Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Közösségi beavatkozás Hajdúhadházon
Szerző:	Giczey Péter
Sorozatcím:	Parola
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2013
Szám:	4
Oldalszám:	30
A cikkben lévő
Nevek:	Giczey Péter, Nánási Zsuzsa, Suba Tamás, Rostás Zsigmond
Intézmények:	hajdúhadházi Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat; ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület; A Közösségi Kezdeményezéseket Támogató Szakmai Hálózat (KÖZTÁMHÁLÓ); hajdúhadházi Kisebbségi Közösségi Ház Közhasznú Egyesület; hajdúhadházi Roma Nemzetiségi Önkormányzat; Ökotárs Alapítvány; Közösségfejlesztők Egyesülete; Debreceni Egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszék; ELTE Társadalomtudományi Kar közösségi és civil tanulmányok szak; hajdúhadházi Civil Kerekasztal; hajdúhadházi FIKSZ PONT Egyesület; Nemzeti Kulturális Alapprogram; TÁMOP „Komplex telep program”; Svájci–Magyar Civil Alap
Települések:	Hajdúhadház
Tárgyszavak:	közösségi beavatkozás; cigány-nem cigány lakosság közötti ellentét; mélyszegénység; társadalmi integráció; összetartó, befogadó társadalom; terepmunka; kisegyházak (pünkösdista, adventista irányzatok); képessé válás (empowerment); fiatal önkéntes segítők; helyi közösségi munkás csoport; Playback Színház, kortárs mentorprogram; fenntarthatóvá válás
Megjegyzés:	kategória: módszertan
Annotáció:

Giczey Péter
Közösségi beavatkozás Hajdúhadházon

Előzmények

A Hajdúhadházon elindított közösségfejlesztő munkaJelen írás célja a kezdetek, a beavatkozási elképzelések összefoglalása, melyhez várjuk a hozzászólásokat, javaslatokat: giczey.peter@eletfaegyesulet.hu A terv kidolgozásában és az első lépések megtételében sokan működtek közre, helyi szociális szakemberek, közösségfejlesztők – a KÖZTÁMHÁLÓ levelezőlistáján keresztül és személyesen is – és egyetemisták az ország szinte minden tájáról. előzménye a városban kialakult cigány–nem cigány lakosság közötti ellentét, az iskolai szegregációs-ügy, közvetlenül pedig a Szebb Jövőért Mozgalom 2011. tavaszi masírozása a településenhttp://www.origo.hu/itthon/20110415-riport-a-szebb-jovoert-polgaror-egyesulet-hajduhadhazi-jarorozeserol.html
http://index.hu/belfold/2011/04/12/hajduhadhazon_masirozik_a_szebb_jovoert_polgaror_egyesulet/
http://nol.hu/belfold/20110415-a_hajduhadhaziak_mar_csak_a_cnn-t_hianyoljak (nagyjából ugyanakkor, mint Gyöngyöspatán). A masírozás idején futottam össze Nánási Zsuzsával, a hajdúhadházi Mikrotérségi Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat akkori vezetőjével, akinek felvetettem: a gárdisták okozta feszültség csillapodtával, a helyi problémák megoldására keressünk más eszközöket. Olyanokat, melyek hosszú távon is fenntartható megoldásokat eredményeznek. Egyetértettünk, hogy az eszköz a közösségi munka, közösségfejlesztés lehet, meg kellene próbálni egy közösségi folyamatot elindítását. Néhány nap múlva a családsegítő szolgálatnál ültünk össze kollégáival és kezdtük el csiszolni, részletezni az általam akkorra összeállított szakmai tervet. Másik szálon is elindítottam a tervezést, hiszen a település mérete (közel 13 ezer lakos, melyből becslések szerint 3 ezer cigány) és feladat nagysága meghaladja az ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület kapacitásait, erőforrásait. A Közösségi Kezdeményezéseket Támogató Szakmai Hálózat (KÖZTÁMHÁLÓ) levelezőlistáján közzétettem szakmai tervemet, kérve további közösségfejlesztő szakemberek véleményét, javaslatait. Sokan nagyon hasznos meglátásokkal, szempontokkal, javaslatokkal járultak hozzá a tervhez, sőt. többen tevőleges önkéntes munkájukat is felajánlották, ha elindul a munka.
2011 nyarán és őszén folyamatos szakmai tervezés és egyeztetés történt, tervezett munkánkkal kapcsolatban. Alapvető elképzelésünk volt, hogy a helyi önkormányzatot és a cigányság képviselőit bevonjuk a tervezésbe és majdani munkánkba, illetve forrást kerestünk megkezdéséhez. A szakmai tervezésbe továbbá Suba Tamás jegyzőt, illetve Rostás Zsigmondot, a Kisebbségi Közösségi Ház vezetőjét sikerült bevonnunk, aki egyben a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (RNÖ) tagja.



