Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	A virágzó izlandi e-demokrácia
Szerző:	Csabai Lucia
Sorozatcím:	Parola
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2014
Szám:	4
Oldalszám:	22
A cikkben lévő
Nevek:	Gunnar Grimsson, Róbert Bjarnason, Anwar Shah, Hilmar Magnússon, Toomas Hendrik Ilves, Kristina Reinsalu
Intézmények:	EGT/Norvég Civil Támogatási Alap, Közösségfejlesztők Egyesülete, European e-Democracy Awards díj, Citizens Foundation (Állampolgári Alapítvány), Centre for Systems Solution Wroclaw; Association for Support to Radio Marš, Open Government Partnership; Balkan eDemocracy Startup Project, eDemocracy Startup Network nemzetközi hálózat
Települések:	Izland, Reykjavik; Lengyelország: Wroclaw, Lublin; Szlovénia Maribor; Észtország; Balkán
Tárgyszavak:	e-demokrácia, Your Priorities szoftver, Shadow Parliament (Árnyékparlament), Better Reykjavik (Jobb Reykjavik), Legjobb párt (The Best Party), városi fejlesztési műhely, közösségi tervezés online felületen, partnerség a civilek és a városi tanács között, deliberatív és részvételi demokrácia, Better Neighbourhoods (Jobb szomszédságok) projekt, részvételi költségvetés, városrészfejlesztési program, szomszédsági tanács, a Your Priorities külföldi adaptációi, nyitott kormányzás, online közösségi oldalak
Megjegyzés:	Kategória: elmélet módszertan esettanulmány beszámoló
Annotáció:

Csabai Lucia
A virágzó izlandi e-demokrácia

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap ösztöndíjas programjának keretében megvalósuló
tanulmányutam célját képezte a Reykjavíkban működő hatékony, partneri alapon működő,
alulról szerveződő online közösségi tervezés folyamatába való betekintés, ennek közvetlen
megtapasztalása. Úgy véltem, fontos szakmai tapasztalatot nyújthat küldő szervezetem, a
Közösségfejlesztők Egyesülete és a magam számára is egy valóban működő e-demokrácia
folyamatának megismerése, s az ennek létrejöttéhez szükséges módszertani elemek
tanulmányozása. Fogadó szervezetem, a Citizens Foundation (Állampolgári Alapítvány)
világszerte támogat hasonló együttműködéseket, ily módon nem csupán Reykjavík és ennek
révén Izland példáját ismerhettem meg, hanem többek között a már kialakult balkáni
projekteket is. Mindez egy komplex rálátást biztosított számomra, mely kiegészült egy széles
körű kapcsolati háló kiépülésével. A következőkben a virágzó izlandi demokrácia online
formáinak ismertetésére vállalkozom.

A szervezet jó gyakorlatának bemutatása

A Citizens Foundation küldetése, hogy egy olyan kommunikációs

felületeteket hozzon létre,
melyek megteremtik a lehetőséget az

állampolgári lét minél szélesebb gyakorlására. Gunnar


Grímsson és Róbert Bjarnason 2008 óta üzemeltetik és fejlesztik

a Your Priorities (A te prioitásod/elsőbbséged) online szoftvert
amely hozzájárult az állampolgári részvétel
erősödéséhez.

Ennek eredményeképpen 2011-ben elnyerték a European e-Democracy
Awards-díjat.


