"Összefogás a jövőért" 2. rész

Parola archívum

A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	"Összefogás a jövőért" 2. rész
Szerző:	szerk. Giczey Péter
Sorozatcím:	Parola
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2015
Szám:	2
Oldalszám:	5
A cikkben lévő
Nevek:	Munkatársak Kissné Pásztor Irma projektvezető Kissné Nagy Ildikó szakmai vezető Lánczi Ferenc, Solymosi Éva, Molnár Tamás közösségfejlesztők Boros Gábor területfejlesztő Benéné Szabó Henriett, Vincze Viktória szociális mentor Kirilla Annamária szociális mentor Balogh Katalin Annamária szociális mentor Ulicsné Erdős Erzsébet pénzügyi vezető Giczey Péter közösségfejlesztő szakértő, ifjúsági közösségi munkás képző, közösségi munkás és önkéntes koordinátor képző Trénerek Balogh Károly önsegítő csoportvezető Balogné Pogácsás Anita családi tanulási tréner Gyarmati Dezső informatikai tanár Hodosán Csaba informatikai tanár Jónás Krisztina önismereti csoportvezető Kecskeméti Anett családi tanulási tréner Kovács Lászlóné csapatépítő tréner Papp István álláskeresési tréner Szabóné Kovács Zsuzsa kommunikációs/motivációs tréner Szász Éva önismereti csoportvezető Területi Kórház szakdolgozói, egészségügyi előadók Varga Józsefné csapatépítő tréner, kommunikációs/motivációs tréner Wágner Jenő János mediátori tréner Közösségi munkás-önkéntes koordinátoraink Balogh Imréné (Gáborján) Baloghné Kószi Andrea (Esztár) Dávid Ildikó (Nagykereki) Geréb Adél (Kismarja) Kiss Elekné (Mezősas) Kiss Szilvia (Nagykereki) Nagy Annamária (Kismarja) Kurcz Beatrix (Berettyóújfalu) Réz Tamás önkéntes koordinátor (Esztár) Szántóné Nemes Krisztina (Berettyóújfalu) Szemán Erzsébet (Mezősas)
Intézmények:	Esztár Község Önkormányzata, TÁMOP-5.1.3.-09/2-213-0013 program, Esztár Fejlődéséért Alapítvány; Bihari Útkereső Alapítvány; Berettyóújfalu város Önkormányzata. Factory Arena, Civil Udvar
Települések:	Berettyóújfalu, Mezősas, Kismarja, Esztár, Gáborján, Nagykereki. Látóutak: Told, Miskolc, Ópályi, Túristvándi, Alsómocsolád.
Tárgyszavak:	terület- és vidékfejlesztés, közösségfejlesztés és szociális terület együttműködése; partnerségi együttműködés; „lágy integráció”; mélyszegénységben élők; közösségi munkás – önkéntes koordinátor; mikroprojektek; roma nap; fesztiválok, sportnapok, Bihari Ki Mit Tud? térségi szintű tevékenységek: partnerségi kapcsolatok kiépítése – csapatépítő tréningek. Kapcsolattartás az intézményekkel, civil szervezetekkel. Szakmai műhelyek aktuális helyi témákban. Szakmai mentori munka: segítő beszélgetés, mentális tanácsadás, adósságkezelési tanácsadás, családi-kapcsolati-, életvezetési technikák nyújtása, krízisintervenció, mentális segítségnyújtás. Képzések, tréningek: közösségi munkás és önkéntes koordinátor képzés; mediátorképzés, kommunikációs tréning, önsegítő csoportok; önismereti tréning, családi tanulási tréning, motivációs tréning, álláskeresési tréning, ifjúsági közösségi munka felkészítés, mentorképzés, környezettudatosság tréning, pályázatírás módszertana és projektmenedzsment tréning. Pályázatírás. Rendezvények, játszóházak, látóutak. Kis Egészségőr klubok, egészségügyi szűrőnapok, előadások. Nyári táborok. Biobrikett-gyártás. Településszépítés. Hírlevél.
Megjegyzés:	kategória: esettanulmány
Annotáció:

Összefogás a jövőért 2. rész

Programunk együttműködése több partnerszervezettel is további elemekkel bővült, illetve elmélyült. Példa erre a településszintű rendezvények sora. Az oda-vissza történő meghívások, illetve részvételek már teljes mértékben levetkőzték protokolláris jellegüket, amely a projekt indulása során esetleg előfordulhattak. Nemcsak a partnerszervezetek vesznek részt az eseményeinken, hanem ők is meghívnak bennünket a saját rendezvényeikre. Így rendszeresen meghívást kap munkacsoportunk Esztár Község Önkormányzata, Esztár Fejlődéséért Alapítvány és a Művelődési Ház programjaira.

