Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
A cigányság helyzete az Észak - Magyarországi régióban
Szerző:
Varga Rudolf dr.
Sorozatcím:
Rovat:
VIDEOFILMEK
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2000
Szám:
4
Oldalszám:
13
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Filmművész Szövetség, Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, Soros Alapítvány
Települések:
Tárgyszavak:
cigányság, roma
Megjegyzés:
Annotáció:

vissza a tartalomhoz
A CIGÁNYSÁG HELYZETE
AZ ÉSZAK- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
gyűjtőcímmel tizenkét részesre tervezett dokumentumfilm-sorozat forgatását kezdtük el munkatársaimmal, saját pénzből, minden külső támogatás nélkül. A forgatás 1994. december 11-én Miskolcon és Borsod megyében a ma már történelminek tekinthető, első kisebbségi önkormányzati választások eseményeinek rögzítésével kezdő-dött. Ez képezte tervezett tizenkét részes dokumentumfilm-soroza-tunk kiindulási pontját, mivel Magyarországon a kisebbségi önkor-mányzati választásokat követően, ebben a térségben alakult meg a legtöbb roma kisebbségi önkormányzat.
A tervezett sorozat a cigánykultúra értékeinek mentésére és fejlesz-tésére, a romák identitás megőrzésére, valamint az érdek-képviseletre a szociális és politikai aspektusok befutására fűződtek fel. A sorozat megvalósítása érdekében minden, a témához affinitást mutató intézményhez elküldtük támogatási kérelmünket, de segítséget csak a Filmművész Szövetségtől és a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványtól, valamint a Soros Alapítványtól kaptunk.

Az elkészült filmek sorrendben:

1. BEHARANGOZTAK, ELKÉSTÜNK... hossz: 28perc

A film az 1994. december 11-ei kisebbségi önkormányzati választá-sok rögzítése, a képviselőtestületek megalakulása és munkájuk nyomon követése.


2. SE PAPÍRUNK, SE CERUZÁNK... hossz: 26 perc

Ebben a filmben a cigányszervezetek egymáshoz, a tagsághoz és a többségi társadalomhoz való viszonyát vizsgáltuk.


3. MENEDÉK, VAGY DARÁZSFÉSZEK? hossz: 29 perc

A roma iskolás gyerekek továbbtanulási nehézségeit rögzítettük, megkérdőjelezve azt az elvet, miszerint kisegítő iskolákba kell elkülöníteni a cigány gyerekeket, a filmben megoldást kerestünk a szinte kilátástalannak tekinthető helyzetből.


4. KEGYELEMKENYÉREN... hossz: 30 perc

A filmben a roma munkanélküliség kérdéskörét jártuk körül különös tekintettel arra, hogy országos vi-szonylatban B–A–Z megyében a legnagyobb a munkanélküliség. Az illetékesek figyelmét arra próbáltuk felhívni, hogy a helyzetre sürgős megoldást kell keresni, valamint a továbbképzés lehetőségeit térképeztük fel.


5. FEDÉL NÉLKÜL hossz: 51 perc

A dokumentumfilm a roma családok lakáskörülményeit mutatja be, a nyomortelepek felszámolásának lehetőségét. A film a probléma megoldásának esélyét szeretné felmutatni, mivel már nyilvánvalóan országos méretű etnikai konfliktus van születőben a kérdés körül.
A legfőbb gond, hogy a roma nyomortelepek felszámolására hosszú távú koncepció országos szinten máig sem született. Egy ritka kivé-tel: Miskolcon a városi önkormányzatnál elkészült egy tervezet, valamint egy rendezési terv, amely intézkedik a nyomornegyedekkel (Szondi-telep, József Attila telep, Béke szálló) kapcsolatban. Az említett telepeken a lakások minimálisan sem érik el a lakhatóság elemi szintjét. A rendezési terv lényegében arra nyújt lehetőséget, hogy egyáltalán megindulhasson az a folyamat, amelynek során egészséges, a lakók által megfizethető lakásokat építsen a város.
6. KI TÖRŐDIK A LÉLEKKEL? hossz: 20 perc

