Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Nógrád Megyei Közösségszolgálat
Szerző:	Pálinkás Sándorné
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1993
Szám:	5
Oldalszám:	5. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	közösségszolgálat, Nógrád megye
Megjegyzés:
Annotáció:	A Nógrád Megyei Közösségszolgálat tevékenységének bemutatása.

Parol84

Nógrád Megyei Közösségszolgálat

Cereden, egy Nógrád megyei kis faluban születtem. Középiskolai éveimet leszámítva mindig is itt éltem. A falusi lét, életforma meghatározta a szakmai életutamat is. Szülőfalumban dolgoztam, mint a művelődési ház vezetője 1967-80-ig.
Munkámban már akkor is vallottam, hogy a kultúra nem szűkíthető le a művelődési házban folyó tevékenységre, hogy településben, emberekben, közösségekben kell gondolkodni, főleg cselekedni.
1981-től a salgótarjáni Megyei Közművelődési Központban dolgoztam. Munkám fő területe először egyesületek, baráti körök, társulások létrejöttének segítése. A közösségfejlesztés, mint szemlélet és módszer megismertetése, ennek egy-egy településen konkretizálása, a helyi cselekvés elindítása. Információkkal és egyéb eszközökkel segíteni a civil társadalom kiépülését. Ennek érdekében továbbképzéseket, tapasztalatcseréket, konferenciákat szerveztem a településükért tenni akaró önkormányzatok, egyesületek, autonóm polgárok számára. A térségről:
Fejlesztői munkámat a megye, később a régió jellege határozza meg. Nógrád az ország egyik legkisebb megyéje. Településhálózatában az aprófalvas jelleg a meghatározó;126 településéből mindössze 6 település rendelkezik városi címmel.
A tájon ezer év óta természetes módon, békében élnek egymással a szlovákok és a magyarok, s a 18. századtól két településen németek is.
Megyénkben az ipar fejlődése a térségben található barnaszén bányászatára, felhasználására épült, amely egyoldalú nehézipart eredményezve, a kezdeti kedvező hatások után már jelentős válságproblémák hordozójává vált. A problémákat tovább tetőzi, hogy mint aprófalvas térség települései többségében igen elmaradottak. Egyes helyeken a természeti környezet, a települések, a helyi társadalmak és a kultúra annyira leromlott, hogy e térségek saját erejükből nehezen élednek újjá. Hiányzik a falu működését szervező erő.
A problémákat tovább tetőzi, hogy 1992-ben a mezőgazdasági üzemek 60%-ánál csődhelyzet állt be, a munkanélküliségi ráta az országos átlagnál itt magasabb. Az iparszerkezet összeomlása, a falvak kicsisége és elesettsége nemcsak gazdasági, de ezzel egy időben humán fejlesztést is igényel. A Nógrád Megyei Közösségszolgálat tervei
I. Még nagyobb szerepet vállalni a helyi civil szerveződések, az önszerveződő csoportok, egyesületek társas és közösségi életének támogatásában. Segíteni kívánom továbbra is a lakossági kezdeményezéseket, animálni, hogy minél több közösség jöjjön létre.
II. Fontos, hogy a szolgálat a nyilvánosságszervezőjévé, információs központtá váljon. Helyi, kistáji szintű újságok kiadásának segítése, információk eljuttatása a helyi polgárok, közösségek, önkormányzatok számára igen fontos. A szolgálat köré meg kívánok szervezni egy széles, önkéntes alapon is működő, szaktanácsadói szolgálatot, hálózatot.
III. Nagyon fontos feladatnak tartom a megyei, térségi szövetségekkel, a helyi önkormányzatokkal való együttműködést, a megyei, térségi szervezetekkel való munkakapcsolatot. (Észak-magyarországi Gazdasági Kamara, Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, Munkaügyi Központ átképzési osztálya, Népjóléti Minisztérium Oktatási Központja stb.) A közösségszolgálat hatékony működésével elérhető lenne, hogy megyén belül térségi problémák megoldására társulások jöjjenek létre. (Dobroda völgye, Kis Zagyva völgye, Medvesaljai térség stb.)
IV. Képzések Az elkövetkezendő időszakban az alábbi képzéseket tervezem beindítani: közösségfejlesztői képzés, falumenedzserek, szociális, igazgatási szakemberek felkészítése. A képzések egy részére az anyagi fedezetet különböző pályázatokból, önkormányzatoktól sikerült elnyerni. Így támogatónkat a megyei önkormányzat, a salgótarjáni Munkaügyi Központ, a Művelődési és Szabadművelődési Alapítvány. Ezek az ún. regionális vagy megyei képzések, amelyeket mindig "követ" vagy már megelőz egy-egy helyi fejlesztés elindítása. Ilyen például a falusi turizmusra való felkészülés, helyi vállalkozások segítése; Hollókő térségében a környező falvak bekapcsolása az idegenforgalomba, közös beruházások, intézmények működtetése; Patvarc térségében az önállóvá vált gazdáknak növényvédő szakmérnök közös alkalmazása stb.
V. Határon túli kapcsolatok Itt elsősorban a szlovákiai részre gondolok, de ugyanilyen fontos más külföldi kapcsolatok továbbépítése. Területünkön két helyen is tervezik új határátkelőhelyek megnyitását. (Ipolytarnócon és Cereden).
Immáron második alkalommal szervezzük meg a Medvesaljai Találkozót, , ez évben a szlovákiai Egyházasbástban, ahol a természetes vonzáskörzet települései - Nógrád, Borsod, Szlovákia - mutatkoznak be újból egymásnak. Mai világunkban igen fontos, hogy a népi diplomácia éljen, működjön. Ezért a közösségszolgálat sokat tehet.
Ugyanilyen fontos, hogy a fejlett nyugat felé is "nyissanak" falvaink. Különösen fontos ez a fiatalok számára. A már meglévő svéd, dán, francia kapcsolatokat szeretném bővíteni a települések felé.
A Közösségszolgálat működési területe
Nógrád megye: a volt salgótarjáni, szécsényi járás, Pásztó város és vonzáskörzete.
Heves megye: Szederkénypuszta, Váraszó, Istenmezeje, Erdőkövesd, Pétervására.
Borsod megye: Domaháza, Ózd körüli települések.
Szlovákia: Fülek, Losonc, Rimaszombat körüli települések.

Parola archívum