Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	A Közösségfejlesztők Egyesülete stratégiai tervei
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1999
Szám:	2
Oldalszám:	6-9.
A cikkben lévő
Nevek:	Brian Harvey
Intézmények:	Közösségfejlesztők Egyesülete, Európai Unió, EU, Közösségszolgálat Alapítvány, Civil Rádió, Közösségi Adattár, Civil Kollégium, Közösségi Kapcsolat Alapítvány, Autonómia Alapítvány, Ökotárs Alapítvány, Soros Alapítvány, USAID DemNET program, Jóléti Szolgálat Alapítvány, Mott Alapítvány, Rockefeller Brothers Fund, PHARE, EU SAPARD
Települések:	Magyarország, Európa
Tárgyszavak:	stratégiai terv, közösségfejlesztés
Megjegyzés:
Annotáció:

vissza a tartalomhoz
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐK EGYESÜLETE STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI TERVE 1998 JANUÁR 1-TŐL 2003 JANUÁR 1-IG



A stratégiai terv célja a magyar közösségfejlesztés megerősítése, az alábbiak szerint:
a) A közösségfejlesztés iránti igény növelése a helyi demokrácia fejlesztésével.
b) A felkeltett igények kielégítése szakmai szolgáltatásokkal (tanácsadás, képzés, szakanyagok stb.).
c) Az EU előcsatlakozási programok iránti közösségfejlesztési igények hazai kielégítése
d) A Közösségfejlesztők Egyesülete szervezetének fejlesztése, a fiatal és általunk kiképzett kollégák helyzetének megerősítése a szervezeten belül, önkéntes és fizetett munka rendszeres biztosítása számukra.
A stratégiai terv tehát nem pusztán a meglévő szükségletek kielégítésére épít. Nagyságrendileg más szintre helyezi a Közösségfejlesztők Egyesülete munkáját, hogy az szolgálni tudja a történelem kínálta kihívásokat, az Európai Unióhoz való csatlakozást és hatékonyan tudja segíteni Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődését.


A Közösségfejlesztők Egyesülete megerősítésére vonatkozó megfontolásaink

A közösségfejlesztés Magyarországon és – mint azt Brian Harvey is megállapítja könyvében (Networking in Eastern and Central Europe – London, 1995. CDF) – Európa e régiójában egyedülálló módon 20 éves múltra tekint vissza, gyökerei a közösségi művelődésben kereshetők. Kifejlődésében közösségi munkások és a Közösségfejlesztők Egyesülete mozgalomszervező és intézményépítő tevékenysége játszotta a fő szerepet.
Az új szakmai profil elméletében és módszereiben egyaránt gazdag és lépést tart az európai szakmai folyamatokkal; kiépültségében (értsd álláshelyeiben) azonban még nagyon szegény. Eddig ugyanis még – minden erőfeszítésünk ellenére – nem született meg sem kormányzati, sem magántámogatók szintjén az a felismerés, hogy a közösségi munka, közösségfejlesztés, közösségi művelődés a társadalom jobbításának hatékony reformkoncepciója és módszere, amelybe érdemes befektetni.
Bár a Közösségfejlesztők Egyesülete jelentős eredményeket ért el működése 10 évében, s eredményesen működik együtt a kormányzati szektorral is, az a bizonyos áttörés, miszerint nagyobb arányban alkalmaznának az országban közösségfejlesztőket, még nem következett el. A közösségfejlesztés hőskora Magyarországon minden bizonnyal lezárul az ország európai integrációjával, amely meg fogja változtatni a közösségfejlesztés helyzetét is, amely mindeddig – minden erőfeszítés ellenére – jobbára csak néhány erősen elkötelezett ember és szimpatizánsai erőfeszítéseit jelentette. A kérdés most az, hogy a Közösségfejlesztők Egyesülete képes lesz-e a változások élére állni és vezető szerepet betölteni az európai integráció utáni közösségfejlesztésben, vagy sem.
A magyar közösségfejlesztés legfontosabb jellemzői számokban:

a) szakemberek
Főállású közösségfejlesztő az egész országban 12 fő, ebből 4 fő állami intézményben, 4 fő az általunk létrehozott Közösségszolgálat Alapítványnál és 4 fő magánvállalkozásban dolgozik;
Kiképzett közösségfejlesztők:
– felsőoktatási szinten 34 fő,
– középszinten 54 fő,
közülük jelenleg 76 fő nem főállásban dolgozik, hanem részállásban projectmanager, tanácsadó, óraadó, előadó, stb. (Főállásuk szerint ezek az emberek művelődési házban dolgozó animátorok, könyvtárosok, szociális munkások, pedagógusok.)
5–6 ezerre tehető azoknak az animátoroknak, szociális munkásoknak a száma, akik az elmúlt 7–10 évben 1 vagy 2 szemeszteren át tanultak közösségfejlesztést.

