Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
A bakonysárkányi közösségi felmérésről
Szerző:
Keresztesi József
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
1994
Szám:
5
Oldalszám:
14. p.-15. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Bakonysárkány
Tárgyszavak:
közösségi felmérés, Bakonysárkány
Megjegyzés:
Annotáció:

bakonysa.txt

A bakonysárkányi közösségi felmérésről

A felmérés előkészítése 1994 januárjában kezdődött 10-15 helyi lakos közreműködésével, akik részt vettek a kérdőív összeállításában, a felmérés szervezésében, lebonyolításában. Ugyancsak a helyi fiatalok végezték el a kérdőívek számítógépes feldolgozását.
A felmérés során 200 kérdőív került szétosztásra, ebből 188 érkezett vissza, ami nagyon jó arány.
Személyes vonatkozású kérdések
Többségében nők töltötték ki (91), ami 48,8%-ot jelent. A férfiak (61) kisebb arányban - 32,4% - szerepelnek. Továbbá közel 20%-os azok aránya, akiknél a nemüket nem lehetett megállapítani a kérdőívből.
A témakörhöz tartozott még az életkor megoszlása. 97 fő tartozott a 30-60 év közötti generációhoz 51,6%-kal, őket követték a 60 év felettiek (42) 22,3%-kal, végül a 30 év alattiak (38) 20,2%-os arányban.
I. Általános fejlesztési
kérdések
A témakörön belül tíz pontban fogalmazódtak meg a kérdések. Az első arra vonatkozott, hogy milyen fejlesztéseket tartanak fontosnak az itt élők. Az intézmények közül a legtöbb szavazatot a művelődési ház kapta (110), az infrastruktúra területén majdnem azonos szavazatot kapott a gáz (97) és a szennyvíz (95), de sokan jelezték az útfejlesztést (67) is.
A ,parkosítást, rendezést igényel" című válaszok közül első helyre a közterület (83) került.
Abban, hogy a javasolt fejlesztések hol valósuljanak meg, a válaszok elég nagy eltéréseket mutatnak. (Az összes javaslat 37). Legtöbben (9) a Béke utcát ajánlották, ezt követi az iskola és környéke (5).
Fontos része a kérdéseknek, hogy melyik fejlesztés megvalósításában venne részt a kitöltő. Összesen 254 fő vállalkozik valamire. A vállalások megoszlása nem tér el jelentősen egymástól: művelődési ház - 39, közterület - 33, általános iskola - 30, óvoda - 28, temető - 25, utca - 25.
A vállalások többsége természetesen fizikai munka (104), de jelentős azok száma, akik szervezésben (24) segítenének, sőt a tervezés (9) vállalása szintén magasnak tűnik.
A falu szépítésére a falukép alakítására legtöbben a parkosítási tervet tartják alkalmasnak (83). A következő kérdés konkrét lehetőségei közül a játszótér került az első helyre (88), s ezt követi a parkosítás (74). Az említett elképzelésekre elhelyezési javaslatokat is tettek és legtöbben ezek megvalósításában vennének részt (46-31).
A 8. és 9. kérdés a 81. sz. úthoz kapcsolódott forgalombiztonsági, baleseti szempontból, s itt volt az egész kérdőívben a legmagasabb a vélemény-nyilvánítás (140). Ez arra vonatkozott, hogy intézkedéseket tartanak szükségesnek. A megoldásban első helyre került a baleseti veszélyre való figyelemfelhívás, majd az önkormányzati intézkedés (44) következett, illetve a nyilvános fórum (40).
Végül az utolsó kérdésre, a fiatalok otthonteremtésének segítése témában legtöbben a kedvezményes telekre szavaztak, de nem sokkal maradt el a pénzügyi támogatás (92) sem.

II. Gazdaság, foglalkoztatás
A termelés bővítésének formái között első helyre került a társas vállalkozás (43), de sok szavazatot kapott az egyéni vállalkozás (30) és a szövetkezés (29) is.
A munkahelyek számának növelésében az adókedvezmény (57) került első helyre.
A bejárás nagyon sok embert érint a faluban, közülük legtöbben busszal (41) közlekednek ezt követi a kerékpár (23) és a vonat (20). Ettől nem sokkal marad el a gépkocsi (15), ezzel összefüggésben fogalmazódott meg a kérdés, hogy másokkal felváltva, összefogva elképzelhetőnek tartja-e a közös gépkocsi-használatot, amelyre 18-an igennel válaszoltak.
III. Kereskedelem, szolgáltatás
Ebben a kérdéskörben viszonylag kevés kérdés szerepelt. Az első arra irányult, hogy hol érzi hiányosnak a kereskedelmi szolgáltatást. Első helyre tették az élelmiszer-ellátást (93), ezt követte az iparcikk (84), majd egyenlő arányban következett a ruházat és a gyümölcs-zöldség (67).
A szolgáltatások beindítására vonatkozó kérdésnél egyértelműen első helyre került a cipész (104), az ezt követő szolgáltatások majdnem hasonló számban nyertek támogatást (38-35). Ide tartozik a szabás-varrás, a fodrász, a rádió- és televízió-javítás és a mezőgazdasági gépek javítása. Hogy milyen üzletet kellene nyitni, abban a gazdabolt 92) vezet kiemelkedően, azután a kölcsönző (28) jóval lemaradva követi.

