Cím:	Új szereplő a harmadik szektorban: közösségi színház
Szerző:	Djurec Andrea
Sorozatcím:	Parola
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2015
Szám:	3
Oldalszám:	20
A cikkben lévő
Nevek:	Djurec Andrea, Móricz Fruzsina, Zrínyi Gál Vince, Török Marcell, Krolikowski Darius, Thiesz Angéla, Katona Krisztina, Nárai Márta, Kőhegyi Ilona, Boda Kitti, Eszenyi Orsolya
Intézmények:	KOMA közösségi színház, KOMA Bázis, Színház és Filmművészeti Egyetem, Átrium Film-Színház, Káva, MU Színház, Krétakör. Pólus Center, Újpalotai Szabadidő Központ, Újpalotai Közösségi Ház, Kanga Klub, MUFTI, ÉNO, ESZI, Nyugdíjas Klub, HVG, Közösségfejlesztők Egyesülete, ELTE TáTK Közösségi és Civil Tanulmányok MA Szak
Települések:	Budapest XV. Újpalota, Zsókavár utca; Budapest belvárosa
Tárgyszavak:	közösségi színház (community theatre), résztvevő színház (participatory theatre), fejlesztő színház (development theatre); Elnyomottak Színháza (Theatre for the Oppressed), népszínház (popular theatre”, beavatkozó színház (intervention theatre), tiltakozó színház (protest theatre), színház a társadalmi változásért (theatre for social change) közösségi művészet (community art/socially engaged art); közösségi falfestés (mural painting); köztéri/közösségi művészet (Public art); participatív (részvételre épülő) művészeti törekvések; XVID közösségi videózás. Közösségi művészeti fogalmak. Közösségi média. Önkéntesek toborzása. Alternatív színházi társulatok. Újpalotai városrehabilitációs projekt, célcsoportok: fiatalok, kisgyermekes szülők és idősek; társadalompolitikai kontextus, fejlesztői kontextus, társadalmi támogatottság. Nemzetközi kapcsolatok. Helyi partnerség. Közösségfejlesztői technikák, interjú – bevonás, kerületi újság. Szociológiai felmérés.
Megjegyzés:	kategória: esettanulmány
Annotáció:

Bevezetés

A közösségi művészet magyarországi irányvonalai megteremtésének kiváló példáját mutatja a XV. kerületben működő KOMA
közösségi színház, mellyel szakmai gyakorlatom során kerültem szorosabb kapcsolatba. Alternatív társulati működésük felbomlása
után, 2014 óta munkásságuk egyedülálló célja létrehozni az első közösségi színházat Magyarországon. A tanulmány főleg erre az
időszakra fókuszál. Célom egy átfogó, de tapasztalataim által egy szubjektív képet adni a szervezet közösségi színházzá alakult,
kezdeti időszakának működéséről. A tanulmány információit Móricz Fruzsina, a KOMA egykori menedzserével készített interjúim, Kőhegyi Ilona
Zrínyi Gál Vincével készített interjúja, és saját tapasztalataim alapján írtam le. A teljes interjúk az ELTE Társadalomtudományi Karon írt és
elfogadott Új szereplők a harmadik szektorban: közösségi színház. c. szakdolgozatom mellékletében olvashatóak.
Djurec Andrea

Jelen tanulmányban megismerkedhetünk a közösségi művészet, közösségi színház fogalmaival, a KOMA történetével, fejlesztői és társadalompolitikai kontextusával, a KOMA programjaival, s végül tapasztalataimmal.

1. Mi a közösségi művészet?

A közösségi művészet „olyan esemény, illetve akció, melyben a laikusok (nem művészek) bevonásával közös alkotás folyamán művészeti produktum jön létre. Célja a kulturális közösség létrehozása, az egymásba vetett bizalom megerősítése, a közösségben rejlő teremtő erő felszínre hozása, a tevőképesség megtapasztalása.” Thiesz Angéla (2009): Művészet a közösségfejlesztésben. 15. In: Szín, 14. évf. 2. sz. 2009.
http://epa.oszk.hu/01300/01306/00098/pdf/EPA01306_Szin_2009_14_02_aprilis_015-016.pdf Letöltés dátuma: 2014. október 4. A módszer tehát participatív, azaz részvételre épülő művészeti törekvéseket takar.
A közösségi művészet (community art/socially engaged art) kelet-európai gyakorlata más képet mutat, mint a nyugat-európai területeken. Nyugaton „az angolszász gyakorlatban a társadalmi problémák állnak a terület fókuszban.” Thiesz Angéla, uott Magyarországon „célul tűzik ki a közösség virtuális és fizikai terének megalkotását, mivel pont ez a terület az, mely a leginkább sérült az utóbbi évtizedek alatt, és különösen fontos annak okán, hogy magunkra ismerjünk, közösséget vállalhassunk egymással, mert financiális tőke híján csak a társadalmi tőke erejében bízhatunk.” Thiesz Angéla, uott A közösségi művészetben az „alkotó-művészeten keresztül a közösségek újraélesztését tűzik ki célul.” Thiesz Angéla, uott A közösségi művészet módszere elősegíti a közösségfejlesztés lényegének érvényesülését: azt, hogy a közösség tagjai aktív, cselekvő állampolgárokká váljanak, változást hozzanak az életükbe és művészeti eszközökön keresztül jöjjenek rá problémáik megoldására.
Ez a módszer bármely művészeti eszközzel alkalmazható. Példának megemlíthetjük a közösségi falfestés (mural painting) módszerét, amely Közép-Amerikából származik. Katona Krisztina (2008): A Mural Painting módszer. In: Parola, 2008. 3. sz.
http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/PAROLAAR.NSF/cimsz/A4C3BC5C90696B01C125751F003BA62B?OpenDocument Letöltés dátuma: 2014. október 3. Emellett a public art (köztéri, közösségi művészet) és a photovoice (fotóhang) technikáját is ide sorolhatjuk.

