Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Művelődési otthoni alternatívák: A püspökladányi variáns II.
Szerző:	Szabó Zoltán
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1994
Szám:	5
Oldalszám:	8. p.-9. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Püspökladány Közművelődéséért Alapítvány
Települések:	Püspökladány
Tárgyszavak:	művelődési otthoni alternatíva, vállalkozó művelődés
Megjegyzés:
Annotáció:

puspoklad.txt

A püspökladányi variáns II. rész

Tájékoztató jelentés az 1993. évi tevékenységről
(kivonatos közlés)

Püspökladány Város Önkormányzata 61/1992. (VI. 23.) sz. önkormányzati testületi határozatával létrehozta a Püspökladány Közművelődéséért Alapítványt. Az Alapító Okirat szerint: ,...törvény által kötelezően előírt közművelődési feladatai ellátásának elősegítésére, a város kulturális hagyományainak ápolására, új törekvések pártolására, kulturális, közművelődési intézményrendszerének a változó világhoz való igazítása érdekében."
Az Alapítvány 1992. július 1-jétől a megszűnt Művelődési Központ intézményétől vette át a helyi közművelődési feladatokat. Működésének első szakasza átmenetinek tekinthető, az új rendszer bevezetése csak fokozatosan valósult meg. A 9 fős kuratórium megalakulásáig az Alapítvány képviselője az intézményfelelős volt. Az átmeneti idő alatt a művelődési ház üzemeltetésére továbbra is alkalmazásban maradtak: a gondnok, a takarító, illetve a fűtő-karbantartók a fűtési idény beindulásától kezdve. A városi és egyéb rendezvények számára a feltételek a szokott módon biztosítva voltak ez idő alatt is.
Az 1992 szeptember-október folyamán megalakult 9 fős kuratórium első ülésén megvitatta az Alapítvány további működése szempontjából nélkülözhetetlen két szerződéstervezetet. A szerződések az alapító önkormányzat és az Alapítvány között jöttek létre egyrészt az önkormányzati tulajdonú, a művelődés színteréül szolgáló ingatlanok kezelésére, másrészt az úgynevezett közművelődési alap felhasználására vonatkozóan. A vagyonkezelési szerződés tisztázza a művelődési ház és a Galéria üzemeltetésére, működtetésére vonatkozó feltételeket. A közművelődési alap kezeléséről szóló szerződés meghatározza az ebből az összegből támogatandó, az alapító önkormányzat által kiemelkedő fontosságúnak tartott feladatokat (pl. hagyományőrző néptánccsoportok, népi együttes, kórusok működése, városi, társadalmi ünnepek megrendezése).
Az 1992. év II. félévére elkülönített közművelődési célú pénzeszköz fedezte az átmeneti időszak alapvető működésének költségeit. Ugyancsak az Alapítvány kezelésébe került az 1992. évi művelődési központi pénzmaradvány. Az 1993. évi önkormányzati költségvetési rendelet 5 millió forint közművelődési alapot határozott meg és utalt az Alapítvány számlájára az év során, havonkénti bontásban.
A kuratórium a szerződések megkötését követően megalkotta saját szervezeti és működési szabályzatát. Feladatainak ellátása érdekében pályázatot írt ki kulturális menedzseri munkakör betöltésére. Az állást három pályázó meghallgatása után Keserű Zsolt főiskolai végzettségű püspökladányi lakos kapta meg, és 1993. március 1-jétől látja el ezt a feladatot. Egyéb álláshelyeket - a meglévőkön kívül - a kuratórium nem tartott szükségesnek létrehozni. Jelenleg tehát 3 főállású alkalmazottja van az Alapítványnak, akik szerződéses munkaviszonyban állnak. Idényjellegű - fűtői - munkakör betöltésére 2 főt alkalmaznak. A könyvelés munkáját szerződés szerint a Számlaadó Kft. végzi.
A pályázati rendszerű működés természetesen csak a kuratórium tényleges tevékenységének beindulása után volt lehetséges. Az 1992 második felében jelentkező közművelődési feladatok esetén csak a város által szervezett programok kaptak támogatást. Ilyen volt az augusztus 20-ai ünnepség alkalmával a kulturális programban fellépő öntevékeny művészeti csoportok szereplése, illetve az októben 23-ai megemlékezésen és kitüntetés-átadáson előadott műsor. A társadalmi ünnepek közül a Mikulás-nap és a Karácsony szervezésében önként vállalkozók és nevelési, oktatási intézmények egyaránt részt vettek. A nagy hagyománnyal rendelkező művészeti csoportok, egyesületek, körök éves működésükhöz az 1992-es önkormányzati költségvetésből támogatásban részesültek, így az ő tevékenységük biztosítva volt. A kezdeti időben a közművelődési feladatokat vállaló közösségek vagy akár magánszemélyek részéről nem volt olyan mértékű az igény, az érdeklődés, hogy bárkinek a kezdeményezését el kellett volna utasítani. Ebben nyilván szerepe volt annak is, hogy bár az átalakulás folyamata nyilvánosságot kapott, a legnehezebbnek a közművelődési feladatellátás tartalmáról való gondolkodás, a közvélemény megváltoztatása bizonyult.