b) önkéntesek
A Közösségfejlesztők Egyesületének tagsága 250 fő, a 6 megyei szervezet tagsága pedig összesen 121 fő.
Legfontosabb kommunikációs csatornáink (szinte kizárólag önkéntes munkával működtetve)
– a PAROLA – negyedévente megjelenő periodika a közösségi fejlődés jó példáiról,
– a Civil Rádió és hálózata,
– a Közösségi Adattár hálózata
Jelenleg az ország 31 felsőoktatási intézményében folyik 1–4 szemeszter keretében közösségfejlesztői oktatás, valamennyiben alapvetően az általunk kidolgozott tematikák szerint és a mi szakanyagaink alapján.
Az a tény, hogy munkánk ilyen sok önkéntest vonz, arra enged következtetni, hogy a közösségfejlesztésnek sokakat vonzó lehetőségei vannak a civil társadalom és a helyi társadalmak megerősítésében.
Szakmaépítő küzdelmeink részleges sikereit látva azonban úgy véljük, hogy működési stratégiánkat újra kell gondolni és a finanszírozást új alapokra kell helyeznünk. Ez azt jelenti, hogy a legdinamikusabb és legnagyobb teljesítményű embereket fel kell szabadítani más kötelezettségeik alól, hogy teljes munkaidejüket és energiáikat a szakmaépítésre és az alkalmazási források előteremtésére fordíthassák. De azt is jelenti, hogy a projekttől- projektig tartó finanszírozás idegőrlő és energiákat pazarló gyakorlatát is mérsékelnünk kell és fokozatosan olyan kül- és belföldi szponzorokat kell keresnünk és találnunk, akik nem egy-egy projekt erejéig, hanem hosszabb távon segítenek a közösségfejlesztési nonprofit szervezetek megszilárdulásában, mert
– hisznek a közösségfejlesztés és a közösségi művelődés társadalomjobbító erejében;
– ismerik, szakmailag és emberileg is alkalmasnak tartják a magyar közösségfejlesztőket arra, hogy a fokozatosan jelentkező igényeket kielégítsék információkkal, képzéssel, szakmai és tananyagokkal, kül- és belföldi kapcsolatok szervezésével;
– “helyzetbe hozzák” a magyar közösségfejlesztőket szakmai pozícióik megszilárdítása és hatékonyabb társadalomjobbító tevékenység kifejtése érdekében.


Esélyek

a) jelenlegi esélyek
A Közösségfejlesztők Egyesülete sok tapasztalattal rendelkezik már arra vonatkozóan, hogy a helyi cselekvés nem csak szükséges, de lehetséges is Magyarországon. Igaz ez még akkor is, ha az állampolgárok történelmi tapasztalatai és társadalomról szóló tudása önmagától – az esetek többségében – nem indít be helyi cselekvést, ahhoz szakmai segítő munkára van szükség.
A közösségi cselekvés iránti elköteleződés nem megy ma még könnyen Magyarországon. Az emberek lassúak, óvatosak, bizonytalanok, kevés jó példát ismernek, még hiányoznak a sikeres helyi cselekvéshez szükséges demokratikus tapasztalataik, ismereteik, készségeik is. Kevés az olyan támogató program, amelyik alkalmazkodni képes az állampolgárok meglévő tudásszintjéhez, cselekvési tempójához, aktuális ismeretbeli hiányosságaihoz. Ezért alapvető fontosságú, hogy a kevéssé “able” emberek is kapjanak bátorítást, segítséget ötleteik felvetésére, kidolgozására, megvalósítására. A Közösségfejlesztők Egyesülete e célt kívánja szolgálni tevékenységével.