A Your Priorities-re épülő izlandi e-demokrácia modell
A Citizens Foundation munkásságának kezdete 2008-ra tehető, mely év méltán nevezetes az izlandi demokrácia történetében. Az ekkorra kiteljesedő pénzügyi válság hatására a politikai szféra bizalmi indexe a legmélyebbre süllyedt. Az izlandi civil társadalom, kihasználva a válságállapotot, változást idézett elő a demokrácia fejlődésében, s az összefogás kulcsfontosságú alakjai között tevékenykedett Róbert Bjarnason és Gunnar Grímsson, a Citizens Foundation két munkatársa is. Ismerve az e-demokrácia külföldi hagyományát, kialakítottak egy, a részvételi döntéshozatalra alkalmas online felületet, mely alkalmazás azóta a Your Priorities néven vált ismertté.
A demokrácia fejlesztésének lehetőségeit keresve, a súlyos pénzügyi, valamint az ezzel együtt járó, az állampolgárokban elhatalmasodó bizalmi válságban, a Citizens Foundation munkatársai úgy érezték: megérett az idő egy alulról jövő kezdeményezés életre keltésére. E helyzetfelismeréstől inspirálva indították útjára 2009-ben első, a részvételi demokrácia módszerére épülő programjukat, melyet Shadow Parliamentnek (árnyékparlamentnek) neveztek el, célja pedig egy, a városi tanács működésével párhuzamos, árnyékszavazásnak teret adó, az állampolgárok számára kialakított online kommunikációs felület megalkotása volt, melyen keresztül az állampolgárok lehetőséget kaptak véleményük közösségi megosztására. Előfeltevésük, miszerint a válság elhatalmasodására reagálva, az emberek nagy számban igénybe veszik majd ezt a lehetőséget, és ezen keresztül hangot adnak véleményüknek, ekkor még nem igazolódott be. A reykjavíki állampolgárok a vártnál csekélyebb számban csatlakoztak az első kezdeményezéshez. Ennek következtében ismerték fel, hogy valódi hatás és széles körű részvétel elérésére egy komplexebb módszer kidolgozása szükséges, s nem elégséges egy pusztán egyoldalú, online kezdeményezés elindítása. Így, bár 2008-ban teljes mértékben civil összefogásként indult munkásságuk, egy évvel az árnyékkormány kisebb-nagyobb sikerrel járó működtetésének megkezdése után, 2010-ben úgy döntöttek, hogy teret adnak a politikai szférának is, s megpróbálnak egy mindkét fél számára alkalmas együttműködési platformot kialakítani.
2010 tavaszán kezdték meg a tárgyalásokat a politikai pártokkal, s két héttel a reykjavíki helyi választások előtt, megnyitották az immáron erre a koncepcióra kialakított Better Reykjavík (Betrí Reykjavík – Jobb Reykjavík) elnevezésű online felületet a politikai pártok számára is, hogy érdemi párbeszédet kezdeményezhessenek az állampolgárokkal. A Citizens Foundation második, alulról építkező civil kezdeményezése tehát a Better Reykjavík, mely lényegében véve az árnyékkormány intézményesült formájává kezdett válni. Az együttműködési lehetőséget minden párt számára felajánlották, azonban csupán A Legjobb Párt (The Best Party) elnevezésű viccpárt tartotta fontosnak a kampány utolsó időszakában, hogy az elektronikus demokrácia ezen formáját alkalmazzák. Arra azonban senki sem gondolt, hogy mindez hozzásegíti őket a fennálló politikai rendszer átalakításához. A városi tanács 15 helyéből 6-ot szerzett meg 2010-ben A Legjobb Párt, s egyúttal Jón Gnarr (színész, humorista) a viccpárt jelöltjeként lett a polgármestere Izland fővárosának, melyet lényegében a városi tanács irányít. Tagjait a 18 év feletti, regisztrált reykjavíki lakosok közvetlen módon választják. A négyéves mandátum 2014-ben zárult le, minek következtében egy teljes ciklust megélt e-demokráciagyakorlat tapasztalatait birtokolja a szervezet. A Citizens Foundation ugyanis 2011 óta hivatalosan is tagja annak a városi fejlesztési műhelynek, amelyet a részvételi demokrácia koordinálására hoztak létre. 2014 szeptemberében kötötték meg a következő ciklusra vonatkozó szerződést, egy új együttműködési megállapodás alapján, az előző évek tapasztalataira építve. A Citizens Foundation tevékenysége alapvetően tehát a Your Priorities szoftverre épül, amely 2008-as fejlesztése óta több változáson is átesett, valamint számos adaptációt ért meg a világ különböző pontjain.

