Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
A helyi cselekvés projektjei
Szerző:
Németh Gábor, Sz. Koncz István, Karvalics Zoltán
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2000
Szám:
3
Oldalszám:
8-9
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Bamba Club
Települések:
Daraboshegy, Görcsöny, Halogy, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Katafa, Nádasd, Pécs
Tárgyszavak:
helyi cselekvés, Tass, Görcsöny, Nádasd
Megjegyzés:
Annotáció:

Tartalom
A HELYI CSELEKVÉSI PROGRAM PROJEKTJEI
Görcsöny

A falu Pécstől 12 kilométerre DNY-ra fekszik, az Ormánság szélén. Területét és lakosságát tekintve is többé-kevésbé elkülönülve él a település: az épületek szerint régebbi, családi házas részen, ahol mezőgazdasági munka, állattenyésztés is folyik, és a szocializmus éveiben épült Pelikán lakóparkban. Az itt élők tősgyökeresek és „bebírók”, azaz a városból kitelepültek. Rajtuk kívül jó néhány külföldi család lakik itt.
Pár esztendővel a rendszerváltás után már volt énekkarunk és a sakkélet is klubbá szerveződött, felnőtt és gyermek kategóriában. Előbbi jelenleg az NB II-ben képviseli a községet. Három évvel ezelőtt aztán mi, akik spontán módon már korábban is összejártunk, megalakítottuk a Bamba Clubot, azoknak a férfiaknak a körét, akiket egy klubtársunk szavaival élve a „bamba” azaz az Unicum tisztelete és szeretete, a kultúrált alkoholfogyasztás eszméje tart össze, és azóta minden hónap első szombat estéjét együtt töltjük. Egyikünk ötletére újságot is kiadtunk, amit otthoni technikával és saját költségünkön fénymásolunk és adunk „mindazoknak, akik azt kérik”. (Idézet az impresszumból. Egyébként a kéthavi lap hivatalosan is bejelentett.) Az újságban mindig közlünk zöld írásokat, a faluban született költeményeket, történeteket, híreket, hirdetéseket, rejtvényt etc. Múlt év telén klubunk hívta meg a Phare-Közösségfejlesztő Konferenciát, hogy a dél-dunántúli régió rendezvényét Görcsönyben rendezzék. Ezt tagjaink készségeik szerint támogatták: a szakács hidegtálat készített, a számítógépes névkitűzőket etc., az elnököt és a titkárt pedig elküldtük, hogy vegyen részt.
Úgy érezzük, a faluban elfogadtak bennünket, mind többen tudják, hogy vagyunk. Múlt ősszel a polgármester keresett meg bennünket, hogy pályázati összeget nyertünk és írjuk és jelentessük meg a falu történetét. Ezek után újabb lehetőségeket kerestünk, ahol a falunkért tehetünk, illetve társakat találjunk, akik szintén fontosnak tartják azt, hogy mi történik Görcsönyben. (A Bamba Club nem bejegyzett civil szervezet, bár alapító okirata van, és egyhangú szavazással elfogadott alapszabály szerint működik. A Bamba újságot – a címe: A'la Bamba, mint említettük – a Kulturális és Művelődési Minisztérium Lapnyilvántartási Osztályán bejelentettük.)

Környezetünkért
Néhány hónapon belül a szelektív hulladékgyűjtő edények és a Mecsek túlsó felén álló atomhulladék sorsának követése után Görcsöny újabb lépést tesz a felé, hogy óvja környezetét és rétegvizeit: egy korábbi pályázat elnyerésével szennyvíztisztító érkezik Németországból. A faluban megosztja a véleményeket, hogy ez valóban szükséges volt-e, és nem kellett volna-e megmaradnunk a korábbi és kevésbé költséges megoldásnál. Bár tudni véljük, valójában mégsem tudjuk, hogy mit jelent hosszú távon ez a beruházás, hogy valóban ökológikus-e az, ami magasabb technológiát képvisel.
Azt gondoltuk, ahhoz, hogy érdemben tudjunk erről és a később felmerülő további kérdésekről dönteni, információkra van szükségünk, és olyan megbízható szakembereknek a véleményére, akik a falu megfelelő fórumán, azaz a lakók előtt tud válaszolni a kérdéseinkre. Ezen túlmenően ez egy olyan irányt jelöl ki, amibe a helyi óvodavezető, a gyermekvédelmi szociális munkás is bekapcsolódik a későbbiekben. Ha valódi igények ébrednek, a biotermékek termesztése és a hétköznapi ökológikus gondolkodás meghonosítása felé léphetünk, akár apró, de semmiképpen nem felesleges lépésekkel.
Amit mi teszünk a megvalósításért
– az előadásokról és eseményekről a falutévé felvételeket készít, és táblás hirdetésekben ad hírt,
– a Bamba lap beharangozót és tudósításokat közöl,
– a klub tagjai segítőként és támogatóként jelen lesznek, és esetenként az önkormányzattól is kijárják a hiányzó feltételeket (pl. terem),
– megszervezzük az információáramlás lehetőségét, és hirdetőtábla frissítését etc.

