Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Szövetkezetfejlesztői irodák Magyarországon
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1997
Szám:	4
Oldalszám:	9.
A cikkben lévő
Nevek:	Judith Reynolds, Fábiánné Szabó Irén, Nógrádi Zoltán
Intézmények:	PHARE, CECOP (Szövetkezetek Európai Bizottsága) Közösségfejlesztők Egyesülete (KÖFE), Magyar Népfőiskolai Társaság (MNT), Devon megye Szövetkezetfejlesztési ügynökség, Etei Tejszövetkezet
Települések:	Oroszlány, Nyíregyháza, Kunbábony
Tárgyszavak:	szövetkezet, szövetkezetfejlesztés
Megjegyzés:
Annotáció:

SZÖVETKEZETFEJLESZTŐI IRODÁK MAGYARORSZÁGON

1997-ben indult egy PHARE projekt, a CECOP (Szövetkezetek Európai Bizottsága) kezdeményezésére, amelynek együttműködő partnerei a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Népfőiskolai Társaság. A projekt célja, hogy kiképezzen, majd a képzett fejlesztő munkások által Magyarországon létrehozzon három szövetkezetfejlesztői irodát. A három munkatárs felkészítése Svédországban és Angliában zajlott 1997. október elejétől november végéig. A következő Parola számban olvashatnak beszámolót erről. Az irodák 1998. január 1-je óta működnek, Oroszlányban és Nyíregyházán az MNT regionális szervezetének keretében és Kunbábonyban a KÖFE szervezeti keretein belül.
Nem a hagyományos értelemben vett irodáról van szó, hanem tulajdonképpen egy a térségben dolgozó, a helyi közösségi gazdaságfejlesztést segítő munkás tevékenységéről. Az iroda és annak felszereltsége csak eszköz ehhez a munkához, amely mindig a helyi közösségben történik.
Kunbábonyban lezajlott első vállalkozásfejlesztési képzés tartalmáról ebben a számban olvashatnak. A fejlesztő szakember szövetkezés segítő az itt szerveződő közösségek és e közösségből kiemelkedő emberek képzése, információhoz segítése az összetalálkozások létrehozása, majd a konkrét gazdasági társaságok (közösségi vállalkozások, vagy szövetkezetek) segítése az életképesség megteremtésében. Olyan, az érintett területeken élő emberekről van szó, akik tartósan munkanélküliek, vagy csak alkalmi munkára van lehetőségük, nem rendelkeznek vagyoni háttérrel, esetenként már jövedelempótló támogatást sem kapnak, szakképzetlenek vagy éppen kisgyermek miatt nem tudnak távolabb munkát vállalni. Lehetne még sorolni, hogy kiket és miért szükséges segíteni, de saját környezetében ezt mindenki ismeri.
A PHARE program csak egy évre finanszírozza a költségek egy részét, a másik részét illetve az iroda fenntarthatóságát mindegyik szervezetnek magának kell megteremtenie, amely nem lesz könnyű feladat, hiszen akiknek szolgáltat, azok az emberek még sokáig nem fizetőképesek ezért a munkáért. A pályázatok bizonytalanságára sem lehet alapozni a jövőt, biztos források kellenek. A térség önkormányzatainak, intézményeinek, szervezeteinek kell összefogni, hogy ez az új segítő szervezet életképes maradjon.
Akit bővebben is érdekel a szövetkezetfejlesztés témája a következő cikkeket érdemes elolvasnia:
A Közösségfejlesztők Egyesülete e témával már az 1990-es évek eleje óta foglalkozik. 1992-ben néhányat az angliai Devon megye Szövetkezetfejlesztési ügynökségével is megismerkedtek egy tanulmányút keretében. (Parola, 1992/III. Közösségfejlesztők Angliában. Az 1993/II. számban már a szécsényi angol-magyar konferenciáról olvashattak beszámolót, Szövetkezetfejlesztés a helyi közösségben címmel. Az 1993/III. számban Judith Reynolds ír a Szövetkezetfejlesztési tanfolyamról, amelyet közösségi munkások számára terveztek, 1994/II. számban Szövetkezetfejlesztés címmel, majd az 1994/V.-ben Az első magyar szövetkezetfejlesztési tanfolyamról olvashatnak.
A magyarországi helyi gazdaságfejlesztésben valóságos szerepet játszó új típusú szövetkezetek bemutatása igazolni látszik, hogy nem idegen az angolok által bemutatott módszer a magyarországi fejlesztői munkától sem: 1995/I. és az 1996/II. számban az Etei Tejszövetkezetről? Fábiánné Szabó Irén tollából, az 1995/III.-ban pedig Nógrádi Zoltán cikkét olvashatják Mezőgazdasági egyesülettől a szövetkezetig címmel. Az 1997/I. számban már egy olyan szemináriumról kaphatnak rövid áttekintést, amely a közösségi alapú önsegítő munkahelyteremtés témáját járta körül magyarországi helyi példákon keresztül. Cselekedni helyi, lobbyzni magas szinten kell" címmel. A szeminárium anyaga részletesen megjelent a Parola füzetek sorozatban (megrendelhető a szerkesztőség címén).

Parola archívum