Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Közösségfejlesztési partnerség-építés Közép- és Kelet-Európában
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:	PARTNERSÉG-ÉPÍTÉS
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2001
Szám:	3
Oldalszám:	12 - 15
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Közösségfejlesztők Egyesülete,
Települések:
Tárgyszavak:	közösségfejlesztés, képzés, Civil Kollégium Alapítvány, Közösségi Kapcsolat Alapítvány
Megjegyzés:
Annotáció:

Tartalom

Közösségfejlesztési partnerség-építés Közép- és Kelet-Európában

I. A PROJEKTET A KÖVETKEZŐ FELISMERT SZÜKSÉGLETEK HOZTÁK LÉTRE:

Az elmúlt 4–5 év folyamán a magyar Közösségfejlesztők Egyesülete tagjainak volt alkalmuk bepillantani néhány közép- és kelet-európai közösségfejlesztő szervezet munkájába, s a következő benyomásokat szerezték:

• Bár a közösségfejlesztés már rendelkezik egy hosszabb-rövidebb múlttal a régióban, még nem vált széles körben alkalmazott társadalomalakító módszerré,
• a közösségfejlesztő szervezetek nem, vagy alig ismerik egymás tevékenységét a régióban,
• nincs kellő információcsere, ezért
• még nem tudjuk erőforrásként használni egymás elméleti és módszertani tapasztalatait,
• még nincs elegendő számú és megfelelően képzett közösségfejlesztő országainkban,
• hiány van jó közösségfejlesztési tantervekből és az ezeket alátámasztó, jól dokumentált saját tevékenységet ismertető anyagokból (esettanulmányok, oktató filmek stb.)

Egyesületünk úgy találta, hogy e szükségletek kielégítéséhez egy olyan közös munka járulna hozzá a legideálisabban, amely egyfelől tartalmaz valamilyen közös cselekvést is, másfelől – annak hatására – mindegyik országban beindít új tevékenységeket is.
Egy közös „Képzők képzője” program és a nyomában szervezett kísérleti képzések és akciók véleményünk szerint egyaránt jól szolgálnák a partnerség kialakítását és az egyes szervezetek fejlődését is.
Mindezektől indíttatva vezetőségünk mérlegelni kezdte a lehetőségeket és úgy döntött, hogy a legkézenfekvőbb saját „Képzők képzője” programjába bevonni a partnerszervezeteket, bízva abban, hogy mindez egy termékeny és kölcsönös tanulási folyamatot indít be, amely egyaránt segíti szervezeteink egyéni erősödését és közös partnerségi munkánkat is.
Véleményünk szerint ugyanis egy közös „Képzők képzője” program, és a vele kapcsolatosan szervezett kísérleti képzések és akciók a partnerségi kapcsolatok kialakulását, az egyes szervezetek fejlődését és a régió-beli közösségfejlesztés megerősödését is jól szolgálnák.
A „Képzők képzője” program ugyanis feltárja és összegzi a régióban eleddig megszerzett gyakorlati és elméleti tapasztalatokat, s ezzel

• egy speciális, regionális karakterrel gazdagítja a közösségfejlesztő szakmát, mint olyant,
• növeli a jól képzett, széles látókörű közösségfejlesztők számát,
• megerősíti az egyes tagszervezeteket elkötelezettségükben és tudásukban,
• tágítja ismereteiket és eszköztárukat,
• s mindezeken keresztül emeli szolgáltatásaik minőségét és mennyiségét,
• ideális terepét adja egymás megismerésének, a partnerségnek

Egyesületünk e-mailen és telefonon felkereste a szervezeteket és kérte véleményüket egy ilyen projektben történő részvételt illetően. Minden partner hangsúlyozta a képzési pozíciói erősítésének fontosságát és kifejezte igényét az együttműködésre, a további partnerségre, a hálózati munkára, s megtette javaslatait. Ebből született a jelenlegi projekt.
Természetesen nem ismerünk minden közösségfejlesztő szervezetet a térségben, de úgy gondoljuk, hogy a partnerség-építést a már ismert és egymással valamelyes kapcsolatban álló szervezetekkel kell kezdenünk. Bízunk benne (és azon leszünk), hogy az évek során több, ma még általunk nem ismert közösségfejlesztő szervezet is csatlakozik hozzánk a térségben.


