Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Jobb energiagazdálkodás a településeken: Tanácsadó program
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1995
Szám:	1
Oldalszám:	13. p.
A cikkben lévő
Nevek:	Lontay Zoltán
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	települési energiagazdálkodás, önkormányzati energiagazdálkodás
Megjegyzés:
Annotáció:

Jobb energiagazdálkodás a településeken

Második éve folyik "A települések energiahatékonyságáért" című tanácsadó program, mely az önkormányzatoknak kíván segítséget nyújtani. Ki és miért indította a programot? - kérdezzük Lontay Zoltánt, az Energiagazdálkodási Rt (EGI) főosztályvezetőjét.
- A programot a holland és a magyar kormány közösen indította 1992-ben, abból a felismerésből kiindulva, hogy a rendszerváltozás kapcsán jelentősen megnőtt a helyi, települési szintű energiagazdálkodás jelentősége. Mint ismeretes, egyrészt folyamatosan növekszik a települések által felhasznált (lakossági és kommunális) energia mennyisége, másrészt egyre több energetikai feladat kerül át az önkormányzatokhoz. Ugyanakkor sok esetben a településeken hiányzik a feladatok megoldásához szükséges szakértelem és tapasztalat.
- Milyen segítséget kapnak a programban részt vevő önkormányzatok?
- A programot megvalósító szakértői csoport az önkormányzatoknak a legkülönfélébb tanácsadói szolgáltatásokat ajánlja fel. A "menün" szerepel az energetikai veszteségfeltárás, az energiatakarékossági intézkedések kidolgozása, vitás ügyek (pl. távfűtési díj-megállapítás) véleményezése, az energiaszolgáltatókkal kötött szerződések felülvizsgálata stb. Külön kiemelném, hogy a kidolgozott intézkedések finanszírozásával kapcsolatban is konkrét megoldásokat dolgozunk ki. Arra törekszünk, hogy a program eredményeképpen a településeken kialakuljon egy energetikai akcióterv, amely rendszerezi a megoldandó feladatokat.
- Az önkormányzatok többsége nehéz anyagi helyzetben van. A hatékonyság javítása, az energiaracionalizálás minden bizonnyal komoly beruházásokat igényel.
- Ez csak részben igaz. A program egyik fő tanulsága az, hogy gondosabb odafigyeléssel, jobb szervezéssel, megfelelő érdekviszonyok kialakításával akár 10-20 százalékkal is csökkenteni lehet az energiaköltségeket - érdemi beruházás nélkül. Az így elért költségmegtakarítás biztosíthatja utána a beruházást igénylő intézkedések pénzügyi fedezetét. Egyébként a hitelképes önkormányzatok részére az esetek többségében megoldható a jó megtérülési mutatókkal bíró energiaracionalizálási projektek finanszírozása.
- Említene néhány példát a beruházás nélkül megvalósítható takarékossági intézkedésekre?
- Örömmel. Az esetek legnagyobb részében egyszerű dolgokról van szó. Például csak ott és csak akkor fűtünk és világítunk, ahol és amikor arra ténylegesen szükség van. Ehhez az üzemeltetők érdekeltségének a megteremtése és megfelelő tájékoztatása szükséges. Nagyon sokat lehet elérni az energetikai berendezések szakszerű beállításával. Itt a kazánok égőit vagy a fűtésszabályozókat lehet elsősorban említeni. Nem egyszer, jelentős költségmegtakarítás érhető el a villamos-energia-, gáz- vagy távhő-szolgáltatási szerződések optimalizálásával. Kisebb ráköltéssel le lehet szigetelni az épületek huzatos ablakait, korszerű fűtésszabályozókat lehet beépíteni, vagy víztakarékos kiegészítőket lehet a csapokra és zuhanyozókra felszerelni.
- Ha mindez ilyen egyszerű, akkor bizonyára elterjedten alkalmazzák is.
- Sajnos, nem ez a tapasztalatunk. Sok közösségben élnek az olyan tévhitek, melyek szerint "az energiaszámlákat úgyis ki kell fizetni", meg "a szolgáltatóknak úgyis mindig igazuk van". Elterjedt az a nézet, hogy a takarékossághoz beruházási pénz kell, és ha nincs pénz, akkor nem lehet semmit sem csinálni. A dolog iróniája az, hogy miközben egyes önkormányzatok nem tudnak egy vagy kétmillió forintot energiahatékonyságra kiadni, esetleg százmilliót elköltenek évente az energiaszámlák kifizetésére.