Térségi szintű tevékenységek
Alapozások
Toborzás – bevonás – együttműködés
Akcióterületünk településeinek tájékoztatása 2012. február-márciusában tartott, amikor a projektvezető és a szakmai vezető felkereste mindegyik településen a döntéshozókat, a település vezetőségét és a szakembereket. A személyes találkozás alkalmával sor került a pályázat bemutatására, valamint rövid írásos ismertetőt is mellékeltünk. Az ismertetés folyamán lehetőségünk nyílt tájékoztatást nyújtani a mentorok, valamint a közösségfejlesztő, ill. a területfejlesztő kollégák szerepéről, kompetencia-köréről.
A szakmai megvalósítók részére belső felkészülést tettünk lehetővé 2012 márciusában. Az első hónapot a feladatok közös kidolgozásával, az adminisztrációs rendszer kialakításával töltöttük, így sikerült könnyű és sokrétű felhasználást elősegítő adminisztrációs rendszert létrehozni. A települések felosztásra kerültek, a munkarendet meghatároztuk, kompetenciahatárokat egyeztettünk és felállítottuk az első negyedévi munkatervet. Elkezdtük előkészíteni a nyitókonferenciát és a csapatépítő tréninget. Az első csapatépítő tréningünk Rókabércen volt, itt a szakmai team összeszokása volt a cél, a második csapatépítő tréningünk a közreműködő partnerekkel való közös együttműködést alapozta meg. A partneri kapcsolat kiépítése folyamatos és nyitott volt az egész pályázat során, miszerint a kezdetekben 36 megállapodás jött létre, ami folyamatosan bővült.
A tréningek hozzájárultak ahhoz, hogy jobban megismerhessük önmagunkat és egymást. Felfedeztük a közös célok és az együttműködés kiemelt fontosságát. Az egymás közötti kollegiális viszonyok erősödtek, melyek elengedhetetlenek az eredményes csapatmunkához.

Az elsődleges célcsoport kiválasztása során a településeken a szakmai vezető és a mentorok felkeresték az eredeti pályázat írásakor bevont személyeket, valamint csoportos, célzott tájékoztatást tartottak a helyi lakosok számára, így az első hónapokban megtörtént az első körös toborzás. Minden településen minimum 20 fő került kiválasztásra. A szakmai mentori munkát 2012. első negyedévében kezdtük el az elsődleges célcsoporttagokkal, akkor összesen 128 fő került bevonásra, településenként minimum 8 fő.

2015. január 10-i adatok szerint:

Település	férfi	nő	összesen
Gáborján	7	42	49
Mezősas	12	29	41
Kismarja	7	41	48
Esztár	2	43	45
Berettyóújfalu	10	61	71
Nagykereki	8	44	52
ÖSSZESEN	46	260	306

(1) Állást kaptak, vagy tanfolyamra járnak
(2) Önkéntes munkát vállalnak, vállaltak, (regisztráltan, vagy nem regisztráltan)
(3) Életükben/életvitelükben valamilyen pozitív változás állt be
(4) Tréningeket látogatják
(5) egyéb kézzel fogható pozitív változás Pl.: közösségi életben aktívan részt vesz Összesen, 6 településre nézve:
1 = 50
2 = 70
3 = 43
4 = 116
5 = 213
477 (összesített) pozitív eredmény (az utolsó félévi teljesítményünk alapján).
egy pozitív eredménnyel számolva/személy 6 településre nézve összesen:
250 főnél értünk el minimum egy pozitív eredményt a 306 bevont fő esetében, eredményességünk ebben az esetben: 81% (az utolsó félévi teljesítményünk alapján).