1.1 Mi a közösségi színház?

A résztvevő/részvételi színház
A résztvevő színház (participatory theatre) fogalmára több kifejezés is használatos a külföldi gyakorlatban. Fejlesztő színház (development theatre), Elnyomottak Színháza (Theatre for the Oppressed), népszínház (popular theatre), közösségi színház (community theatre), beavatkozó színház (intervention theatre), tiltakozó színház (protest theatre) és színház a társadalmi változásért (theatre for social change). Search for Common Ground: Participatory Theatre for Conflict Transformation Traning Manual. 5.
http://dmeforpeace.org/sites/default/files/Participatory-Theatre-Manual-EN.pdf Letöltés dátuma: 2014. október 5. Ezek a kifejezések gyakran egymás szinonimáiként használatosak a gyakorlatban és a társadalmi valóság átalakulásához kapcsolódnak. A szókapcsolatokat egy folyamatban való egyéni és közösségi részvételkor használják. Uott
„A participatív színház többféleképen is megvalósulhat.” Sloman, Annie (2011): Using participatory theatre in international community development. 5. In: Community Development Journal. January 27, 2011
http://isites.harvard.edu/fs/docs/icb.topic980025.files/Wk%2013_Dec%202nd/Sloman_2011_Participatory%20Theatre.pdf Letöltés dátuma: 2014. október 5. Létrejöhet közvetlenül a közösséggel együtt, annak érdekében, hogy a problémákat megtalálják. Lehet vita-színház (discussion theatre), ahol a közönség elősegíti, hogy aktív vita alakuljon ki a színházi performansz egyes elemeiről az előadás alatt, vagy után. Uott Megvalósulhat fórum színházként, „ahol a közönség változtathat a színházi előadás menetén, beleszólhat, hogy mi történjen a cselekményben.” Uott „A színházi alapú technika használható többek között a fejlesztési projektekben, vagy más fejlesztési akciókban, amelyeket a közösségekben alkalmaznak.” Uott

A közösségfejlesztésben alkalmazott színházi technika: a közösségi színház
A részvételi színház közösségekben való alkalmazása a közösségi színház, amelyet közösségfejlesztés is használ munkamódszerként. Olyan technika, amely „a professzionális és intézményi színházakhoz hasonlóan egyaránt alkalmazza a drámát, az éneklést, a táncot, a némajátékot, a rituálékat, valamint mindezen tevékenységek bármilyen kombinációját, hogy valamilyen eszmét, üzenetet vagy ismeretet adjon át a közönségnek.” Boehm, Anmon-Boehm, Esther (2003): A közösségi színház mint az empowerment eszköze a szociális munkában, 1 ford. Panker Gergő
http://www.tamop544c.pli.sze.hu/attachments/article/21/boehm_boehm_kozossegi_szinhaz.pdf Letöltés dátuma: 2014. október 4.
A közösségi színházi módszer feldolgozandó témáit a közösség életéből meríti, nem dolgozik profi szakemberekkel, hanem az adott közösség együttes erejével hozza létre az előadást. Uott, 2. Ez az előadás „a rendező és a közösségben élő résztvevők partnerségén alapszik.” Uott Az amatőr résztvevők a legelejétől kezdve részt vesznek az egész előadás létrehozásában.
„A közösségi színház lényege abban rejlik, hogy egy adott közösség problémáira összpontosít és azokat a szociálpolitikai színterére helyezi át. Ez a közösségfejlesztési módszer kritikus szemszögből nézi a társadalmi problémákat.” Uott Azokat a témákat dolgozza fel, amelyek a leginkább foglalkoztatják a résztvevőket és az alkotási folyamattal megpróbálja a résztvevőket közelebb vinni az adott probléma megoldásához.

A folyamat
A közösségi színház módszerét hét fázissal írja le a Boehm-Boehm tanulmány:
„a) az ötletet kezdeményező csoport megalakulása egy adott közösség tagjaiból;
(b) a közösség, valamint a színészek életében fellépő kérdések, problémák és konfliktusok csoportos megvitatása;
(c) anyaggyűjtés a csoporton belül (például cikkek, fotók, felvételek);
(d) a színdarab megalkotása és megírása a csoport által;
(e) a színdarab elkészítése, próbák, valamint az előadásra való felkészülés (a közösség többi tagjának segítségével, akik részt vesznek például a színpad előkészítésében, a díszlet felépítésében, valamint a jegyeladásban);
(f) a színdarab előadása a közösségben, illetve azon kívül is, nagy hangsúlyt fektetve a közönséggel való párbeszédre;
(g) a csoporton belüli vezetés kialakítása, valamint együttes erőfeszítés a szociálpolitikai rendszer befolyásolására a színház keretrendszerén kívül.” Uott, 2-3.


