Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Egy népfőiskolai közösség - a közösségek közösségeiért
Szerző:	Haraszti Mihály
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1990
Szám:	3
Oldalszám:	9. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Táncsics Mihály Népfőiskola Egyesület
Települések:	Bakonyszombat, Réde
Tárgyszavak:	népfőiskolai mozgalom, közösségek alakítása, Faluvédő Egyesület, Kalendáriumi Társaság
Megjegyzés:
Annotáció:	Megtudhatjuk, hogy a népfőiskolai esti beszélgetések milyen kovászként hozták létre a helyi közösségeket (gazdakör, faluvédő).

Egy népfőiskolai közösség - a községek
közösségeiért...

Harmadik évadját kezdi ez őszön a Komárom-Esztergom megyei Bakonyalján a Táncsics Mihály Kistáji Népfőiskola Egyesület, így nyugodtan elmondható: életképes közösséget alkot.
Pedig a kezdetek nem voltak valami reménykeltőek! A megye "vakbélnyúlványaként" visszafejlődésre kényszerített 9 község csak 1950-től tartozik hazánk legkisebb megyéjéhez, addig Veszprém megye peremvidéke volt. A településföldrajzi szakirodalomból is tudjuk, hogy a tanácsi rendszerben kialakult település-hierarchiában országszerte a megyeszéli területek szorultak háttérbe. Így van ez nálunk is, annak ellenére, hogy a pártállam vezetői gyakran hangoztatták: a legiparosodottabb, a legfejlettebb megyék közé tartozunk. Nem segített, mert nem segíthetett községeinken a tanácsi összevonás sem, a termelőszövetkezeti integráció pedig egyenesen tönkretette a helyi agrokultúra hagyományait. Így adódott, hogy a kirakatként mutogatott Bábolnától 30-40 kilométerre, az elmúlt rendszer vezetői által is bevallottan, kialakult egy válságzóna, ahol egyre nőtt a lakosság életkori átlaga, egyre csökkent a lélekszám, romlott az iskolai végzettség szerinti összetétel stb.
Első lépésként még nem népfőiskolai célzattal, "csak" népművelői hivatásérzetből, azokat kellett a helyben lakók közül megtalálni, felébreszteni, fellelkesíteni, akik még tudnak és akarnak tenni valamit községükért, polgártársaikért. A településeken sorban megrendezett esti beszélgetéseken, az ezeket követő vitákban alakultak ki azok a 4-5-6 tagú csoportok, amelyekkel már kezdeni lehetett illetve kellett valamit. Az eredményes kapcsolattartáshoz szükséges formák és módszerek keresése közben "leltünk rá" a népfőiskolai gondolatra, s legfőként: a megyében egykor működött Magyary-féle tatai népfőiskola példájára.
Korábban összegyűlt tapasztalatainkból tudtuk, hogy a bakonyi térséget keresztül-kasul átjárta a vallási, nemzetiségi, néprajzi hagyományok kusza szövevénye, amit csak tovább bonyolított a kierőszakolt községegyesítések és téeszösszevonások sora. Ilyen körülmények között csak olyan önszervező keret jöhetett szóba, amely felekezettől, nemzetiségtől, később pedig pártoktól függetlenül képes összefogni a lakosság tevékeny tagjait.
Primér megoldásként ehhez a magunk közösségét kellett kialakítani úgy, hogy mi már nem vállalhattuk a hosszabb együttlétet, a bentlakásos tanfolyamot. Helyettük alkalmaztuk a népfőiskolai hétvégek programjait. Ezek esetenként más-más faluban kerültek sorra, országos hírű előadók voltak a gondolatébresztők és a vitavezetők. Így gyűlt az a szellemi munició, amely szükségesnek látszott a közös továbblépéshez. Śgy kellett megoldanunk ezeket a "foglalkozásokat", hogy közénk valónak érezze magát a nyugdíjas suszter és az agrármérnök, a tanácsi vezető és kocsmáros. Így telt el az első két év, amelynek végén, most már hivatalosan is bejegyezve, megszületett egyesületünk. A korszakot egy jól sikerült háromnapos burgenlandi kirándulás zárta le, amelynek szervezése során természetesen a szakmai igényekre is tekintettel voltunk. A közös együttlét idején kiderült: az intellektuális feltöltődés időszaka után tagságunknak már ténylegesen is tennie kell valamit a közösségekért, lakóhelyükért. A cselekvés szándékát csak növelték a közben bekövetkezett társadalmi-politikai változások helyi viszonylatban voltaképpen eddigi munkánkkal elébe mentünk a rendszerváltásnak).
Törekvéseinket igazolták a helyhatósági választások is, hiszen már az első fordulóban sikerült megszerezni a kellő támogatást ahhoz, hogy jelöltjeink, köztük három polgármester bejusson a képviselőtestületbe. A siker azt bizonyítja, hogy tagjaink tiszteletreméltó állampolgárok!