A pályázati rendszerű működés

A pályázati úton történő finanszírozás célja, hogy a centralizált kultúra helyett minél több elképzelés valósulhasson meg, különös tekintettel azokra a programokra, amelyek sok embert vonzanak.
Az Alapítvány kuratóriuma az 1993. év során két nagy nyilvános pályázati kiírást tett közzé.
Az I. félévi eredmények szerint az összes értékelt pályázat több mint fele a nyári tábor kategóriába tartozik. A többi kiállításokat, gyermekfoglalkozásokat (pl. játszóház) és egyéb szabadidős programokat foglal magába. A nyári táborok eseténben a kuratórium a helyi telephelyű táborok mellett támogatja a más városokban megrendezett táborokat is abban az esetben, ha a résztvevők püspökladányi fiatalok voltak. A hagyományos, évek óta kedvelt programok mellett így új elképzelések támogatására is lehetőség nyílt.
A II. félév pályázatai változatosabb képet mutatnak: kiállítások, gyermekfoglalkozások, különféle ismeretterjesztő előadások, ifjúsági klubok rendezvényei, néptáncfesztivál stb. Örömmel tapasztaltuk, hogy egyre többen nyújtanak be pályázatot önálló program lebonyolítására. Így pl. Fekete Ilona a helyi középiskola diákja, aki műsoros estjének egy személyben szervezője, főszereplője és koreográfusa is volt. A másik példa erre egy rendhagyó költői est és kiállítás, amelynek ötlete és részben kivitelezése Lővei Sándor érdeme.
Az előzőek is mutatják, hogy a pályázók lényegében önállóan oldják meg a vállalt feladatot, de előfordul az is, hogy szükség van az Alapítvány alkalmazottainak vagy más külső szakembereknek a segítségére.
A közművelődési alap kezelésére vonatkozó szerződésben foglaltak szerint az Alapítvány vállalta az állami és társadalmi ünnepek megrendezését. Mindegyik esetben (Március 15., Augusztus 20., Október 23., Mikulás-nap) történt pályázati kiírás, a programok részben vagy teljes egészében a pályázók szervezésében valósultak meg.

A pályázati rendszer működésének
technikai oldala

A kuratórium minden pályázóval szerződést köt. A szerződés tartalmazza a pályázó jogait és kötelességeit. Pénz csak aláírt szerződés alapján fizethető ki. A pályázók a felvett pénzösszeggel tételesen elszámolnak a kuratóriumnak. A kivitelezés során a pályázókkal a kulturális menedzser tart kapcsolatot, az esetleges útmutatásokat is ő adja meg. Figyelemmel kíséri a pályázati munkák alakulását. A tájékoztatás, az információ-adás szintén az ő feladata. Az ez évi pályázati programok megvalósulása minden esetben rendben történt, szabálytalanságot nem tapasztaltunk.
A további működés javítása érdekében az Alapítvány kuratóriuma kérdőíveket készített és küldött el mindazoknak, akik kapcsolatba kerültek az Alapítvánnyal. Ezzel az a célunk, hogy visszajelzést kapjunk tevékenységünkről, illetve javaslatok jussanak el hozzánk a hiányosságok pótlására. A kérdőívek visszaérkezése, feldolgozása folyamatban van. Örömünkre szolgált, hogy 1993-ban számos szervezettől, magánszemélytől kaptunk köszönő leveleket.
Valószínűleg kedvezően hat az Alapítvány további munkájára a jövőben az a tény, hogy két polgári szolgálatra jelentkező püspökladányi fiatalember lett az alkalmazottja, akik olyan közhasznú munkát végeznek, amely szorosan kapcsolódik a közművelődési tevékenységhez. (Egy főt 1993. augusztus 1-jétől, egy főt 1993. december 1-jétől alkalmaz az Alapítvány. Szilágyi Attila kőfaragó kő dísztáblák elkészítését, köztéri szobrok felújítását és egyéb kőfaragó munkák elvégzését vállalta. Berecz Zsolt az Alapítvány által támogatott kiállítások szervezésében, lebonyolításában tud segítséget nyújtani: szállítás, üvegezés, képkeretezés, grafikai munkák.)