2. KOMA közösségi színház

A KOMA színházat 2007-ban alapították a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2007-ben végzett színészosztályának hallgatói, s hivatalosan 2008-ban jegyezték be alternatív színházi szervezetként. Akkoriban még ebben a működési formában állított színpadra előadásokat Budapest belvárosában.
2011-ben került a társulat a XV. kerületbe és két éve működöt már, mire sor került székhelyük, a KOMA Bázis felújítására. A kerületben töltött évek alatt, a helyi közösség passzivitása miatt, számos nehézséggel néztek és néznek ma is szembe. A felújítás utáni előadásokra a környéken élőknek ingyen jegyeket adtak, ám a jóindulatú próbálkozás kudarcba fulladt – alig jöttek el a környéken élők közül. A kudarc a társulatot komoly kérdés elé állította: hogyan fogják tudni elérni ugyanazt a támogatottságot, mint a belvárosban? Nyilvánvaló volt, hogy a belvárosi közönség nem, vagy csak jóval kisebb arányban fog kijönni a XV. kerületbe azért, hogy a KOMA előadásait lássa. A túléléshez pedig közönség kell.
Az előadások mellett különböző színházi nevelési programokat szerveztek, melyeket hol iskolákban, hol a Bázison tartottak, s emellett különböző műhelymunkákat is (pl. Tarkakoma – kreatív gyerekfoglalkozás 6-12 éveseknek). KOMA (2014b): Szakmai beszámoló a KOMA XV. kerületi munkájáról. 2011-2013. 25-26. Kézirat.
2013 végén elküldték a színészeket, mivel már tudták, hogy a kerületben nem működhetnek „klasszikus” színházként az adott körülmények között. 2013. december 31-én mutatták be utolsó hagyományos színházi darabjukat, a Nemzeti Vegyesboltot is. A színdarabot a 2013/14-es évad végéig a KOMA Bázison játszották. A 2014/15-ös évadtól már nem a Bázison, hanem az Átrium Film-Színházban játsszák tovább.
A 2014-es évre megváltozott a szervezet öndefiníciója. A társulat életképességének megtartása érdekében tartott ötletbörzén Zrínyi Gál Vince, a KOMA vezetője elmondta, hogy közösségi színházzal szeretne foglalkozni, de ekkor még nem volt számára tisztázott a módszer fogalma. Ezek után Móricz Fruzsina, a KOMA akkori menedzsere talált rá a közösségi színház definícióra. Az ötlet kibontakoztatása után a szervezet elkezdett átállni erre a színházi működésre.

3. Társadalompolitikai kontextus

A KOMA közösségi színház jelenlegi célcsoportja is a XV. kerületben, Újpalotán élő lakosok. Az Újpalotán 2009 óta zajló szociális célú városrehabilitációs projekt harmadik fázisának keretében 2014-ben, a Zsókavár utca lakói váltak a KOMA konkrét célcsoportjává. A város­rehabilitációs projekt keretében létrejött KOMA program az XVID-közösségi videózás és a Blokkoló, amely az első konkrét közösségi színházas projektje a szervezetnek. A programok fő célja a közösségi élet fellendítése.
A helyi közösségen belül a KOMA megcélzott csoportjai az XVID-közösségi videózás során a fiatalok, a kisgyermekes szülők és az idősek voltak. A program leteltével a fiatalok felé tolódott el a KOMA célcsoportbeli meghatározhatósága. Szakmai gyakorlatom befejeződése óta az XVID második programja is megvalósult, amely a 60 év feletti, idősebb generációt célozta. A program 2014. augusztusban kezdődött és 2014. október 22-én, a bemutatóval fejeződött be, s az idősebb korosztály egy kis részét is sikerült bevonni.
Ezek után a KOMA harmadik célcsoportja, a kisgyermekes szülők is létrehoztak egy közös filmet.
A kerületi lakosság nagyobb része viszont még nem hallott a KOMA színházról, s ez megnehezíti a közösségi színház életét.

3.1 Fejlesztői kontextus

A KOMA szándéka szerint, elméletileg a közösség fejlesztését tűzte ki célul, gyakorlatilag azonban inkább csak fejlesztői irányokról beszélhettünk, hiszen közösségi programjaival kevés embert sikerült elérnie. A megvalósult és a tervezett programokkal kapcsolatban eleinte még kapkodás jellemezte a szervezetet, de később összeszedettebbé váltak a szervezeti célok és munkafolyamatok, ami a közösségi színházzá alakulás óta eltelt másfél év tapasztalatainak is köszönhető.

XVID-közösségi videózás
A KOMA első közösségi művészeti programja a XV. kerületi városrehabilitációs projekt III. ütemének keretében szervezett XVID – közösségi videózás projekt. A projekt megvalósítását megbízási szerződéssel végezték az önkormányzatnak, és első részének egyes munkafolyamataiban én is részt vettem.
„Az XVID célja korszerű eszközökkel feldolgozni hagyományos társadalmi és szociális problémákat, melyek a helyi lakosság mindennapjait meghatározzák, professzionális, fél-dokumentarista filmekkel rögzíteni a jelenkor történéseit, illetve fókuszba hozni a külső hatásoktól mentes, mikrokörnyezetben észlelhető konfliktusokat.” KOMA (2014a): A KOMA társulat 2014-2020-as szakmai tervei. 6. Kézirat.
A szakmai gyakorlatom során az XVID projekt első fázisa valósult meg. A tervezett 15 fő helyett 10 fiatal forgatott dokumentumfilmet Újpalotáról. A foglalkozásokat Zrínyi Gál Vince és Török Marcell tartották.
A projekten belül három témakört járt körbe a három csoport: szórakozás, munka és hajléktalanság. A filmek megtekinthetőek: http://indavideo.hu/video/XVID A forgatás után először a Pólus Centerben nézhette meg a filmeket a nagyközönség, a média egyes képviselői, illetve a háromfős szakmai zsűri. Ezután egy filmvetítés volt még az Újpalotai Szabadidő Központban, ahová elsősorban helyi politikusokat hívtak meg.
2014 augusztusától októberig a program II. fázisa is megvalósult. Ennek keretében a KOMA 60 év feletti időseket vont be a programba. Móricz Fruzsina az interjúban elmondta, hogy a programban 7-8 fő vett részt. A foglalkozásokat Török Marcell és Krolikowski Darius tartották. Összesen 5 film készült, és mindenki egyéni ötletekkel állt elő. Nem csapatokban, hanem egyénileg forgatták a filmeket. A filmek hosszúsága 5-15 perc volt. Forgattak az erkélyekről, a kerítésmotívumokról, Kincsemről, egy indiai táncról és a közösségi kertről. A filmek megtekinthetőek: https://www.youtube.com/playlist?list=PL3BrbOT9HrLPMOsHfJnlbNpXwru05w7uK Témájában ugyan nem mindegyik kapcsolódik Újpalotához, viszont kerületi emberek készítették a filmeket. Teljesen más jellegű filmeket láthattunk, mint a fiatalok esetében. A filmbemutató október 22-én volt az Újpalotai Közösségi Házban. Erre a vetítésre főleg családtagok és barátok jöttek el. Képviselőket meghívtak most is, de nem jöttek el, és esetükben csak egy vetítési alkalom volt az elkészült produktumokból.
Miután az XVID-program harmadik fázisa – amelynek kisgyermekes szülők voltak a résztvevői, akik egy közös filmet készítettek a Kanga klubról és mindennapjaikról A film megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=gwK8VYHUOfY – is egy közös filmvetítéssel zárult.
2014. december 4-én az XVID-program három csoportjának – fiatalok, idősek, kisgyermekes szülők – résztvevőivel együtt néztük meg a projekt összes elkészült filmjét. Erre az alkalomra helyi lakosokat, szakmabelieket és helyi képviselőket is meghívtak. Ez volt a szervezet XVID-projekttel kapcsolatos, egy éves munkájának záróeseménye, noha további XVID-programokat is terveztek megvalósítani.