A közösségi tervezés folyamata a Your Priorities által
A Your Priorities-szoftver egy olyan nyílt hozzáférésű online közösségi felület, ahol az állampolgárok által képviselt ötletek és prioritások nyilvánosságot nyerhetnek. Egyszerű használata, világos kezelhetősége révén könnyen elérhető mindenki számára. A felülete letisztult, ami elősegíti a gyakorlati alkalmazását, s egyben teret szolgáltat arra, hogy az adott közösség a saját szimbolikáját, nyelvezetét használva adaptálja.
Működése kétfajta részvételi lehetőséget kínál fel. A regisztrációt követően egyrészt az egyéni javaslatok artikulációját teszi lehetővé, másrészt pedig a már meglévő ötletek közvetlen véleményezésére nyílik tér. Ennek révén kialakul a közösség által leginkább támogatott ötletek jegyzéke, mely világos és átlátható módon közvetíti a nyilvánosság felé a közösségi döntés eredményét (rangsorolva az egyes megosztásokat). Az online felület alkalmazása során tehát lehetőség nyílik a javaslatok, innovációk rendszerezésére, egy közös nyelv kialakítása által.
Az állampolgárok egy adott kereten, témán belül ötleteket oszthatnak meg egymással, függetlenül attól, hogy egy játék közösségi létrehozásáról, iskolai kirándulások tervezéséről, egy szervezeten belüli munkafolyamat megtervezéséről, vagy éppen az állami pénzek közösségi elosztásáról van szó. Az első lépés minden esetben a Your Priorities-felület egyéni aktiválása, s ezután különböző, mindenki számára érthető és releváns kategóriák létrehozása, melyeken belül lehetőség nyílik az innovatív ötletek megosztására. Az ötletek rövid jellemzését követően további tér nyílik ezek megerősítésére vagy éppen felülbírálására, ami arra a kérdésre ad bővebb választ, hogy miért érdemes éppen azt támogatni vagy ellenezni. Ennek folyamán a szavazók között elindul egy nyílt, mindenki számára nyomon követhető párbeszéd, ahol az érvelés technikájának gyakorlása által lehetőséget teremtenek a saját nézőpontok érvényesítésére, nem utolsó sorban pedig az egyes vélemények megismerésére, valódi párbeszéd generálása által.
Kialakítása során törekedtek arra, hogy mindenki számára könnyen használható, egyszerűen kezelhető és átlátható legyen. Így aztán nem véletlen, hogy sikeresen alkalmazzák a világ minden táján. A Your Priorities-fejlesztés egyik legsikeresebb megvalósulása a Better Reykjavík-oldal.

Better Reykjavík – A részvételi döntéshozatal izlandi esete
A városi tanács, a Citizens Foundationnel kötött megállapodás eredményeképpen, kialakította a részvételi döntéshozatal izlandi mechanizmusát. A 2010-es választásokkal járó struktúraváltás következménye a részvételi demokrácia minőségi fejlődése, melynek egyik kézzel fogható példája a Citizens Foundationnel való partnerség gyümölcse. Az újjáépítkezés szerves velejárójaként szerették volna intenzívvé tenni az állampolgárok közötti kommunikációt, aminek eszköze a Your Priorities felülete lett. Ennek eredményeképpen 2011-ben indították el, immáron a városi tanács által támogatott programként, átalakított, intézményesült formában, a „Better Reykjavík-programot.
Az e-demokrácia módszerét alkalmazva, a részvételi döntéshozatal a városi tanács működésének szerves részévé vált. Ennek köszönhetően a Citizens Foundation a városi tanáccsal 2011 októbere óta áll partnerségben, s az alapítvány munkatársai egyúttal tagjai a városfejlesztési műhelynek is. Az együttműködés fenntarthatóságának tanúbizonysága, hogy 2014 szeptemberében mindezt meghosszabbítva – egyúttal a szerződést megújítva – folytatják a civil–állami együttműködést. Ténylegesen is a városvezetés mindennapjainak része lett tehát ez a fajta online eszköz. Mindez illeszkedik Anwar Shah, a részvételi demokrácia egyik szakértőjének az elképzeléséhez, miszerint egy eredményes részvételi költségvetési folyamatot hosszú távra tervezünk, minimum 2–3 évre, elkerülve ezzel is a túlkapásokat, valamint az esetleges csalódásokat.
A 2010–2014-ig tartó együttműködés projektkoordinátora, Hilmar Magnússon, aki nem elhanyagolható módon emberi jogi aktivista civilként, utódja pedig Unnur Margrét Arnardóttir, aki a következő ciklus részvételi demokrácia projekt koordinációjáért felelős.
A Better Reykjavík lényegében véve egy nonprofit platform, melyet Gunnar Grímsson és Róbert Bjarnason indított útjára, azonban működtetéséért 2011-től a mindenkori városi tanács a felelős. A civil kezdeményezésre létrehozott felület integrálódott a városi tanács működésébe, és a részvételi döntéshozatal eszközévé vált. A 2010-ben létrehozott felület kialakítása során a deliberatív és a részvételi demokrácia módszerét kombinálva, egyszersmind teret biztosítanak az állampolgárok számára, hogy nyilvánosan megosszák innovatív javaslataikat, véleményüket egy-egy ügy (témakör) mentén, ezúton is lehetőséget teremtve minden ember számára, hogy részt vegyen a politikai döntéshozatalban. Az állampolgárok nyomon követhetik a honlapon közzétett információkat, azonban tevőlegesen részt vállalni csak a regisztrációt követően tudnak, melyet elektronikus személyi igazolvánnyal lehet elvégezni, ezzel is elősegítve a honlap rendeltetésszerű alkalmazását. A regisztrációt követően a tagok szabadon megoszthatják a közösség fejlődését szolgáló javaslataikat, melyet egy publikus felületen vitára bocsáthatnak: a javaslathoz véleményt fűzhetnek, és a fórumon tovább is beszélgethetnek a résztvevők. A javaslat megvitatásán túl lehetőség van szavazni is: támogatni vagy elvetni az adott ötletet (like és dislike funkcióval). Minden hónapban megvitatásra kerül a legtöbb támogatást nyert átlagosan 16 ötlet a városi tanács által, egy külön, erre a célra szervezett megbeszélés keretén belül, melynek köszönhetően az izlandi állampolgárok esélyt kapnak arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a politikai döntéshozatalban.