A filmben három, a megyében élő görögkatolikus paróchus beszél a romák körében végzett munkájáról, nem hallgatva el a sokszor előforduló problémákat sem. A film vallási, egyházi vonatkozásukat
kutatja: papokat, lelkészeket szólaltat meg, Viszlóról, Gadnáról, Sajópetriból. Némelyikük látható szeretettel, tisztelettel beszél faluja mai és valamikori roma lakóiról, mások érezhetően megkülönbözető – de korántsem kirekesztő – hangsúllyal nyilatkoznak a cigányság-hoz tartozó hívekről. Utóbbi megfogalmazások lényege: „nem külö-nösebben templomba járó népség”.
Világosan látszik a riportokból: az egyház helyi képviselője minden településen fontos szerepet játszik a roma közösség beilleszkedésé-nek, elfogadottságának elősegítésében.


7. ELŐÍTÉLETEK avagy a többségi társadalom véleménye a romák beilleszkedéséről hossz: 23 perc

A sorozat hetedik része a rasszizmus ellen emel szót. A közvéle-ményben időről időre megjelenő rasszista felhangok mindmáig a közélet perifériáján jelennek meg. A film célja, hogy a figyelem középpontjába emelje a kérdést. A cigányellenesség, a diszkriminá-ció ugyanis jelen pillanatban Magyarország pestisének mondható. Különösen kegyetlen helyzetben vannak ilyen szempontból az észak-magyarországi cigányok, akik foglyai egy országrésznek, amely számukra a legalapvetőbb életfeltételeket sem képes biztosí-tani. A filmben cigány kisebbségi képviselők, politikusok szólalnak meg, és többnyire sötéten látják az álltaluk képviseltek helyzetét. Olyan gondolatok hangzanak el, mint hogy „egy ország, egy város kisebbségekhez való viszonyát, az előítéletesség mértékét könnyen le lehet mérni, ha az ember kimegy az utcára, a szembejövők sze-mébe néz, elolvassa a graffitiket, vagy látja, hogy egy terhes roma asszonynak 'nem kell' átadni a helyünket a buszon...” De elhangzik az is, hogy a „rasszizmus sokszor, sokaknál egyáltalán nem tudatos”, viszont ijesztő, amikor „értelmiségiek, pedagógusok között is talá-lunk olyat, aki elítéli a másságot”. Az utca embere is megszólal ebben az epizódban, jóval bizakodóbban: „A magyar nép volt mindig is befogadóbb a többi néphez képest – mondja a megszólított fiatalember -, hiszem, hogy ezt a problémát is a meg fogja oldani”.


8. ROMAKÉRDÉS, avagy időzített bomba Magyarországon
hossz: 20 perc

A cigányok várható életkora mintegy tíz évvel elmarad a magyaror-szági állagtól. Továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőség a térség-ben egyáltalán nem adódik. Nagyrészt segélyekből és alkalmi mun-kákból élnek. A legtöbb családban szinte élelmiszerre sem jut min-den nap. Házaik borzalmas állapotban vannak, a legtöbb helyen a kiegyenlítetlen számlák miatt az áramot is kikapcsolták
A filmben utcai interjúkkal keressük a többségi társadalom vélemé-nyét a megoldásra.


9. ELTŰNIK-E A ROMA KULTÚRA? hossz: 26 perc


A dokumentumfilm a cigány kultúra fennmaradásának esélyeit próbálja felmutatni. Ehhez a megfelelő közeget az Edelényi Alapít-ványi Óvoda és Iskola közösségében találtuk meg. Mint a nyilatkozó pedagógusok beszámolójából kiderül, az intézmények fontosnak tartják, hogy a roma kultúra elemeit beépítsék a nevelésbe, az okta-tásba, a foglalkozások anyagába.

A kazetták szerkesztőségünkben kikölcsönözhetők.
Dr. Varga Rudolf
rendező-producer
vissza a tartalomhoz
Parola archívum