Mit szeretnénk elérni a projekttel?

• Megerősíteni és fejleszteni a közösségfejlesztést, amely egy, a közép- és kelet-európai társadalmak demokratizálódását elősegítő reformkoncepció és szakma,
• Kialakítani az együttműködést és a hosszú távú partnerségi kapcsolatot a térség olyan közösségfejlesztő szervezetei között, amelyek már eredményeket képesek felmutatni,
• További új, érdeklődő szervezeteket bekapcsolni a régióból a már kialakult hálózatba,
• Know-how és információ-cserékkel kiegészíteni és fejleszteni a meglévő szakmai tapasztalatokat,
• Megerősíteni a projektben részt vevő országokban folyó közösségfejlesztői képzéseket,
• Valamennyi partner-országban kialakítani olyan hatékony és jól felkészült közösségfejlesztő képzési csapatot, amely képes a jövőbeni, a közösségfejlesztés iránt növekedő igények kielégítésére.

Azt szeretnénk elérni, hogy a közösségfejlesztés hozzá tudjon járulni régiónk és országaink fejlődéséhez, a részvételi demokrácia, az önsegítés és önszerveződés széleskörű alkalmazásához.

A partnerszervezetek által
elérni kívánt célok

Lengyelország

• A közösségfejlesztő tanárok képességeinek erősítése annak érdekében, hogy 200 állami intézményt igazgató helyi vezetőt kiképezzenek a CAL módszerre (fősodor és szövetségesek (?)),
• Növelni a közösségi kapacitás-építő trénerek számát, hogy monitorozni tudják a CAL központok által létrehozott változásokat,
• A helyi közösségek fenntartható fejlődését elősegíteni és fejleszteni a CAL szervezetek tevékenységén keresztül,
• Egy széleskörű pro bono mozgalom építése az aktivizálás eszméje mentén (vezetők, együttműködő egyének, önkéntesek, média, partnerek, önkormányzatok).

Magyarország

• Tanári kar létrehozása a közösségfejlesztés iránti növekvő képzési szükséglet kielégítésére*,
• A közösségfejlesztői szakma első szakképzésének megszervezése,
• A régióban szervezendő képzések és az együttműködés állandóan használható információs bázisának létrehozása.

*A következő időszak képzési szükségletei a következők:
A közösségfejlesztés akkreditált, az Országos Képzési Jegyzékbe felvett szakképzésének bevezetése 2002 elején,
Az ELTE Szociális munka Tanszékével kidolgozott posztgraduális „Közösségi munka” képzés beindítása,
Az ország 31 felsőoktatási intézményében folyó „közösségfejlesztés” és „közösségi munka” tantárgyak oktatásának segítése új és jól kidolgozott tantervekkel és szakanyagokkal, s nem utolsó sorban jól felkészült tanárokkal,
A közművelődési dolgozók, tanárok és szociális munkások számára 7 évenként kötelező szakmai továbbképzés keretében tanítani az akkreditált „közösségfejlesztés”, „közösségi munka” tematikát,
Helyi közösségi emberek, önkéntesek közösségfejlesztői képzései.

Románia

• A közösségfejlesztésnek már elkötelezett kollégák felvértezése további szakmai képességekkel,
• A felsőoktatásban bevezetendő vidékfejlesztési képzés keretében kidolgozni a közösségfejlesztési tantárgy tantervét,
• Helyi „Képzők képzője” program megszervezése, együttműködésben a regionális képzések tanáraival,
• A közösségfejlesztés bemutatása és képzése a következő szakembereknek:

– Vidéki tanárok – ők biztosítják az iskola és a közösség közötti kapcsolatot, s fejlesztik a gyermekek civil attitűdjét,
– Amatőr színházi szakemberek – ők lesznek az amatőr színházi tanárok és gyerekek trénerei, s ők lesznek azok, akik értik a közösségben zajló folyamatokat is és képesek lesznek kampányokat serkenteni, vagy a színházat a változás eszközeként felhasználni.
– A tömegkommunikáció képviselő – akik támogatják a civil eszmeiséget és segítenek a helyi csoportoknak saját kiadványaikat és helyi rádió-közvetítéseiket megvalósítani.

