Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Intenzív Gazdaiskola Csitáron
Szerző:
Pálinkás Sándorné
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
1990
Szám:
2
Oldalszám:
7. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Várkonyi Attila, Udvardi György
Intézmények:
Települések:
Csitár, Iliny, Nógrádgárdony, Hugyag, Patvarc, Balassagyarmat, Őrhalom
Tárgyszavak:
népfőiskola, faluszeminárium, gazdaiskola
Megjegyzés:
A gazdaiskola segíti a helyi tudat és az azonosságtudat feltámasztását. Az előadások pedig a kisvállalkozásokban folyó parasztgazdálkodás jogi és gazdasági esélyeit fogalmazzák meg.
Annotáció:

gazdisk.txt

Intenzív gazdaiskola Csitáron

Nógrád megyében immár négy éve működnek népfőiskolák, faluszemináriumok. Ezek közül is elsősorban említésre méltó az erdőkürti népfőiskola, amely éppen május 17-én tartotta záróünnepségét. Mindenféleképpen meg kell említenünk a kállói első bentlakásos Katolikus Népfőiskolát, a patvarci Paraszt-Népfőiskolát, a kállói Cigány Népfőiskolát.
A Népfőiskolák néhány tanulsága számunkra már most értékelhető: hogy mennyire fontos napjainkban a párbeszéd, az együttműködés és az összefogás, mennyire fontos, hogy felismerjük a kisebb és nagyobb tájhoz, családhoz, a faluhoz való kötődésünket, hogy felelősen tudjunk cselekedni, szólni, gondolkodni önmagunk és a társadalom sorsáról.
Varga Csaba írja: "Ma mintha kevesebbet beszélnénk a Veres Péter-i népben - nemzetben való gondolkodás szükségességéről. Pedig ez ma változatlanul aktuális gondolat és feladat, ám ezt a felismerést két irányban "támogathatnánk". Az egyik irány: a faluban vagy városban - esetleg a kistájban - való gondolkodás újraépítése, mert csak a lokális tudatra alapozva lehet működőképes a nemzeti tudat. A faluszemináriumok, a népfőiskolák tehát szolgálhatják a helyi tudat és az azonosságtudat "feltámasztását". Ugyanakkor ez a helyi és ez a nemzeti tudat - íme a másik irány - ágyazódjon bele egy európai tudatba."
A népfőiskolák, gazdaiskolák szervezésénél ezt a "szellemiséget" képviseljük, s ezt próbáltuk erősíteni a csitári gazdaiskolánál is, amelyet 1990. április 20-21-22-én szerveztünk meg Várkonyi Attila magángazdálkodó, Wolfmann Márton leendő gazdálkodó és Udvardi György plébános úr segítségével, akik előzőleg megkeresték a Közösségfejlesztők Egyesületét.
Csitár közigazgatási és tsz-központja Őrhalom. Korábban jól működő iskola, tanács volt a településen. Az idősebbek elmondása alapján kiváló gazdák éltek itt, s főleg szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoztak. Állataikkal mezőgazdasági kiállításokra jártak, s több ízben díjakat hoztak el. A termelőszövetkezet megalakulása után, amíg nem vonták össze Őrhalommal - elmondásuk alapján - igen szépen gyarapodtak. A problémák az összevonás után kezdődtek a "mammut" tsz-ben. Az őrhalmi tsz-hez tartozik Iliny, Nógrádgárdony, Csitár, Hugyag, Patvarc, Balassagyarmat. A csitári szervezők e számukra kedvezőtlen tsz-ből kívánnak kilépni, hogy aztán talán egy kisebb szövetkezetet hozzanak létre vagy esetleg önállóan gazdálkodjanak. Valójában még ők sem döntöttek. E döntéshez kívánt segítséget adni a gazdaiskola, ahol kiváló előadóktól hallhatták, hogy a jövőben milyen jogi és gazdasági esélyei lesznek a valódi szövetkezésnek, a kisvállalkozásoknak, a parasztgazdálkodásnak, kinek hol és hogyan lehet földhöz jutni, hogyan lehet kölcsönöket szerezni, hogy lehet ma vállalkozóvá válni Maagyarországon, s hogyan lehet a megtermelt árut értékesíteni.
A gazdaiskola kistáji szinten szerveződött, a környező falvakból, sőt még Balassagyarmatról is voltak hallgatói. A gazdák megegyeztek abban, hogy meglátogatják a keceli magántermelőket, felveszik a kapcsolatot a Magyar Kertészek Egyesületével, amely szaktanácsadással segíti tagjait és felvállalja a termelői érdekvédelmet is. Az Egyesület szolgáltatásait - ankétok, tájékoztatók szervezése, jogszabály figyelés, havonta figyelemfelhívó tájékoztató küldés, hatósági kezdeményezésű eljárásokkal kapcsolatos ügyekben jogi képviselet, tanácsadás biztosítása, anyagbeszerzés, értékesítés, stb. - igénylik.
Az előadásokon és az azt követő beszélgetéseken kb. 40-50-en vettek részt. Erénye volt a gazdaiskolának, hogy a már egyénileg gazdálkodók partneri viszonyt alakítottak ki az előadókkal, a leendő gazdálkodók majdani döntésükhöz így is erősítést, bátorítást kaptak.
A gazdaiskola végén a résztvevők elhatározták, hogy ősszel újra találkoznak, hogy népfőiskolai keretben készülnek fel az önrendelkezésen (autonómián) alapuló községvezetés tudnivalóira. Egy következő hétvégén pedig arról beszélgetnek, hogy hogyan lehetne az elemi iskolát (1-4.) visszaállítani. Reméljük, hogy a mostani gazdaiskola és a leendő két hétvége segítséget ad ahhoz, hogy közös elhatározásból döntsenek a maguk és falujuk jövendő sorsáról.
A Nógrád Megyei Közművelődési Központ a továbbiakban is figyelemmel kiséri a csitáriak kezdeményezését és minden segítséget megad elhatározásuk valóra váltásához.
A gazdaiskoláról hang- és videofelvétel készült, amelyet a megyében működő és szervezés alatt lévő gazdaiskoláknak, népfőiskoláknak segítségként felajánlunk, de szívesen átadjuk a Közösségfejlesztő Egyesület tagjainak is.
Pálinkás Sándorné
a gazdaiskola segítője




Parola archívum