Közösségi színházi előadás
A második kiemelkedő közösségi művészeti program, a KOMA első konkrét közösségi színházi előadása a Blokkoló címet viselte. Az előadás lakótelepi keretek között, két lakótelepi lakásban valósult meg. A szereplők Újpalotán élő, vagy a kerületben iskolába járó 17 és 26 év közötti fiatalok voltak. Az előadás cselekménye az ő életükből, történeteikből született, ettől vált igazán érdekessé. A Blokkoló bemutatója 2014. decemberben volt, az előadást pedig egészen március végéig játszották.
A KOMA következő közösségi színházi projektje a Cyberbully nevet viseli, amely az internetes zaklatás témáját fogja feldolgozni kerületi fiatalok által. Az előadás próbafolyamatai 2015. szeptember elején kezdődtek.

További módszerek
2014-ben a kutatás és a közösségi videózással egybekötött oktatás módszerén kívül a szervezet hangsúlyt próbált fektetni a közösségi média használatára is. Internetes honlapjukon kívül a KOMA Facebook-oldalán, illetve a Twitteren is folyamatosan frissültek a hírek, illetve különböző játékokkal próbálták rávenni a posztok megosztására a látogatókat. Az angol nyelvű honlap és Twitter-oldal is elkészült ekkora.
Ezen kívül az önkéntesek toborzása céljából előadásokat tartottak, szórólapokat, ismertetőanyagokat készítettek. 2014-ben a KOMA szeretett volna alkotóműhelyként, próbahelyként, előadóhelyként működni különböző alkotócsoportoknak, társulatoknak. A Bázis által kínált tér mások általi használatának lehetősége párszor meg is valósult. Emellett 2015 nyarán több ízben rendeztek nyári napközis táborokat a Bázison, illetve nyári tábort szerveztek a Balatonnál.

A jövő tervei 2014-ben
2014-ben a KOMA-nak 5 évre előremutató programterve volt, további XVID és közösségi színházi előadásokkal, 2016-ban szeretnének egy közösségi színházi fesztivált szervezni a kerületben, valamint nemzetközi jelenlétük megerősítését tervezik. KOMA (2014a): A KOMA társulat 2014-2020-as szakmai tervei. 20. Kézirat. A megváltozott viszonyok között még erősebbé vált az a távlati szándékuk, hogy nemzetközi projekteket csináljanak és jelen legyenek a nemzetközi szakmai életben. A közösségi színházi előadásukat szeretnék külföldre vinni, a visegrádi országokkal, koprodukcióban együttműködve. Ennek előkészületei 2014 második felében folytak. Az interjú adatai szerint a szervezet felvette a kapcsolatot lengyel, cseh és szlovák szervezetekkel is. Ezekkel a szervezetekkel további XVID és Blokkoló előadásokat terveznek megvalósítani külföldön. 2015 első felében egy cseh szervezettel koprodukcióban vettek részt egy nemzetközi projektben.
A szervezet külföldi kapcsolatok megerősítésével, külföldi pályázatok megnyerésével szeretné erősíteni nemzetközi jelenlétét. A nemzetközi pályázatokat sokkal pályázhatóbbnak tartják a hazaiaknál.

4. Tapasztalataim A fejezet egy részének információi az általam Móricz Fruzsinával készített interjúkból és a Kőhegyi Ilona által Zrínyi Gál Vincével készített interjúból tevődnek össze. Az interjúk ELTE Társadalomtudományi Karán írt, és elfogadott Új szereplő a harmadik szektorban: közösségi színház c. szakdolgozatom 1. 2. és 3. sz. mellékletében olvashatók.