Interjúkészítés. Rendek Sándor közösségfejlesztő
kérdezi Rostás Zsigmondot

A jegyző az első pillanattól mellénk állt és meggyőzte a polgármesteri vezetést terveinkről, így 2011 augusztusában a Közgyűlés egyhangúlag elfogadta szakmai tervünket és határozott együttműködési megállapodás megkötéséről egyesületünkkelhttp://www.hajduhadhaz.hu/doku/Test%FCleti%20anyagok/El%F5terjeszt%E9sek/2012-es%20el%F5terjeszt%E9sek/2012.01.12/7.%29%20k%F6z%F6ss%E9gfejleszt%F5%20projekt%20-%20el%F5terjeszt%E9s.pdf
http://hajduhadhaz.hu/doku/Test%FCleti%20anyagok/El%F5terjeszt%E9sek/2012-es%20el%F5terjeszt%E9sek/2012.01.12/7.%29%20k%F6z%F6ss%E9gfejl.%20mell%E9klet_%20szakmai%20program.pdf. A döntés alapján az önkormányzat, szállást és étkezés biztosít a munkában részt vevő szakembereknek, önkénteseknek. További költségeink fedezetére forrást kellett keresnünk, így ősszel pályázatot nyújtottunk be az Ökotárs Alapítványhoz. A 2011 végén megítélt 370 000 Ft támogatás (szakemberek, önkéntesek utazási költségeinek biztosítása) lehetővé tette a munka elindítását.

Szakmai tervünk
Tágabb összefüggésben programunkat az indokolta, hogy Magyarországon települési szinten egyre élesebb és mélyebb a többségi és kisebbségi társadalom közötti ellentét és különbség. Súlyos gond a mélyszegénység, ezen belül különböző térségekben és településeken a cigányság nagy aránya és halmozottan hátrányos helyzete, az egymásra torlódó szociális problémák. Nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony a közbizalom és a társadalmi tőke szintje, az állampolgári aktivitás. Az emberek alig ismerik még a saját szomszédjaikat is, nem beszélgetnek egymással, valamilyen okból nincs alkalmuk találkozásra egymással. Alig működik az alapvető, természetes segítő háló a településeken, sokszor az egymás szomszédságában élők között sem. Felmérések és elemzések azt jelzik, hogy a települések többségében kevésbé strukturált a helyi társadalom, nincsenek formalizált szervezetek, a szabadidős és önsegítő csoportok száma alacsony, a
szomszédsági munka, az önkéntes tevékenység koordinálása nem megoldott, gyenge a civil társadalom.
A keletkezett és az egyre érzékelhetőbb problémákat az eddig alkalmazott beavatkozások (ha voltak egyáltalán), megközelítések és módszerek nem voltak képesek kezelni, azok inkább mélyültek, mélyülnek és kiterjednek. A települési hátrányok nagymértékben csökkentik a társadalmi integráció esélyeit, ezért kiemelt feladat (lenne) a helyi társadalmak önszerveződését segítő folyamatok, a helyi részvételen alapuló, aktivitásra épülő közösségi kezdeményezések támogatása.
Az egyesületünk által elindított közösségi munka reményeink szerint a helyi kezdeményezéseket és a közös cselekvést segíti, növelve az emberek tudatosságát, együttműködését, aktív részvételét a helyi közösségi folyamatokban. A közösségi kezdeményezések, az elinduló közösségi folyamatok a településeken felmerülő problémák megoldásához, az összetartó és befogadó társadalom kialakulásához, a továbbá a társadalmi konfliktusok megelőzéséhez, illetve azok megoldásához járulnak hozzá. A közösségi munka mindezt társszakmák bevonásával (szociális, egészségügyi, oktatási, munkaügyi, vidékfejlesztési stb.), azokkal együttműködve, az általunk elindított cselekvések, beavatkozások koordinációjának segítésével tudja megvalósítani.
Célunk a lakosság aktivizálása, majd a problémák felismerésével és nyilvánossá tételével a közösségben megfogalmazandó feladatok felismertetése, tervezése és közösségi megoldások elindítása. A problémák feltárása során alternatívákat dolgozunk ki a helyi lakossággal és szervezeteivel közösen, a közösség értékeire építve, együtt keressük a megoldásokat. A folyamat során egyre többen, végső soron maga a közösség is képessé válik arra, hogy saját maguk ismerjék fel, találják meg az erőforrásaikat és ezek alapján keressenek megoldásokat problémáikra.
A megvalósításban egyesületünk, továbbá a Közösségfejlesztők Egyesületének szakemberei, önkéntesei, a Debreceni Egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszék, az ELTE Társadalomtudományi Kar közösségi és civil tanulmányok szakának hallgatói vesznek részt, bevonva helyi szakembereket, a helyi önkormányzat, az intézmények, helyi szervezetek és a lakosság képviselőit.