Szlovákia

• A munkatársak készségeinek megerősítése a közösségi kapacitás építése, a képzők képzője és a műhelymunka fejlesztése terén,
• A vidéki közösségi kapacitás-építő tanárok számának növelése,
• E tanárok hálózattá szervezése,
• Összébb hozni a vidék közösségi kapacitásának építésével foglalkozó intézményeket,
• A közösségi kapacitás-építő műhelyek repertoárjának bővítése új tantárgyakkal (pl. regionális tervezés, környezetvédelmi tervezés), amelyek a projekt által megkövetelt új tudáson alapulnak (képzés és hálózat-építés határokon túli partnerekkel),
• Kiskönyvtár létesítése a munkatársak, közösségek és más gyakorló szakemberek számára a közösségi kapacitás-építésről,
• A vidéki közösségi kapacitás-építésre vonatkozó információk terjesztése,
• A vidéki kapacitás-építés erősítése Szlovákiában,
• Növelni a civil élettel elkötelezett vidéki lakosok számát,
• Növelni a közösségfejlesztéssel és a tervezéssel cselekvően elköteleződött vidéki közösségek számát,
• Emelni a vidéki kapacitás-építéssel kapcsolatos lehetőségekről és kihívásokról szóló tudást,
• Erősíteni a gyakorló közösségfejlesztők határon túli együttműködését.

Résztvevő szervezetek
Lengyelország-CAL Egyesület – Helyi Cselekvést Támogató Központ
Magyarország-Közösségfejlesztők Egyesülete (a projekt vezetője), partnerségben a Civil Kollégium Alapítvánnyal és a Közösségi Kapcsolat Alapítvánnyal
Románia-Human Reform Alapítvány, partnerségben a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületével, Regionális Közösségfejlesztési Ügynökséggel
– Romániai Közösségfejlesztők Egyesülete (RACD)
Szlovákia –VOKA


II. A PROJEKT TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEI

A projektben tervezett tevékenység alapja a meglévő tapasztalatok megosztása és a megszerzett új tudás azonnali alkalmazása.
A megosztandó tapasztalatok a közösségfejlesztés tanítására vonatkoznak.
Valamennyi partnerszervezet más múlttal és eltérő szakmai háttérrel rendelkezik, és mindannyian azért küzdenek, hogy megtalálják helyüket saját társadalmukban. A Közösségfejlesztők Egyesülete 20 éves múltra tekinthet vissza és ebből mintegy 10 éves, a felsőoktatásban szerzett tapasztalatot is magáénak mondhat. Ez idő alatt több tantárgy-fejlesztést hajtott végre, s napjainkban eléri, hogy a közösségfejlesztés közép- és felsőszinten is bejegyzett szakma legyen és hogy posztgraduális képzés, önálló felsőoktatási szak is induljon. Fontos megjegyeznünk, hogy bár a Közösségfejlesztők Egyesülete által kifejlesztett valamennyi tárgy tartalmaz kitekintést a külföldi gyakorlatra, azok elsősorban a magyar gyakorlaton alapulnak. Azok a tapasztalatok tehát, amelyeket mi szereztünk, azok az utak, módok, amelyeket mi kísérleteztünk ki, elemeztünk és értékeltünk, adják az általunk kifejlesztett tantárgyak alapját.
Bizonyos, hogy valamennyi szervezet rendelkezik olyan sajátos képzési tapasztalatokkal, amelyeket mások is jól tudnának alkalmazni. E területeket mutatjuk be majd egymásnak az első Nemzetközi Műhelyen, s ezekkel fognak az egyes szervezetek a „Képzők képzője” programhoz hozzájárulni.