A Better Neighbourhoods (Jobb szomszédságok) projekt
A Better Reykjavík-program részeként, erre épülve dolgozták ki a részvételi költségvetés rendszerét, melyet Better Neighbourhood-nak neveztek el. A reykjavíki részvételi költségvetés egy időszakos projekt, mely, a megvalósítást is számba véve minden esetben egy évet ölel fel. A városvezetés jóváhagyásával, évente 300 millió izlandi korona, vagyis körülbelül hatszáz millió forint sorsáról dönthetnek az állampolgárok az erre kialakított szavazófelületen, amely a részét képezi az egész évben működő Better Reykjavík városfejlesztési programnak. Minden kerületnek külön részlege van, ahová belépve, az adott kerületben élő szomszédságok tagjai közösen dönthetnek a megadott keretösszeg sorsáról. E folyamat több fázisban zajlik. A 2014-es, legutóbbi részvételi költségvetési folyamat a következő határidőket foglalta magában.

I. fázis: Ötletek, javaslatok közzé tétele a részvételi költségvetésre vonatkozóan
2013. november 30-tól volt esedékes az aktuális, 2014-es évre vonatkozó részvételi költségvetés tartalmát illető javaslatok, innovatív ötletek megosztása és lakossági megvitatása. 2013 decemberéig 500 egyéni ötletet regisztráltak az erre kialakított Your Priorities felületen. Az állampolgárok először tehát az ötleteiket, megvalósítandó újításaiknak a tervét oszthatják meg. Ez az időszak megadja annak a lehetőségét, hogy az állampolgárok javaslatot tegyenek: mire költsék a részvételi költségvetésre elkülönített állami keretösszeget.

II. fázis: A legtámogatottabb ötletek megvitatása a városfejlesztési műhely által
2013 decemberétől a legtöbb szavazatot elnyert reformjavaslatokról, amennyiben illeszkednek az aktuális városfejlesztési koncepcióhoz, a részvételi költségvetés lebonyolításáért felelős technikai stáb ülésezését követően költségvetés készül.

III. fázis: A szomszédsági tanács javaslattétele
2014. február 1–14.-e között az elfogadott javaslatokat, a pénzügyi keretösszeget mellé rendelve, a szomszédsági tanács tárgyalja. A szomszédsági tanács tagjainak lehetősége van felülbírálni azt, és új javaslatot közzétenni, melyet újra továbbít az ezt koordináló műhelynek. Végső formában kerületenként 20 állampolgári javaslatot választanak ki, melyek, egy kidolgozott költségvetést hozzárendelve, alapját képezik majd a részvételi költségvetés szavazásának. Amíg tehát a 20 végső javaslatig eljutnak, többfordulós tanácskozás is végbemehet.