IV. Egészségügyi és
szociális kérdések
A kérdések nagy része az idősek ellátásához kapcsolódott. Sokan (131) vélekedtek úgy, hogy szükséges egy helyiség kialakítása számukra. A működésre vonatkozóan a hetente egynapos megoldás kapott legtöbbet (59), de nem sokkal maradnak le azok, akik naponta igényelnék (48). A napi működés esetén az egésznaposra szavaztak legtöbben (41). A szolgáltatás keretében legtöbb szavazatot az egészségügyi felügyelet (80) és az étkezés (68) kapott. Fontos információt jelent, hogy igénybevétel esetén 79-es hajlandók térítési díjat is fizetni. Az önkormányzat segélyezési gyakorlatát 129-en találták kielégítőnek, ami szintén nagyon magas arányt jelent, de elég magas azok száma, akik nem ismerik (93).
A változtatásra vonatkozóan 25 javaslat fogalmazódott meg, ezek közül a legfontosabb vélemények: az igazságosság, a nyilvánosság és a természetbeni juttatás előtérbe helyezése.
A község egészségügyi ellátását 97-en tartották kielégítőnek. A változtatási javaslatok száma 35, ebből első helyen a jó, megbízható orvos szerepel, majd ezt követi egyenlő arányban a fogászat és a gyermekorvos iránti igény.

V. Óvoda, iskola
Az első kérdés az iskola megítélésére vonatkozott, az oktatást-nevelést 57-en tartották megfelelőnek. Az oktatás kiegészítése, bővítése ügyében legtöbben a számítógépes képzést (76) javasolták, és elég magas szavazatot kapott a újabb idegennyelv (49) is. Az egyéb lehetőségek - a művészeti, a népi kismesterség, a praktikus ismeretek - viszonylag kevés szavazatot kaptak.
Igen sokan értettek egyet az óvodások és az iskolások számára szervezett színházi és hangversenyprogramokkal (128). A szervezés tekintetében a pedagógusok kerültek az első helyre (98), őket követi a művelődési ház (53), a szülők (29).
A megkérdezettek közül sokan (128) jelezték, hogy vállalnának feladatot a rendezvényekkel kapcsolatban. Ez főleg felügyeletet (56) és szervezést (23) jelent.
A gyermekek úszásoktatásával szintén sokan egyetértenek (130) és jelentős azok száma (62), akik vállalnak feladatot ebben. Itt is a felügyelet vezet, de helyet kapott még a szervezés, az oktatás és a szállítás is. Ugyancsak fontos információ, hogy 66 véleményező anyagilag is támogatná az úszásoktatást.

VI. Hagyományápolás,
művelődés

A helyi kötődés erősségét jelzi, hogy 117-en tartják fontosnak a falu hagyományainak, szokásainak megőrzését. Ebben a munkában sokan ajánlották fel segítségüket. Elmondaná, bemutatná 11 fő, gyűjtés esetén tárgyakat, eszközöket ajánlanak fel 29-en, dokumentum (9), ruha és egyéb (2-2). A hagyományok felújításában, bemutatásában 26-an vennének részt. Érdekes kérdésnek tűnt, hogy vannak-e akik megosztanák tudásukat, ismereteiket másokkal; erre is sokan reagáltak (20). Legtöbben a sütés-főzés területén vállalnak ilyen feladatot, ezt követi a zene, a kosárfonás, majd a népdal és az ének. De a felsorolásban szerepelnek még a következő lehetőségek is: népi kismesterség, népi játékok, díszítés, méhészet, színjátszás, nyelv, számítógép, kötés, kézimunka, sport, úszás, logikai játékok és a helytörténet.

VII. Turizmus, idegenforgalom

Sokan vélekedtek úgy, hogy a falu számára hasznos lenne az idegenforgalom (92). Ennek eszközeként első helyen említik Falunap vagy más esemény rendszeres szervezését (53), szálláshelyek kialakítását (39), turistaútvonalak kijelölését (32), a természeti adottságok kihasználását (24) és kiadványok, prospektusok megjelentetését (21).
A felmérésben részt vevők közül 35-en jelezték szándékukat, hogy bekapcsolódnának az idegenforgalomba. Többségük szoba kiadásával (15) és vendéglátással (14). Nagy számban fejezték ki azt az igényt, hogy ilyen jellegű képzés szervezése esetén részt vennének abban (46).

VIII. Nyilvánosság, tájékoztatás

Az első négy kérdés kapcsolódott a kábeltévéhez. Az információs funkcióját közepesnek ítélték 50-en, jónak 48-an, és elég magas azok száma (33) akik úgy nyilatkoztak, hogy nem ismerik. Az adás rendszerességét legnagyobb számban (51) kéthetenként igénylik, havonta 42, míg hetente 36 fő nézné szívesen. Többen (25) bekapcsolódnának a műsor készítésébe. Vannak akik riporterként (10), szerkesztőként (9), bemondóként (6) és operatőrként.
Az önkormányzat munkájáról, döntéseiről legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy nem ismerik (60), részlegesen (48), közepesen (32) és végül jónak minősítették 10-en. A tájékozottság javítását legtöbben a helyi televízióval (81) tartják megoldhatónak, ezt követte az írásos (48) és a szóbeli (21).
A tájékoztatás érdekében a helyi újságot 68-an tartják alkalmasnak, ebben szívesen látnák az önkormányzati döntéseket, rendeleteket, közérdekű információkat, hirdetéseket stb. Az érdeklődésre jellemző, hogy sokan (28) segítenének a szerkesztésben, szervezésben.
A tájékoztató nem teljeskörű a terjedelmi korlátok miatt, a legfontosabb kérdésekre igyekezett kitérni.

Keresztesi József
Komárom-Esztergom Megyei
Közösségszolgálat




Parola archívum