Városrészek rehabilitációja Pécs körzetében

Parola archívum

A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Városrészek rehabilitációja Pécs körzetében
Szerző:	Pörös Béla
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1997
Szám:	2-3
Oldalszám:	26-28.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Pécsszabolcsi Részönkormányzat, Vasasi Részönkormányzat, Pécsbányatelepi Részönkormányzat, Pécsi Közüzemi Rt., Regionális Szellemi Forrásközpont, JPTE Szociológia Tanszék, Urbanisztikai Tanszék, Felnőttképzési Tanszék, Gandhi-Alapítvány, Phare,
Települések:	Kelet- és Közép-Európa, Pécs, Györgytelep, István-akna, Pécsbányatelep, Meszes, Vasas, Pécs-budai városrész, Ormánság, Siklós és környéke, ECOS-OUVERTURE, Pécsi Városrészrehabilitációs Programiroda (PVP)
Tárgyszavak:	esettanulmány, Pécs, városrészek rehabilitációja
Megjegyzés:
Annotáció:

VÁROSRÉSZEK REHABILITÁCIÓJA

A nemzetközi együttműködési projekt teljes címe: A HELYI ÖN-KORMÁNYZAT, A TELEPÜLÉSI RÉSZÖNKORMÁNYZATOK ÉS A HELYI KÖZÖSSÉGEK KOOPERÁCIÓJA ASZOCIÁLISAN ÉS FIZIKAILAG LEÉPÜLT VÁROSRÉSZEK, LAKÓTERÜLETEK REHABILITÁCIÓJÁBAN