IV. fázis: Részvételi döntéshozatal – szavazás
A Better Neighbourhoods felületén létrehozott online szavazás a személyazonosság megadásával történik. A szavazás 2014-ben márciusra esett. Minden ember csak egyszer voksolhat, ám azt mindaddig szerkesztheti, míg le nem telik a szavazási idő. A legtámogatottabb ötletek pedig a megvalósítás mezejére lépnek: 313 javaslat 3 év alatt.
A következőkben néhány megvalósult fejlesztés képe látható:



Lépcső a tengerhez (korábban problémaként merült fel, hogy Játéktér a városi parkban
a városban nem lehet megközelíteni a tengert, erre született Fotó: Citizens Foundation
megoldásképp ez az állampolgári javaslat)
Fotó: Citizens Foundation

No de ki áll e folyamat mögött? Hilmar Magnússon szerint a legfontosabb, hogy egy jól együttműködő csapat koordinálja mindezt, ebben látja a részvételi költségvetés sikerességét. Egyrészt tehát a városfejlesztési műhely tagjai, egy technikai stáb (tagjai között helyi civil szervezetek, többek között a Citizens Foundation is), valamint a helyi szomszédsági tanács tagjai, minden feltüntetett szomszédságból öt lakossági képviselővel, akik kapcsolatban állnak a szomszédsághoz tartozó közösségi ház munkatársaival. Hilmar szerint e hármas összjátékból mindeddig hiányzott az egyetem, s úgy véli, csak úgy lehet eredményes és igazán fenntartható a folyamat, amennyiben az egyetem szociális szakemberei és hallgatói is részei az ezt koordináló csapatnak. Erre a tapasztalatra építkezve a következő ciklusban már be szeretné őket is vonni az együttműködésbe.
Egy másik fontos eleme ennek a folyamatnak, hogy mindeközben könnyen, erre a célra jól használható, mindenki számára hozzáférhető és értelmezhető felületet kezelhessenek, amire a Your Priorities alkalmasnak is bizonyult. E példára építve már számos országban használják ezt az online felületet a városi részvételi költségvetés, illetve döntéshozatal készítésére: csak néhány példát említve, akikkel partnerségben van a szervezet: Észtország, Lengyelország és Románia.

Élet Izlandon túl – avagy a Your Priorities külföldi adaptációi

Lengyelország
A wrocławi székhelyű egyesület (Association Centre for Systems Solutions), az izlandi szervezettel partnerségben, az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap támogatás segítségével egy részvételi költségvetési programot dolgozott ki. A projekten 2014 márciusától kezdtek el dolgozni, Jakub Damurski projektkoordinátor vezetésével, s a megvalósítás 2016-ig tart. A költségvetés mintegy 349 490,00 złotyt (PLN) tesz ki. A The Budget Game nevet viselő projektjük a részvételi költségvetés bevezetésére irányul Lublinban, szociális konzultáció keretén belül, melyhez a Your Priorities-felületet kezdték alkalmazni. Maga a modellprogram a 2011-es amerikai Budget Game-ből inspirálódott, melyet San Joseban vezettek be.
Programjuk során célként tűzték ki a valódi párbeszéd elősegítését a lakosok, a döntéshozók és a civil szervezetek között. A projekttel szeretnék elérni, hogy a költségvetési tervezés és az azt követő javaslatokat érintő nyomonkövetés során az az érzés alakuljon ki az állampolgárokban, hogy bizonyos mértékben tulajdonosai a város vagyonának. E működési mód egyúttal közvetetten elősegíti a kommunikáció fejlesztését is a döntéshozók és a civil szervezetek között. A folyamat egyik előnye annak átláthatósága. A Lublinban tervezett részvételi költségvetés projekt partnere a helyi önkormányzat, aki részt vállal a szervezésben, valamint felajánlotta segítségét a népszerűsítésben is. A Citizens Foundation ebben a projektben vállalta a Your Prioritiesre épülő módszertan és a részvételi költségvetés területén szerzett tapasztalatainak átadását.

Szlovénia
A szlovéniai Mariborban az alulról szerveződő közösségek közvetlen demokráciához való hozzásegítését tűzték ki célul az Association for Support to Radio Marš elnevezésű szervezet munkatársai. Szintén az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap keretein belül tudják megvalósítani elképzelésüket, a Citizens Foudnationnel partnerségben, a Your Priorities-szoftvert alkalmazva. Projektjükkel szeretnének rávilágítani a közvetlen demokrácia előnyös hatásaira. A 2012-es téli tüntetéseket követően a részvételi demokrácia új formáiban kezdtek gondolkozni, a szomszédsági együttműködésekre építkezve. Elsődleges céljuk a közvetlen demokrácia formáinak támogatása. A projekt célja egy részvételi demokráciára épülő jó gyakorlat megvalósítása, mely által hozzásegítik az aktív állampolgárokat, hogy ténylegesen lehetőségük nyíljon a város irányításában való szerepvállaláshoz. A Citizens Foundationnel partnerségben valósítják meg projekttervüket, az ő szakmai tapasztalatukat szeretnék igénybe venni, melynek köszönhetően átjárható hidat tudnak kialakítani a formális politikai struktúrák és a részvételi demokrácia formái között, hozzásegítve ezzel Maribor lakosainak aktív állampolgárrá válását.