Ahogyan az a helyi projektekből kitűnik, mindegyik szervezetnek van sajátos, csak rá jellemző tevékenysége, s ezek megismerése és tantervbe foglalása hatékonyan fogja kiegészíteni szervezeteink tudását. Fontos, hogy ezt a tudást a résztvevő szervezetek szerezték, hasonló társadalomlélektani feltételek között. Az egyedi tapasztalati területek – e percben úgy tűnik – a következők:

• Közösségfejlesztők Egyesülete – helyi fejlesztés, helyi nyilvánosság, közösségi gazdasági fejlesztés
• Civil Kollégium – civil szervezetek aktivistáinak képzése, közösségfejlesztői képzések önkénteseknek és szakembereknek
• Közösségi Kapcsolat Alapítvány – Közösségi Adattár
• Humán Reform Alapítvány – kistérségi fejlesztés
• RACD – partnerség építése más szakmákkal (tanárok, újságírók), közösségi művészet
• CAL – helyi civil cselekvés
• VOKA – közösségi gazdaságfejlesztés

Mindezeket figyelembe véve, az az elképzelésünk, hogy a projekt felölel egy közös (regionális) és egy helyi (nemzeti) szintet:
– A regionális munka során a szervezetek megosztják egymással meglévő képzési tapasztalataikat és kidolgozzák a közösségfejlesztés tanításának tantárgyi programját,
– A helyi tevékenységek során a szervezetek saját társadalmi környezetükre alkalmazzák mindazt, amit a „Képzők képzője” programban tanultak, megosztják megszerzett tapasztalataikat saját, képzéssel foglalkozó kollégáikkal és olyan más szakemberekkel, akik érdeklődnek a képzési munka iránt, ill. akik munkájuk során alkalmazni is tudják e tudást.
Terjesztés és hálózat-építés

A, Nemzetközi szeminárium
Előadók:
· A projektben résztvevő szervezetek képviselői. Beszámolnak a projekt során elért eredményeikről, a közösségfejlesztés országuk-beli helyzetéről és javaslatokat tesznek a jövőbeni regionális együttműködésre.
· Paul Henderson, az Egyesület Királyság-beli Community Development Foundation szervezetétől. A közösségfejlesztés aktuális európai trendjeiről beszél, elsősorban elméleti megközelítésben.
· Charlie McConnell, az International Community Development Association titkára, aki a közösségfejlesztés globális trendjeiről és gyakorlatáról beszél.

A résztvevők a régió további, e projektben részt nem vett, de az együttműködés iránt érdeklődő közösségfejlesztő szervezeteinek képviselői lesznek.
A szemináriumot egy romániai helyszínen szervezi a Humán Reform Alapítvány, összesen 30 résztvevő számára.

B, Regionális információs bázis létrehozása
A Közösségi Kapcsolat Alapítvány a projekt során rendszeresen gyűjti és terjeszti az oktató anyagokat. A projekt végére a felgyülemlett anyagokat, a regionális képzés információit és az együttműködés dokumentumait rendszerezi. E munka a következőkből áll:
– Könyvtár és videotéka létesítése angol nyelvű tanító anyagokból, kivonatokkal, elektronikus és multimédia változatokban is.
– Elkészül a közép- és kelet-európai közösségfejlesztői képzés angol nyelvű honlapja, a projektben résztvevő országok linkjeivel.
A regionális információs bázishoz szükséges a meglévő technikai berendezések kiegészítése a hiányzó elemekkel.
Az összegyűjtött hasznos információk és elképzelések bekerülnek a helyi publikációkba és a különféle eseményeken is hasznosíthatók lesznek – konferenciák, szemináriumok, közgyűlések, vezetőségi ülések, partnerekkel történő együttműködés stb.

A tervező stáb:
Vercseg Ilona, Péterfi Ferenc, Huszerl József,
Varga A. Tamás.

Tartalom

Parola archívum