A Művelődési Ház és a Ladányi Galéria,
mint a közművelődés színterei

A Püspökladány közművelődéséért Alapítvány kezelésében lévő Művelődési Ház és a Galéria színtere egyrészt a pályázati programok megvalósításának, másrészt színtere egyéb kulturális kezdeményezéseknek, eseményeknek; helyet ad a különféle termékbemutatóknak, vásároknak.
A Művelődési Ház kulturális tevékenységre alkalmas helyiségei: előadóterem, kiállítóterem, színházterem.
Az előadóterem kihasználtsága jó, egész évben folyamatos. A kulturális programok, előadások mellett egyre többen vették igénybe különféle gyűlésekre, összejövetelkre, üzleti célú előadásokra. 1993. szeptember 1-jétől a Petőfi Sándor Ćltalános Iskola alsó tagozatos épületének bővítési munkálatai miatt az egyik osztály itt nyert elhelyezést ideiglenesen a kuratórium hozzájáruásával. Ezért az év hátralévő időszakában a kiállítóterem az előadóterem funkcióját átvéve működik, kisebb összejövetelek, előadások itt folynak.
A kiállítások különösen a második félévben a felújított Ladányi Galériában zajlanak, állandó helyszínné vált a Karacs Ferenc Múzeum is ilyen rendezvények számára.
A főbejárat melletti kis irodahelyiséget 1993. szeptember 1-jétől a FIDESZ püspökladányi szervezete bérli.
Tárgyalások folynak a büfé és a hozzá tartozó csarnokrész kiadásával kapcsolatban is, amelyet az első félév során kiírt pályázat nyomán senki nem kívánt a kuratórium által szabott feltételek szerint működtetni.
A színházterem kihasználtsága változó. Jellegéből adódóan csak nagyrendezvények fogadására alkalmas. Ilyen nagyszabású, értéket képviselő rendezvényekre (színházi előadások, komolyzenei koncertek) gyakorlatilag nincs igény, mint a tapasztalat mutatta (belépődíj nélküli húsvéti és október 23-ai komolyzenei koncert). A gyermekelőadások ellenben nagyon kedveltek voltak. Gyermekszínházi rendezvények rendszeresen telt házzal zajlottak ebben az évben. A színháztermet a nevelési, oktatási intézmények nagyobb tömeget érintő rendezvényeik esetén a kuratórium döntése alapján térítésmentesen használhatják, élnek is ezzel a lehetőséggel. (Bevételes rendezvény esetén természetesen más a helyzet.) Ez volt a helyszíne a Szoci Show-nak, az Országos Családpedagógiai Konferenciának, az átalakuló termelőszövetkezetek gyűléseinek és egyéb, nagyobb létszámot érintő önkormányzati rendezvényeknek is.
A Püspökladány Közművelődéséért Alapítvány működésének első teljes éve volt 1993, ennek az évnek a tapasztalataival kezdett hozzá a megbízatásában újabb három évre megerősített kuratórium 1994. évi feladataihoz.
A pályázati rendszer lényegén nem változtatunk, viszont tapasztalni kellett, hogy míg az előző évben a nagyobb rendezvények szervezését is fölvállalták a kisebb közösségek, vagy magánszemélyek, idén ezeknek a főleg társadalmi ünnepeknek a műsorát az alapítvány alkalmazottainak kellett összeállítania, természetesen külső közreműködők segítségével.
Ugyanakkor tapasztalható, hogy a helyi művészeti csoportok, érdeklődésükben azonos közösségek, maguk szervezte programjai telt házasak.
Az alapítvány kuratóriuma megfogalmazta a maga számára azt a feladatot, hogy a változó körülményekhez rugalmasan igazodva igyekszik feltárni a valós kulturális igényeket és azok ismeretében szervezi, illetve támogatja a városlakók nagyobb arányú érdeklődését kiváltó műsorokat.
1994-ben jól látható volt, hogy számos esemény hátterében támogatóként az Alapítvány megjelent.
A kulturális események egyre több helyszínen a legkülönbözőbb résztvevőkkel zajlanak a városban.

Szabó Zoltán, a Püspökladány Közművelődéséért
Alapítvány elnöke


Parola archívum