Munkánk céljai és alapelvei elindulásunkkor:
· Szemléletváltozást kell elérni a településen, mindenekelőtt annak tudatosítása mindenkiben, hogy változás kell.
· Párbeszéd és dialógus kialakítása különböző lakossági csoportok között, a helyi lakosok összeismertetése, a párbeszéd rendszerének megteremtése és fenntarthatóvá tétele.
· Szakemberek segítségével a helyi közösségben történtek feldolgozása.
· Produktív szociális munkát kell végezni.
· Aktivizáljuk a helyi lakosságot (cigányokat, nem cigányokat egyaránt).
· Hajdúhadház jövőképének közös (cigányok, nem cigányok, katolikusok, protestánsok stb.) újraalkotása, segítve az elköteleződést egy új és közös cél felé, melyben mindenki szerepet találhat/kaphat/kereshet magának, ami ismert a településen, és enged hozzátenni.
· Helyi aktív lakosság képessé válása képzéseken keresztül. Ezen belül
o közösségi tervezés a település jövőjére vonatkozóan,
o helyi nyilvánosság szervezése,
o helyi konfliktusok helyi kezelése.
· Helyi cselekvések generálása.
· A folyamatról dokumentumfilm készül helyiek bevonásával.
· A megbékélés, egymás jobb/alaposabb megismerése, az együttélés közös szabályainak újraalkotása – egyfajta társadalmi szerződés kötése.
· Fontos az érintettek megszólítása, bevonása, a munka minden lépése és szakasza nyilvános és nyitott, bármikor, bárkinek van lehetősége a bekapcsolódásra.
· Komplex problémákra komplex megoldásokat kell keresni.
· A település egészével dolgoznunk a közösségi munka megközelítésével és módszereivel: nem csak a cigányság problémájáról van szó, hanem az egész településéről.
· Fel kell tárnunk a helyi problémákat, szükségleteket, erőforrásokat és ezek alapján kell a megoldások keresését elkezdeni, majd ehhez külső erőforrások is rendelhetők.
· A helyi erőforrásokat és igénybe vehető más forrásokat, beavatkozásokat összehangoltan és koncentráltan kell a problémák megoldására fordítani.
· Interprofesszionalitás működtetése.

A terepmunka megkezdése
A megállapodás megkötésére az önkormányzattal és a munka megkezdésére végül 2012 januárjában került sor. Két ok miatt: 1. nem sikerült forrást találni az ország több részéből érkező közösségfejlesztő szakemberek és az önkéntes, valamint gyakorlatot teljesítő egyetemi hallgatók útiköltségére. 2. Hajdúhadházon a cigányság körében és az önkormányzatnál egy ügyvédi követelés kavarta fel a kedélyeket, mely szerint az iskolai szegregációt elszenvedetteknek pénzbeli kártérítés jár.http://www.haon.hu/hajduhadhaz/karterites-ujabb-indulatokat-szithat-hadhazon/1820492
2012. február elején szakma- és intézményközi fórumot tartottunk, melyen az önkormányzati oktatási, nevelési, szociális intézmények, önkormányzati és kisebbségi képviselők, rendőrség vettek részt, ahol ismertettem elképzeléseinket.

A feltárási szakaszban, 2012 során négy hónapban (február, március, április, november) interjúkat készítettünk a településen.