I. A projekt kiindulópontjai

I/1. Az 1980-as évek végén és a 90-es évek elején Kelet- és Közép-Európában bekövetkezett társadalmi, gazdasági és politikai változások nyomán olyan folyamatok indultak meg a volt kommunista országok nagyobb városaiban, amelyek felkészületlenül érték a helyi politikusokat és a hatóságokat. A piacgazdasági viszonyok térhódítása következtében megindult a társadalmak polarizálódása, erőteljesebbé vált a lakosság vagyoni differenciálódása. Ennek következtében a városokon belül felgyorsult a különböző társadalmi és vagyoni helyzetű csoportok térbeli elkülönülésének folyamata, megkezdődött, vagy sok helyen inkább tovább folytatódott és véglegessé vált egyes városrészek, lakóövezetek szociális és fizikai lepusztulása.
Az így kialakult (szegregált) városi lakóterületek (ahol az adott település elszegényedett lakosságának jelentős része koncentrálódik) problémáinak kezeléséhez sem a helyi hatóságoknak, sem az önkormányzatoknak nem áll rendelkezésére az a tudás és tapasztalat, amely lehetőséget adna a negatív folyamatok megállítására vagy ellensúlyozására. A kedvezőtlen folyamatok által leginkább sújtott lakossági csoportok – kiszolgáltatott helyzetüknél fogva – ugyancsak képtelenek arra, hogy érdekeiket megfelelő módon érvényesítsék vagy képviseljék a különböző fórumokon.
I/2. Pécs városában bizonyos lakóövezetek elszegényedése illetve egyes városrészek, lakóterületek felértékelődése már a szocializmus évtizedei alatt megkezdődött, a 90-es évek elejének változásai ezeket a folyamatokat meggyorsították. A már korábban lepusztulásnak indult lakóterületek (Györgytelep, István-akna, Pécsbányatelep, a budai városrész egyes területei stb.) sorsát nagymértékben befolyásolta a rendszerváltás után időszakban a város ipari üzemeiben bekövetkezett leépítések (elsősorban a bányászat valamint az építőipar területén) és az ezt kísérő munkanélküliség. A szegregáció folyamatának nem tudott az sem gátat szabni, hogy a 80-as évek végétől meginduló városi lakásprivatizáció nem tudott az sem gátat szabni, hogy a 80-as évek végétől meginduló városi lakásprivatizáció eredményeképpen több mint 20 000 lakás került a korábbi bérlők tulajdonába. A város tulajdonában maradt több mint 4000, többségében rossz minőségű, alacsony komfortfokozatú lakás döntő hányada ugyanis a város külső, szegényebb övezeteiben található, értékesítésükre nincs lehetőség, így a lakáspiacon és a lakásmobilitás elősegítésében ezek a lakások semmiféle szerepet nem játszanak. Ebből az is következik, hogy az ezekben a leromlott állagú lakásokban élők gyakorlatilag csapdába kerültek, kijutásukra a jelenlegi körülmények között nincs lehetőség.
I/3. A szegregációból következőproblémákat tovább súlyosbítja, hogy Pécsett is – csakúgy, mint a magyarországi települések többségében – a különböző helyi társadalmi csoportok térbeli elkülönülése nem csupán anyagi (vagyoni) szempontok alapján történik, hanem meghatározza azt az etnikai hovatartozás is. A külső, szegényebb övezetekben élők jelentős része ugyanis roma. A tendenciák alapján előre jelezhető, hogy a jelenlegi folyamatok egyik következménye lehet az etnikai konfliktusok számának növekedése, súlyosbodása.
I/4. Annak is van realitása, hogy a gazdaság stagnálását követő fellendülés következményeként a Pécs környéki elszegényedett falvakból, slumokból (Ormánság, Siklós és környéke stb.) megindul a szegények városba vándorlása és ők valószínűleg egyrészt a már lepusztult övezetekbe telepednek le vagy más – jelenleg a városi alsó középosztály által lakott – területeken keresnek olcsóbb lakásokat. (Pl. lakótelepeken)
I/5. A leépülés által leginkább sújtott városrészek, lakóövezetek helyzete és az újabb területek megóvása a leépüléstől már ma is az egyik legnehezebb feladatot jelenti a városi önkormányzat számára. A probléma megoldására (kezelésére) két lehetőség kínálkozik:
– Elképzelhető egyrészt az, hogy a lepusztult városrészek épületeit az Önkormányzat lebontja, az ott élőket máshol juttatja lakáshoz. Ebben az esetben legalább 1000 új lakás építésére lenne szükség ,ez jelenlegi árakon számolva 3,5 milliárd forintba kerülne.
– A másik lehetőség – és a nyugat-európai országok gyakorlata ezt támasztja alá – a lepusztult városrészek, lakóövezetek felújítása, a lakások korszerűsítése, az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztése. Ez azonban nem csupán építészeti (várostervezési, városrendezési) probléma. Olyan összetett feladat, amelynek során egyrészt át kell gondolni az eddigi városrendezési terveket, másrészt összhangba kell hozni a városi lakás- és telekpolitika, oktatás- és szociálpolitika, gazdaságpolitika, kultúrpolitika külön-külön megfogalmazott céljait a városrészek megújítását célzó törekvésekkel, a helyi közösségek szükségleteivel és lehetőségeivel, a város közép- és hosszútávon megfogalmazható céljaival és a rendelkezésre álló erőforrásokkal.
I/6. Az elmúlt évtizedek városrendezési, várostervezési gyakorlata a várost olyan (fizikai) képződménynek tekintette, amelynek üzemeltetése, fejlesztése alapvetően műszaki és gazdasági feladatot jelentett. Ebből a megközelítésből a jelenlegi problémák kezelése már nem lehet hatékony, hisz a szegregációt előidéző folyamatok és a szegregációban élő emberek helyzete sokkal inkább társadalompolitikai aspektusból érhető meg igazán. Így a különböző kezelési stratégiák kidolgozásánál is érvényesülni kellene bizonyos társadalompolitikai szempontoknak. (Nem csupán jobb lakást kellene adni, hanem gondoskodni szükséges a szociális és kulturális ellátásokról, a gyerekeke és felnőttek oktatásáról, a közbiztonságról, az egészségügyi ellátásról, az emberek közötti kommunikáció feltételeiről, az információk hozzáférhetőségéről, ha elviszik az iskolát, tudni kell azt, hogy a területen élő gyermekek nevelésében ez milyen változásokat eredményez, ha megszüntetik a könyvtárat, művelődési házat, tudni kell, hogy az a helyi közösség életére milyen hatást gyakorol stb.) Az ilyen (komplex) városrész-megújítási gyakorlatnak Kelet-Európában nincsenek hagyományai.
A posztkommunista országok városaiban a lakásépítés, a lakáshoz juttatás, a városrendezés és a várostervezés, a szociális problémák kezelése területén folytatott korábbi gyakorlat és az elmúlt években bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások hatásai (ipari üzemek bezárása, munkanélküliség, elszegényedés, lakásfelújítások elmaradása stb.) sok tekintetben azonosak vagy hasonlók, így valószínű, hogy a leromlott városrészek felújítását célzó programok kimunkálásában és megvalósításában is lehet a saját tapasztalatok közreadásával és mások tapasztalatainak hasznosításával hatékony együttműködéseket létrehozni.