A KOMA szerepe a szociális és kulturális területen
Nárai Márta: Civil szervezetek szerepvállalása a szociális ellátás, szolgáltatás területén c. tanulmányában olvasható, hogy a rendszerváltás után a civil szervezetek közfeladatokat kezdtek el átvállalni az önkormányzatoktól. „Mivel tevékenységük viszonylag rugalmasan igazodik a szükségletek, igények alakulásához, ezért az ezekre való reagálásukkal olyan feladatokat is vállalnak, amelyek korábban nem jelentek meg, nem voltak jelen a (köz)szolgáltatási kínálatban” Nárai Márta (2005): Civil szervezetek szerepvállalása a szociális ellátás, szolgáltatás területén. 112. In: Esély. 2005./1. 111-133. o.
http://www.esely.org/kiadvanyok/2005_1/NARAI.pdf Letöltés dátuma: 2014. szeptember 30.
A KOMA közösségi színház közhasznú szervezetként közfeladatokat vállal át az önkormányzattól. Ezt új programok megvalósításával próbálja teljesíteni, tehát a szervezetnél is megjelennek az előbb leírtak. Kulturális programjainak egy részével a sérülékeny csoportokat célozzák.
A szervezet kulturális és szociális területen egyaránt megállja a helyét. Kulturális, mert klasszikus színházi szervezetként kezdte működését és a közösségi színházi szerepvállalásával kulturális szerepét elmélyítette, hiszen egy újabb terület felé nyitott a magyar színházi életben azzal, hogy egy konkrét, helyi közösség fejlesztését tűzte ki célul, művészeti eszközökkel. S ugyanakkor elkezdte szociális területen való működését is.
Nárai Habermasra hivatkozva írja, hogy szociális szolgáltatásokkal a szervezetek elősegítik az egyéni részvételt a közösségi cselekvésben. Uott A sérülékeny csoportok esetében ez erőteljesebben van jelen.
Mivel művészeti projektek megvalósításában gondolkozik a szervezet, s mindezt úgy, hogy a helyi lakosokat, és közülük is a sérülékeny csoportokat célozzák, eleget tesznek a szociális szolgáltatásnyújtásnak is. Programjaikkal pedig elősegítik, hogy kerületi sérülékeny csoportok – esetünkben a fiatalok, idősek és a kisgyermekes szülők – közösségi részvételét, aktívabb állampolgárrá válását. A KOMA a már bemutatott XVID és Blokkoló projekttel, Magyarországon új módszert próbált és próbál bevezetni, így úgy gondolom, hogy a szervezetről elmondható, hogy újfajta szociális szolgáltatást végez.
A szervezet működési átalakulásában megfigyelhető, hogy a klasszikus színházi területről egyre jobban tolódik a harmadik szektor felé. Az általam készített interjúban Móricz Fruzsina elmondta, hogy 2014-ben még megkapták a független előadóművészeti támogatást a Blokkoló előadás miatt. Ezt az állami támogatást 2015-re is sikerült megkapniuk. Bár művészeti projektről van szó, ez inkább civil, mint színházi projektnek mondható. Ez azért is fontos, mert – mint ahogy Cziboly Ádám tanulmányában Cziboly Ádám (2008): Szubkultúrák – A civil szektor kulturális szegmensének értékelése a Civil Éves Jelentésben. In: Civil Szemle. V. évfolyam 1-2. szám. 2006-2007. 105-119. o. http://www.civilszemle.hu/downloads/Civil_Szemle_2008_1-2_web.pdf Letöltés dátuma: 2014. szept. 30. írta −, a kulturális területen működő szervezetek inkább kulturális-művészetinek hívják magukat elsősorban, s csak másodsorban civilnek. Ez a KOMA közösségi színház esetében már megfordult, mert úgy tapasztaltam, hogy elsősorban civil szervezetként tekint önmagára. Ez bizonyítható például a szervezet helyi közösség felé fordulásával, civil projektek létrehozásával.

Hogyan vált a KOMA társulat közösségi színházzá?
Szakmai gyakorlatom alatt felmerült bennem a kérdés, hogy vajon csak a városrehabilitációs projektre adott válasz-e a szervezet közösségi színházzá alakulása és ez az XVID projekttel véget is fog érni? Az interjúban Móricz Fruzsina rácáfolt erre. Elmondta, hogy a KOMA közösségi színházzá alakulása belső igényből fakadt. A Kőhegyi Ilona által Zrínyi Gál Vincével készített interjúban a művészeti vezető elmondta, hogy a társulat első előadása kapcsán is megfogalmazódott bennük a gondolat: egy hagyományos színházi előadásnál többet szeretnének letenni az asztalra, ezért kezdtek el a Plazma c. előadásukkal kijárni iskolákba. „…Az érdekelt minket, hogy a színház képes-e nagyobb társadalmi hatással bírni, hogy létezik-e olyan színházi forma, amely nem színpadon, egy körülhatárolt színpadi térben jelenik meg. A határok feszegetése az elejétől kezdve jellemzett minket. Az útkeresés során jutottunk el később a hátrányos helyzetű falvakba. Egy-egy hétvégét töltöttünk ott, kicsit részt vettünk a közösségek életében, dolgoztunk, a jelenlétünkkel és az előadásokkal próbáltunk valamit elindítani…”Kőhegyi Ilona (kézirat): Vince Interjú. 1-6. 99. o. Az interjú az ELTE Társadalomtudományi Karán írt, és elfogadott Új szereplő a harmadik szektorban: közösségi színház c. szakdolgozatomban olvasható (3. sz. melléklet, 99.-102.) – nyilatkozta Zrínyi Gál Vince. A művészeti vezetővel készített interjú szerint az útkeresésük során akkor fogalmazódott meg a társulatban a gondolat, hogy egy adott közösséggel kéne hosszabb távon foglalkozniuk, amikor a hátrányos helyzetű falvakban hoztak létre előadásokat.
Móricz Fruzsina elmondta, hogy amikor a kerületbe kerültek, elkezdtek iskolákon kívüli iskolaprogramokat, színházi nevelési programokat szervezni, és megjelentek állami, kerületi ünnepségeken is. Tehát, miután a székhelyük a XV. kerületbe került át, szerették volna jobban megismerni a kerületben élő lakosokat és a programokba való bevonás gondolata szép lassan kirajzolódott. Elképzeléseiket a művészeti vezető fogalmazta meg, majd közös kutakodás során, a menedzser talált rá ezzel kapcsolatos tanulmányokra. Így vették át a közösségi színház definícióját. Ezért volt 2013 szilveszterekor az utolsó hagyományos színházi előadásuk, a Nemzeti Vegyesbolt bemutatója, és több ilyet már nem is készít a társulat, inkább azon dolgozik, hogy a XV. kerület lakosai hatékonyabban tudjanak változtatni az életükön.
Ezekből az információkból is elmondható már, hogy nem külső hatások okozták a szervezeti váltást, hanem egy belső alkotói igény kialakulása. Másrészt a KOMA szerint a közös alkotói folyamat összehozza az embereket. Nekik pedig művészeti eszközeik vannak a közös alkotói folyamat megvalósítására, és ők ezt az eszközt használják a kerületben élő lakosok életének formálására.

