cserháthalápon, Galgagután, Csécsén, Erdőkürtön, Felsőpetényben és Nógrádsipeken.
A kísérlet lényege, hogy a tanácsi, ágazati felelősség (finanszírozás, törvényesség ellenőrzése) megtartása mellett művelődési otthonainak működését meghatározott időre (3 évre) a helyi KISZ és a HNF aktivistái veszik át, s szervezik a lakosság igényeinek megfelelően a közösségi-művelődési életet egyesületi keretben.
A Nógrád Megyei Tanács 1984. áprilisi előterjesztése - többek között - a kulturális élet elindítását, egyesületek alakítását, működtetését javasolta a helyi tanácsoknak. Az a szándék vezette a művelődés irányításában dolgozókat, hogy megerősítsék azt a felismerést, miszerint a jövő .művelődési folyamataiban egyre nagyobb szerepe lesz az állampolgári kezdeményezéseken alapuló autonóm szerveződéseknek.
A kísérlet mára igazolta a célkitűzéseket, s fontos tapasztalatok megszerzésére adott lehetőséget. Nyilvánvalóvá vált, hogy önmagán jóval túlmutató kezdeményezésről volt szó, a kísérlet tapasztalatait megyénk más településein is alkalmazhatjuk.
Megyénkben jelenleg 47 helyi közművelődési egyesület, baráti kör, szabadidős társaság tevékenykedik és néhány további a szerveződés időszakát éli. A legtöbb ezek közül kistelepülésen, társközségekben, ill. nemzetiségiek által lakott településeken jött létre. Településeink számához viszonyítva ez nem sok, ahhoz képest azonban, hogy néhány évvel korábban az öntevékenységnek ez a formája még ismeretlen volt, a tendencia mégis figyelemre méltó.
Az első egyesületek létrejöttéhez képest mára jelentősen átrendeződtek a kulturális önszerveződések pozíciói. Megváltoztak magában a társadalomban a szerveződésekkel kapcsolatos politikai feltételek, s az új egyesülési törvény is sok változást, egyszerűsítést biztosít az egyesületek alakítóinak.
A kísérlet első éveiben előfordult néhány esetben az egyesület-alapítási szándék megakadályozása, kifogás-emelések, politikai fenntartások, mára azonban az egyesület támogatott forma lett.
Az egyesületek - noha rendkívül sokszínű és szerteágazó tevékenységi körben szerveződtek - túlnyomó többsége abban hasonlóságot mutat, hogy a helyi közművelődés szervezésén túl, közéleti és településfejlesztési feladatokat is vállalnak. (PI.: Patakon helyi újságot jelentettek meg, Nógrádsipeken elkészítették a településre vonatkozó rövid- és hosszútávú fejlesztési programját. Megalakították a "Nógrádsipekért" oklevelet. Ugyanez az egyesület felújította és átalakította a művelődési házat faluházzá.)
A többi egyesület is hasonló vállalkozásba kezdett; régi kúriát mentenek meg (Ságújfalu), időseknek klubot szerveznek, működtetnek (Galgaguta), falukrónikát adnak ki, faluszemináriumot, népfőiskolát működtetnek, (Erdőkürt, Kálló) saját autóbuszt üzemeltetnek, (Szendehely). Terveik között szerepel a hagyományokra építő, azt felvállaló helyi kalendárium kiadása (Diósjenő, Magyarnándor), ifjúsági turisztikai szálláshelyek létrehozása, egyesületi működtetése, kaszinók létrehozása. A városi egyesületek általában intézményekhez kapcsolódnak tevékenységükkel; (pl.: a múzeumbaráti körök), vagy a város szellemi életének, kulturális örökségének éltetésén, kiteljesítésén munkálkodnak (Bátonyterenyeiek Baráti Köre).
Az eddigi tapasztalatok a helyi egyesületek tevékenységéről kedvezőek. A települése. ken már érzékelhető jótékony hatásuk: szerepet játszanak az értelmes helyi cselekvések lehetőségeinek feltárásában, szervezésében, a települések arculatának formálásában.
Több egyesület szervezője azoknak a folyamatoknak. amelyek a kistelepülésen az életfeltételek javítását, az önállósodási törekvéseket, a társulás szellemét, iskola, óvoda visszaállítását, infrastruktúra fejlesztését kezdeményezik. Szinte minden egyesület programjában szerepel az ifjúság kötődéseinek segítése. Az egyesületek eddigi tevékenysége azt mutatja, hogy a megszokottnál jóval. nagyobb mértékben képes mozgósítani, bevonni, cselekedtetni az embereket saját művelődésük megtervezésében, jó közérzetük alakításában.
A Megyei Közművelődési Központ munkatársai folyamatos helyszíni tanácsadással, konzultációkkal, tapasztalatcserék szervezésével, kiadványokkal segítik az egyesületeket. E tevékenységünk - a beavatkozást elkerülve - a támogatásra, az információk értelmezésére, a helyi társadalom demokratikusabb működtetésének újratanítására irányul.
A helyi közművelődési egyesületek mint jogi személyek, tartalmi vonatkozásban teljesen önállóak. Megyénkben általános gyakorlattá vált, hogy a helyi tanácsok ugyanúgy és ugyanannyival járulnak hozzá az egyesületi kezelésbe került művelődési házak fenntartásához, mint azelőtt, s a tartalmi munkára fordítható összeget átutalták az egyesületek számlájára. A tanácsok támogatása továbbra is kívánatos, de ez nem jelentheti a közvetlen beavatkozást, a direkt irányítást. A helyi tanácsokat továbbra is arra ösztönözzük, kérjük, hogy az egyesületek kezelésébe adott művelődési házak fenntartási költségeit, támogatását vállalják.
A Nógrád Megyei Tanács VB az utóbbi három évben - felismerve az egyesületek demokratizálódási folyamatban betöltött nélkülözhetetlen szerepét - pályázatok kiírásával segíti a működési, tartalmi tevékenységek javítását. A lehetőségek függvényében szükséges ezeknek az összegeknek jövőbeni biztosítása is, mivel a közművelődési egyesületek, öntevékenyen szerveződő közösségek hozzájárulnak a helyi önkormányzatok megerősödéséhez, a demokratikus közélet természetes gyakorlatához.

Pálinkás Sándorné

Parola archívum