Észtország
A 2012-es választásokat követően Toomas Hendrik Ilves elnök arra kérte a civil szervezeteket, hogy olyan módszertant dolgozzanak ki, mellyel az országban elősegítik a demokrácia erősödését.
Az észt Open Government Partnership-projekt keretén belül, Kristina Reinsalu koordinálásával, a nyitott kormányzás elvét vallva dolgozták ki a részvételi döntéshozatal helyi jó gyakorlatát. Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap projektjük fő céljai között szerepel a helyi kormányzás átláthatóságának növelése, a részvételi kultúra erősítése.
A projekt 2014 áprilisában indult és a lebonyolítás 2016. március végéig tart. A költségvetési tervezet 96,550 euró. A projekt során, egy partnerségen alapuló, nyitott kormányzásra alkalmas kommunikációs felület kialakítását tűzték ki célul, melynek eszköze a Your Priorities-szoftver.
A Rahvakogu és http://participedia.net/en/cases/rahvakogu-peoples-assembly elnevezésű online felületet a Citizens Foundation munkatársai külön erre a célra alakították ki, amely lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy javaslatokat tegyenek közzé, melynek során az észt törvényhozásra is befolyással lehetnek.

E-demokrácia kezdeményezések a Balkánon
Korábban a Balkan eDemocracy Startup Project keretén belül 12 civil szervezet vállalkozott arra, hogy a Citizens Foundation szakmai támogatásával elindítja a Your Priorities-modell balkáni kiépítését. Mindez lehetőséget teremt a civil társadalom megerősítése a balkáni területeken is.

eDemocracy Startup Network
A Balkan eDemocracy Start-up Project-et kezdetben az egyes külföldi adaptációkat átfogó szakmai hálózat kiépítésére hozták létre, azonban a korábban balkáni országokra korlátozódott e-demokrácia hálózatot megújítva, 2014 júliusától már egy átfogó nemzetközi hálózatról beszélünk, a Citizens Foundation égisze alatt. Elsődleges célja, hogy erős partneri kapcsolatot segítsen elő azok között a szervezetek között, amelyek a Your Priorities-szoftverre épülő modellprogramot dolgoztak ki az e-demokrácia területén.
Ez a fajta nemzetközi hálózat még kiépülőben van, azonban minden olyan partnerszervezet számára nyitott, mely érdeklődik az online részvételi eszközök általi demokráciafejlesztés iránt.
Az Alapítvány e hálózatban egy szakmai mentori szerepet tölt be, melynek az e-demokráciához kötődő eszközök fejlesztése, és a partnerszervezetek szakmai támogatása a feladata.

Zárszó
A hazai közösségfejlesztés történetében megérett az idő arra, hogy az internetet mint segítő eszközt, szervesen alkalmazzuk a fejlesztési folyamat során. Mindazonáltal hangsúlyozom, hogy az e-demokrácia kapcsán kialakított Your Priorities-modell átültetése által létrehozott, online kommunikációs csatorna csupán eszköze e folyamatnak, és a személyes közösségi együttműködés, a helyi döntéshozatalban való részvétel elősegítésére szolgál. Egy olyan híd, melynek alkalmazása által kiépül egy közös nyelv, erősödik a vitakultúra, és lehetőség adódik a közvetlen véleményformálás által létrejövő részvételi döntéshozatali folyamatra.
Az online közösségi oldalak térhódítása hozzájárul ahhoz, hogy e felület kezelése napi rutinná váljon, akárcsak más közösségi alkalmazás. Az izlandi e-demokrácia gyakorlatának hazai adaptálásával utat nyitunk a modern technikák térnyerése felé, amelyek a hagyományos közösségfejlesztési folyamatnak új lendületet adva, elősegíthetik az aktuális viszonyokhoz igazodó korszerű közösségi cselekvést, egyszersmind egy olyan kommunikációs csatornát biztosít, mely lehetővé teszi az állampolgári szerepvállalás minél aktívabb formáját.

Parola archívum