Esti interjú-feldolgozás

Az interjúkészítés célja egyfelől az volt, hogy megismerjük a helyi civilszervezetek működését, tevékenységét, valamint azt, hogy a bíróságon bejegyzett 50 civilszervezet közül melyek azok, amelyek ténylegesen működnek és előmozdítani képesek a cigányszervezetek fokozottabb integrálását a helyi Civil Kerekasztalba. Másfelől, hogy informálódjunk, feltárjuk a helyi erőforrásokat, helyi viszonyokat, aktivitási szándékokat és javaslatokat. A négy alkalommal, közel 100 interjút sikerült elkészítenünk helyi véleményformáló emberekkel valamint a helyi civilszervezetekkel. A civilszervezetekkel készített interjúk során arra voltunk kíváncsiak hogy az adott szervezet milyen tevékenységet végez, mi a véleménye a Civil Kerekasztalról, mit tudnának tenni a hadházi közösségi helyzet változásáért, van-e együttműködésük cigányszervezetekkel, és ha igen, miben működnek együtt. 35 civilszervezetet sikerült azonosítanunk, akik működnek és tevékenykednek is a civil életben. Ebből a 35 szervezetből 24, tagja a Civil Kerekasztalnak (CK), akik folyamatosan együttműködve, egymást segítve végzik munkájukat Hajdúhadházon.
Az első közösségi beszélgetésre 2012. július 10-én került sor, ahol ismertettük az interjúk tapasztalatait. Várakozásunknak, hogy megpróbáljuk a cigány civilszervezeteket bevonni a CK működésébe, nem sikerült eleget tennünk, mert kiderült, a bejegyzettek többsége valójában már nem létezik (a címeken vagy senkit nem találtunk, vagy nem is tudtak róla az ott lakók, a képviselőként bejegyzett személyeket sem sikerült azonosítani) – a helyiek állítása szerint ezeket csak a választási kampány időszakában jegyezték be és akkor mutattak aktivitást. Egyetlen cigány civilszervezet aktív, mely a CK-nak is tagja, a Kisebbségi Közösségi Ház Közhasznú Egyesület.
Az interjúk során viszont nyolc kisegyházat (különböző pünkösdista, adventista irányzatok) azonosítottunk, akik a háromezres cigány lakosságból mintegy ezret tudnak tagjaik sorában. Azon kívül, hogy az egyházi törvény változása miatt jelenleg egyesületnek minősülnek, olyan nem hitéleti tevékenységet is folytatnak, mely civil szervezetekre jellemző, pl. szolgáltatások saját tagjaiknak (baba-mama klub, álláskeresés segítése stb., illetve részvétel közösségi akciókban, pl. lakókörnyezet közös tisztántartása stb.), ami felveti kapcsolódásuk lehetőségét a Civil Kerekasztalhoz. Az interjúkban szinte egyöntetűen hangsúlyozták, hogy többet kellene foglalkozniuk a fiatalokkal, meg kellene szólítani őket és bevonni a szervezetek tevékenységeibe. A legtöbb civilszervezetnek nincs együttműködése cigányszervezetekkel. Volt, akiknek már volt, de nem jó tapasztalataik vannak, azonban van olyan szervezet, akiknek jelenleg is van kapcsolata, együttműködése. Többen azt hangoztatták, a cigányszervezetek csak a forrást követelik, ezzel nem tudnak mit kezdeni. Szerintük lenne lehetőség a közös munkára, de a cigányok nem élnek vele, „kizárják magukat a kerekasztal beszélgetésekből is”. Véleményük szerint a cigányságot akkor lehetne bevonni, ha kulturális programok, illetve társadalompolitikai előadások lennének számukra. A CK jellegzetessége, hogy a résztvevő civil szervezetek zöme valamilyen önkormányzati intézményhez kötődik (óvodák, iskolák, családsegítő, galéria), de nem csak az intézményi tevékenység támogatására koncentrálnak, hanem azon túlmutató, kiegészítő, ill. önálló (egyéb közhasznú) célú tevékenységeket is folytatnak. A CK két fő összetartó eleme az évente megrendezésre kerülő Torzsás Napok és főleg a FIKSZ PONT Egyesület által nyújtott szolgáltatások (jogi, pénzügyi, pályázati tanácsadás, pályázatírás, képzések). Kiderült, a Torzsás Napok nem nyert a Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázatán, ezért megkeresték a polgármestert, aki 1 M Ft-ot ígért a rendezvény megvalósításához, ami elegendő az induláshoz. A jelenlévők úgy döntöttek, a következő, nyárvégi CK ülésen döntenek véglegesen a rendezésről.
A nyár és a kora ősz nagy vállalkozása volt a TÁMOP „Komplex telep program” pályázat előkészítése, megírása az önkormányzattal közösen. Ebben a CK tagjai közül a FIKSZ PONT Egyesület és a Kisebbségi Közösségi Ház vett részt aktívan.
A következő CK ülésre 2012. augusztus 31-én került sor. Fő napirend a Torzsás Napok volt, így a cigányszervezetekkel történő együttműködés továbbgondolására nem került sor. A nyár folyamán vezetőváltás történt a Mikrotérségi Családsegítő, és Gyermekjóléti Szolgálatnál (a korábbi vezető, aki egyben a FIKSZ PONT Egyesület elnöke, nyugdíjba ment, s új vezető kezdte meg munkáját), ami gyökeres változást hozott a CK eddigi működésében. Ugyanis a CK mozgató szervezete, a FIKSZ PONT Egyesület immár nem költözhetett az intézménnyel tovább új helyükre (ekkor kapott egy teljesen új helyet a családsegítő), így az a szimbiózis, ami az elmúlt évek alatt kialakult az intézmény, az egyesület, így a CK között, megszűnt, és teljesen új helyzet keletkezett. Ez végzetesen hatott a Torzsás Napok megrendezésére is, ugyanis helyiség nélkül nem vállalták a rendezvény megszervezését, ezért kimondták: az idén nem lesz Torzsás Napok.
Rendkívül barátságtalan lépésnek minősítették, hogy az önkormányzat illetve a családsegítő új vezetése így döntött, ez komoly feszültséget, egyértelmű konfliktust keltett az önkormányzat és a CK között. Sajtóbeli nyílt levelezgetés, a névhasználat letiltása volt az eredmény illetve az,
hogy végül az önkormányzat az intézmények illetve a hozzá közel álló civil szervezetek segítségével Káposztás Napok néven mégis megrendezett egy hasonló rendezvényt, immár a CK szervezetei nélkül.