Motiváció (mint alapvető feladatunk) fontossága
Az összes akcióterületi településünkön és minden célcsoportunkon belül a motiváció és annak későbbi fenntartása volt az elsődleges kulcsfeladat, mely a legfőbb problematikát jelentette, különösen a mélyszegénységben élő emberek körében. Amivel dolgozni tudtunk az elején, az a kíváncsiság volt, lévén, hogy pályázati programunk semmilyen tárgyi, anyagi juttatást nem biztosított. Az embereket rá kellett vezetni a saját magukból fakadó motiváció kialakítására (neki mire van szüksége, ezt hogyan kell elérnie), megfogalmazására. Arra is, ezt hogyan, milyen módon adja mások tudtára és miképpen érje el. Ezeket egyéni és csoportos tevékenységekkel, közösségfejlesztéssel értük el. Programunkba való bekapcsolódást folyamatosan nyitva hagytuk.
Mentoraink, munkatársaink munkája folyamatos, napi szintű volt. Jelen voltunk bevontjaink egyéni és csoportos, valamint települési életében is, hiszen célcsoporttagjaink másképp viselkednek minden közegben, más információt és másképp osztanak meg egyénileg, csoportban, magán, oktatási, és települési környezetükben. Minden mentorunk két településsel foglalkozott, meghatározott időbeosztással, hogy a célcsoporttagjaink számára kiszámíthatóan elérhetőek legyenek Ily módon tudtuk biztosítani a folyamatos segítői hátteret. Munkatársaink szakmai képzettsége, előélete és kiváló személyiségük, valamint az úgynevezett semlegességük lehetővé tette a mindennapos munka eredményességét.
A bizalom és a hitelesség felépítése és fenntartása fontos része munkánknak, ezért elsődleges célunk volt a kapcsolati háló kialakítása, a problémakörök feltérképezése. Fontosnak tartottuk, hogy valóban az érintettek legyenek jelen a szükségletek megfogalmazásánál. Az emberek bizalmatlanok voltak, aminek hangot is adtak, ezzel keményen dolgozni kellett. A megfelelő információk nyújtásával folyamatosan elkerültük az „ismét egy pályázat” megbélyegzést.
A településeken élő szakemberek együttműködését elnyertük, az esetleges félelmeiket, fenntartásukat eloszlattuk (nem az ő munkájukat ellenőrizzük, nem akarjuk őket kitúrni, nem vettük el a munkájukat, nem tettük őket népszerűtlenné). Kialakítottuk és tiszteletben tartottuk egymás kompetenciahatárait, együttműködtünk velük, kölcsönösen segítettük egymás munkáját. Nem a feladatok átvételére, hanem a hatékonyabb munka segítésére összpontosítottunk, végig az együttdolgozás, a folyamatos informálás jellemezte szakmai munkánkat.
Rá kellett jönnünk, hogy nem tudunk mindent elvégezni, illetve, lévén az elsődleges cél a képessé tétel, szükségünk van helyi segítőkre, önkéntesekre, akik akkor is jelen vannak, és összekötőkapocsként működnek, ha mi nem vagyunk, illetve ha befejeződik projektünk.

