Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
A Szabad Rádiók Európai Szövetsége a demokratikus társadalom esélyeiről: Tömegkommunikációs politikával foglalkozó 4. Európai Miniszteri Értekezlet
Szerző:
Solymosi Judit
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
1995
Szám:
1
Oldalszám:
12. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
közösségi rádiózás, tömegkommunikáció, európai miniszteri értekezlet, politika, rádió
Megjegyzés:
Annotáció:

A Szabad Rádiók Európai Szövetsége a demokratikus társadalom esélyeiért

Az Európa Tanács felkérésére a Szabad Rádiók Európai Szövetsége előadást tartott a Tömegkommunikációs politikával foglalkozó 4. Európai Miniszteri Értekezleten, amelynek 1994. december 7-8-án Prága adott otthont Az SzRESz nagy örömmel tett eleget a felkérésnek, annál is inkább, mert az európai média-körkép egy cseppet sem örvendetes, és meglátásuk szerint innovatív jellegű lépésekre van szükség a valódi pluralizmus és változatosság megjelenése érdekében.
Tekintettel korábbi munkakapcsolatunkra és a budapesti Civil Rádió említésére, az SzRESz előre megküldte előadásának szövegét a Közösségfejlesztők Egyesületének. Ebből idézünk az alábbiakban néhány gondolatot.
Az SzRESz sajnálattal állapítja meg, hogy a legjobb szándékok kinyilvánítása mellett, a szólásszabadság még a demokratikus országokban is elérhetetlen ideál marad az egyszerű állampolgárok számára. A globálissá táguló kommunikáció évszázadában a pénzügyi és politikai hatalmi gócok diktálják a közölnivalót, a híreket. Európában egyre fokozódik a médiumok egy vállalat alá, sőt egy vállalkozó kezébe történő koncentrálódása, ami komoly akadályt jelent a pluralizmus és a változatosság kialakításában, és szinte monopolhelyzetet teremt az adott ország politikai színpadán. A médiumok követik a "pillanatnyi információ" divatját, és egyre kevésbé tükrözik teljes komplexitásukban a válságokat, a hazai és nemzetközi problémákat. Általában megelégednek valamiféle leegyszerűsítő, csillogó és látványos megállapítással, megjegyzéssel.
Az SzRESz úgy látja, hogy napjainkban a médiumok egyre elérhetetlenebbek lesznek az állampolgárok számára, és ritkán foglalkoznak valódi mindennapi gondjaikkal. A megoldások közös keresése, a nyílt fórum helyett az állampolgárokat passzivitásba és belenyugvásba kényszerítik. A korábbi állami monopolhelyzetet a kereskedelmi trösztök monopóliuma váltotta fel, és az állampolgárok beleszólási lehetősége éppolyan csekély, mint annak előtte.
A negatív tendenciák ellensúlyozására a Szabad Rádiók Európai Szövetsége fejleszteni kívánja a nem kereskedelmi, "polgári" vagy "közösségi" rádiókat, mivel csak a három szektor (közszolgálati, közösségi és kereskedelmi) együttes megléte jelzi a demokratikus társadalom érettségét és fejlettségét a rádiózás területén.
A közösségi rádiózás még egész Európában sok gonddal küzd. Sokhelyütt hiányoznak a jogi keretek, nincs elegendő frekvencia és anyagi támogatás, esetleg pénzügyi ellehetetlenülés jelentkezik a kereskedelmi rádiók konkurenciája következtében.