Közösségi beszélgetés a Civil Kerekasztal képviselőivel

Közben egyenesbe fordult a Komplex telep program pályázat készítése, melyet beadás előtt a helyi RNÖ megvétózott, így több hónapnyi munka kárba veszett. A vétó okai a helyi cigányságon belüli ellentétekben kereshetők (RNÖ egy része versus Kisebbségi Közösségi Ház), melyek ebben a kérdésben is megmutatkoztak illetve a RNÖ-t nem sikerült bevonni a pályázat előkészítésébe, mert nem láttak benne maguk számára foglalkoztatási, vagy anyagi hasznot.
Október elejéig nem is sikerült újabb CK közösségi beszélgetést összehívni, a harmadikra október 10-én került sor. Természetesen a Torzsás Napok, a FIKSZ PONT és a CK „hontalansága” voltak a fő témák. Megkezdődtek ugyan a tárgyalások az önkormányzattal a helyiségről, de a felajánlott ingatlanok olyan állapotban voltak, amibe nem tudtak beköltözni, így aztán a FIKSZ PONT úgy döntött, hogy magáningatlant keres.
A negyedik közösségi beszélgetésen, november 28-án, a kedélyek immár megnyugodtak, ugyanis a FIKSZ PONT-nak sikerült irodahelyiséget találnia, a volt családsegítő épületével egy udvaron található magánvállalkozás adott ki számukra egy irodát, mely szűkösen ugyan, de a CK üléseinek is helyet tud adni. Két téma volt, az egyik a CK tagszervezeteinek jövőbeli igényei, melyben a jól bevált pénzügyi, jogi, pályázati tanácsadások megvitatására került sor. Ezt most pályázati pénzből tovább folytatják, jogász segítségével áttekintik az új Civil Törvény rendelkezéseinek alapján a tagszervezetek alapszabályait és korrigálják illetve a NEA pályázatok megírásához nyújtanak segítséget. A másik téma a Svájci–Magyar Civil Alaphoz benyújtott, FIKSZ PONT Egyesület, Kisebbségi Közösségi Ház és ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület pályázatai (három különböző) megbeszélése. Mindhárom a maga területén fontos, és nyertességük esetén jól kiegészítik majd egymást, különösen a cigányok integrációjában, így rögzítettük a további együttműködés szükségességét.
Összességében igen hektikus időszakon lettünk túl, több kudarccal, de reményt ad, hogy úgy tűnik, sikerült a nehézségeken, különösen a FIKSZ PONT-nak és a CK-nak felülkerekednie, és van esély a helyi cigányok és cigányszervezetek – beleértve a kisegyházakat – integrációján tovább dolgozni.

A szakasz zárásaként 2012 decemberében ismét szakma- és intézményközi fórumot tartottunk az eddigi tapasztalatainkról és ismertettük elképzeléseinket, melyet a Svájci–Magyar Civil Alap pályázati felhívására nyújtottunk be.





A Városházán bemutattuk eddigi munkánkat és megvitattuk terveinket
a polgármesterrel, önkormányzati képviselőkkel, a helyi intézmények
és szerveztek vezetőivel

A résztvevők véleménye alapján a bizalom nagyon fontos, ennek hiánya miatt nincs is sok esetben együttműködés a településen. Szűk közösségek vannak, egymás irányába a nyitás nehezen történik meg. Ha a bizalmi válság megszüntethető, csak akkor lehet majd itt folyamatot elindítani. Az oktatásnak fontos szerepe van ebben, már a bölcsődében el kellene kezdeni. Nem régen nyílt meg a városban a bölcsőde. Egyre több cigánygyerek van a bölcsődében is, azonban ott nincs probléma, a bizalomépítés jól megy. Az, hogy plusz munkát vállaljanak a gondozók, nevelők, nem igazán lehetséges, mert túl vannak terhelve. A bölcsőde vezetője azonban felajánlotta segítségét. Az óvodának egyre több olyan programja van, amibe a szülőket is bevonják. Jó kapcsolatot alakítanak ki a szülőkkel, bár a szülői aktivitás egyre csökken. A problémák főleg akkor kezdődnek, amikor a gyerekek kikerülnek az óvodából. A szülők számára érdemes olyan programot szervezni, amivel meg lehet nyerni őket. Inkább a középiskolás korosztály az, amelyet meg kellene szólítani. Debrecenben alakítanak ki kapcsolatokat, valahogyan vissza kellene őket csalogatni ide. A jó képességű fiatalok elmennek Debrecenbe tanulni, és nem maradnak a helyi középiskolában. A problémákról beszélni kell, nevén kell nevezni a dolgokat. Az a baj, hogy nem keressük a probléma gyökerét. A felnőtt lakossággal is foglalkozni kell, nem csak a gyerekekkel, mert a szülők azok, akik mintát mutatnak a gyerekeknek, segítséget kell nyújtani nekik is. A szülők gondolkodása hatással van a gyerekre (pl. rasszizmus), ami Hajdúhadházon, nagy valószínűséggel, nem fog megszűnni, de csökkenthető, és ezt az oktatás terén kell elkezdeni. Feszültség van a cigányok–nem cigányok között a támogatások odaítélése miatt. Évek óta nem tudják elérni a településen – hangzik a résztvevők véleménye –, hogy a cigányok ne szüljenek egyre több gyereket. A cigányok nincsenek tisztában azzal, hogy azt a gyereket el kell látni. Minél több embert kell bevonni a programok megvalósításába. Mindig ugyanazoknál a családoknál van probléma. Az a hatékony, ha személyesen kimennek a családokhoz. A tudás nem érték a cigányoknál, ezért is nagy a lemorzsolódás az iskolákban. A konfliktuskezelés sokat segítene itt, van benne fantázia. A tanárok túlságosan le vannak terhelve, a gyerekekkel könnyű együtt dolgozni, azonban a szülőkkel nagyon nehéz. Az egyházakon belül nincsen cigány–nem cigány, kérdés. A vallás, a hit fontos az emberek életében. A problémákat ott, helyben kell kezelni. Csak együttműködéssel lehet helyre hozni a cigány–nem cigány, kérdést.
A helyi Családsegítő Szolgálat szerint fontos lenne az intézmények közötti nyitottabb együttműködés. Törekedni kellene az iskolázottság növelésére, segíteni őket. Van lehetőség a gyerekekben. Segíteni kellene a vállalkozásokat. Több szolgáltatásra lenne szükség itt helyben. Növelni kell a felelősségérzetet. Saját előre jutásukért tegyenek az emberek, aktivizálni kell őket.