- Hogyan lehetne haladást elérni a települési energiagazdálkodásban?
- Úgy gondolom, az önkormányzatok be kell lássák, hogy az energiagazdálkodásra komolyan oda kell figyeljenek. Meg kell teremtsék a szakszerű gazdálkodás személyi, intézményi és pénzügyi hátterét. Azt javasoljuk az önkormányzatoknak, hogy amennyiben éves energiaköltségűk 30 millió forint fölött van, alkalmazzanak szakképzett energetikust. Állítsanak össze energiagazdálkodási munkatervet, és a költségvetésben tervezzenek egy keretet az energiaracionalizálás finanszírozására. Ha ugyanis nincs ilyen pénzügyi keret, akkor év közben még az olyan intézkedéseket sem tudják megvalósítani, amelyek azonnal előnyös költségcsökkentési lehetőségeket kínálnának.
- A települések energetikája kizárólag az önkormányzatok ügye?
- Természetesen nem. Fontos szerepe van a településen működő energiaszolgáltatóknak és a nagyobb gazdálkodó szervezeteknek is. A nyugati országok példája szerint jelentős szerepet tölthetnek be a civil szerveződések is - például a lakosság tájékoztatása vagy a helyi alternatív energiaforrások felkutatása területén. Akkor lehet remélni, hogy egy településen az energetika jó irányban fejlődik, ha az érintettek világosan meghatározott célok érdekében együttműködnek.
- Milyen külső segítségre számíthatnak a települések az energiagazdálkodás területén?
- Tudomásom szerint egyelőre az ismertetett holland-magyar program és bizonyos PHARE-projektek kínálnak kedvezményes feltételek mellett segítséget. Tekintettel a jelentős érdeklődésre, a holland NOVEM ügynökség és az EGI a tanácsadó program meghosszabbítására és kiterjesztésére tett javaslatot. (A NOVEM a holland kormány által finanszírozott, energiagazdálkodással és környezetvédelemmel foglalkozó szervezet). E javaslat szerint újabb néhány tucat önkormányzat kerülhetne be a programba. Új elemként támogatást kaphatnának az önkormányzatok egy olyan számítógépes energiagazdálkodási rendszer bevezetéséhez is, amelyik az úgynevezett "energiafigyelés és célkitűzés" néven ismert eljárás bevezetését tenné lehetővé. Ennek a módszernek az alkalmazásával az energiafogyasztók nagy gyakorisággal - pl. hetente - kaphatnak pontos visszajelzést arról, hogy megfelelően működtetik-e az energetikai berendezéseket.
- Hogyan lehet bekerülni a programba? Mi biztosítja azt, hogy a leginkább rászoruló önkormányzatok élhessenek a program adta lehetőségekkel?
- A programba pályázat útján lehet bekerülni. A pályázati felhívást minden önkormányzathoz eljuttatjuk, például az Önkormányzati Értesítőn keresztül. A beérkező pályázatokat az adott település rászorultságától és az elvárható eredmények mértékétől függően értékeljük. A végső döntést a program Igazgatótanácsa hozza meg, melyben a finanszírozó minisztériumok képviselői foglalnak helyet. Nemcsak a résztvevők kiválasztásánál, de az egész program során alapvető fontosságúnak tekintjük a nyilvánosságot és az ellenőrizhetőséget. Az eredményeket igyekszünk a lehetséges legszélesebb körben ismertetni: a hivatalos jelentéseken kívül szemináriumokat szervezünk, információt adunk a sajtónak stb. Felállítottunk egy ún. tanácsadó bizottságot is, amelyik az önkormányzatok, illetve az energetikusi szakma szélesebb körének biztosítja a programba való beleszólás lehetőségét.
- Várható-e, hogy hasonló programok indulnak a jövőben?
- "A települések energiahatékonyságáért" c. program sikerét látva, a holland kormány további energiahatékonysági programok támogatását határozta el. Az Európai Unió a PHARE program keretében nagyszabású testvérvárosi akciót kezdeményezett.

(Lélegzet 1994l11-12.)

Parola archívum