A Német Szövetségi Köztársaság egyes tartományaiban - így Thüringiában - a törvények egyszerűen nem teszik lehetővé a kereskedelmi vagy nem kereskedelmi helyi rádiók megalakítását. Ausztriát az Emberi Jogok Európai Bíróságának kellett 1994 tavaszán arra köteleznie, hogy változtassa meg a rádiózás állami monopóliumáról szóló törvényt és másokat is engedjen megszólalni az éter hullámhosszain. (Sajnos, a Bécs által választott politika semmi esélyt sem biztosít az egyesületi szektornak, ehelyett a multimédia-koncentrációt segíti elő, ugyanis a rádiófrekvenciákhoz a sajtókiadók juthatnak hozzá.) Nagy-Britanniában a rádióknak komoly összegeket kell fizetniük a sugárzásért, és a közösségi rádiók zöme nem tud talpon maradni: kereskedelmi vállalkozások vásárolják fel őket. Franciaországban is erőteljesen csökken az egyesületi rádióknak nyújtott támogatás.
A közösségi rádióknak különösen fontos szerepük van Közép- és Kelet-Európában. Ezekben a társadalmakban gyors és mélyreható változások zajlanak. Gazdasági, társadalmi és identitásbeli válsággal kell szembenézniük. Éppen ezért alapvetően fontos lenne, hogy az állampolgárok létrehozhassanak olyan fórumokat, amelyeken a megoldási lehetőségeket kidolgozzák. A többi tömegkommunikációs eszközhöz képest a rádió könnyen elsajátítható és olcsó kifejezési forma. Az SzRESz sajnálattal értesült arról, hogy a térség több országában a közösségi rádiók nem kaptak frekvenciát. Budapesten például egyetlen közösségi rádió, így pl. a város 120 egyesületét és szervezetét tömörítő Civil Rádió sem kapott helyet a hullámokon. Az anyagi csődbe került moszkvai Echo Radio-t kereskedelmi cégek vásárolták meg.
A Szabad Rádiók Európai Szövetsége a következő követelményeket fogalmazta meg a nonprofit jellegű egyesületi rádiók fejlődéséhez:
1. EI kell ismerni azt a tényt, hogy az egyesületi rádiók által biztosított társadalmi kommunikáció közérdekű szolgáltatást jelent.
2. Az audiovizuális területre vonatkozó törvényekben a közszolgálati és kereskedelmi rádióktól független, külön kategóriaként kell elismertetni a nem kereskedelmi rádiókat. Ebbe a kategóriába kerülnének a nonprofit jellegű, a politikai és pénzügyi hatalmaktól független rádiók.
3. Kedvezményeket kell biztosítani ezeknek a rádióknak (kedvezményes posta- és telefondíjak, adózási könnyítések, kedvezmények a szerzői jogok területén, olcsóbb vagy ingyenes sugárzási lehetőség stb.).
4. Teljeskörű betekintést kell nyújtani számukra a rendelkezésre álló frekvenciák adataiba és elosztási mechanizmusába, ami minél szélesebb körű konzultációt tesz majd lehetővé. 5. Állami támogatást kell nyújtani a nem kereskedelmi rádióknak. Meggondolandó, mennyire követhető a francia modell, amelyben a kereskedelmi adók hirdetési bevételeire kivetett adót szétosztják a közösségi rádiók között.
6. A hullámhosszok elosztásakor az UFtH-sávban létre kell hozni egy védett részt, ahol a nonprofit rádiók nincsenek kitéve a kereskedelmi állomások konkurenciájának.
Ha olyan közös Európai Házat akarunk létrehozni, amelyben a népek békében élnek és dolgoznak együtt, akkor a közösségi rádiók kérdésének nagyobb figyelmet kell szentelni. Egyfajta intelligens beruházásnak is tekinthet ük őket, hiszen a háborús vagy igen feszült helyzetek kezelése összehasonlíthatatlanul többe kerül, és minden esély elvész arra vonatkozóan, hogy az adott országban középtávon virágzó és demokratikus társadalom alakuljon ki.
Ha tehát a kirekesztődés érzését és a közösségek közötti feszültségeket el kívánjuk kerülni, támogatni kell minden olyan állampolgári kezdeményezést, amely párbeszédre törekszik, konstruktívan vizsgálja az aktuális problémákat és keresi a megoldásokat. Éppen ezért az SzRESz reméli, hogy gondolatait, javaslatait a prágai miniszteri értekezlet figyelembe fogja venni - fejeződik be a Szabad Rádiók Európai Szövetségének előadása.
(solymosi)

Parola archívum