b) jövőbeni esélyek
Az elmúlt 10 évben megismertük az EU közösségfejlesztési programjait és úgy látjuk, hogy a közösségfejlesztés iránti tömeges igényt minden bizonnyal az Uniós pályázati feltételek fogják kiépíteni. A Közösségfejlesztők Egyesülete csak akkor tud e kihívásokra megfelelően reagálni, ha felkészül a nagyságrendi változásokra.
Ma úgy látjuk, hogy az újonnan keletkező társadalmi igényekre közép- és felsőszintű szakmai tevékenységek egész sorával kell reagálnunk:
– a közösségfejlesztés meglévő és még hiányzó infrastruktúrájának további építése, közösségfejlesztő szakemberek képzése,
– szakanyagok kifejlesztése és kiadása, terjesztése,
– új álláshelyek létrejöttének segítése,
– az információs-kommunikációs csatornák erősítése, bővítése,
– lobbizás belföldön a nemzeti kormányzatnál és a 3 szektor képviselőinél a közösségfejlesztés rendszeres támogatása érdekében (szerződéses munkák),
– hazai támogató programok kiírása kormányzati és megyei szinteken,
– szakértői, konzultációs munka külföldi és hazai programok kiírásánál, nemzetközi és belföldi pilot projectek kifejlesztése és management-je.
Az új típusú tevékenységek minden bizonnyal megerősítik majd a Közösségfejlesztők Egyesületét és szervezeteit is.
A továbbiakban ennek szükségességét támasztjuk alá, majd ismertetjük a stratégiai terv fókuszában álló tevékenységeket.


A Közösségfejlesztők Egyesülete
1998–2003
Tervezett tevékenységek

1. “Helyi cselekvés” Program
A Közösségfejlesztők Egyesülete jelentős lépésre szánta el magát: 2000 januárjától beindítja “Helyi cselekvés” nevű programját.
A program azt jelenti, hogy a Közösségfejlesztők Egyesülete bizonyos értelemben kilép eddigi szerepköréből, és támogatóként is megjelenik a társadalmi arénában. Nem csak szakmailag, de “seed money”-val is támogatni fogja a kezdődő helyi cselekvést, miközben saját szolgáltatásait is kihelyezi. Ezáltal növeli saját fontosságát és ismertségét a helyi közösségek életében, miközben esélyt kap arra is, hogy több helyi közösségben is sikerre segítse a helyi cselekvést.
A program minden bizonnyal hozzájárul majd a civil társadalom fejlődésének felgyorsításához, általa több helyi közösségben is sikeresekké válnak az első közösségi kezdeményezések, s a közösségfejlesztés jelentősége és ismertsége is növekedni fog.
A program megvalósítását bel- és külföldi adományok szervezésével kívánjuk elérni (részleteit ld. később!).

A program célja:
– bátorítani a helyi kezdeményezést, részvételt és cselekvést, vagyis támogatni a helyi önszerveződést, a demokratikus folyamatokat, s ezzel
– megerősíteni a magyar közösségfejlesztést.

Célcsoport:
– Helyi lakosok önkéntes szerveződései. A pályázat elbírálásánál előnyt élveznek a hátrányos helyzetű települések, kisebbségi csoportok.
– A velük foglalkozó közösségi munkások.

A támogatni kívánt tevékenység:
Bármely helyi közös probléma megoldására történő állampolgári, önkéntes szerveződés támogatása (pl. játszótér építése, park, tó stb. felújítása; önkéntes szolgáltatás megszervezése – pl. gyermekfelügyelet, szívesség-szolgálat, információs központ létrehozása, tanácsadás; helyi média működtetése; közösségi gazdasági kezdeményezések stb.).
Kezdő (első) helyi kezdeményezések felkarolására gondolunk elsősorban, olyanokra, amelyek kapcsolatok híján és a kezdéshez szükséges anyagi támogatás nélkül nem tudnának megvalósulni.
Cselekvők olyan csoportjaira gondolunk továbbá, akik még nem formalizálták működési kereteiket (tehát még nem váltak közhasznú szervezetté). Tapasztalataink szerint az emberek tartózkodnak a gyors elköteleződéstől, s nem szívesen alakítanak azonnal egyesületet – még ha az pályázati pénzek elnyerésével kecsegtet is. Meg kellene adnunk a lehetőséget, hogy először csak bizottságot alakíthassanak és egyesületet csak akkor, amikor már bátrabbakká váltak a közös cselekvés során és valóban elköteleződtek egymásnak és ügyüknek.
A mi támogatásunk alkalmat adhatna arra – ami egyébként szinte teljesen hiányzik a hazai adományozó palettán –, hogy nem jogi személyek is kérhessenek egyszeri támogatást.