A továbblépés terve
Az interjúk és a település megismerése alapján a Svájci–Magyar Civil AlapProgramunk 23 057 400 Ft támogatást nyert a Svájci–Magyar Civil Alaptól, mely 2013. április elején elindult és 2015. február 28-ig tart. pályázatára több szakmai megbeszélésKialakult az állandó szakmai stáb, akik a feltárási folyamatban, a terv elkészítésében is és a következő szakaszban részt vettek, vesznek: Giczey Péter, Huszerl József, Konyhás István, Kovács Annamária, Kovács Edit, Lilling Tamás, Molnár Aranka, Murzsa Csilla (2013. október 31-ig), Veres Hajnalka és konzulensként Peták Péter. után az a következő tervet készítettük el.




A Svájci–Magyar Civil Alap által támogatott programunk
szakmai vezetőinek első megbeszélése

Rövidtávú céljaink:
– megtalálni azokat az aktív helyi lakosokat, akik közre kívánnak működni a település életében felmerülő problémák megoldásában,
– a településen revitalizálni szükséges a különböző státuszú szülők természetes kapcsolatát, s ennek erősítése érdekében folyamatos – fenntartott – párbeszédbe vonni az őket támogató szakmai és intézményi környezetet,
– a szülői képessé válás (empowerment) erősödése a hajdúhadházi családok körében mind a négy megerősített területen: pozitív önértékelés, szükségletek megfogalmazásának közösségi képessége, önérvényesítés, a közösséghez való tartozás elismerése,
– a településfejlesztési irányok meghatározását is támogató „állandó közösségi fórum” létrejötte a településen,
– közösségi akciók valósuljanak meg a településen, melyen a projektbe bevont aktív emberek kezdeményeznek,
– csökkenteni a cigány és a nem cigány fiatalok közötti társadalmi távolságot, erősíteni a közösséget, tartalommal megtölteni a szabadidejüket, ennek érdekében olyan színjátszó csoportot szervezünk, amely a drámapedagógia módszerével kíván eredményt elérni a fiatalokat érintő problémák kezelésében,
– a fiatalok köreiben az együttes élmény segítségével oldani a mindennapi életben előforduló konfliktusokat,
– a hajdúhadházi fiatalok filmeket, fotókat és írásokat készítsenek saját mindennapjairól, életükről, problémáikról, majd az elkészült munkákat mutassák be a település közösségének és – elsősorban az internet segítségével – a településen kívülieknek,
– 12 helyi fiatal mentorrá képzése, továbbá 12 fiatal bevonása a mentorprogramba, mentoráltként,
– a településen élő fiatalok önkéntes segítőkkel közösen együtt gondolkodva, olyan programokat szervezzenek meg, amelyekre igényük van,
– felkutatni, a közösség előtt nyilvánossá tenni a jól működő roma–nem roma kapcsolatokat, pozitív példákon keresztül bemutatni, hogy a teljes lakosság körében vannak romák és nem romák közötti együttműködések, jó szomszédsági, munkahelyi, iskolatársi, házassági viszonyok. A közösségi munka módszereivel további együttműködéseket generálni, oldani az elkülönülést, közös programok, akciók által tudatosítani az emberekben az egy lakóhelyen való élés, az egymás iránt való közös felelősség fontosságát, jelentőségét,
– a helyi gazdasági-közösségi erőforrásokra épülő fenntarthatósági stratégia kidolgozása,
– fenntarthatóság gyakorlatának ismertetése, alkalmazásának előmozdítása.

Helyi közösségi munkás csoport
A program elején közösségi interjúzás módszerével igyekszünk megtalálni azokat a helyi, aktív lakosokat, akik elkötelezettek a településük jövőjéért, az ott élő emberek segítéséért és a település életében felmerülő problémák megoldásában közre kívánnak működni. Számukra (kb.12 fő) közösségi munkás és önkéntes koordinátor-képzést szervezünk. A képzés elvégzésével a közösségi munkás képes lesz a település életében felmerülő problémákra közösségi megoldásokat keresni; arra, hogy elősegítse a település és annak szűkebb közösségei számára, hogy felismerjék saját erőforrásaikat, és szükség esetén kiegészítsék ezeket külső forrásokkal; aktivizálni a település lakosságát, közösségeit; együttműködéseket szervezni a település lakói, intézményei és civil szervezetei között. A képzést követően a közösségi munkások megkezdik munkájukat a településen. A munkájukat szakemberek fogják utánkövetni, rendszeresen biztosítunk számukra személyes konzultációt.