Partnerség
A KOMA kapcsolata a helyi szervezetekkel
Szakmai gyakorlatom során a KOMA helyi szervezetekkel való kapcsolatát 2014 első felében nem érzékeltem szorosnak. Szakmai gyakorlatom végéhez közeledve, illetve 2014 második felében viszont már egyre jobban törekedtek kapcsolatot teremteni a helyi szervezetekkel. Jómagam ebben látom a KOMA megerősödésének egyik kulcsát.
Az interjú alapján elmondható, hogy a helyi szervezetekkel való kapcsolat keresése és az együttműködés időszakosan, hullámokban jön létre. „Amikor a KOMA ide került, az összes suliba elment és mindenhol tartott programot. A MUFTI, ÉNO, az ESZI, tehát mindenki ismerte, mindenki tudta, hogy mi vagyunk, mindenhova hívva voltunk, hogy tartsunk ilyen programot, olyan programot” Az interjú az ELTE Társadalomtudományi Karon írt, és elfogadott Új szereplő a harmadik szektorban: közösségi színház c. szakdolgozatomban olvasható. – mondta Móricz Fruzsina. Saját elmondásuk szerint a szervezet igyekezett és igyekszik kezdeményezni a helyi szervezeteknél esetleges közös projekt létrehozásának reményében. Ez hol sikerül, hol nem. Szakmai gyakorlatom során ebből nem érzékeltem sokat. Az viszont mindenképp pozitív, hogy az XVID-projekt harmadik fázisában – ahol kisgyermekes szülőkkel dolgoztak együtt – például összefogtak a Kanga Klubbal, a kerületben működő baba-mama klubbal. Ez a megkeresés sikeres volt, több lelkes anyuka is részt vett az együttműködésben. Ehhez hasonlóan az XVID-60+ -nál a helyi Nyugdíjas Klubból is vártak résztvevőket, akik jelentkeztek is, de végül csak egy alkalommal jöttek el a programra.
Az interjú szerint a város-rehabilitációs projektben szereplő szervezetek havonta tartanak szakmai találkozót, aminek szervezéséért a Közösségfejlesztők Egyesülete a felelős. Ezeken a találkozókon a KOMA szerint nincs közös gondolkozás, tervezés, mindenki elmondja, hogy épp mivel foglalatoskodik, és ennyiben marad az egész. Mindenki végzi a saját dolgát, nincs összefogás. Talán a KOMA-nak kellett volna ezt kezdeményeznie?
A KOMA részéről 2014. második felében történtek előrelépések az együttműködések kialakításáért. Például hatékonyabb együttműködést kezdeményeztek az Újpalotán működő Információs Irodával. Azt tervezték, hogy Boda Kittivel – aki az Információs Irodában dolgozik –, összefognak egy szociológiai kutatás kapcsán, mert sokkal eredményesebb lenne a helyi kutatás, ha segítené egymást a két szervezet. Ez a kapcsolat jól jött volna a korábbi szociológiai felmérésnél is. Arra viszont már nincs rálátásom, hogy ez végül sikerült-e.

Más hasonló jellegű színházi szervezetekkel való kapcsolat kérdése
Az interjú szerint hasonló, alternatív színházi szervezetekkel havonta szerveznek szakmai találkozókat. Interjúalanyom ezeket a szervezeteket közösségfejlesztői technikákkal dolgozó alternatív színházi társulatoknak nevezte. Színháztudományi szempontból ezek a szervezetek színházi nevelési technikákat alkalmaznak. Ilyen alternatív színházi társulat például a Káva, a MU Színház és a Krétakör is. Ebben a körben a KOMA munkássága különlegesnek, érdekesnek számít. Ennek ellenére nem szoktak velük közös projekteket csinálni, mivel a közösségi színház lényege, hogy egy adott közösséggel dolgozik hosszú távon, így ebből a szempontból a KOMA munkája eltér a többi szervezet munkájától. Az interjúban az is elhangzott viszont, hogy volt már rá példa, hogy közösen adtak be bizonyos pályázatra, projektre való jelentkezést. A projektben az interjú információi szerint, a KOMA biztosította volna a kerületi részvevőket. Ez azonban nem jöhetett létre, mert nem nyerték meg a pályázatot.
Kisebb együttműködési próbálkozások vannak tehát, de 2014-ben egyelőre még nem volt lehetőségük hatékonyabban együttműködni.