Közösségünkért
A görcsönyiek között időről-időre beszédtéma, és különböző esélyekkel mérlegelik, hogy vajon mikor lesz közösségi házuk. Alkalmanként különösen bátorító jelek mutatnak arra, hogy hamarosan, majd újabb hiányok mutatkoznak, amitől ez ismét lekerül a napirendről.
Amikor ezeket a sorokat írom, ismét közel érzi magát az önkormányzat ahhoz, hogy a tervet megvalósítsa. Minket elsősorban az foglalkoztat, vajon mi történik majd a „házunk” falai között, a ház valóban a falu, a közösség háza lesz-e. Ezzel pedig van még annyi dolgunk, mint magának a háznak a megépítésével. Meg kell ismernünk egymást, hogy megtudjuk, milyen közösségek vannak vagy lehetnének Görcsönyben, és mi az, amire szükségünk van mint a falu lakóinak. Az önkormányzat kulturális ügyekkel foglalkozó alkalmazottja az előzetes beszélgetések szerint szívesen találna társakra ebben az ügyben. A közösségfejlesztők konferenciáján hallott „keres-kínál, azaz tanít-tanítana” programot valósítanánk meg. Ennek keretében találkoznánk a falu majd minden lakójával. A módszer segítő jellegénél fogva talán jó fogadtatásra találna.
Amit mi teszünk a megvalósításért
– a falutévé bevonásával rendszeresen hírt adunk kezdeményezéseinkről, a közösségfejlesztők munkájáról,
– a Bamba lap ugyancsak beharangozót és tudósításokat közöl,
– a klub tagjai segítőként és támogatóként jelen lesznek, és esetenként az önkormányzattól is kijárják a hiányzó feltételeket (pl. terem) e programhoz is, – megszerkesztik és kiadják a kalendáriumot.
Sz. Koncz István


Nádasd

mellett a következő települések: Daraboshegy, Halogy, Katafa, Hegyháthodász, Hegyhátsál lakói közül néhányan fejükbe vették,
hogy nemcsak falun belül, hanem – a nádasdiak segítségét kérve, az általuk évek óta kiadott újságot igénybevéve (Hétdombi Hírek) – a faluk között is kapcsolatot keresve kialakítanak egy rendszeres párbeszédet. Nem pontosan körvonalazódott még, hogy milyen szervezeti formában, egyáltalán „szervezetten” akarják-e mindezt megvalósítani, de az érzékelhető, hogy kettős motívum mozgatja az elhatározást: egyrészt a természetes kíváncsiság egymás iránt, másrészt annak az igénye, hogy (a nádasdiak példája nyomán) közösen változtassanak számukra nem tetsző napi gondokon, vegyék kézbe saját sorsuk irányítását.
Leginkább az alig 300 lelkes Hegyháthodász tűnik aktívnak, ahol a közelmúltban megalakítottak egy egyesületet – fájdalom, a bejegyeztetése nem megy simán, későn kaptak észbe, hogy jó lett volna segítséget kérni az alapdokumentumok elkészítéséhez – ami ugyan az egész falu „minden ügyét” magáénak tekintve lendült munkába, de reményeim szerint ebből letisztítható majd az a néhány fontos tennivaló, amit más rajtuk kívül nem tud megcsinálni a faluban.
Gondok feszítik, s ezért aktivitásba lendült Halogy népessége – a többi falu között ennek vannak leginkább olyan adottságai, melyek a helyi fejlesztés természetes segítői lehetnek – s egyelőre az elégedetlenségre építve próbálják felverni a falut néhányan.
A többi faluból 1–4 személy érdeklődik egyelőre – hírét kapván a mozgolódásnak – amire a nádasdiak azzal a természetes önzéssel válaszoltak, hogy a rendelkezésükre álló kereteket hajlandók megosztani másokkal, feltéve, hogy a helyi lapot segítenek térségi újsággá terebélyesíteni....
Ebben látok én most egy kibontakozó lehetőséget. Ismerve a nádasdi csoportot, számukra nem feltétlenül presztizskérdés a „térségi újsággá” bővülés, de elemi érdek (valamint családi kapcsolatok sokasága) diktálja az „egymással kapcsolatban lenni, gondjainkra közös választ keresni...” gondolkodást. A korábbi ellentétek (Nádasd volt a „székhelyközség”) lassan feloszlani látszanak, annál is inkább, mert egyre nagyobb a kiszolgáltatottság, s néha mármár felismerik, hogy közös erővel valóban változtatni lehet mindazon, amin „kell is”.
A május 9én este megtartott összejövetelen kiderült, hogy a Katafán tavaly megszűntetett iskola tanulói azért járnak most Körmendre, mert „a VOLÁN busz arra jár...”, s a kényszerűségből utazó kisdiákok nem a 2(!) km-re lévő Nádasdot választják iskolájuknak. A kistérségben csupán egyetlen „falugondnok” dolgozik, holott a települések mindegyike jogosult lenne falugondnok beállítására. (Még az egyetlen falugondnok is meg tudná oldani a katafai gyerekek iskolába szállítását, ehhez azonban ismerni és megbeszélni kellene közös gondjaikat.)
Halogyon egy nagyméretű ipari létesítmény (varroda) várja a teljes pusztulás bekövetkeztét, hasonlóképpen a „falu háza” is kihasználatlan, berendezése éppúgy hiányzik, mint annak a végiggondolása: mi mindenre lehetne alkalmassá tenni ezt a szép épületet.
Egyelőre a „helyi nyilvánosság” felismerését, a benne vállalható szerep körbejárását határozták el azok, akik eljöttek a megbeszélésekre.
Potenciálisan egy önálló, a települések együttműködését szolgáló csoport formalizálása lehetséges, a későbbiekben pedig egy olyan irányvonal kimunkálása, melyben a különböző korosztályok megtalálják a helyüket.
Karvalics Zoltán




