"Tető az együttlét felett" Roma közösségi házak vezetőinek és önkénteseinek felkészítése

Parola archívum

A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	"Tető az együttlét felett" Roma közösségi házak vezetőinek és önkénteseinek felkészítése
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1999
Szám:	3-4
Oldalszám:	26-27.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Közösségfejlesztők Egyesülete, COOD Bt., Soros Alapítvány, Polgári Tanácsadó Szolgálat
Települések:
Tárgyszavak:	közösségi házak, roma
Megjegyzés:
Annotáció:

vissza a tartalomhoz
Soros Alapítvány “Esélyegyenlőség” program

“TETŐ AZ EGYÜTTLÉT FELETT”
Roma közösségi házak vezetőinek és önkénteseinek felkészítése

1999 július óta a Közösségfejlesztők Egyesülete – együttműködve a COOB Bt-vel – egy új programba kapcsolódott be a Soros Alapítvány felkérésére. Az alábbiakban ennek az előzetes összefoglalását olvashatják. Következő számunkban részletesen tájékoztatunk az azóta elindult munka tapasztalatairól.

Bevezető

A projekt egy közösségfejlesztői megközelítésű felkészítő programot tartalmaz. A “közösségfejlesztői megközelítés” legáltalánosabban “alulról építkezést” jelent. A helyi intézmények, szolgáltatások bővítésére irányuló, bármilyen jó szándékú törekvések ugyanis újabb elidegenítő intézményrendszereket hozhatnak létre, s félő, hogy tovább növelnék a roma népesség passzivitását, ellátottságigényét. A közösségfejlesztés aprólékos emberi munkában gondolkodik, napi személyes kapcsolatokban, bátorításban, azonnali információnyújtásban, az érintettek bevonásában, a tapasztalatokra épülő, élményszerű képzésekben, amelyek az igények hatására születnek meg – mindent összevetve: önsegítésben és önszerveződésben. A közösségfejlesztő egyszerre él a közösségen kívül és belül. Összeköti a helyi igényeket a tágabb lehetőségekkel. Projektünk esetében a közösségfejlesztés konkrétan arra irányul, hogy a roma közösségek felismerjék, mit akarnak és a cél eléréséért vállaljanak felelősséget, kockázatot, fektessenek be energiát, tanuljanak és működjenek együtt a társadalommal. Az így megvalósított saját célok vezetnek az önszerveződéshez, a modernizációhoz és a demokráciához.

Az e megfontolások alapján működtetett közösségi házak valóban a települések problémamegoldó közművelődési-társadalmi intézményeivé válhatnak, olyan közösségi színtérré, ahol a lakosság – általuk is felismert! – szükségleteire alapozott közösségi – szociális – kulturális tevékenysége folyik, hasonlatosan az ún. “settlement” központokhoz:
. közhasznú információk – tanácsadó szolgálat (lehetne az angol Polgári Tanácsadó Szolgálat mintájára, de itthon is vannak jó példák), a tanácsadás az élet minden területére kiterjedhetne (munka-, lakás-, tanulás-, jog-, pénzügyi-, vállalkozói- stb.), de tartalmát mindenütt a helyi szükségletek határozzák meg;
. közhasznú tanfolyamok – “hogyan segíthetnék iskolás gyermekemnek?” – írás – olvasás, matematika, informatikai tanfolyamok (ez lényegében a felnőttek felzárkóztatási programja lenne); gépjármű-vezetés, nyelvtanfolyam, alapfokú informatikai, főzőtanfolyam, háztartásvezetés, szabás-varrás, kötés, stb.;
. szolgáltatások – óvoda-, iskola-előkészítő programok, napközi-, felzárkóztató szabadidős programok, családsegítő központ, gondozói hálózat működtetése, közösségi vállalkozások segítése, second-hand boltok, csere-akciók, szociális étkeztetés, fodrász, különféle. javítások stb.
A settlement – funkció természetesen bővül a társas-élet, a szórakozás, a kommunikáció mai funkcióival is. Ilyenek lehetnek a korosztályi klubok (ifjúsági-, nyugdíjas), a bálok és diszkók, az amatőr művészi öntevékenység – zenekarok, tánccsoportok, kézműves tevékenység, színjátszás, versmondás, éneklés stb. –, a helyi média: közösségi rádiózás, helyi lap készítése, a “teleház” programhoz hasonló számítógépes tevékenységek (Internet), vagy más, a helyi igények által létrehozott közösségi megnyilvánulások.