Társadalmi támogatottság: a szervezet munkájának fogadása a kerületben
Interjúalanyom szerint, mivel a kerületi szervezetek mind mással foglalkoznak, senki nem számít a kerületben konkurenciának. Mindenki mást csinál, tehát nincs szakmai féltés. Bár lazább a kapcsolat, ha tudnak, segítenek egymásnak.
A KOMA esetében nagy probléma az, hogy a kerületi lakosok nagyobb része még soha nem hallott a KOMA közösségi színházról. Ez megnehezíti a KOMA munkáját, viszont azok a lakosok, akiket sikerül bevonni a programokba, később is visszajárnak. Ezt én is teljes mértékben tapasztaltam a vizsgált időszakban és interjúalanyom elmondása szerint is így van. Úgy vélem, ez alapján elmondható, hogy akik ismerik a KOMA munkásságát, szeretik is őket. Az egyes programok új területeket nyitnak meg a résztvevő lakosok számára, így a szervezet munkáját pozitívan fogadják. A szervezettel való későbbi kapcsolat fennmaradása is ezt bizonyítja. A KOMA a KOMA Bázissal a kerületben megfelelő teret és lehetőséget biztosít közösségi terek kialakítására.

Mások által megvalósított programok a Bázison
A szervezetnél töltött munkám során elméletileg többször is felmerült annak a lehetősége, hogy mások is jöhetnének a Bázisra programokat csinálni. A lehetőség mindenkinek adott. Volt pár kezdeményezés is, például 2014. augusztus végén a Mégis Társulat tartotta egyik előadását a Bázison, később szülinapot is tartottak már a KOMA székhelyén. Fruzsina elmondta, hogy azért nem fektetnek ebbe a munkába több energiát, mert nem ez a fő profiljuk. A projekteket kell jól csinálnia a szervezetnek, a többi mellékes. Ha valaki bejön magától a Bázisra, azzal a szándékkal, hogy valamilyen programot, közösséget szeretne szervezni, nyitva áll előtte a lehetőség. Az interjú szerint voltak megkeresések 2014 második felében is.

Bevonás
Az emberek bevonása soha nem könnyű feladat és minden esetben, minden környezetben más módszerekhez kell folyamodni. Úgy vélem, hogy a KOMA viszonylag mindent megtesz a helyi lakosok eredményes bevonása érdekében, de mégsem eleget.
Az interjúból kiderül, hogy saját maguk szerint sem sikerült 2014 első felében megtalálni a bevonás megfelelő módszerét. Rendszeresen szórólapoznak, hirdetik az aktuális programokat a kerületi internetes fórumokon is, ezekre azonban nem szokott reagálás érkezni.
Azt sem lehet mondani, hogy nem jelentek és jelennek meg ma is a kerületi újságokban. Emellett például, ha egy-egy nagyobb projekt megvalósul, az országos internetes oldalakon is írnak az aktuális munkájukról. Az XVID projekt első részéről a HVG is írt. Úgy tűnik, hogy a legtöbb ember egyszerűen csak átsiklik ezeken a programokon. A médiában való megjelenést és a szórólapozást viszonylag jól csinálta a szervezet, az emberek nagy részénél viszont túl nagy a passzivitás.
Emellett igyekeznek folyamatosan kapcsolatot létesíteni az emberekkel. Aki besétál a Bázisra, általában mindig visszatér. Ekkor az a cél, hogy minél jobban megismerhessék a betérő személyt, és ha látnak benne lehetőséget, akkor bevonják a folyamatokba.
Egy szociológiai felmérésben néhány önkéntessel együtt én is részt vettem. Az akcióterületen végzett kérdőívezés nagyon nehézkesen ment. Meglátásom szerint az alapvető probléma az volt, hogy találomra lettek összeállítva a konkrét címek. Nem lehetett tudni, hogy milyen arányban laknak a kijelölt lakásokban fiatalok. A kormegoszláshoz a polgármestertől is kértünk segítséget, de ő sem tudott segíteni. A kérdőívezés során azzal a problémával is találkoztunk, hogy akármennyire későn kerestük is fel a megadott lakásokat, nem voltak otthon. Ha pedig mégis otthon voltak, többnyire csak olyanok laktak a lakásban, akik idősebbek voltak 30 évnél, és főleg idősekkel tudtunk csak beszélni. Hosszú kérdőívet én csak egyet tudtam kitöltetni. Azok, akiket mégis sikerült elérni, általában segítőkészek voltak. Az akkor még közelgő választások is nehezítették a kérdőívezést. Sokan megkérdeztek, hogy melyik politikai párttól jöttünk.
A szociológiai felmérés adatai végül nem lettek reprezentatívak. A felmérés Eszenyi Orsolya szociológus vezetésével valósult meg. A felmérés során kiderült számomra, hogy a lakótelepen élők nagy része nem is hallott a KOMA közösségi színházról. Ezt felettébb elkeserítő helyzetnek találtam. Hogyan tudna működni a szervezet a kerületben, ha nem is tudnak róla? A felmérés előtt úgy vélem, jobban kellett volna törekedni a megfelelő célcsoport megtalálására. A probléma végül oda vezetett, hogy iskolákba is mentek páran kérdőívezni a szervezettől. De itt meg azzal szembesültek, hogy vagy nem töltötték ki rendesen a kérdőívet a fiatalok, vagy nem valós adatokat adtak meg, vagy a kitöltő nem volt kerületi lakos.
A szociológiai felmérésben hiányoltam, hogy nem fogtunk össze például a Közösségfejlesztők Egyesületével, pedig akkor szakszerűbb, gyorsabb és eredményesebb lehetett volna a felmérés, s emellett mindenkinek jól jött volna a közös munka. Emellett úgy gondolom, hogy több kerületi rendezvényen kéne megjelennie a szervezetnek. Tudomásom szerint, ez csak nagyon ritkán történik meg. Nyár elején például volt a kerületben egy civil főzőverseny. A rendezvényen a KOMA is részt vett, én is ott voltam. Az ilyen események egyrészt a szervezetek közötti kapcsolatot is elmélyíthetik, másrészt az emberek bevonásában is segíthetnek. A főzőversenyen pl. próbáltunk bevonni embereket az XVID kisgyermekes szülőkkel készülő részébe. Az ilyen megjelenések számát mindenképpen növelni kéne ahhoz, hogy a lakosok tudjanak a KOMA-ról és a programjairól.

