Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Városrészi önkormányzat
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1992
Szám:	3
Oldalszám:	6. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Budapesti Városszépítő Egyesület Városrészi Önkormányzatokat Segítő Csoport (Budapest, Eötvös u. 10., 1067, T:122-3870)
Települések:	Budapest
Tárgyszavak:	önkormányzati együttműködés, városrészi önkormányzat
Megjegyzés:
Annotáció:

varosonk.txt

Városrészi önkormányzat

Az önkormányzati jogok teljessége a település egészét illeti meg. A városok és egyes községek település-szerkezete számos sajtosságot mutat. Vannak olyan településrészek, amelyek az egészen belül önálló közösséget alkotnak, és az egyes részek viszonylag önálló életet élnek. Gyakran a földrajzi adottságok formálták a településrészeket, de új lakótelepek is épültek és egyes városokhoz, községekhez üdülőterületek kapcsolódnak. Az egész települést tehát gyakran olyan részek alkotják, melyek valóságos közösségek, és igénylik, hogy döntési lehetőséget kapjanak azon ügyekben, amelyek őket, és csak őket érintik.
Ezekre az igényekre tekintettel az Önkormányzati törvény lehetővé teszi rész-önkormányzatok kialakítását. A települések sokfélesége miatt a törvény csak keretszabályt ad, a részletes szabályozást a település képviselő-testületének hatáskörébe utalja. Az Ötv. 28. szakasza a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában való rendelkezési lehetőséget említi egyik megoldási módként, és mindössze azt a feltételt támasztja, hogy a részönkormányzati testület vezetője települési képviselő legyen.
A településrész önkormányzatának létrehozásakor célszerű az adott körzetben megválasztott képviselőkből megalakítani a testületet, de a törvény lehetővé teszi más választópolgárok közreműködését ebben a testületben is. A külső tagok kiválasztása többféleképpen történhet:
a) néhány száz lakosú településrészen megválaszthatják a testület tagjait falugyűlésen,
b) delegálhatják a testület tagjait a helyi egyesületek
c) választhatják a testület tagjait az önkormányzati képviselők választásáról szóló (1990. évi LIV.) törvény megfelelő alkalmazásával,
d) a kerületi képviselő-testület külső személyek felkérésével bővítheti a körzetben megválasztott helyi képviselők csoportját. Ez utóbbi módszer hasonlóságot mutat a képviselőtestület szakmai bizottságai létesítésének módjával, ami megkönnyíti a döntés végrehajtását. A városrészi önkormányzat tehát földrajzi szempont szerint kialakuló bizottságként végzi majd tevékenységét.
A törvény felsorolja azokat az eseteket, amikor kötelező megalakítani a településrész önkormányzatát. Az Ötv. 55. szakasza úgy rendelkezik, hogy a települési képviselő-testület nem tagadhatja meg a kizárólag a településrészt érintő hatáskör átruházását:
- a külterületi lakott helytől,
- az olyan üdülőterülettől, melynek népessége eléri a település állandó lakosságának egynegyedét,
- az egyesítéssel létrejött településrésztől.

Budapest Főváros Tanácsa már 1989-ben védetté nyilvánította a városrészek neveit, ezért az új utcanév táblákon már mindenütt feltüntetik a kerület államigazgatási helynevén kívül a városrésznevet is. Ezek többnyire az 1950. előtt a fővároshoz csatolt települések neveit jelentik, de a belső kerületekben is kialakultak a történelem során olyan elnevezések, amelyeket egy-egy városrész megjelölésére használnak az emberek. A létrejövő településrészi önkormányzatokat célszerű a városrész nevéről elnevezni.
A rész-önkormányzat feladatait, hatáskörét a képviselőtestület határozza meg, de akkor jár el helyesen, ha a részönkormányzat testületétől kér erre javaslatot. A települési képviselő-testület általános hatásköréből azoknak a hatásköröknek az átruházása indokolt, amelyek az adott területet érintik. A képviselő-testület anyagi eszközöket is adhat a rész-önkormányzatnak a településrészen megoldandó feladatokra. Ennek összegét a település közös költségvetésében határozza meg a kerületi képviselő-testület.
A települési képviselő-testület egyes ügyekben egyetértési, véleményezési jogot is adhat a részönkormányzatnak. Ezek olyan ügyek, amelyekben a képviselőtestület, a polgármester vagy más személy dönt és döntése érinti az adott településrészt is. Ilyen esetekben a eszköze a véleményezési illetve egyetértési jog.
A településrész lakóinak érdekeit szolgálja az is, ha a képviselőtestület hivatali kirendeltséget hoz létre a településrészi önkormányzat munkájának segítésére. A kirendeltség egyúttal a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati teendőket is elláthat. A kirendeltség tevékenységi körét a lakosság helyszíni ügyintézési igényéhez célszerű igazítani. A kirendeltség és a településrészi önkormányzat megfelelő működése jelentősen hozzájárulhat a polgári és a közösségi öntudat erősödéséhez, az emberi élet minőségének javulásához.
A jelzett témákban észrevételeit és javaslatait, illetve kérdéseit kérjük juttassa el alábbi címünkre.

Budapesti Városszépítő Egyesület
Városrészi Önkormányzatokat Segítő Csoport
1840 Budapest 50., Pf. 1. (VI. Eötvös u. 10.)
Tel.: 122-3870


A Városrészi Önkormányzatokat Segítő Csoport működésének alapelvei

1. Azon elvből kiindulva, hogy a helytörténeti értékek, a természeti és épített környezet mellett a helyi hagyományok, közösségi szokások és a civil szerveződések egyaránt részét képezik a város örökségének, a csoport támogatja az ilyen területen közhasznú tevékenységet végző polgárokat és azok közösségeit.
2. A helyhatósági választások után megrekedt rendszerváltozás folytatódásának elősegítése érdekében a csoport lehetőségeihez mérten támogatja az Önkormányzati törvény alapján városrészi önkormányzatok kialakulását ott, ahol erre igény merül fel.
3. Az esetleg meglevő és a jövőben megalakuló ilyen köztestületek működésének tapasztalatait gyűjtve és továbbadva a többieknek a csoport a polgári és a köztulajdonosi öntudat erősödését kívánja szolgálni.


Parola archívum