Szociális mentorok tevékenysége
A mentori munka kezdetekor minden egyes igénybevevő csatlakozásakor egyéni fejlesztési ütemtervet készítettek a szakmai vezető segítségével, egyeztetésével, valamint felmérték a készségeiket, képességi szintjüket. Külső szakember-csoportot kértünk fel kompetenciáik felmérésére. A vizsgálat tartalmazott állapotfelmérést, szociális helyzet felmérését, tanulási képesség, kulcsképesség vizsgálatot, komplex munka- és pályaalkalmassági szintmérést, mely alapján célzott egyéni és csoportos fejlesztési tervet tudtunk készíteni. Az összevont eredmények alapján a trénerek munkafolyamatukat és fejlesztési terveiket célzottabban tudták elkészíteni.
A településeken folyamatos (minimum havonta egyszer) volt a kapcsolattartás a bevontakkal. Számukra egyéni esetkezelést végeztünk: segítő beszélgetés, mentális tanácsadás, adósságkezelési tanácsadás, családi-kapcsolati, életvezetési technikák nyújtása, krízisintervenció, mentális segítségnyújtás zajlott. Munkánk idővel köszönhetően a mediátorképzésnek, bővült a mediátori szereppel is, melyen nem csak a megvalósító szakembereink, hanem a településeinken dolgozó helyi szakemberek is részt vettek.
Alulról jövő kezdeményezésekre motiválták a lakosságot. A pályázatok megírásától a kivitelezésig folyamatos volt a kapcsolattartás a partnerekkel, több esetben tanácsadással is szolgáltunk.
A program során lezajlott rendezvényekkel, játszóházakkal, a létrejött önsegítő csoportokkal, látóutakkal kapcsolatosan is több ízben tájékoztattuk az érintett partnereket, akik támogatásukkal segítették munkánkat.
A kapcsolattartás az intézményekkel, szervezetekkel, civil szervezetekkel (együttműködő partnereinkkel) is heti szintű volt.
A célcsoportban, mivel a kapcsolat szinte mindennapos volt, mindig lehetőség volt az egyéni esetkezelésre, mindennapi problémáikkal bizalommal fordulhattak a helyi szociális mentorokhoz.
A pályázat eredményeként létrejött önsegítő csoportok részben átvették a közösségfejlesztő és a szociális mentor feladatait, hiszen a tagok egymás erősítésében játszottak fontos szerepet. Emellett a programok, rendezvények szervezésében hasznosnak érezhették magukat, problémáikat sikeresen kibeszélhették magukból, tanácsokat kérhettek másoktól, ezáltal nem magányosodtak el.
Hivatalos ügyek intézése végig fontos szerepet játszott a mindennapos munkánk során, értjük ez alatt telefonhasználat biztosítását olyan esetekben, amikor sürgős volt valamilyen problémát telefonos ügyintézés keretében elrendezniük, de az igénybevevőnek éppen nem volt a feltöltőkártyáján pénz. Az ügyintézés megkezdése előtt megbeszélték, az igénybevevő hogyan kezdje a párbeszédet, hogyan irányítsa a kommunikációt. Internethasználatban is segítettünk, néhányan még nem tudtak tájékozódni a világhálón, hogy célirányosan kutatva megtalálják az őket érdeklő dolgokat. Informatikai és kommunikációs tréningeink nagy segítséget nyújtottak ezen ügyek intézésében.

Nagy előrelépés a családgondozók és a hivatali dolgozók visszajelzései alapján az is, hogy jobban és határozottabban tudják az igénybevevőink intézni a saját ügyeiket, egyre magabiztosabbak az önérvényesítésben is.
A probléma jellegétől függően a kompetenciahatárainkat meghaladó problémáknál az egyéb segítő szakemberekhez (védőnő, családgondozó, orvos stb.) történő továbbirányítást alkalmaztuk. A hozott problémák jellegük szerint általában: családi-kapcsolati, lelki-mentális, életvezetési, adósságkezelési és gyermeknevelési problémák. (az adósságkezelési problémákat az erre kiképzett megvalósítói stábunkban lévő kollégák is tanácsadásokkal tudták kezelni, vagy továbbirányítani a megfelelő szervezetekhez.)
Ezeken felül, aktívan részt vettünk a települések mindennapos életében (mindhárom célcsoporttal folyamatos munkát végzetünk), a rendezvényeken jelen voltunk, az ott folyó munkálatokban segítettünk, koordináltuk a közösségi munkásokat.

Szakmai műhelyek
Az egyes szakterületek közötti együttes munkát elősegítette a rendszeresen megtartott szakmai műhelymunka, melyeket minden akciótelepülésünkön kéthavi rendszerességgel (igény szerint gyakrabban is) tartottunk. A munkában a helyi szakemberek, partnerszervezeteink képviselői, közösségi munkás-önkéntes koordinátoraink, valamint a szakmai stábunk vett részt. Tartalmát mindig az aktuális helyi igényekhez alakítottuk, és az előttünk álló időszak eseményeit beszéltük meg és dolgoztuk ki. Lehetőséget biztosítottunk a helyi szakembereknek és önkéntes koordinátoroknak ahhoz, hogy egymás munkáját megismerjék, érdekeiket egyeztetni tudják. Illetve, esetmegbeszélésekre is lehetőség nyílt.