A jelenlegi projekt céljai tehát a következők.

. A projekt legfőbb célja a “képessé tétel”, az, hogy a roma közösségi házak vezetői és aktivistái – mindinkább – képesek legyenek saját közösségi életük demokratikus szemléletű, az önszerveződésre és önkéntességre építő megszervezésére.
. Célja továbbá a projektnek, hogy az érintettek egyre inkább képesek legyenek a saját környezetükben élők szükségleteinek – velük együtt! – történő felismerésére és az ezekre reagáló közösségi művelődési tevékenységek megszervezésére,
. a környezet támogató partnereit a projekt azonosítsa, s segítse megteremteni a folyamatos helyi/kistérségi együttműködés feltételeit – (kapacitás-építés),
. egy, a Soros Alapítvány által kiírandó “követő” pályázatra felkészítse az érintetteket.

Célcsoportok:
. létező roma közösségi házak vezetői és önkéntesei
. roma szervezetek érdeklődő aktivistái
. a közösségi szervezetek és közösségi házak környezetében élő és a projekt iránt érdeklődő (potenciális) partnerek

A projekt munkafázisai:

1. A résztvevők körének azonosítása és elfogadtatása a Soros Alapítvánnyal, a kiválasztott helyeknek országos találkozó szervezése.
2. Kapcsolatszervezés: személyes megkeresés, az érintettek bevonása a projektbe, érdeklődésük felkeltése, közönyük vagy ellenérzésük leküzdése, önbizalmuk növelése, vagyis: a képzések előkészítése.
30 ház diagnózisa
. célok megfogalmazása, tudatosítása – saját szervezet felé
. fejlődési irányok kijelölése
. erőforrás-szükségletek meghatározása
. általános kép megfogalmazása
Ezt a feladatot a COOD Bt. Végzi.

3. Közösségfejlesztő képzés (3x2 napos hétvége)
8 képzési csoport, csoportonként 3–4 közösségi ház, összesen 20 képviselőjével

Tematika-vázlat:
– Első hétvége: egymás megismerése, a problémák azonosítása, elköteleződés a helyi közösségi élet mellett, a település megismerésére és az interjúkészítés aktivizáló módszerére való felkészülés,
– Második hétvége: további módszerek a helyi közösség aktivizálására, az erőforrások és problémák azonosítására és közössé tételéhez,
– Harmadik hétvége: a felismert helyi problémák súlyozása, a legfontosabb projekt-elképzelések megfogalmazása, elemzése a résztvevők által, a projekt-készítés technikáinak megismerése, programtervezés, a saját projekt előkészítése.
Felelős: Közösségfejlesztők Egyesülete
4. “Követés”, fakultatív konzultációs lehetőségek és tanácsadás az új Soros pályázatra benyújtandó projektek kidolgozásához.
Felelős: Közösségfejlesztők Egyesülete
5. Projekt-értékelő összejövetel rendezése, valamennyi, a projektben munkát végzett szakértővel
Felelős: Közösségfejlesztők Egyesülete, COOD Bt.
12. Zárótanulmány készítése és megvitatása a projekt-team-mel és a Soros Alapítvány munkatársaival

A projekt időtartama:
1999. július 1–2000 június 30.

Várható eredmények:

– A projekt résztvevői köré egy kapcsolati háló szerveződik (önkéntesekből és fizetett szakemberekből), amely csökkenti a magány- és tehetetlenség érzését, önbizalmat erősít és biztonságot nyújt, s lehetővé teszi azt, hogy egymást a továbbiakban erőforrásként használják helyi munkáik során.
– A résztvevők megismerik egymás elképzeléseit, alkalmazott módszereit, s ezáltal, valamint a projektet vezető szakemberek által bővülnek ismereteik mind a helyi szükségletek és erőforrások felismerése, mind az azok köré szerveződő közösségi művelődési folyamatok módszereit, technikáit illetően.

Parola archívum