Legyen a gyerek a középpontban!
Olyan megközelítésről beszélünk, ahol a (helyi) társadalom minden tagja lehetőséget kap arra, hogy a saját életének szakértője, aktív irányítója legyen, és csökkentse az egyén, a család és a benne élő gyerekek szintjén is a tanult tehetetlenséget, a bénult várakozóból megerősített cselekvőkké váljanak. Programunk során kreatívan és helyi adottságokra adaptáljuk a „Legyen a gyerek a középpontban!” (Team Around the Child) közösségerősítő módszert, mely egy olyan nagy-britanniai szolgáltatási modell, ahol az ügyben szükséges különböző szakemberek állnak össze egy adott gyerek segítése és támogatása érdekében. Központi értéke a rugalmasság és a helyben érvényesség, ugyanis itt nem egy állandó, szakmaközi team-munkáról vagy folyamatos együttműködéséről van szó, hanem a gyerekek körül szűkebben (család, rokonok) és tágabban élő, dolgozó szereplők (intézmények, civilek, egyházak, hivatalok) közötti állandó párbeszédről és az abból fakadó együttműködésről, közös programokról. Munkamódunk alapja és egyben célja is, hogy a gyerekekkel kapcsolatos ügyekben a megoldásához nyújtott hozzájárulását a családok és a szakemberek kölcsönösen ismerjék el. Miért ezzel a módszerrel dolgozunk? A gyerekek folyamatosan jelen vannak Hajdúhadházon. A család, és azután az intézmények (bölcsőde, óvoda, iskolák), kézről kézre adják őket, s ezt egyedileg eltérő aktivitással kísérik a településen a gyerekekkel–fiatalokkal foglalkozó szakemberek (védőnő, szociális munkás, gyermekvédelmi felelős, ifjúságsegítő- stb.). Munkánk során fontos, hogy átlátható és alakítható folyamattá tegyük a közösség tagjai és szakemberei előtt, milyen forgatókönyvek szerint lehet Hajdúhadházon gyereknek lenni és felnőtté válni. Ezen forgatókönyvek ismeretében, egy gyerekközpontú állandóan fenntartott párbeszéd mellett, minden érintett szereplő aktív közreműködésével új forgatókönyvek és új felnőtté válási utak születhetnek a sikeresebb, cselekvőképesebb életekért.

„Játszd újra” – Playback Színház
A program megvalósítása során olyan színjátszó csoportot szervezünk, amely a drámapedagógia módszerével kíván eredményt elérni, a fiatalokat érintő problémák kezelésében. Célja csökkenteni a cigány és a nem cigány fiatalok közötti társadalmi távolságot, erősíteni a közösséget, tartalommal megtölteni a szabadidejüket. Az együttes élmény segítségével oldani, a mindennapi életben előforduló konfliktusokat. A közös élmény életteli és szélesebb perspektívába helyezi az élet eseményeit, önmagukat és másokat. Az előadások kapcsolatot teremtenek a fiatalok között, feltárják a bennük lévő közös pontokat, így a programnak közösségformáló és -megtartó ereje van. A Playback Színház olyan 12–20 év közötti helyi fiatalokat vár, akik különböző etnikai, társadalmi csoportból érkeznek. A létszám nem kerül meghatározásra, miután a program változatos létszámmal is működik, átjárható. A toborzásnál a helyi családsegítők, pedagógusok segítségét kívánjuk igénybe venni. A színházi előadás során a fiatalok maguk hozzák a történeteket, amelyet a játékmester (drámapedagógus) segítségével jelenítenek meg a színészek.

„Egy kép sokszor többet mondd ezer szónál”
Célunk, hogy a fiatalok a közös tanulási és alkotási folyamaton keresztül jussanak el ahhoz, hogy új szemlélettel érzékeljék azt a valóságot, amiben élnek, és amit látnak maguk körül. Ezen keresztül képessé váljanak arra, hogy ezt a valóságot másoknak is megmutassák. A folyamat során a hajdúhadházi fiatalok filmeket, fotókat és írásokat készítenek saját mindennapjairól, életükről, problémáikról. Az elkészült munkákat bemutatják a település közösségének és elsősorban az internet segítségével a településen kívülieknek.
Célunk, hogy az így kialakuló folyamat járuljon hozzá a település közösségeinek egymáshoz közeledéséhez, pozitív híreik megismeréséhez és megosztásához.