II. A projekt céljai:

Olyan együttműködés kialakítása

a) amelynek során lehetőség nyílik a városrészek rehabilitációjában egy új szemlélet kialakítására és a további munkához szükséges információk, tapasztalatok és az alapvető tudás megszerzésére,
b) amelynek segítségével elkészül a pécsi elszegényedett városrészek komplex (többszektorú) rehabilitációját célzó program, létrejönnek az ezt megvalósítani képes helyi struktúrák, megindul a célterületek építészeti, szociális, környezeti, kulturális és közösségi reintegrációja és a további területek lepusztulásának megakadályozása (megelőzése), megszűnnek a területeken élőket sújtó stigmatizáló hatások,
c) amelynek során olyan tapasztalatok születnek, amelyek hasznosíthatók más Kelet- és közép-európai városban is,
d) amely a projekt befejezése után is képes az abban résztvevők kölcsönös segítésére.

II. 1. A projekt által közvetlenül érintett célcsoportok:
– a “megkárosított” területén élő lakossági csoportok (kb. 15 000 fő)

II. 2. A projekt által közvetlenül érintett célterületek:
– Pécsbányatelep
– Györgytelep
– István-akna
– Meszes
– Vasas
– Pécs-budai városrész.

III. A projekt résztvevői

Pécs városából:
– Pécsszabolcsi Részönkormányzat
– Vasasi Részönkormányzat
– Pécsbányatelepi Részönkormányzat- Pécs mj. Város Önkormányzata
– Pécsi Közüzemi Rt.
– Regionális Szellemi Forrásközpont, Pécs
– helyi civil szervezetek
– JPTE Szociológia Tanszék
– JPTE Urbanisztikai Tanszék
– JPTE Felnőttképzési Tanszék
– Gandhi-Alapítvány

Nem Eu. tagországból:
– Eszék városa, mint megfigyelő

EU. Tagországból:
– Felbach városa (Németország, Baden-Würtenberg)
– Graz városa (Ausztria, Steyrmark)
– Gelsenkirchen városa (Németország)

A Strukturális Alap által kedvezményezett területről:
– Chamnitz városa (Németország, Saxony)

Projektgazda: Pécs Mj. Város Önkormányzata

IV. A projekt során elvégzendő feladatok

IV. 1. A projektszervezet felállítása
A projekt résztvevői az együttműködésben vállalt feladataik elvégzése céljából létrehozzák a tevékenységek keretéül szolgáló programirodát.
A programiroda elnevezése: pécsi Városrész-rehabilitációs Programiroda. (PVP)

IV. 2. A PVP tevékenysége
A projekt céljaival összhangban a PVP tevékenysége alábbiak szerint rögzíthető:
Az előkészítés időszakában:
– a programban részvevők felkutatása, kiválasztása
– teamépítés

A projekt során:
a) A város egészére valamint a célterületekre (városrészekre, lakóövezetekre) vonatkozó információkés adatok folyamatos gyűjtése, feldolgozása,
b) A város és vonzáskörzetében lejátszódó társadalmi és gazdasági folyamatok elemzése,
c) az adott területek élő lakossági csoportok közötti konfliktusok feltárása, konfliktuskezelési technikák kidolgozása,
d) A lakások műszaki állapotának felmérése,
e) A célterületen élő lakossági csoportok egymás közötti, valamint a helyi önkormányzattal és a hivatalokkal való kommunikációjának fejlesztése,
f) A lakosság szociális helyzetére, életkörülményeire kiterjedő vizsgálatok, felmérések elvégzése,
g) Ún. városrészi, szomszédsági konferenciák szervezése,
h) Közösségfejlesztési és érdekérvényesítési technikák kidolgozása,
i) Külföldi városrész-megújítási programok tapasztalatainak begyűjtése és a helyi (pécsi) felhasználhatóságuk vizsgálata,
j) Folyamatos kapcsolattartás a városrészek megújításában résztvevő építészekkel, várostervezőkkel, politikusokkal, szociális munkásokkal, közösségi vezetőkkel, hivatalnokokkal. Ennek érdekében egy adott részterületre (pl. szociális, kulturális, közösségi szolgáltatások, munkahelyteremtési lehetőségek stb.) vagy a rehabilitáció egészére kiterjedő műhelybeszélgetések workshopok konferenciák, szemináriumok szervezése,
k) A célterületet érintő (helyi) önkormányzati és részönkormányzati döntésekhez ajánlások megfogalmazása, információk közreadása,
l) A fejlesztésekhez szükséges források felkutatása. (Phare, ECOS-OUVERTURE, Területfejlesztési források, szociál- és foglalkoztatáspolitikai pénzeszközök, helyi és országos lakásépítési alapok, a helyi magántőke, hitel stb.)
m) Képzési programok, konzultációk és tapasztalatcserék biztosítása azoknak, akik a helyi városrész-megújítási programok kidolgozásában részt kívánnak venni: helyi politikusok, építészek, várostervezők, szociális munkások, közösségfejlesztők, tanárok, a helyi lakosság képviselői, a helyi hatóságok munkatársai stb.
n) A különböző várospolitikai tervek, programok (így pl. városfejlesztési program, közoktatási program, kulturális program, szociálpolitikai program, környezetvédelmi program, lakásépítési program stb.) és a városrész megújítási programok közötti “kompatibilitás” megteremtése
o) A felújításokhoz kapcsolódó foglalkoztatási programok kidolgozása (cél: új munkahelyek teremtése, amelyek elsősorban a helyieknek jelentene elhelyezkedési lehetőséget)