Kis Egészségőr klubok
Az összes településünkön megvalósult, melyet gyermekek részére terveztünk és velük is valósítottuk meg, 2,5-15-éves korosztály számára. A csoportok vezetésében a helyi pedagógusok és védőnők vettek részt, hasonló tematikával. Tartalma közösségfejlesztés, mentálhigiéné, emberközpontúság, személyközpontú egészségnevelés, szemléletformálás, szociális kompetenciák, fejlesztése, életre készülés, együtt élni tanulás, képességek és készségek kibontakoztatása, fejlesztése, játszva tanulás, nevetve gyógyulás, erkölcsi nevelés volt. Konkrét célkitűzései:
1. A gyermekek, közvetve a családjuk egészségmagatartásának pozitív irányba történő fejlesztése, az egészség értékként kezelése.
2. A gyermekek egészséges életmódjának elősegítése. (mozgás, helyes táplálkozás, személyi higiénia stb.)
3. A káros szenvedélyek elleni hatékony küzdelem.
4. A nevelési intézményekben a hátrányos életkörülményekből fakadó esélyegyenlőtlenségek mérséklése.
5. A nevelési intézményekben az egészséges környezet kialakításában és fenntartásában való hatékony közreműködés.
6. Mozgás és rendszeres testedzés megkedveltetése. A klubfoglalkozások végeztével rajzpályázatot hirdettünk, minden településről három kiváló rajzot kaptunk, amelyeket ki is állítottunk egyes rendezvényeinken. Volt olyan gyermek, akit emiatt ajánlottak nyári táborunkba.

Napjaink felgyorsult világában egyre hangsúlyosabb szerepet kap a tudatos egészséges életmódra való nevelés. Ami korábban természetes volt a gyermekek számára – jó levegő, elegendő mozgás, megfelelő táplálékbevitel, tisztálkodás, vitaminok –, manapság egyre nehezebben elérhető a családok anyagi helyzete miatt.
A „Kis Egészségőr klub” hasznos volt számunkra, mert a gyerekek a foglalkozások alkalmával rendszeresen és szervezett keretek között juthattak egészséges pékáruhoz, zöldségekhez, gyümölcsökhöz, amelynek a feldolgozásában is aktívan részt vettek, nem beszélve a jó hangulatú mozgásos foglalkozásokról, kirándulásokról. Mivel óvodánk egyik kiemelt feladata az egészséges életmódra nevelés, ezért is volt nagy jelentősége a pályázat adta lehetőségeknek. A gyerekek örömmel vettek részt a tevékenységekben. Az egészséges életmódra való nevelés szerves része a sport, a mozgás szeretete. Akárcsak az étkezés, tisztálkodás, a sportolás is keretezi a gyermek életét. Kitartásra nevel, remek csapatépítő funkciója van, rendre tanít, és még hosszasan sorolhatnánk pozitívumait. Mindezt köszönhetjük a „Kis Egészségőr klubnak”!

Kismarjai óvónők véleménye

A pályázat keretén belül megvalósuló Kis Egészségőr programmal célunk volt az óvodás korú gyerekek körében az egészséges/ebb életmód bemutatása, megismertetése.
Abból indultunk ki, hogy településünkön a gyermekek nagyobb része hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű családokban él és kevésbé van lehetőségük egészséges ételek fogyasztására, ismeretek elsajátítására. Ezért foglalkozásainkon közösen végzett lábtorna- és gerinctorna gyakorlatokat tanítottunk, játékos tevékenységek során készítettünk egészséges ételeket gyümölcsből-zöldségből, amit közösen, jóízűen elfogyasztottunk. Voltak olyan gyerekek, akik más formában talán nem kóstolták volna meg a rostban, vitaminokban gazdag növényeket, de így saját kezükkel elkészítve örömmel fogyasztották. Sőt, volt olyan gyermek, aki azt mondta: megmondom anyukámnak, hogy ezután ne édességet vegyen, hanem ilyet készítsen nekem otthon!
Ismereteik bővültek testünk működésével kapcsolatosan is, mivel kivágott rajzok és ragasztó segítségével elkészíthették az emberi test felépítését ábrázoló képet.
Összességében elmondható, hogy az alkalmainkon örömmel, aktívan, izgatottan vettek részt a gyerekek, nagyon jól éreztük magunkat együtt és sok ismeretet hazavihettek, amiket reméljük, hogy a családi életükben, otthon is megvalósítanak majd!