A program lebonyolítása és a beépített “biztosítékok”

– A pályázók a Közösségfejlesztők Egyesülete és partnerszervezetei által javasolt helyi csoportosulások lehetnek, olyanok, akik valamely helyi közösségi fejlesztésben dolgoznak.
– A pályázatot fontolgatók az ország különböző részein megtalálható közösségfejlesztési szakemberekhez fordulhatnak ötleteikkel. Mivel elsősorban kezdő szerveződéseket szeretnénk megerősíteni, a pályázat meghirdetésekor kiadunk egy 20 fős, országos szakértői listát. Azoknak, akik részt akarnak venni a pályázaton, először a hozzájuk közel élő szakértővel kell konzultálniuk. E konzultáció funkciói: kapcsolatfelvétel, a szándék komolyságának elbírálása, a program kifejlesztésének segítése, a nem közösségfejlesztésre alkalmas pályázati elképzelések kiszűrése. A segítők tehát az ötletet segítenek kidolgozni és pályázatba foglalni. A segítők csak azokat a pályázatokat támogatják, amelyek megfelelnek a pályázat céljainak.
– A pályázatok elbírálása után a nyertes pályázók – a programjukhoz szükséges adományon kívül – a pályázati összegbe foglalt módon kapnak pénzt saját képzésükre is. A képzés célja a képessé tétel, terveik megvalósíthatóságának végiggondolása és megtervezése.
– A segítők szaktanácsokkal, konzultációkkal segítik a nyertes programok megvalósítását és a zárójelentés elkészítését.
– A program pénzügyi lebonyolítása úgy történik, hogy a pályázók helyi “befogadó” szervezetet keresnek (iskola, önkormányzat, másik civil szervezet), és kiadásaikról a számlát a befogadó intézmény nevére kérik, és ez az intézmény számol el az adományozó felé.
– A Közösségfejlesztők Egyesülete az adományok odaítélésére adományi bizottságot alapít, amely a beérkezett pályázatok arányában tartja üléseit.
– A pályázat meghirdetése folyamatos.


A program szakmai háttere

Ahhoz, hogy ilyen programok kibontakozhassanak, természetesen erős szakmai háttér is szükséges.
Ezt a hátteret közösségfejlesztői szempontból a Közösségfejlesztők Egyesülete és intézményesült projektjei tudják biztosítani: a Civil Kollégium – képzés, a Közösségi Kapcsolat Alapítvány – információ (adattár, hálózatok, Internet kapcsolat); a Civil Rádió (nyilvánosság, helyi médiák).
Speciális hozzáértéssel segíti a program hatékony megvalósítását az Autonómia Alapítvány kisebbségi projektekben, az Ökotárs Alapítvány környezetvédelmi projektekben. Szakmai együttműködést alakítunk ki a Soros Alapítvány és az USAID DemNet program, a Jóléti Szolgálat Alapítvány szakembereivel is. Ezek az alapítványok már nagy gyakorlattal rendelkeznek az adományozás terén és megbízható szakembergárdával dolgoznak. Együttműködésünk elsősorban a program szakmai részére terjed ki (támogatandó helyi csoportok azonosítása, monitorozás, képzés, adományi bizottsági tagság), de elképzelhető, hogy az érdeklődés szükségessé, közös forrásteremtő tevékenységünk pedig lehetségessé teszi pénzbeni hozzájárulásukat is.


Partnerkapcsolatok építése, forrásteremtés

A program támogatói: Mott Alapítvány, Rockefeller Brothers Fund és a Soros Alapítvány.
Összesen mintegy évi 30 nyertes projekttel számolunk, mert ezek szakmai hátterét tudjuk megfelelően biztosítani. A kiadható maximális támogatás 500.000,-Ft. Évente mintegy 6–10 millió forint elosztására vállalkozunk.

2. Más tevékenységek
A Közösségfejlesztők Egyesülete hisz abban, hogy a jó közösségfejlesztési gyakorlat elterjesztésének motorjaként kell működnie, továbbá információforrásként a döntéshozók felé is.
Nyilvánvaló, hogy a tagság nagy jelentőséget tulajdonít a konferenciáknak, találkozóknak, a publikációs munkának, a közösségi rádiónak és a közösségi adattárnak, és fontos számára, hogy e támogatásokban továbbra is részesüljön. Ezért a következő 5 évben is fontos szerepet fog játszani az információk terjesztése
– szemináriumok, konferenciák, találkozók szervezése,
– a “Parola” megjelentetése,
– a közösségfejlesztés szerepének feltárása a mindenkori aktuális ügyekkel és politikai irányzatokkal kapcsolatosan,
– a képzések információhordozóként is működnek,
– a gyakorlati megoldások cseréje – a Közösségfejlesztők Egyesületén belül, és más, a közösségfejlesztés iránt érdeklődő szervezetekkel.