IV. 3. A külföldi partnerek részvétele a projektben
A programban résztvevő külföldi partnerek szerepe a következő területekre koncentrálódik:
– a szükséges információk és tapasztalatok közreadása,
– tanácsadás és konzultációs lehetőségek biztosítása,
– 2–3 napos külföldi tapasztalatcserék biztosítása a pécsi és eszéki szakembereknek,
– részvétel képzési programokban, tréningeken,
– ajánlások, javaslatok a programok elkészítéséhez és a források felkutatásához, a projekt befejezése utáni feladatok megfogalmazásához,
– részvétel a team és szervezetépítésben (a PVP kialakítása és azon belül a különböző szakértői teamek létrehozásában és felkészítésében való közreműködés, a program továbbfolytatását szolgáló struktúrák kialakításának segítése stb.)

V. Várt eredmények

A projekt alapvetően egy hosszabb távú városfejlesztési/várospolitikai részprogram megalapozását célozza. Arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy
– miként menthetők meg a szociálisan és fizikailag lepusztult pécsi városrészek?
– Miképpen érvényesíthetők egyidejűleg a területek rehabilitációjában a városi lakás- és szociálpolitika, telek- és hitelpolitika, a környezetvédelem, a gazdaságfejlesztés, az oktatás- és kultúrpolitika valamint a helyi közösség helyzetéből következő szempontok?
– Milyen konkrét lehetőségei vannak a rehabilitációnak?
– Milyen anyagi, technikai és humán erőforrások vonhatók be a városrészek megújítását célzó feladatok végrehajtásába?
– A városban és környékén lejátszódó gazdasági, társadalmi folyamatok milyen további szegregációs folyamatokat indukálhatnak más városrészekben?

A projekt legfontosabb eredménye az kell legyen, hogy a vállalt határidő végére (18 hónap) elkészüljenek a leromlott városrészek rehabilitációját szolgáló, a többféle szakmai, lakossági, várospolitikai stb. érdeket és szempontot integráló tervek és létrejöjjenek azok az együttműködések, amelyek a tervek valóra váltását szolgálják majd.
A projekt megvalósításának keretéül szolgáló PVP a továbbiakban mint a konkrét feladatokat koordináló, a helyi lakossággal, az önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel, a különböző intézményekkel és hatóságokkal szoros kapcsolatban levő “animátor” dolgozhat.
A projekt során felhalmozott tapasztalatok valószínűleg hasznosíthatók lesznek más magyarországi és közép-európai városban is, ezek közreadásában ugyancsak a PVP játszhat majd fontos szerepet.
A Pécsett működő egyetem különböző fakultásai (elsősorban az építészeti, urbanisztikai, szociológiai, közgazdasági, jogi, szociális munkás, művelődésszervező) ugyancsak kamatoztathatják a projekt tapasztalatait, az ott dolgozó oktatók illetve a hallgatók tevékeny szerepet játszhatnak a programok kidolgozásában, a feladatok végrehajtásában és értékelésében.

Pörös Béla

Parola archívum