Már korábban kiderült, hogy a mi közösségünk példája a környéken, a hatókörünkbe eső községekben újabb közösségek létrejöttéhez nyújt ötletet, segítséget. Bakonyszombathelyen beérett a Faluvédő Egyesület gondolata, sőt mellé felnőtt a helyi gazdakör iránti igény. Rédén a Kalendáriumi Társaság szerveződik stb. A népfőiskola a közösségek érdekében arra vállalkozott, hogy mintegy a méhében hordja ki azokat az embrionális közösségeket, amelyek még nem képesek önálló életre. Az újonnan alakuló csoportok tagjai egyben népfőiskolai tagok is, ezzel mintegy megfertőződnek a mi általunk képviselt eszmével.
Ez az új közösségeket gerjesztő tevékenységünk jelenti a körénk rendeződő második vonalat.
Közösségfejlesztő hatásunk legkülső, egyben legtágabb körét a "kistáji" jelzővel illetett munkánk jelenti. A népfőiskolai-egyesületi összetartáshoz elsősorban népművelő-animátori, csoportvezetői gyakorlatra van szükség, az alakuló új kisközösségeket pedig tevékenységük tartalma szerint kiválasztódó szakmai irányítók (pl. agronómus stb.) tartják össze, addig a községek újszerű összefogásának szervezéséhez jóval összetettebb felkészültség szükségeltetik. Itt és ezért van jelentősége az egyesületi vezetőségnek, amely szerencsés összetételével szakmailag is, helyi kapcsolatrendszerével is sok segítséget képes adni a helyi fejlesztőmunkákhoz.
Jelenleg úgy látjuk, hogy a terület településeinek új típusú összefogását a gazdasági szféra tudja legjobban segíteni, a közös érdek ugyanis itt hozhat kézzelfogható eredményt. Az erjedés ezen a területen is megindult, és azonnal meglódul, ha a tulajdonviszonyok rendezése országosan is megtörténik. Terveznek pl. egy közös vágóhidat, amely az elsorvadt állattenyésztést is pozitívan fogja befolyásolni.
Mindezeket a törekvéseket - hitünk szerint - segíteni tudják a megválasztott önkormányzatok is, itt pedig bízhatunk a mi befolyásunk érvényesülésében. A most induló idényben, a helyben szerveződő előadás-sorozatok mellett továbbra is megszervezzük a hétvégi programokat, és a jelekből arra következtetünk, hogy csatlakozni fognak olyan önkormányzati képviselők is, akik eddig nem találták meg az utat hozzánk. Ez a körülmény akkor is hasznunkra válik, ha csak mint vitapartnerek jönnek el közénk, egy olyan fórumot találva, ahol pártérdekektől függetlenül készülhetnek fel a döntésekre.
Az egyesületünkről itt elmondottak remélhetőleg az Olvasót is meggyőzték arról, amit mi hiszünk: munkáknak van értelme, azt a közösség előbb-utóbb el fogja ismerni.

Haraszti Mihály
egyesületi elnök




Parola archívum