Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Közösségi munka a városrészekben
Szerző:	Péterfi Ferenc
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1995
Szám:	5
Oldalszám:	5.
A cikkben lévő
Nevek:	Pataki Ferenc, Gazsó Ferenc, Vercseg Ilona, Gosztonyi Géza, Szabó András, Nizák Péter, Battha Pál, Tóth Ilona, Sajben Mónika, Haáz Andrea, Illényi Balázs, Pordány Sarolta, Solymosi Judit
Intézmények:	Kapocs Kortássegítő Alapítvány, Független Ökológiai Központ, Lakásbérlők Egyesülete
Települések:	Pestszentlőrinc, Kiskunhalas, Hollandia, Franciaország, USA
Tárgyszavak:	városi-városrészi közösségi munka
Megjegyzés:
Annotáció:

Közösségi munka a városrészekben

A fenti címmel rendeztünk több nonprofit szervezet együttműködésével konferenciát a közelmúltban Budapesten.
Ez a találkozó kísérlet volt arra, hogy a különböző szakterületeken (szociális, kulturális, környezetvédelmi, ifjúsági...) közösségekkel foglalkozó szakemberek és önkéntesek véleményt és tapasztalatokat cseréljenek: a városi-városrészi közösségi munka sajátosságairól.
Pataki Ferenc a közösségek társadalmi szerepéről, Gazsó Ferenc pedig a demokrácia lehetőségeiről és aktuális útvesztőiről beszélt a "ráhangoló" bevezető előadásokban.
Utánuk Vercseg Ilona a közösségfejlesztésnek, mint szemléletnek és mint szakmának a kialakulásáról, hazai helyzetéről tartott előadást. Őt Gosztonyi Géza követte, aki a civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködéséről, sőt lehetséges szerződéses kapcsolatáról beszélt.
Mi szervezők eredetileg meghívásos alapon terveztük a gyakorlati beszámolókat, tehát az általunk ismert és példaértékűnek tartott terepmunkáknak gondoltunk nyilvánosságot kínálni. Végül a konferenciára jelentkező mintegy 80-85 érdeklődő közül is többen ajánlkoztak arra, hogy kapcsolódjanak saját munkájuk bemutatásával az általunk felkért meghívottakhoz.
Néhány különösen fontos példát kiemelek az elhangzottak közül:
Igen meggyőző volt a budapesti Kapocs Kortássegítő Alapítvány nevében Szabó András beszámolója arról, hogyan igyekszik felkészíteni a Petőfi Csarnokban rendszeresen megforduló fiatalok egy részét arra, hogy azok saját, otthoni környezetükben segítő-közösségi tevékenységet fejtsenek ki. Különös jelentőségű ez azért, mert a saját kortársi közegükben az így felkészített segítők sokkal hatékonyabban tudnak "működni", mint bármilyen kívülről érkező "felkent" szakember.
Nizák Péter a Független Ökológiai Központ munkatársa városokban folyó környezetvédelmi projektek bemutatása kapcsán a helyi közösségek bevonásáról, saját környezetükért való felelőssé- és érdekeltté tételről, sőt cselekvőképessé tételükről beszélt élményszerűen gyakorlati beszámolójában.
Battha Pál a Lakásbérlők Egyesületének vezetője az intervenció, a felülről - pontosabban a kívülről - való segítés esetenként jelentkező veszélyeit elemezte. Ezen kívül egy - fejlesztési elemeket is tartalmazó - folyamatot ismertetett meg a hallgatósággal egy lakásbérlő csoport érdekérvényesítő harcának folyamatában, amely Pestszentlőrincen, az Alacska lakótelepről indult el.
Tóth Ilona Kiskunhalasról érkezve saját városának egy érdekes jelenségét mutatta be. A város a hagyományos művelődési házi rendszert átalakítva, azoknak egy olyan szerkezetét hozta létre, amelyben az önkormányzati és a helyi civil szervezetek sokkal hatékonyabban együttműködnek, mint az a hazai gyakorlatban megszokott. Pontosabban attól, hogy ezeknek az intézményeknek kötelező a civil szervezeteket kiszolgálni igen sok azelőtt ismeretlen forrás szabadult fel a városon belül, ami társulva az önkormányzati kapacitásokkal a helyi közösségi élet váratlan színesítését, gazdagodását hozta.
Hallhattunk külföldi példákról is: Sajben Mónika hollandiai szomszédsági központokat tanulmányozott - erről számolt be a hallgatóságnak-, Haáz Andrea és Illényi Balázs Franciaországban töltött hosszabb időt szociokulturális-animációt tanulni, Pordány Sarolta az USA-ban az ún. "forró pontok", az esti veszélyhelyzetben csellengő fiatalok körében szervezett preventív célú sport- és utcai rendezvényekről adott rövid ízelítőt.
Solymosi Judit a partnerség-építés elvéről és lassan alakuló gyakorlatáról tartott nagysikerű ismertetőt, amellyel a Parola még részletesen foglalkozni fog. Ennek egyik lényeges eleme, hogy a civil szektor, az önkormányzati szektor és az üzleti szektor hogyan tudna hatékonyabban egymásratalálni akkor, ha egy-egy helyi projekt kapcsán nem csak utólag próbálnánk egymást belerántani a másik terveibe, hanem már a probléma körvonalazódásának kezdetétől, tehát a tervezés elindításától keresnénk a partnerek lehetséges együttműködését.
Ez persze csak rövid ízelítő, néhány önkényesen kiragadott példa a november végi kétnapos találkozóból. A szervezők - a CET, a Civil Rádió, a Közösségfejlesztők Egyesülete, a Magyar Művelődési Intézet, a Nap Klub Alapítvány és a Városi Közösségfejlesztők Műhelyének - képviselői további, talán folyamatosan szervezhető műhelymunkát terveznek. Annak az eddigieknél alaposabb kibontását, hogy a helyivárosrészi közösségi munkában hogyan lehet a fejlesztést, az önerőre támaszkodást, az önszervező képességet erősíteni: a szociális, a kulturális, a környezetvédelmi, az ifjúsági, a vállalkozási-szövetkezési, a lakásbérleti és más területeken is.
Majd jelentkezünk!
Péterfi Ferenc

Parola archívum