A politika befolyásolása

A Közösségfejlesztők Egyesületének jelentős szerepet kell játszania a növekvő számú magyar, PHARE és EU programban, amelyek a partnerkapcsolatokra és a részvételre helyezik a hangsúlyt. Biztosítania kell, hogy ezeket, valamint a későbbiekben elkövetkezendő programokat is éppen az a gyakorlott és hozzáértő szakmai szervezet informálja, amelynek munkája során halmozódott fel a közösségfejlesztésről való mai tudásunk.
Mind a tapasztalatok cseréjére, mind a politikusok közösségfejlesztési szempontú befolyásolására egyaránt szükség van. Itt a “kapacitás-építés” a kulcsszó. Az Európa-szerte jelentkező szociális gazdasági politika új hulláma egy új foglalkozás létrejöttét teszi szükségessé, egyfajta helyi animátorét, aki mind a közösségfejlesztés hagyományos eszközeivel, mind az új európai feltételek és politikák ismeretében működik, mintegy a gyakorló szakemberek és politikusok gondolkodásának kiegészítőjeként, a civil társadalom, e kulcsfontosságú új szektor koncepciójának jegyében, amely oly nagy jelentőséggel bír a kapacitás-építés terén.


Koordináció

A társadalmi mozgalmakkal és a nem kormányzati szervezetekkel való kapcsolat gondoskodik arról, hogy a civil társadalom és a közösségfejlesztés szerepe világosan tagolódjék.


Szakmai fejlődés

Új kísérleti projektek és módszerek kifejlesztése a cél, melyeket az alábbi lépésekkel kívánunk megvalósítani:
– szakmai standardok és tantervek felállítása a “kapacitásépítő” szakma és más szakmák összetevőiről,
– szakképzések vezetése gyakorló szakemberek számára,
– önkéntesek képzése,
– a közösségfejlesztés képzőinek képzése,
– Információk, tantervek, tananyagok stb. biztosítása a felsőoktatás számára, a közösségfejlesztési kutatások és elméletek fejlesztése,
– tanácsadó és konzulensi munkák elvégzése szervezetek felkérése szerint
Fiatal szakemberek bekapcsolása

Az 5 éves terv fontos eleme az egyesület tagságának fiatalítása is. A Közösségfejlesztők Egyesülete működése 10 évében számos fiatal kollégát vont be közösségfejlesztői projektjeibe és tanított meg a közösségfejlesztési attitűdre és módszerekre. Sajnos azonban nem volt elég erős ahhoz, hogy a fiatalokat meg is tartsa. A Közösségfejlesztők Egyesületének tudatosan kell arra törekednie, hogy a kiképzett tanítványokat működésében megtartsa, friss szemléletükkel és energiájukkal dinamizálja a mozgalmi és szakmafejlesztő munkát. Ennek módjai:
– megbízások a projektekben való működésre – kapcsolatteremtés, monitorozás, tanácsadás, projektvezetés,
– az önkéntesek képzésekben való facilitátori működésük biztosítása,
– az egyesület munkatársi gárdájának erősítése főállású fiatalokkal,
– a tanítványok szakmai szervezeteinek életre segítése és számukra rendszeres tanácsadás,
– a kísérleti munkákban való együttműködés.

3. Források
A Közösségfejlesztők Egyesülete szélesíteni szeretné támogatóinak körét a következő 5 évben. Jelenleg nagymértékben specializált tevékenységek – képzések, publikáció, kísérleti projektek stb. – képezik az adományok tárgyát, ezek, valamint a szimbolikus tagsági díjak és a publikációból, képzésekből származó szerény bevételek jelentik anyagi bázisát.
Míg tudjuk, hogy a jövőben is hasonló forrásokra számíthatunk, változtatni szükséges:
– a források nagyságrendjén – elsősorban azért, hogy a Közösségfejlesztők Egyesülete több embert tudjon alkalmazni,
– a források időtartamán – a rövid távú finanszírozás helyett a hosszabb távú, 2–3 éves finanszírozás lehetőségeit keressük,
– a külföldi és a belföldi támogatások arányán – fontos lenne, hogy ez a munka mindinkább megtalálja saját belső finanszírozását is.
A nagyobb, hosszabb távú és zömében belföldi támogatásokat részben a hazai politikusok befolyásolásával – lásd fentebb “a politika befolyásolása” –, részben a PHARE és az EU programok befolyásolása, illetve a programok kifejlesztésébe való beépüléssel fogjuk elérni. Jelenleg két ilyen program előkészítésében veszünk részt, az egyik a PHARE regionális fejlesztési programja, a másik a vidékfejlesztést célzó EU SAPARD program.
Jelentős erőfeszítéseket teszünk a helyi önkormányzatokkal való szerződéses munkaviszony kialakítására is.

Parola archívum