Kortárs mentorprogram
A rövidtávú célokban már felsorolt program célja, hogy csökkentse a cigány–nem cigány lakosok közötti társadalmi távolságot, a településen erősen jelen lévő sztereotípiákat és előítéleteket, erősítse a fiatalközösséget, valamint közelebb hozza egymáshoz az eltérő kultúrával rendelkező ifjúságot. A tevékenység helyi, fiatal segítők képzésével nyújt támogatást, a szegregált környezetben élő, problémákkal küzdő kortársaiknak. A mentorprogram során olyan helyi fiatalok kerülnek kiválasztásra, akik különböző társadalmi és etnikai csoportból származnak, viszont hasonló korosztályt képviselnek. A mentor feladatkör a 16–23, a mentorált szerep pedig 12–18 éves fiatalokat célozza meg elsősorban. 12 hajdúhadházi fiatal vesz részt a mentorképzésben, akik megismerik a mentorálás fogalmát, lényegét, technikáit. A pedagógusok és a Családsegítő munkatársainak segítségével pedig találunk olyan segítségre szoruló tinédzsereket, akik tanulási nehézségekkel, alkohol- és drogproblémákkal küzdenek és a családi körülményeik sem megfelelőek. A program létrejötte következtében megerősödne a fiatal generáción belüli összetartás, a cigány–nem cigány ellentétek csökkennének, az egymás iránti felelősségvállalás kialakulna. 12 mentor 12 rászorulónak nyújtana segítséget, tehát minden mentorhoz egy mentorált tartozik, amiatt, hogy a figyelem maximálisan egy emberre irányuljon.

Kölyökidő!
A program célja, hogy csökkentse a cigány–nem cigány lakosok közötti távolságot, a településen erősen jelen levő sztereotípiákat és előítéleteket, erősítse a fiatal közösséget, valamit közelebb hozza egymáshoz az eltérő kultúrával rendelkező ifjúságot. Összehozzuk a településen élő fiatalokat, hogy önkéntes segítőkkel közösen, együtt gondolkodva olyan programokat szervezzenek meg, amelyekre igényük van. Interjúzás/szükségletfeltárás keretében felmérést tartunk arról, hogy milyen tevékenységeket folytatna szívesen az ifjúság, tájékoztatnánk őket a program nyújtotta lehetőségekről, illetve megkeresnénk a közösség fiatal aktív tagjait, akik segítőként, tudásukat, tapasztalataikat átadva önkéntes alapon vezetnének egy/vagy több ifjúsági csoportot. A segítőknek (kb. 5–10 fő) egy 24 órás csoportvezetői tréninget, képzést tartunk, mely során olyan kompetenciákat, készségeket sajátíthatnak el, amellyel összetarthatják, motiválhatják, aktivizálhatják a fiatalokat.
Mind a segítők, mind a résztvevők cigány–nem cigány fiatalokból állnak, ekként csökkentve az előítéleteket, és közelítve egymáshoz a helyi lakosságot. A helyi intézmények segítsége mellett a segítők feladata a fiatalok bevonása, így két év lefolyása alatt 30–40 fő venne részt.
A segítők különböző témákban gyűjthetik maguk köré a fiatalokat, adhatják át tudásukat, legyen az sport, játék, kreatív foglalkozás, így azok kedvük szerint választhatnak a szabadidős elfoglaltságok közül. A csoportba tartozók maguk alakíthatják a programokat, egyszerre lehetnek résztvevők, ötletadók, szervezők, és a kitalált foglalkozások kivitelezői is, így saját maguk befektetett energiáját élvezhetik és megtapasztalhatják a szervezés, tervezés, létrehozás élményét. Így egy olyan közösség jöhet létre, mely összetartó, együtt gondolkodó, és önszerveződő lesz.

Jó reggelt szomszéd!
Célunk a többségi társadalomban jelen lévő, romákkal szembeni sztereotípiák, előítéletek és az érzékelhető negatív diszkrimináció csökkentése Hajdúhadházon, hogy a program felkutassa, a közösség előtt nyilvánossá tegye a jól működő roma–nem roma kapcsolatokat. A nyilvánosság előtt bemutatandó pozitív példák arról fognak szólni, hogy a lakosság körében vannak romák és nem romák közötti együttműködések, jó szomszédsági, munkahelyi, iskolatársi, házassági viszonyok. Cél továbbá, hogy a program, megvalósításának ideje alatt, a közösségi munka módszereivel további együttműködéseket generáljon, oldja az elkülönülést, közös programok, akciók által tudatosítsa az emberekben, az egy lakóhelyen való élés, az egymás iránt való közös felelősség fontosságát, jelentőségét.
Célunk, hogy kapcsolati típusonként (házasság, rokonság, szomszédság, iskola, munkahely) példákat gyűjtsünk össze roma–nem roma együttműködésre.

Fenntarthatóvá válás egyéni és közösségi szinten
A program során párbeszéd kialakítását segítjük elő a társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóságról egyének, közösségek, civil, gazdasági és önkormányzati szervezetek bevonásával, melynek eredménye lenne a város fenntarthatósági stratégiájának és cselekvési tervének kidolgozása. Cél, hogy egy olyan stratégia kerüljön kidolgozásra, mely a helyi gazdasági, környezeti és közösségi erőforrásokra alapozva válik hosszú távon fenntarthatóvá. A fenntarthatóvá válás gyakorlatának egyes elemeit klubfoglalkozás keretein belül kívánjuk megtanítani a helyi lakosoknak (Pl.: brikett-készítés, takarékosság technikái, rakétakályha-készítés stb.)

Programunk elemei elindultak, szándékaink szerint alakulásáról, a fejleményekről, tapasztalatainkról beszámolunk a Parola hasábjain.

giczey.peter@eletfaegyesulet.hu.

Parola archívum