Tass
község Árpád-kori település a Duna bal partján a Csepel sziget déli csúcsánál, Budapesttől 60 km távolságra. A falu a folyó-tól kb. 3 km-re keletre található, az évszázadokon át rendszeresen jelentkező áradások miatt itt vált biztonságossá az építkezés. A községben jelentős számban találhatók kastélyok, kúriák és a népi építészet olyan gyöngyszemei, amelyeknek egy részét sikerült megmenteni. Lakosaink között nagyon sok lokálpatrióta található. Közülük néhányan tevőlegesen is szeretnénk hozzájárulni, hogy szűkebb hazánk otthonosabb, az idelátogatóknak barátságosabb legyen. Ez azért is fontos, mert a falu – főleg nyáron – jelentős idegenforgalommal bír. Nagyon sok hétvégi ház található a Duna parton és a Kis-kunsági Öntözőcsatorna partján, sok horgász tölti itt a szabadidejét. A falu központjában sokáig állt üresen, új tulajdonosra várva egy öreg épület. Elhanyagolt állapota miatt rontotta a faluképet.
Felmerült az ötlet, hogy ezt a házat vásárolja meg az önkormányzat, és a helyére létesítsen egy közparkot, amely így a falu díszére válhat. Az elhatározást tett követte, képviselői javaslatra az önkormányzat úgy döntött, megvásárolja a kérdéses ingatlant. Erre 2000. febr. l6-án került sor. Ezután megkezdődött a ház bontása. Miután az önkormányzatnak erre nem volt pénze, néhány képviselő (a terv kiötlői), a helyi sportkör tagjai és több segítőkész lakos segítségével elkezdték a munkát. Kézzel történt a bontás, ugyanis a használható építőanyagot így sikerült megmenteni (cserép, faanyag, tégla), amit a későbbiek során szintén közösségi célokra, összefogással, társadalmi munkában a sportpályán egy büfé és klubhelység kialakításánál kívánunk felhasználni. A munkát látva a szervezőkhöz örvendetes módon sok felajánlás érkezett, bizonyítva azt, hogy az emberekből nem veszett ki a segítőkészség és a közösségbe tartozás igénye. A nyugdíjas klub részéről felajánlották, hogy segítenek téglát tisztítani, vállalkozók felajánlották a törmelék elszállítását a terep rendezését, bokrok, fák telepítését. A terület megtisztítása után azonban lesznek olyan munkák, amelyeket már csak szakemberekkel, cégekkel tudunk elvégeztetni, amik valószínűleg elég költségesek lesznek (vízelvezetés, útpadka kiépítése). Természetesen az önkormányzat is mindent megtesz, amit kondíciói engednek, de úgy érezzük, fel kell kutatnunk minden olyan forrást, amely segít minket abban, hogy megvalósítsuk mindazt, amit elterveztünk. Ezért fordulunk a Közösségfejlesztők Egyesületéhez ezen pályázatunkkal, remélve azt, hogy támogatásukat elnyerjük. Ugyan nem vagyunk bejegyzett egyesület, azonban úgy gondoljuk, hogy ez a munka a közösséget szolgálja, és fejleszti is azt, így bízunk támogatásukban. Ha sikerül megépíteni a parkot, a falu központjának képe, rendezettsége nagyot javul, még nagyobb hangsúlyt kap a gyönyörű református templom, a világháborús és az '56-os emlékmű.
Németh Gábor
A Helyi cselekvés programot a Levi Strauss Alapítvány, a MOTT Alapítvány és a Rockefeller Brothers Fund támogatja.
Tartalom
Parola archívum