Szécsi Ivett védőnő, Esztár

Egészségügyi szűrőnapok, előadások
Minden egyes szűrés és előadás a helyi igényeket és kéréseket elégítette ki. A szakmai műhelyek résztvevőivel, (egészségügyi szakemberek, tanárok és védőnők) közösen állítottuk össze, a megfelelő szűrőprogramokat és az előadások témáit, amihez a Berettyóújfalui Területi Kórház közreműködését vettük igénybe. Szakmai tanácsaikat követvén, kifejezetten olyan szűréseket és előadásokat iktattunk be, amikre nagy hangsúlyt kellett fektetni, mint urológiai, nőgyógyászati, szemészeti, csontritkulás, egészséges életmód, dietetika, ortopédiai, szexuális felvilágosítás, testsúly testtömeg-index, várnyomás, vércukor, elsősegélynyújtás, stb. A településeken minden esetben segítették a munkánkat a helyi védőnők, háziorvosok és az egészségügyi asszisztencia, több ízben önkéntes segítő szakember is tartott előadást. A kórház vezetősége vállalta, hogy azokon a településeken is segítségünkre lesz, melyek nem az ő körzetükhöz tartozik. A program lehetővé tette, hogy prevenció céljából szakmai kiadványokat tudjunk biztosítani, valamint élősködők irtására szolgáló humán célra felhasznált szereket.

Nyári táborok
A programunk során három táboroztatási hétre volt lehetőségünk, kettőre 2013. évben (Kismarja településen) egyre pedig 2014-ben Berettyóújfaluban. Az igénybevevőink gyerekei közül választottunk minden településről 10-10 gyereket, 8-14 éves kor között. Úgy próbáltuk kiválasztani a gyermekeket, hogy az egyfajta jutalmazás legyen valamilyen együttműködő tevékenységért. A projektben résztvevő szülőknek anyagi lehetőségük nem engedte a gyermekek táboroztatását, de sajnos még a kért felszerelést sem tudták teljes mértékben biztosítani, hiányzott a megfelelő lábbeli, váltóruha, fehérnemű, esőkabát, fürdőruha, zsebkendő. Viszont ennek ellentmond a digitális eszközök és azokhoz tartozó „kütyük” megléte.
A táborok fő célja volt, hogy erősítse a közösségi összetartozást, melyre nagy szükség van napjainkban, mivel egyre kevesebbet játszanak a gyerekek a kortársaikkal. A kistelepülésen élő gyerekek is az idejük nagy részét tévézéssel, számítógép előtt ülve töltik. A telefon elengedhetetlen részükké vált. A hagyományos játékok elfelejtődtek, ennek ellenére nagy kedvvel vettek részt a népi játékokban, és a régmúlt történései is megérintették őket, így a hagyományok életben tarthatók. Az egymással kialakított kapcsolatokon keresztül megismerhették a települések hagyományait, értékeit.
A szabadban történő mozgás hiánya is megmutatkozott a gyerekek állóképességében és kitartásában.
A tábor során a gyerekek megismerték egymást, barátságok születtek, egyes településeken azóta is tartják a kapcsolatot, sőt klubokba szerveződtek.
Berettyóújfaluban lévő táboroztatáskor a falun élő gyermekek olyan élményekkel is gazdagodhattak, amit eddig néha vagy egyáltalán nem élhettek át, például mozi, strand, múzeum, az berettyóújfalui gyerekek pedig a tanyasi élettel ismerkedhettek.
A táboroztatást a BSZSZK munkatársaival, közösségi munkás-önkéntes koordinátoraink segítségével, valamint diák önkéntesek együttműködésével valósítottuk meg minden esetben.

Képzések, tréningek
Közösségi munkás és önkéntes koordinátor képzés
Ebben képződtek ki önkéntes segítőink, mindegyik településünkről ketten. Célunk volt, hogy a program végeztével maradjanak a településeken olyan személyek, akik hatékonyan folytatják a megkezdett közösségi folyamatokat.

A képzésen részt vevők megismerték a társadalom alapvető fogalmi- és fejlesztési alapjait, a közösségfejlesztés magyarországi múltját, módszereit. Képessé váltak a helyi közösségi folyamatok beindítására, közösségi munka módszereinek alkalmazására. Felismerték a helyi közösségi munka értékeit, hatékonyságát, és képviselték is azokat. Képessé váltak a megszerzett tudásukat megosztani és továbbadni más szakdolgozóknak, civil szervezeteknek és önkéntes segítőknek. Programtervezői képességüket folyamatosan javították, egymást erősítették, amire az utánkövetés során is lehetőségük nyílt.

Parola archívum