A projektek plusz hatása
Amit én is így látok, s az interjúban is elhangzott: az XVID program úgy változtatta meg a fiatalok életét, hogy egyrészt olyan emberek kerültek kapcsolatba, akik egyébként még sosem beszéltek egymással. Másrészt önállóan készíthették el a filmjeiket, tehát az szervezet képessé tette őket egy olyan dologra, amit eddig nem tudtak. Képessé váltak filmjeiken keresztül megmutatni valamit a kerületben, az életükben jelenlévő problémákról. Emellett a workshopok során olyan technikai tudást kaptak, amelynek addig nem voltak birtokában. A projekt hosszú távú hatása pedig az, hogy bevonódtak a társulat életébe.
A szakmai gyakorlatom végén, az XVID projekt első fázisával kapcsolatban úgy gondoltam: igaz, hogy csak 10 fiatalt tudtak az alkotói folyamatba bevonni, de félő, hogy még ez a 10 fiatal is hamar leválik a KOMA-ról, mikor a kezdeti lelkesedés alábbhagy. Ennek az ellenkezője bizonyosodott be. Sőt, úgy érzem, ez a viszony a nyáron még jobban megszilárdult. Például a csapatból páran heti rendszerességgel, online rádiót működtettek egy ideig és az egyik fiatal azóta is filmeket forgat a Bázison. A többiek közül is időnként betévednek a KOMA-ba, ha nem is forgatási szándékkal, de a közösségi érzés fenntartása végett. Azt abszolút pozitívnak tartom, hogy bármilyen megvalósítható ötlettel, programmal jönnek el, a KOMA teret biztosít rá.
Az a kérdés is foglalkoztatott, hogy milyen egyéb lehetőségeik vannak a KOMA életében való részvételre. Interjúalanyom elmondta, hogy mindig bekapcsolódhatnak az aktuális programokba. Vagy ha például más egyéb feladatokban kell segíteni, adott a lehetőség, hogy jöjjenek. Az interjúból is kiderül, hogy az 1%-os videó forgatásán is volt segítőjük. Emellett persze a szervezet nem zárja ki őket a bulikból sem. Minden szórakozási lehetőségre meg vannak hívva. Nyáron próbálták összehívni az embereket egy-egy napra. Ilyenkor például társasozni lehetett, vagy kültéri játékokkal játszani. A kültéri játékokat a nyáron szereztük be. Móricz Fruzsina szerint a kulcs minden feladatnál, programnál az, hogy a résztvevők, az eddig bevont fiatalok tudják, hogy jó társaságban lesznek, így a jó hangulat mindig biztosítva lesz számukra. A társulatnak szándékában állt az első közösségi színházi előadásukba bevonni az XVID-ben részt vevő fiatalokat is valamilyen formában. Ez sikerült, többen is részt vettek az előadásban. A Blokkolóban szereplő fiatalok is részei maradtak a KOMA életének. A 2015 nyarán szervezett napközis táborok lebonyolításban is segítettek.

Amit a szervezet nehézségnek tart
Az interjú során fény derült arra is, hogy a szervezet 2014-ben mit tartott nehézségnek saját életében. Ez számukra is összetett kérdés. Az anyagi nehézségektől kezdve, a kerületi politikai kapcsolatok ápolásán keresztül, az emberek bevonásáig minden megtalálható a palettán, ahogyan a legtöbb civil szervezet esetében is.
A bevonás nehézségei és a kerületi politikai viszonyok, a helyi politikai érdektelenség is megnehezítették a KOMA életét. Ugyanez az érdektelenség vonatkozik a helyi lakosokra is. Interjúalanyom elmondása szerint ez ellen pedig úgy próbáltak tenni, hogy újból megkeresték mind a helyi politikai képviselőket, mind a helyi lakosokat, azzal a szándékkal, hogy valamiféle pozitív kapcsolat létrejöhessen a szervezet és megkeresettek között. Remélték, hogy az érdektelenség pozitív irányba változik. A helyi politikusok esetében történt valamelyes elmozdulás pozitív irányba, de a lakosság esetében nem.
A közösségi színház azt is nehézségnek tartotta, hogy az idősebb közösségfejlesztők, szociális munkásokkal, kultúrház vezetőkkel nem találják meg a közös hangot. Szerintük nem tudják megfogni, értelmezni a közösségi színház munkáját. Személy szerint ezzel nem biztos, hogy egyet értek. Szerintem inkább az okozott gondot, hogy a KOMA közösségi színházi léte a kérdéses időszakban még csak alakult. Egy éve sem volt, hogy belekezdtek ebbe a működési formába. Úgy gondolom, hogy ebben az időszakban még keresték az útjukat. Mindent akartak, de mégsem tudták igazán megvalósítani. 2014 második felében viszont kialakult egy szisztéma a KOMA életében.

5. Összegzés

A tanulmány a közösségi művészet, közösségi színház egy hazai megvalósulását volt hivatott bemutatni, a 2014-es évre fókuszálva. Az olvasó megismerkedhetett a KOMA közösségi színház történetével, társadalompolitikai kontextusával, fejlesztői kontextusával és a szakmai gyakorlatom során tapasztaltakkal.
A KOMA már megvalósult programjai változatosak és a résztvevők körében sikeresek is, a szervezetnek sikerült megváltoztatnia életüket. Remélhetőleg ez a jövőben is így lesz, és sikerül még több kerületit bevonni programjaikba, annak érdekében, hogy egy aktívabb XV. kerület jöhessen létre.

Parola archívum